udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Arad Megyei Onkormanyzat/Tanacs

2004. március 11.

Arad megyei tanácsában a magyar emlékek hiánya miatt januárban visszavont mini monográfia most javult. Cziszter Kálmán, Csepella János és Hosszu Zoltán tanácsosok elmondták, a februári, második variánshoz képest is több magyar hivatkozást sikerült ,,becsempészni” az okmányba. Ezek megfogalmazását Király András megyei elnök, történelemtanár készítette el. A végső változatban az 1848–49-es szabadságharcról szóló részben már megtalálható az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi vértanú, ugyanakkor az is helyesen szerepel, hogy a városháza, a banképület, a Kultúrpalota stb. az osztrák–magyar dualizmus idején épültek. A tanácsosok jól tudják, hogy az aradi magyarság ennél sokkal komolyabb szerepet érdemelt volna a megye történelmi, gazdasági, kulturális, politikai, földrajzi stb. jellegzetességeit leíró dokumentumban, de szerintük, az első változathoz képest, ez mindenképpen sikernek nevezhető. /(Irházi): ,,Magyarabb” lett Arad leírása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2004. július 2.

Júl. 1-jén megalakult az Arad Megyei Tanács. Gheorghe Seculici lett e megyei tanácselnök, az alenök pedig Búza Gábor. /Irházi János: Megalakult az Arad Megyei Tanács. Búza Gábor alelnök lett. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2004. július 8.

Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke sajtóértekezletén értékelte a júniusi választásokon elért eredményt. Arad megyében az RMDSZ 29 helységben állított tanácsosjelölt-listát és teljes megyei listát, tíz polgármester- és 406 tanácsosjelölt indult színeiben csatába. Közülük 67 helyi és három megyei tanácsos, három polgármester járt sikerrel, ehhez járul a megyei tanácsi alelnöki és 7 alpolgármesteri tisztség megszerzése is. Az RMDSZ a negyedik politikai erő Arad megyében az SZDP, a DP és az NLP mögött. Király András hangsúlyozta: a csökkenő magyar lélekszám ellenére 2000-hez képest ezúttal 36%-kal több szavazatot szerzett az RMDSZ, s bár ezzel sem jött össze 4-4 tanácsosi hely az aradi és az Arad Megyei Tanácsban, sikerült megőrizni a lakossági aránynak megfelelő képviseletet. Az Arad megyei RMDSZ a DP–NLP koalícióval való együttműködésben látta célkitűzései elérését – ami sikerrel járt, hiszen Bognár Levente megőrizhette aradi alpolgármesteri tisztségét, és Búza Gábor révén először jutott az RMDSZ megyei tanácsi alelnöki funkcióhoz. Az RMDSZ nem lévén politikai alakulat, azokkal a pártokkal működik együtt, amelyekkel sajátos célkitűzéseit megvalósíthatónak véli. A megyében a sikerek mellett voltak veszteségek is – Nagyzerinden és Zimándújfalun. /Kiss Károly: Helyi választási RMDSZ-mérleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2005. február 3.

Kölcsönösen fogja támogatni egymást Arad és Békés megye az EU-s projektek megnyerésére, ezt körvonalazták február 2-án Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Kreszta Traján, a közgyűlés tagja (a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke) aradi látogatásának alkalmából. A két magyarországi vezető Gheorghe Seculici Arad megyei tanácselnökkel találkozott és a két megye közötti együttműködésről tárgyalt. Az elkövetkezőkben – a közös munka szellemében – évente legalább egyszer megszervezik a két megye közgyűlésének (illetve tanácsának) közös ülését. Ennek első lépéseként a héten az Arad Megyei Tanács képviselői utaznak Békéscsabára a közgyűlés ülésére. Kreszta Traján elmondta, felkérték a román miniszterelnököt, hogy járjon közben a magyar kormánynál egy Nagylakon áthaladó, Arad és Szeged közötti autóút megépítéséért. /Sólya Emília: Közös üléseket akarnak szervezni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2005. március 21.

