udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Amerikai Egyesult Allamok Nemzetkozi Fejlesztesi Ugynoksege

2000. április 19.

Ápr. 20-án Temes megye Kormánybiztosi Hivatala a román­magyar határon átívelő együttműködés fejlesztéséről rendez vitanapot. Megvitatják azt a tanulmánytervezet, melyet a Freedom House Amerikai Alapítvány és az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége is támogat. A vita központi témája: a gazdasági és humán erők kapcsolatának, együttműködése fejlesztésének útkeresése az övezetben. A célkitűzésének megvalósításában Románia, Magyarország és Szlovákia kis- és középvállalkozói érintettek /Véleménycsere a határon átnyúló együttműködésről. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

2005. április 8.

A kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti az a határozat-tervezet, amelyet Tom Lantos képviselő terjesztett be Tom Tancredo képviselőtársával együtt az Egyesült Államok kongresszusában. A határozat-tervezet sürgeti a román kormányt, hogy vállaljon felelősséget valamennyi vallási közösség elkobzott tulajdonának visszaszolgáltatására. A tervezetről várhatóan az elkövetkező hetekben szavaz a képviselőház külügyi bizottsága. A nem kötelező hatályú tervezet, amely politikai állásfoglalás, a bizottsági szavazás után kerül a plénum elé. A törvénytervezet emlékeztet arra, hogy a négy erdélyi magyar történelmi egyháztól 2140 iskolát, kórházat, árvaházat és más intézményt koboztak el törvénytelenül, amelyek közül ma is csak 30 ingatlant birtokolnak vagy használhatnak ezek a felekezetek. A fasiszta kormány már 1940 szeptemberében megkezdte a zsidó tulajdon elkobzását, amit a háború utáni kommunista kormány is nagyrészt megerősített. A görög katolikus egyház 1948. évi feloszlatását 1990-ben törvényrendeletben érvénytelenítették, követeléseik rendezése azonban máig sem történt meg. Az érintett vallási közösségekkel való konzultáció nélkül elfogadott 2002 júniusi törvény nem felel meg a közösségek szükségleteinek, végrehajtását pedig késleltetik. A képviselőház a tervezet szerint aggodalommal állapítja meg, hogy Románia eddigi kormányai nem voltak hajlandók elismerni felelősségüket. /Amerikai kongresszusi határozat-tervezet az egyházi ingatlanok restitúciójáért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2005. április 12.

Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) testvérszervezetével, az Erdélyi Magyar Ifjakkal (EMI), valamint a többi elszakított terület tagszervezeteinek képviselőivel közösen tartotta április 9-én évi közgyűlését Debrecenben. Kidolgozták könyvgyűjtő akciójuk további lépéseit: a magyarországi EMI közel nyolcezer, zömmel új könyvet gyűjtött össze Délvidék és Erdély fiataljai számára, ezeknek egy része tankönyv. Iskolák és könyvtárak pályázhatnak majd rájuk az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. A gyűlés döntött arról is, hogy a történelmi Magyarország valamennyi magyar iskolájába és könyvtárába eljuttatják Wass Albert könyveit, az ehhez szükséges anyagi fedezet előteremtése érdekében gyűjtést szerveznek. Tisztújítás volt, az elnökség: Maurer Oszkár (Délvidék) elnök, Ilenczfalvi-Szász Veronika (Magyarország), Strahl Zoltán (Magyarország), Teleki Csaba (Magyarország), Skrivanek Dániel (Felvidék), Soós Sándor (Erdély), Bagoly Zsolt (Erdély) elnökségi tagok. Az EMI nemzeti ifjúsági tábort szervez augusztus 11–15. között Gyergyószentmiklós közelében, a Négyes motelben. /Az Egyesült Magyar Ifjúság elnöksége: Az EMI közgyűlésének zárónyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./

2005. július 26.

