udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Amenkha Egyesulet

2007. május 16.

Sepsiszentgyörgyön az Őrkő negyedi romák életkörülményeinek javítása érdekében nagyszabású építkezési akcióba kezd a Kovászna megyei közösségi rendőrség több civil szervezettel karöltve. Feljavítják és átalakítják a 2002-ben PHARE-alapokból épített roma Közösségi Házat. Itt a rendőrség is kap egy irodahelyiséget. Ugyancsak az Őrkő negyedben műgyepes futballpályát is létesítenének. Az Őrkő negyedi Néri Szent Fülöp roma iskola előtti teret és az utcát is le szeretnék aszfaltozni. Erre a célra nem pályázhatnak meg európai uniós pénzalapokat, mivel Kovászna megyében a 2002-es népszavazáskor mindössze 57 személy vallotta magát romának, annak ellenére, hogy csak az Őrkő negyedben közel 3 ezren élnek. A kezdeményezés társszervezője, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis egyesület már 17 éve foglalkozik az őrkői romakérdéssel. Ők pályáztak és építették meg például a Közösségi Házat is. Az Amenkha Egyesület jelenleg az őrkői lakosok feltérképezésével foglalkozik, mivel nincs hivatalos adat arról, hogy pontosan hányan élnek a roma negyedben. Sokuknak nincs személyazonossági irata, főként kukázásból, gyermekpénzekből és szociális segélyekből tartják fenn magukat. /Kovács Zsolt: Segítség a romáknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2009. november 6.

Több tízezer román állampolgár nem élhet szavazati jogával a közelgő elnökválasztásokon, és szociális segélyt sem kaphat, mert nincsenek személyi iratai. Az államfőválasztások előtti hetekben Románia több megyéjében is ellenőrzik a hatóságok, kik az „identitás nélküli” emberek. Országos adat nincs arra vonatkozóan hogy hányan élhetnek iratok nélkül. Maros megyében több mint húszezer ember él személyi igazolvány nélkül. Fehér megyében hatezer embernek nincs semmiféle okmánya. Szatmár megyében, ahol a napokban zajlott az ellenőrzés, négyezer érintettet azonosítottak, de az utóbbi három évre felére csökkent az iratok nélkül élők száma. Ez azzal magyarázható, hogy évente ismétlik az ellenőrzéseket. Háromszéken ötezer embernek azért nincs érvényes személyi okmánya, mert lejárt az igazolványuk érvényessége. A többség vélhetően külföldre költözött. A Romani Criss adatai szerint csak a cigány nemzetiségű lakosok között hatvanezer ilyen állampolgár él. A Kovászna megyei Lakosság-nyilvántartó Hivatal, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis-, és az Amenkha roma egyesület tavaly nagyszabású személyazonossági és keresztlevélosztó akciót szervezett, a hivatalosan „nem létezők” megsegítésére. A kezdeményezés révén háromszáz esetet tudtak rendezni. /Kovács Zsolt: Nem létezők drámája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998