Március 21-én Aradon ünnepélyesen megnyitották a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét. Kötő József oktatásügyi államtitkár mondott beszédet, megjelent Aurel Ardelean szenátor, az Aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem rektora, Búza Gábor, Arad megyei tanácsi alelnök, Horváth Levente Ákos, Arad megyei alprefektus is. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, a bizottság elnöke azt kívánta, a magyar és nyelv és irodalom mindenkiben találja meg a maga otthonát. A tantárgyverseny főszervezője, Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő volt. Az ünnepélyes megnyitó az ősi székely himnusszal zárult, a Bátkai Melinda vezette Vox Juventutis kórus előadásában. /Kiss Károly: “Lengessük nyelvünk láthatatlan lobogását”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2005. május 12.

Az elkövetkezőkben rendet akarnak tenni a glogováci római katolikus templom mögött lévő romok körül. Hügel Peter aradi múzeumigazgató meggyőződése, hogy a megyei tanács támogatásával hamarosan elkezdhetik az egykori, óaradi prépostság bazilikája körüli rész turisztikai felújítását. – Az építmény régészettörténészeti szempontból óriási jelentőséggel bír – nyilatkozta Hügel, aki szerint az 1224-ben felszentelt, mára már romokban álló épületről a múzeumban 632 dokumentumot őriznek. /(Sólya): Több mint 600 irat maradt fenn. Rendet raknának a glogováci romok körül. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2005. július 8.

Több külföldi és hazai határ menti település fog együttműködni a környezeti katasztrófák (árvizek, szennyeződés stb.) megelőzésében annak az INTERREG programnak a keretében, melyet a résztvevők vitattak meg Aradon, a városházán. Az idén tavasszal Debrecenben bemutatott AWARE (2005 2007) nevű projektben helyi szinten az Arad Megyei Tanács és az Arad Megyei Sürgősségi Helyzetek Felügyelősége vállalt partnerséget. A mostani aradi tanácskozáson a helyi illetékesek találkoztak a projekt hollandiai (Zeeland tartomány) vezetőivel. A kivitelezéshez több mint 1 millió euró szükséges, ennek mintegy felét az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), másik felét az uniós, illetve még nem uniós partnerek állják. A résztvevők Románián (Arad és Bihar megyén) kívül Belgiumból (Nyugat- és Kelet-Flandria), Nagy-Britanniából (Essex és Kent), Litvániából (Taurage), Magyarországról (Hajdú-Bihar) és Oroszországból (Sovetsk) származnak. /(Sólya): Határ menti települések vezetői találkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2005. július 18.

Bő egy évvel megválasztása után Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke elmondta: megyei alelnökként a kultúráért, a tanügyért, a sportért felel, de a hangsúly a kultúrán van. A kulturális intézmények ebben a költségvetésben sokkal több pénzt kaptak. Ez pozitívum. Negatívum, hogy borzasztóan kevés pénz jut vidékre. Búza Gábor azt szeretné, hogy minden faluban legyen egy civil szervezet. Elhangzottak olyan panaszok, hogy Búza Gábor nem elég harcias, amikor a költségvetés kiigazításakor magyar településeknek kellene pénzt kiharcolni. Búza cáfolta ezt, mondván, nehéz három magyar tanácsossal két kormányzó erővel szemben fellépni, vitatkozni. Az újságíró közbevetette, a Pécskai Napokon egyetlen magyar szó sem hangzott el. Valóban felháborító, hogy egy olyan helységben, ahol négyezer magyar él, ilyesmi megtörténhetett, felelte Búza Gábor. /Irházi János: “A perek, persze, hiányoznak…”. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2005. szeptember 13.

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Szakács Ferenc közölte: két első osztály indult 31 kisdiákkal, az ötödik osztályban 40, a kilencedikben 86, a három szakosztályban 66 diák kezdte el a tanévet. Az aradi magyar iskola 31 osztályában összesen 783 diák tanul. Az iskola tanévnyitóján részt vett Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke is. A belvárosi katolikus templomban a tanévnyitó folytatásaként misét celebrált Horváth János atya, az erdélyi minorita rend tartományfőnöke, jelen volt Baracsi Levente református lelkész, Tóth Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház segédlelkésze, dr. Vass Gergely, a baptista gyülekezet prédikátora. /Nagyálmos Ildikó: Piros betűs hétköznap. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2006. január 6.