A júliusi árvizek halálos áldozatainak száma harminc, közölte Vasile Blaga belügyminiszter. Háromezer lakóház összedőlt, további 25 ezer javításra szorul, 1300 kilométernyi országos főút rongálódott meg, 2000 kilométernyi utat tett tönkre a víz a településeken, és 699 híd is megsérült. Több mint 300 ezer hektár termőterület, továbbá 23 ezer hektár erdő és legelő került víz alá. Az Kolozsvári Zsidó Közösség több mint 2,5 millió dolláros segélyt nyújt a romániai árvízkárosultaknak, miután a bánsági árvizek után 600 ezer dollárt utalt ki, összegezte Mark Taplin, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének üzleti megbízottja. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) ugyanakkor bútorzatot is biztosít a házak, iskolák és orvosi egységek berendezésére. Az amerikai katonák takarókat, sátrakat, homokzsákokat, vizet, élelmiszert és építőanyagokat küldtek az árvízkárosultaknak. Borbély László területrendezési miniszter bejelentette, hogy az árvizek által megrongált háromezer ház egy részének újjáépítése nem lehetséges az év végéig, ezeket 2006-ban építik újjá. Magyarország vízkár-elhárítási szakismereteinek átadásával segítené Romániát árvízvédelmi gondjainak hosszú távú rendezésében – erről írt levelet Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter román kollégájának, Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek. /Harmincan haltak meg az árvíz miatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2005. augusztus 3.

Először rendezi meg idén augusztus 11–15. között a két testvérszervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság nemzeti táborát a Gyergyószentmiklós melletti 4-es Motel nevű kempingben. A tábor fő célkitűzése: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják a nemzeti értékek és hagyományok ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét. Lesznek történelmi előadások (Szent Korona, Trianon, párizsi békeszerződés), vita Erdély és a magyarság jövőjéről, íjászat, rovásírás, irodalom, borkóstoló, néptánc, tábortűz, koncertek, s még sok minden. Bővebb információk a http:// www.emitabor.hu honlapon. /Erdélyi nemzeti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2005. augusztus 11.

Az Egyesült Magyar Ifjúság és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nemzeti tábort szervez augusztus 11–15. között Gyergyószentmiklós mellett, a 4-es kempingnél. „Célunk, hogy a magyarságot lelkileg s szellemileg nemzettudatában megerősítsük. December 5 után fontosnak tartjuk, hogy határoktól függetlenül, mindenki szabadon érezhesse a nemzeti egység érzését” – fogalmaztak a szervezők. Többek között Nyisztor Ilona népdalénekes és Pregitzer Fruzsina színművésznő lép fel, és a népszerű Role együttes zenéjére bulizhatnak a táborozók. Előadások lesznek a rovásírásról, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének 1956-os tevékenységéről, a népesedésről, a Szent Korona történetéről, Szabó Dezsőről, Trianonról, az autonómia-esélyről, a kollektív nemzetiségi jogokról és a nemzetstratégiáról. /Merjünk magyarok lenni! – EMI tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2005. augusztus 13.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság első alkalommal rendezi meg nyári táborát Gyergyószentmiklóson, tájékoztatott Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke. Céljuk: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik lényegesnek tartják nemzeti hagyományaink ápolását. Augusztus 12-én kezdődött a tábor. Közismert személyiségek tartanak előadásokat, köztük Eva Maria Barki nemzetközi jogász; Raffay Ernő, Vekov Károly, Vincze Gábor történészek, a Koltay-fivérek; Nagy Zoltán regös, énekmondó; Szántai Lajos magyarságkutató; Friedrich Klára és Szakács Zoltán rovásírás-szakértők és Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata budapesti hetilap munkatársa. /Kristó Tibor: EMI-Tábor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2005. augusztus 16.

Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./

2005. augusztus 23.

„Merjünk magyarok lenni!” – hirdette meg a tábort az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. A részvételi létszám a szervezők legmerészebb álmait is fölülmúlta: négyszáz bentlakót regisztráltak, összesen több mint ezer ember fordult meg a táborban. Az első nap a hagyományokkal, a múlttal foglalkoztak. A második nap a jelen törekvéseiről, Trianonról, az autonómiatörekvésekről volt szó Raffay Ernő, Vekov Károly, Sántha Attila, Garda Dezső, Toró T. Tibor, Sánta Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila és Koltay Gábor részvételével. Az utolsó napon a nemzet lehetséges jövőképeit boncolgatták. Böjte Csaba atya arról beszélt, merjenek nagyot álmodni és cselekedjenek is érte. Szilágyi Zsolt szólt az autonómiaesélyekről. A tábor idején folyamatos volt a rendőri zaklatás, igazoltatás, a magyar zászló eltávolítását követelték. /Az Erdélyi Magyar Ifjak elnökség: Minden várakozást felülmúlt az I. EMI-tábor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 23./

2005. november 1.

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 2.

