udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ambrozia Konyvkiado (Kezdivasarhely)

1999. május 5.

Megjelent a 75 éve elhunyt Bálint Benedek grafikus, fametsző emlékét idéző Szentkatolnai Bálint Benedek /Ambrozia Könyvkiadó, Kézdivásárhely/ című kötet Borcsa János szerkesztésében. A szülőfaluban, Szentkatolnán emlékülést rendeztek a művész tiszteletére, s javarészt az ott elhangzott előadásokból állt össze a gazdagon illusztrált könyv. Elkészítette többek között, az éppen Párizsban élő Munkácsy Mihály nagyméretű alkotásainak fametszetes változatait, hogy hozzájárulhasson magyarországi népszerűsítésükhöz. Bálint Benedek népművészeti gyűjtőtevékenységet is folytatott. /Szentkatolnai Bálint Benedek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2004. július 31.

Megjelent Beke Ernő A régi Kézdivásárhely képes levelezőlapokon, 1898–1968 /Ambrózia Könyvkiadó, Kézdivásárhely, 2004/ című könyve. A bevezető tanulmányt a kézdivásárhelyi születésű Olasz Gabriella doktorandus írta. Az ötvennégy éves Beke Ernő első kötetét tette le az olvasók asztalára. /(Iochom): Üdvözlet Kézdivásárhelyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2004. október 13.

Okt. 12-én Kézdivásárhelyen, a Vigadó kistermében bemutatták Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhelyről /Ambrózia Könyvkiadó/, című, helybeli képeslapokat megjelenítő, könyvét. /Iochom István: Üdvözlet Kézdivásárhelyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2005. szeptember 10.

Megjelent Benedek Fidél (1907–1979) rendtörténész, volt ferences tartományfőnök és Tüdős S. Kinga művészettörténész egy-egy tanulmányát magában foglaló, Esztelnek műemlékei, ferences kolostor és kerített templom /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című kötet. Ez az Ambrózia Kiadó nyolcadik könyve. /Iochom: Esztelnek műemlékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

2005. november 16.

Ráduly Béla /sz. Kézdiszentlélek, 1919/ tíz évvel ezelőtt írta meg a hadifogságát felidéző emlékiratát. 1945 és 1950 között volt szovjet hadifogolytáborban. Emlékiratát az Ambrózia Kiadó fogja megjelentetni a közeljövőben. Részlet az emlékezésből. Hazaérkezésekor a Szekuritáté titoktartásra kötelezte őt is – sorstársaihoz hasonlóan-, mielőtt a Ploiesti városához közeli börtönből 1951. április 6-án végleg szabadon bocsátotta volna. Ráduly Béla 1940. decemberében bevonult katonának a kézdivásárhelyi 24. önálló határvadász zászlóalj első századába, Bereckbe. 1943-ban a csendőrséghez mert, elméleti kiképzésben részesült. Az iskolát nem tudták elvégezni, századát felrendelték Budapestre, karhatalmi szolgálatteljesítésre. 1945. február 5-én hadnagyuk főbe lőtte magát, már lőszerük sem volt. Lőszer híján kitűzték a fehér lobogót. A szovjet katonák összeterelték a százhúsz csendőrt, ütlegelés és káromkodás közepette. Első dolguk az volt, hogy kifosszák őket. Elvették az órákat, a zsebkéseket, borotva­felsze­reléseket, még a jó csizmákat is lehúzatták. Egy hétig voltak Foksányban, a táborban, majd elindították őket a Szovjetunió felé. Az utazás rettenetes volt. Naponta megszámlálták őket, akkor verés következett. Megérkeztek Krematorszkba, egy lebombázott településre. 1946 aszály sújtotta esztendő volt, éheztek, ő már az öngyilkosságra gondolt. Azután arra gondolt, hogy Jézus értünk szenvedett, akkor nem szabad az életet eldobni magunktól. Harkovban a láger foglyaiként egy téglagyárba jártak dolgozni. A gyárban az orosz, brigádvezető megállás nélkül hajtotta őket. Állandóan a sarkukban volt, ütött-vágott azzal, ami a keze ügyébe került. Egy szép napon egy orosz mester kérdezte, van-e közöttük bádogos. Ráduly azonnal jelentkezett, hogy megszabaduljon a magyargyűlölő szörnyeteg brigádvezetőtől. Szerencséjére nem derült ki, hogy nem ért a bádogossághoz. Egyszer kihirdették, hogy a magyarok szabadulnak, felsorakoztatták a magyar foglyokat. Boldogan elindultak a lágerből, majd az úton hirtelen katonák vették körül őket, futniuk kellett, aki nem bírta, azt ütötték-verték. Így terelgették őket egyik lágerből a másikba. Végül marhavagonokba zárták őket, elindult velük a vonat. Három nap múlva megérkeztek Voronyezsbe, az itteni lágerbe. Az ottaniaknak elmondták, hogy a most érkezők vad emberek, kulturálatlanok, gyilkosok. Az egyik nap újra közölték velük, hogy most már hazamehetnek. Nem akarták elhinni, de ezúttal valóban elindulhattak haza, 1950 november végén. A román hatóságok átvették őket, majd egy másik szerelvényen vagonokba zárták őket, mint a foglyokat. Nagyon elkeseredtek. Ploiestibe vitték őket a szekustisztek. /Ráduly Béla: Hadifogoly voltam a Szovjetunióban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15., folyt,: nov. 16./

2005. november 21.