Milyen kudarcok érték 2005-ben? Ettől számol be néhány magyar közéleti személyiség. Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke az infrastrukturális beruházások elmaradását látja a legnagyobb kudarcnak, elsősorban az utakra gondol. Ha nincsenek utak, s emellett víz, gáz, akkor semmi sincs, megreked a vidék fejlődése. A másik probléma, hogy továbbra sincsenek megfelelő pályázatok. A polgármesterek egyelőre nem érzik ennek fontosságát. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa egészen mást csinált, mint amit szeretett volna. Feladata volt az anyagi források felkutatása. Átíratta az egész Temes megyei SAPARD-programot. Azután jött az árvíz, elmosott mindent, nem volt idő ezzel foglalkozni. Azért munkájának volt szerepe abban, hogy 39 százalékkal több uniós pénz érkezik a megyébe különböző pályázatok révén. Dézsy Attila, Hunyad megye alprefektusa a lupényi és vulkáni magyar iskolatagozatok egyesítésének meghiúsulását látja kudarcnak. Ennek hatása majd öt év múlva jelentkezik. Bognár Levente, Arad alpolgármestere számára az aradi vár átvételének elmaradása kudarc. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, főtanfelügyelő-helyettes tervbe vette, hogy ellátogat a megye minden iskolájába és óvodájába, ahol magyar nyelvű foglalkozás folyik. Zsúfolt programja miatt kevés helyre jutott el, RMDSZ-elnökként pedig nem sikerült véghezvinni a megyei közintézmények személycseréiről folytatott tárgyalásokat. Nagy Gizella, Arad városi tanácsos egyéves tanácsosi munkájának legnagyobb kudarca, hogy nem sikerült kidolgozni Arad egységes kulturális stratégiáját. A megye magyar oktatásának a minősége gyenge. Nem sikerült megindítani a fakultatív magyar oktatást több településen. Schreter Károly, Petrozsény polgármestere a munkahelyteremtés lassú ütemét tartja a legnagyobb kudarcnak. Petrozsényban a munkanélküliség eléri a 40%-ot. Antal Péter, Pécska alpolgármestere rámutatott: nem sikerült behozni a földgázt Pécskára, bár megígérték a lakosságnak. Jelenleg is dolgozik rajta a kivitelező vállalat. A másik teljesületlen terv a mentőszolgálat megszervezése. Kaba Gábor Zsombolya polgármestere: nem sikerült megépíteni a terelőutat. Ihász János, Igazfalva polgármestere: a HTMH-hoz nyújtottak be kulturális pályázatot Szapáryfalva és Nagybodófalva nevében is népviseleti ruhákra és hangosító berendezésre, de ezt elutasították. Turi Zoltán dévai színigazgató: szeptember vége helyett az évad csupán november 23-án kezdődött, s a fűtésproblémát csak december végén sikerült megoldani. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt: Kudarcok 2005-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. március 12.

Megjelent a lista arról, hogy idén Arad megye önkormányzata kiket tartott érdemesnek a kulturális kiválósági díjra. A huszonkét fős listán csak egyetlen magyar, mégpedig Kocsis Rudolf képzőművész szerepel. Az újságíró sokadszorra hozza elő: érthetetlen, hogy miért képtelenek elismertetni legalább egy oklevéllel azokat a magyarokat, akik a magyar kultúra túléltetéséért tesznek is valamit. Minden évben elhangzik: teljesen megfeledkeznek a magyarokról, és akkor utolsó pillanatban keresnek valakit. Arad megye népességének tíz százaléka magyar, a díjakból kettő megilleti a magyarokat. Több tucatnyi “névtelen” művelődési harcos dolgozik szép csendben a megyében a magyar közösségért. A hagyományőrző kategóriában egy román népi együttes meg egy szintén román folklórénekesnő kapott elismerést. Nem hallottak magyar népi együttesekről? Tavaly a művelődési kategóriákban egyetlen magyar sem került a listára. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

2007. október 13.

Békéscsabán tartotta első ülését Arad és Békés, a két testvérmegye által létrehozott közös bizottság, miután az idén márciusban aláírt együttműködési szerződésben ezt vállalták a felek. A vegyes bizottság célja, hogy erősítsék a két megye közötti kapcsolatot. Aradi részről a vegyes bizottság társelnöke most Búza Gábor, a megyei tanács alelnöke. Sipos György tanácsos a kultúra-egészségügy albizottságban foglal helyet. A közös megbeszélésen eldöntötték, melyek lesznek azok a közös tervek, pályázatok, amelyeket Arad és Békés együttesen tesz le a november 5-i magyar–román közös kormányülés asztalára. Az egyik legfontosabb ilyen terv az Arad–Lökösháza vasútvonal korszerűsítése. /(irházi): Ülésezett az Arad–Békés vegyes bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2007. december 27.