Turulmadaras kopjafát avattak Kispiacon a délszláv háborúban elesett magyar áldozatok emlékére. Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) szervezésében október 30-án megtartott emlékműavatón sok száz résztvevő előtt felszólalók az igazságtalanságról, a magyar áldozatokról beszéltek. Most először tettek magyar fiatalok és idősebbek fogadalmat arról, hogy többé nem fognak gyáva módon megfutamodni, nem adják másnak hazájukat, nem hagyják veszni nemzetüket. A kispiaciak bátorsága (mint ismeretes, e falucska lakói nem engedték, hogy fiaikat a szerb mészárszékre hurcolják) ehhez kellő erőt és megfelelő útmutatást ad. Maurer Oszkár, az EMI elnöke megfogalmazta: akkor lehetünk majd elégedettek, hogyha nem a halottainkra emlékező kopjafákat állítunk, hanem az égbe törő hatalmas obeliszkeket, amelyek nemzetünk dicsőségét hirdetik. A beszédek után a helyi plébános, Szél József megáldotta a turulmadaras kopjafát. /Kopjafa a délszláv háborúk magyar áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2005. november 22.

Az egységes magyar nemzetben gondolkodó Egyesült Magyar Ifjúság civil szervezet 2005 elején elhatározta, hogy megpróbálja orvosolni a délvidéki szórványmagyarság egyik legégetőbb problémáját: az anyanyelvi oktatás lehetetlen helyzetét. Az Egyesült Magyar Ifjúság elnöksége – Maurer Oszkár elnök ötlete és kezdeményezése nyomán –,magyar nyelvű tankönyvek gyűjtését kezdte el. 2005 februárjában egy kisebb méretű gyűjtés után mintegy hétszáz magyar nyelvű tankönyv (többnyire irodalom és történelem) érkezett a nyugat-bácskai településekre. Az EMI folytatta és kiterjesztette könyvgyűjtő kampányát. Több neves magyarországi kiadó, könyvesbolt, magánvállalkozás és magánszemély kapcsolódott be az akcióba, így hónap alatt mintegy tizennyolcezer darab magyar nyelvű könyv gyűlt össze. Jelenleg folyik a hatalmas mennyiségnek a magyar–szerb határon való átjuttatása. Az Egyesült Magyar Ifjúság megköszönte a közreműködést a könyvkiadóknak: Helikon Könyvkiadó, Krónika Nova Kiadó, Dinasztia Könyvkiadó, Korona Könyvkiadó, a könyvesboltoknak: Helikon Tankönyvbolt, Két Hollós könyvesbolt, valamint általános és középiskoláknak, illetve magánszemélyeknek. /Ilenczfalvi-Szász Veronika, az Egyesült Magyar Ifjúság elnökségi tagja: Sikerrel zárult az EMI könyvgyűjtő akciója a délvidéki szórványmagyarság számára. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 22./

2006. január 17.

„Segítségnyújtás a legkisebb testvérnek” – ezzel a mottóval indította útjára az Amerikába elszármazott magyarokat tömörítő Hagyaték Őrzői Egyesület és a New York-i Polgári Kör azt a kezdeményezést, amely a számbelileg legkisebb, de hűségében ma is példát mutató elszakított nemzetrész, a kárpátaljai magyarság támogatását célozza. Az akcióhoz azonnal csatlakozott a kárpát-medencei hatókörrel működő Egyesült Magyar Ifjúság, s testvérszervezete, az Erdélyi Magyar Ifjak. A közös felhívás hatására mintegy tucatnyi nemzeti szalagos-matricás járműből álló kocsikaraván – benne az EMI-s négykerekű – sorakozott fel Budapesten, a Hősök terén, majd Kárpátaljának vette az irányt 2005. december 22-én. Az emigrációban összegyűjtött háromezer dollár mellett további pénzadományok, könyvek, mesekazetták, ruhák voltak a csomagtartókban. A kárpátaljai magyar nemzetrész híreivel alig lehet találkozni a sajtóban. Nagy a szegénység, e tájon a legalacsonyabbak a fizetések. A pedagógusoknak hosszú hónapokig egyáltalán nem folyósították csekély bérüket. Mégis, egyedül a kárpátaljai magyarok mondhatják el magukról, hogy számuk az elmúlt évtizedben sem fogyatkozott. Beregszászon a református egyház által működtetett diakóniai otthonban Nagy Béla református lelkész meghatottan köszönte meg a testvéri segítségnyújtást. Az otthonban több mint hatvan árvát nevelnek, emellett rokkant, mozgássérült emberekről is gondoskodnak. A nyugdíjas-otthonban pedig Beregszászi Olga zenés műsorral kedveskedett az időseknek. /Strahl Zoltán: Autóskaraván Kárpátaljáért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 17./

2006. június 6.