November 18-án Kézdiszentléleken bemutatkozott dr. Borcsa János irodalomkritikus és kiadóvezető. Iochom István ismertette az idén megjelent Irodalmi horizontok című tanulmánykötetét, valamint az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ eddig megjelent könyveit. A szerző elmondta: Kézdi­vásárhelyen született, de mindig kézdi­szent­lélekinek vallotta magát, itt éltek felmenői, ide kötik gyermekkori élményei. Borcsa Kézdiszent­lélekhez fűződő önélet­­­­rajzi töprengéseiből olvasott fel egy rövid részletet, majd azt javasolta, hogy a helyi könyvtár vegye fel Kemény Zsigmond nevét, hiszen az író Özvegy és leánya című regényének köszönhetően vált ismerté Kézdiszentlélek neve, és a Tarnócziak ma már romokban álló kastélya. Az Ambrózia Kiadó tizedik, a közeljövőben megjelenő kötete kézdiszentléleki kötődésű lesz, a 86 esztendős Ráduly Béla háborús visszaemlékezéseit jelenteti meg. /Iochom István: Találkozó Borcsa Jánossal (Kézdiszentlélek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2006. január 7.

2005 végén hagyta el a nyomdát a kéz­divásárhelyi Ambrózia Kiadó tízedik könyveként a Kéz­diszentléleken született és ma is ott élő Ráduly Béla szovjetunióbeli hadifogságát megörökítő kötet Törhetetlen hittel címmel. Az 1919-ben született szerző 1945 és 1950 között volt hadifogságban. 1951. április 6-án engedték haza Ploiesti-ről, de előbb a hírhedt Szekuritáté emberei titoktartásra kötelezték volt hadifogoly társaival együtt. A rendszerváltás után Ráduly Béla elérkezettnek látta az időt, hogy megörökítse szenvedéseit és meghurcoltatását. /(Iochom): Törhetetlen hittel. Egy hadifogoly emlékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

2006. január 17.

Január 15-én Esztelneken az író-olvasó találkozó meghívottja dr. Borcsa János, az Ambrózia Kiadó igazgatója, dr. Tüdős S. Kinga művészettörténész, a bukaresti Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályának tudományos kutatója és Gligor Zoltán fotóművész volt. A találkozón bemutatták a kézdi­vásárhelyi Ambrózia Kiadót, majd dr. Borcsa János és dr. Tüdős S. Kinga az Ambrózia Kiadó gondozásában tavaly meg­jelent Esztelnek műemlékei, ferences kolostor és kerített templom című, két tanulmányt tartalmazó könyvet ismertették. /Iochom István: Új község első könyvbemutatója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2006. május 24.

Május 23-án mutatták be Kézdi­vásárhelyen a Vigadó kiállítótermében Beke Ernő legújabb, Üdvözlet Orbaiszékről című, képeslapokat tartalmazó albumát. A megszállott gyűjtő második köny­vét – az első, Üdvözlet Kézdi­vásárhelyről 2004-ben az Amb­rózia Kiadó gondozásában je­lent meg – 2005-ben mutatták be első ízben. Bevezetőt mondott Kisgyörgy Tamás grafikusművész, a kötetet megjelentető Charta Kiadó igazgatója. Az orbaiszéki képeslapokat magyar nyelven bemutató kötet hamarosan német, angol és román nyelven is megjelenik. A képeslapgyűjtő jelenleg az Üdvözlet Sepsiszékről című kiadvány összeállításán dolgozik, majd a Kézdiszéket és Miklósvár­széket bemutató album következik. A nem mindennapos vállalkozást egy vaskos, Üdvözlet Háromszékről című album megjelentetése zárná. /Iochom István: Üdvözlet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2007. január 19.

A nyolcvanadik életévét betöltő szentkatolnai tanító, Bakk Pál hat év eltelte után újabb kötettel jelentkezett, az emlékezéseket, feljegyzéseket tartalmazó Útravaló /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvvel. Több évtized emléke van összesűrítve könyvében, mondta el a szerző. Olyan dolgokról írt, amiket megtapasztalt. A Csíksomlyói töprengések címen tanítóképzősként szerzett élményeit csoportosította. Bakk Pál /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ tanítói oklevelet 1947-ben, a csíksomlyói tanítóképzőben szerzett. Pedagógusi pályafutását a moldvai csángómagyar falvakban kezdte, ahol a magyar anyanyelvű intézményes oktatás megteremtésén fáradozott. Szülőfalujába 1959-be került vissza, ahol egészen 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított. 1990-ben megalapította Szentkatolnán a Bálint Gábor Közművelődési Egyesületet, melynek elnökévé választották. 2001-ben befejezte a Szentkatolna község enciklopédiájának tekinthető helytörténeti művét, a Szentkatolnai krónikát. /Dimény Haszmann Árpád: A 80 éves Bakk Pál intelmei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./

2007. április 14.

