udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Amerikai Zsido Bizottsag/Tanacs

1993. április 21.

Iliescu elnök ápr. 21-én Washingtonban az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel is találkozott. A vendéglátók hangot adtak aggodalmuknak a sorozatos romániai antiszemita megnyilvánulások miatt. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában a magyar kisebbséggel kapcsolatban merült fel nézetkülönbség az Iliescu elnökkel való megbeszélésen, ahol jelen volt Tom Lantos is. Ugyanezen a napon Iliescu elnök megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a Bolyai Egyetem és a kolozsvári konzulátus újramegnyitása, mondta a magyar köztársasági elnök. /Megnyitották a Holcaust Múzeumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./

1994. szeptember 26.

Kizárta tagjai sorából a Liberális Párt`93 azt a két szenátort, akik aláírták az Alfred Moses nagyköveti kinevezése elleni tiltakozást. A kormánypárt szenátora pedig szept. 24-én visszavonta aláírását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja felelősségre kívánta vonni koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőit, azok azonban nem jelentek meg a helyszínen, diktátumnak nevezték a szept. 24-i találkozásra való felszólítást. Ezután a kormánypárt közleményben jelentette be, hogy fontolóra veszi az együttműködés további lehetőségeit. /Magyar Hírlap, szept. 26./ Az elnöki hivatal véleményét tükröző Adevarul szintén elítélte a nagykövet kinevezése elleni tiltakozást, hozzátéve, hogy Alfred Moses az Amerikai Zsidó Bizottság elnöke. /Magyar Nemzet, szept. 26./

2002. március 20.

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. március 22.

A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998