A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója alkalmából két helyszínen koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott június 4-én, vasárnap Budapesten a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ székházában, majd a Hősök terén emlékeztek meg az 1920. június 4-én történtekről. Az MVSZ megkoszorúzta a Szabadság téren Bandholz tábornok szobrát, majd a Szabó Ervin Könyvtár előtt a Rothermere kútnál tartott megemlékezést. Ezt követően a közel százötven fős csoport az Erzsébet térről az Andrássy úton gyalogosan vonult a Hősök terére, a központi megemlékezés helyszínére. Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetsége fővárosi szervezetének elnöke kijelentette: a nemzetellenes parlamenti politika miatt mára fekéllyé nőtte ki magát a Trianon okozta seb. A tömeg az egymást követő beszédek közben többször azt skandálta: Vesszen Trianon! A Felvonulás a nemzetért címmel tartott megemlékezés résztvevői közösen elénekelték a magyar, valamint a székely himnuszt, majd a Hősök teréről átvonultak a lebontásra ítélt turul-szoborhoz. Ugyanezen a napon a magyar szervezők szerint nyolcszázan, a francia rendőrség közlése szerint háromszázan vonultak fel Versailles utcáin. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet (HVIM) és a Kárpátia zenekar szervezésében a Magyarországról érkező tüntetők a versailles-i kastély előtt gyülekeztek, majd szoros rendőri kísérettel a kisvárosnak a forgalom elől előzetesen lezárt utcáin haladva a Trianon Palace hotelbe vonultak. A magyar csoport „Vesszen Trianon”, „Justice for Hungary”, „Ria, ria Hungária” és „Nem, nem soha” jelszavakat kiáltva vonult a szállodáig, amelynek konferenciatermében tartották magyar és francia nyelvű megemlékezésüket az első világháborút lezáró békeszerződés 86. évfordulóján. A rendezvény szóvivője hangsúlyozta: a demonstráció elsődleges célja a francia közvélemény figyelmét felhívni arra az igazságtalanságra, amely Magyarországgal 1920-ban történt. A szállodában tartott egyórás megemlékezésen először határon túli magyar szervezetek képviselői tartottak beszédeket, amelyek francia nyelvű fordítása is elhangzott, majd Toroczkai László, a HVIM vezetője szólt a magyar hallgatósághoz, aki megköszönte a szervezet francia barátainak támogatását a figyelemfelhívó felvonulás megszervezésében. Toroczkai beszéde végén a „trianoni békediktátum felülvizsgálatát és a trianoni határok eltörlését” követelte. A rendezvény zárásaként a Kárpátia zenekar adott koncertet. /Trianoni megemlékezés Budapesten és Versailles-ban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./ A Hősök terére jelen voltak a Trianon Társaság, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Hun Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Kovács Imre Társaság, az Egyesült Magyar Ifjúság, a Lelkiismeret ’88 Csoport és a Magyar Nemzeti Front tagjai. /”Vesszen Trianon!” = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 6./

2006. július 18.