1990 tavasza óta áll Aradon, a Maros-parton Tóth Sándor kopjafája, s azóta minden december 23-án koszorúk kerülnek rá. 1989. december 22-én estefelé a hódmezővásárhelyi Tóth Sándor saját kamionjával a szülővárosának polgárai által a romániai forradalom hírére összegyűjtött segélyeket hozta, s itt, a várhídtól néhány méternyire érték a halálos lövések a december 23-ra virradó éjszakán. Ő volt az aradi forradalom egyetlen külföldi áldozata. Emlékére állították a kopjafát a várhíd közelében, s nevezték el róla a sétánnyal párhuzamos utcát is. A hagyományos koszorúzáson jelen volt Tóth Sándor özvegye, a testvérváros, Hódmezővásárhely önkormányzatának küldöttsége, az aradi és Arad megyei önkormányzat képviselői és az aradi forradalmárok küldöttsége. Bognár Levente aradi alpolgármester hangsúlyozva: “Tóth Sándor hidat épített a két város, Arad és Hódmezővásárhely közé, áldozata pedig örök emlék marad számunkra”. Valentin Voicila, a 18 évvel ezelőtti aradi forradalom vezéralakja, aki 1989-ben ott volt Tóth Sándort temetésén, és azóta minden esztendőben jelen van a Maros-parti koszorúzáson, ezúttal a 2006-ban prózában írt poémáját olvasta fel Tóth Sándorról és a forradalom vértanúiról, akik embertársaik iránti szeretetből áldozták életüket. /-r –a: Koszorúzás Tóth Sándor kopjafájánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2008. január 31.

Meg kell szólítani a közömbös embereket is, ők vannak többségben. Mindenkit az RMDSZ-be kell hívni, főleg azért, mert SZÖVETSÉG, írta lelkesen Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke. Ha vannak elmaradások e téren, akkor „javítani kell a dolgok állásán. Méltósággal, becsületesen, őszintén, alázattal. ” Cikkéből megtudható hogy városi szinten nincsenek messze a kulturális autonómia megvalósításától. /Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke: Szövetségben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2008. március 1.

Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke elutasította Duka Attila tanácsos módosító indítványát, hogy az Aradi Magyar Napokra szánt 30 ezer lejes támogatásból vegyenek el 15 ezret a román nemzeti ünnep számára. Búza azzal vágott vissza Dukának, hogy miért pont a magyaroktól kell elvenni a 15 ezer lejt, miközben az önkormányzat által finanszírozott 47 program közül csak ez az egy magyar vonatkozású. S ha figyelembe vesszük a magyarság részarányát a megyében, akkor nem nevezhető túlzásnak a 30 ezer lej. „Szégyen, tanácsos úr!”– zárta be mondókáját Búza. Dukán kívül senki nem akarta elvenni az aradi magyarságnak szánt pénz felét. /Irházi János: Duka felezte volna az aradi magyarok pénzét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2008. április 7.

Akárcsak a megyeszékhely, Arad esetében, az Arad megyei önkormányzati rangsoroló is szinte teljes gárdacserét vetít előre, a régiek közül senkinek sem sikerült bekerülő helyet kiverekednie magának. A megyei önkormányzat négyéves munkájáról Búza Gábor, a testület alelnöke beszélt. Csepella János a Békés és Arad közötti, most már intézményesített kapcsolatokat emelte ki. Király András képviselő, megyei elnök jelezte, indul az Arad megyei önkormányzat elnöki tisztségéért. Ezt követően a nyolc megyei tanácsos-jelölt beszélt programjáról. A szavazás Király András jelölését megerősítette. A megyei önkormányzati választásokra az alábbi rangsor alakult ki: Tóth Csaba, Sipos György, Bölöni György, Faragó Péter, Búza Gábor, Albert László, Nagy István és Bognár Erzsébet. /Irházi János: Megyei rangsoroló Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2008. június 4.

