udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Almavirag Hagyomanyõrzõ Egyuttes

2004. január 14.

Január 10-én Almásmálomban a kultúrotthonban tartották a hagyományos farsangi mulatságot. A helyi Almavirág Hagyományőrző Csoport előadásával indult a rendezvény. Az Almavirág Hagyományőrző Csoport 2001-ben kezdte tevékenységét, és hivatásos táncoktatók segítségével sajátította el a hagyományos mezőségi táncelemeket. A hagyományőrző csoport lelkes tagjai, Krizbai Rózsika óvónő irányításával a mezőségi népdalok és néptáncok megőrzését és továbbadását próbálják megvalósítani a szórványfaluban. /Székely Emese: Csodálatos szombat este. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2004. január 19.

Beszterce megyei Almásmálomban megtartották az idei első farsangi ünnepet s az azt követő bált. A Mezőségen, Vice és Magyardécse szomszédságában meghúzódó kis település a közösségformálás szándékával tartotta meg a hagyományőrző ünnepséget. A rendezvény főszereplője ezúttal is az a 14 tagú, hét párból álló Almavirág hagyományőrző együttes volt, melyet Krizbai Attiláné óvónő vezet. A műsort a szokásos magyar bál követte. A népi színjátszásban is jeleskedő csoport az évek során bemutatta Illyés Gyula Tűvétevők c. vígjátékát is. /Ferencz L. Imre: Farsangi „nyitány" Málomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2004. január 24.

A Beszterce megyei Bethlen a mezőségi szórvány pereme, ahol a lakosság 17 százaléka magyar. Lassan semmi jel sem utal arra, hogy városkát magyarok is lakják. A 3500 magyar között az értelmiségiek száma alig 35-40-re tehető, s közülük is csak tucatnyian azok, akik tettek, tesznek valamit a magyarságtudat továbbéltetéséért. A 89-es fordulat utáni években felfutott a kisváros magyar művelődési élete: csoportok alakultak, tevékenykedtek, utaztak. Aztán az akkori fiatalok felnőttek, az utánpótlás elmaradozott. Maroknyi lelkes ember, Borsos K. László tanító vezetésével létrehozta a Bethlen Egyesületet, mely 2000 óta pályázatok írásával, számos rendezvény lebonyolításával igyekszik élőbbé tenni az itteni művelődési életet. Kialakult egy csapat, számos rendezvény megszervezését vállalják. A Bethlen Egyesület Kékestől Vicéig, Berétéig mindenkinek segített, aki tenni akart a magyar közművelődésért, ugyanakkor jó, partnerkapcsolatot alakított ki az RMDSZ-szel és a Beszterce AlapítvánnyalKrizbai Rózsika óvónő – az almásmálomi Almavirág hagyományőrző együttes vezetője, Kerekes Jolánnal együtt az egyesület kultúrfelelőse. A város magyarságának nagy szüksége van az egyesületre. A városi művelődési házban, a könyvtárban nincs magyar alkalmazott. /Ferencz L. Imre: Művelődési élet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998