Megrendezték az első délvidéki nemzeti tábort Palicson, ahová az Egyesült Magyar Ifjúság hívta a fiatalokat. Palicson, a Szabadka melletti fürdővároskában történt talán a legtöbb magyarellenes támadás, itt ugyanis nagyon sok idegen szerb bevándorló telepedett le a délszláv háború után.  Az aracsi pusztatemplom, a tatárjárás előtt épült bencés kolostor maradványa mára Délvidék szimbóluma lett. A topolyai Sarlós Boldogasszony templom Délvidék legnagyobb katolikus temploma, Törökbecse temetőjében pedig áll az 1848–49-es forradalomra emlékeztető Hungária-szobor.   Az Egyesült Magyar Ifjúság rendezvényén kizárólag Délvidékről esett szó, a Vajdaságról nem. A Vajdaság kifejezés a terület szerb közigazgatási nevének (Vojvodina) magyar visszafordítása. Sajnálatos, hogy a délvidéki négy magyar párt közül három – kivétel a Magyar Polgári Szövetség – vajdaságinak nevezi magát.      A táborban, melynek védnöke Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő volt, az előadók között volt Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, parlamenti képviselő, aki ötvenhatos élményeiről és a megtorlásról mesélt. A fiatalok a rovásírással is megismerkedhettek Friedrich Klára és a Demokrata munkatársa, Szakács Gábor irányításával. Matuska Márton újvidéki író, újságíró és egy fiatal történész, Forró Lajos előadást tartott az 1944–45-ös délvidéki vérengzésekről, melyekben negyven-ötvenezer magyart mészároltak le a szerb partizánok. Matuska Márton leszögezte, a szerbekkel ellentétben a délvidéki magyarság számára 1941 húsvétja volt a felszabadulás, 1944-et pedig újbóli megszállásként élték meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szaktudós, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és újvidéki kollégája, dr. Bozóki Antal a magyarság jogvédelmének lehetőségeit vitatták meg. Szó esett a magyar élet legalapvetőbb kérdéséről, a népesedési helyzetről, Vincze Gábor történész pedig a történelem egyik ismeretlen epizódjáról, a ma is Magyarországhoz tartozó Deszken helyi szerb partizánok által elkövetett gyilkosságokról emlékezett. Az Egyesült Magyar Ifjúság is bemutatkozott a táborlakóknak. Maurer Oszkár elnök, Strahl Zoltán alelnök és a testvérszervezet Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Soós Sándor beszámoltak tevékenységükről és hitvallásukról. Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vezetője, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Rácz-Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény szavakkal ostorozták a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget. A hallgatóság megismerhette annak a temerini verekedés részleteit, melynek következményeként öt magyar fiatalt összesen hatvanegy év fegyházzal sújtott a szerb bíróság. Két évvel ezelőtt egy részeg szerb férfi öt magyar fiatallal is összetűzésbe került, s ezek alaposan helybenhagyták. A fiatalokat gyilkossági kísérlettel vádolták, noha nem is mind ismerték egymást előtte, s az eljárás során számos törvénytelenség történt, az anyanyelvű beszélők megtiltásától kezdve bizonyítékok meghamisításáig. A magyar fiúk végül súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a Hágában tömeggyilkosságokért elítélt szerb háborús bűnösök némelyike. A példátlan ítéletet a semmítőszék is helybenhagyta. A szerb jogrendre jellemző, hogy a temerini fiatalokat elítélő bíró azóta maga is börtönbe került korrupció miatt, de rács mögött van az a szerb férfi is, akit a magyar fiatalok megvertek. Őt fegyveres rablásért ítélték el. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságának jegyzője az erdélyi és a délvidéki autonómiatörekvéseket hasonlította össze, megemlítve, hogy Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja még csak föl sem vetette az önrendelkezést. Fellépett a székelyföldi TransylMania, ők először játszottak Délvidéken.    /I. Gy.: Nemzeti tábor Palicson. Éledő Délvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

2006. augusztus 5.

Augusztus 9-14-e között rendezik meg a II. EMI-tábort. A nemzeti ifjúság táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezi a Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél. A fő témakörök: 1956 Belső-Magyarországon és Erdélyben (előadók Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Lay Imre egykori EMISZ-es, Vekov Károly történész), Dél-Tirol autonómiájának kivívása (Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász), nemzetpolitika (Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Gergely István csíksomlyói esperes-plébános és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke), egyeztető autonómia-kerekasztal (Ferencz Csaba SZNT, Gazda Zoltán MPSZ, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ, Sógor Csaba RMDSZ, Szilágyi Zsolt EMNT-MPE, Toró T. Tibor EMNT-RMDSZ). További előadások is lesznek, például a békási-szorosi román betörésről Raffay Ernő, a délvidéki magyarság mindennapjairól Maurer Oszkár, a Szoboszlay-perről Vekov Károly és Ervin atya, a nagycsaládosok kérdéséről Csíki Sándor, az erdélyi ’56-ról Lay Imre, a ’70-es és ’80-as évek román-magyar kapcsolatáról Vincze Gábor, Wass Albertről Bartha József, az önálló állami magyar egyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel, az 1940 és 1944-es honvédő harcokról Illésfalvi Péter, a felvidéki magyar életről Duray Miklós, Székelyföld etnikai térképéről Boér Hunor, a magyarság jogvédelmi harcáról Gaudi-Nagy Tamás. /(Ferencz): Nemzetpolitika, íjászat és nemzeti rock (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998