A végleges adatok szerint az Arad megyei önkormányzatban három hely jut az RMDSZ-nek, 17 a PD-L-nek, 6 a PNL-PNTCD-nek, 4 a PSD-nek és 2 a PC-nek. /Három hely az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

2008. június 5.

Tóth Csaba ügyvezető elnök bejutott Arad megye és Arad város önkormányzatában is. Tóth Csaba lemondott helyéről a városi önkormányzatban, helyét Pénzes Gyula foglalja majd el. Arad város önkormányzatában tehát Bognár Levente és Pénzes Gyula képviseli az RMDSZ-t. /Irházi János: Tóth lemondott Pénzes Gyula javára. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

2008. június 7.

Arad megyében az RMDSZ a megyei tanácsosi listája idén 13 931 szavazatot kapott, 1434-gyel kevesebbet, mint 2004-ben, ennek ellenére megőrizték a három tanácsosi helyet. Nagyzerinden 207, Tőzmiskén 103, Nagyszintyén 88, Pécskán 62, Kisiratoson 53, Gyorokon 33 szavazattal kaptak kevesebbet, mint 2004-ben, ellenben Zimándújfalun 170, Székesúton 73, Sofronyán 92, Fazekasvarsándon 46, Nagyperegen 28, Nagyiratoson 17, Fakerten és Pankotán 12 pecséttel volt több a tulipánon. Arad városban a magyarok zöme az RMDSZ tanácsosi listájára szavazott, amikor a polgármester személyéről kellett dönteni, akkor már nem Bognár Leventét választották, mert tudták, úgysem lehet a város első embere, ezért inkább nem hagyják elveszni a voksukat. Az RMDSZ Arad városi listája 5092 szavazatot kapott, miközben Bognár csak 2889-et. Király András megyei elnökjelöltnél a különbség sokkal kisebb volt: a megyei lista Aradon 5193 szavazatot, ő pedig 4681-et tudhat magáénak. Ha az egész megyét számoljuk, akkor Király Andrásra 12 984 személy voksolt. Arad megyében az RMDSZ elveszítette a megyei önkormányzat alelnöki tisztségét, és, 2004-hez viszonyítva kilenc helyet a magyarlakta települések tanácsaiban: egyet Aradon, Kisiratoson, Nagyiratoson, Tőzmiskén, Fazekasvarsándon, Nagyszintyén és Vingán, kettőt Pécskán és Nagyzerinden. Az RMDSZ bejutott a pankotai, konopi, székesúti önkormányzatba, és plusz egy helyet nyertek Sofronyán, hármat pedig Zimándújfalun. A második fordulóban az RMDSZ Zimándújfalun és Nagyiratoson versenyben van a polgármesteri tisztségért. /Irházi János: Szavazatmérleg az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

2008. június 13.

Az újság beszámolt arról, hogy a megyeszékhelyeken, magyarlakta településeken a politikából kiszorultak hogyan folytatják életüket. Aradon a megyei önkormányzatában eddig ott ülő három tanácsos – Nagy Gizella, Cziszter Kálmán és Túsz Ferenc – kikerült onnan. Nagy Gizella 2005 januárjában került be az önkormányzatába. Visszatér a katedrához. Cziszter Kálmán a 2004-es helyhatósági választásoktól tagja volt a városi önkormányzatnak. Tovább fog dolgozni szakmájában, mint tervező, mint szakértő. A jövőben több időt tud majd szentelni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságra, a Pro Urbe Társaságra és a Szabadság-szobor Egyesületre. Túsz Ferenc 2005-től a nagykövetté kinevezett Tokay György helyét foglalta el. Nyugdíjas, de van egy cége is. – Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke volt 2004-től. Amikor a megválasztották, lemondott ügyvédi praxisáról. Most folytatni fogja ügyvédi munkáját. Pécskán Nagy István tanácsos volt. Visszamegy tanárnak. Wersánszki Eduárd felajánlotta lemondását a petrozsényi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéből, miután június elsején az általa vezetett lista nem érte el az 5%-os küszöböt. A választmány azonban nem fogadta el az 1996 és 2008 között folyamatosan helyi tanácsos Wersánszki lemondását. /Kiszorított politikusok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2009. december 7.

Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998