A szovjet hadifogságról 1990-ig beszélni sem volt ajánlatos, ezért a hadifogsággal foglalkozó könyvek csak a rendszerváltást követően jelenthettek meg. Az utóbbi tizenhét esztendőben több tucat visszaemlékezés is napvilágot látott. Romániában a Szemtanú könyvek sorozat első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg 1997-ben Történetek a fogságból címmel, és hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazta. A kézdiszentléleki Ráduly Béla Törhetetlen hittel címet viselő visszaemlékezéseit az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ jelentette meg 2005-ben. Ezt megelőzően Gocz József veterán sepsiszentgyörgyi frontharcos könyve a 3006 év hadifogságban (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban egyedülálló a maga nemében. A szerző Kovászna megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen ered a kötet címe. Könyvében 770 kézdiszéki volt hadifogoly neve, születési éve, frontszolgálatának és hadifogságának időtartama is szerepel. Iochom István megjelenés előtt álló könyvében kizárólag kézdiszéki volt hadifoglyok visszaemlékezéseit gyűjtötte össze. A visszaemlékezők egytől egyig a nyolcvanadik életévüket is betöltötték, a legidősebb kilencvenhét éves. A Szovjetunióban raboskodó negyven volt hadifogoly visszaemlékezését rögzítette. /Iochom István: Élet a csipkésdrót mögött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2007. június 13.

A napokban jelent meg a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadó 12. könyve. Borcsa János Őrzők és ébresztők című új kötete 1974 és 2006 között lapokban megjelent, vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit és kritikáit tartalmazza. A szerző hatodik könyvét Fekete Vince költő szerkesztette. A kötet a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó nyomdájában készült. /Iochom István: Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

2007. október 13.

Borcsa János őrzésre és ébresztésre vállalkozott, ezt mutatja most megjelent könyvében /Őrzők és ébresztők. Ambrózia Könyvkiadó, Kézdivásárhely, 2007/ közölt, 1974-ben napvilágot látott legelső írásától kezdve. Megőrizni mindazt, ami érték a múltból, és felébreszteni az újabb nemzedékekben, az utánunk jövőkben a kíváncsiságot a múlt és jelen emberei, eseményei iránt. Borcsa János nemcsak a legnagyobbakra koncentrál, hanem kistérsége értékei, jeles emberei népszerűsítésére (is) vállalkozik. /Fekete Vince: Múzsák széljárta tájon. Borcsa János új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2008. január 19.

Január 17-én Szentkatolnán, a művelődési otthonban a magyar kultúra napja jegyében kettős könyvbemutatóra került sor. Jakab Jolán történelem szakos tanár a budapesti Táltos Kiadónál tavaly megjelent, A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései című, Bálint Gábor munkásságának szentelt kötetet mutatta be. A Szent László Akadémia és a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem 2006. december 8-án nemzetközi konferenciát rendezett a Magyarok Házában a nagy Kelet-kutató, nyelvész, Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) emlékére, ahol a részt vevő neves hazai és külföldi szakemberek újraértékelték a harminc nyelvet beszélő, nemzetközi hírű Kelet-kutató életművét, és kiáltvánnyal fordultak a Magyar Tudományos Akadémiához a finnugor nyelvrokonság kizárólagosságának újragondolása végett. A konferencián elhangzott tizenkét tudományos dolgozatot tartalmazza a kötet, melyet dr. Obrusánszky Borbála mongolista, fiatal kutató szerkesztett. Jakab Jolán Bálint Gábor emléke Szentkatolnán című írása is szerepel a könyvben. Borcsa János bemutatta tavaly megjelent, hatodik könyvét, mely egyben az Ambrózia Kiadó tizenkettedik kötete. Az Őrzők és ébresztők /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ a szerző 1974 és 2006 között lapokban megjelent vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit, publicisztikai írásait, valamint kritikáit tartalmazza. /Iochom István: Kettős könyvbemutató Szentkatolnán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2009. augusztus 15.

Amikor a szülő- s felnevelő faluja, Kézdiszentlélekre vonatkozó forrásokat tesz közzé, tulajdonképpen egyfajta hordás eredményét mutathatja be. S végezte ezt a hordást azzal a tudattal, amit Kányádi Sándor egyik versében csak megerősíthet mindenkiben: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. /A szavakat is. Egyetlen szó,/egy tájszó se maradjon kint. /Semmi sem fölösleges. ” Ez olvasható Borcsa János Kézdiszentléleki breviárium /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyve előszavában. /Borcsa János: Be kell hordanunk mindent… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

2009. október 3.

Borcsa János irodalomtörténész, kritikus szerkesztésében nemrég jelent meg a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadónál egy vaskos, keménykötésű könyv: Kézdiszentléleki breviárium. Egyfajta tükre ez a községnek. Borcsa János szakértelemmel gyűjtötte egybe szülőföldje történelmi, néprajzi, társadalmi keresztmetszetét megmutató írásokat. /Szekeres Attila: Könyvbe kötött Kézdiszentlélek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998