udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Arad Megyei Muzeum

2005. február folyamán

Az Arad Megyei Múzeum raktára valóságos kincsesbánya. Itt őrzik Feszty Árpád Krisztus temetése, más források szerint Krisztus levétele a keresztről című hármasképét. A tizenhárom méter hosszú és négy méter széles triptichon eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdona volt, onnan került át a Szépművészetibe, majd 1913-ban amikor Aradon felépült a kultúrpalota, benne a képtár, akkor került Aradra. Hosszú ideig a múzeum büszkesége volt Barabás, Lotz és Munkácsy képei mellett. A cikkíró is sokszor megcsodálhatta. A helyi pártvezetés által diktált átszervezés áldozata lett az aradi múzeumi 1848-as ereklyegyűjtemény, majd a Feszty-körkép. Először csak zsákvászonnal letakarták, később már spanyolfalat kellett felállítaniuk. Azután egy Ceausescu-látogatás után jött az utasítás, el kell távolítani a Feszty- triptichont. Bukarestből jött egy restaurátor, aki felcsavarta a festményt. Ugyanígy kellett felcsavarni Liezen-Mayer Sándor Mátyás hazahozatala Prágából című nagy méretű festményt. A múzeum új vezetője, dr. Peter Hügel igazgató nem zárkózik el a festmény restaurálásától, az aradi történelmi egyházakkal tárgyalna, hátha sikerülne megfelelő kiállítási helyet találni a festmény számára. /Puskel Péter: Feszty Árpád hármasképének kálváriája. Feltámadásra várva. = Irodalmi Jelen (Temesvár), febr./

2004. október 2.

Az 1848–49-es forradalom ereklyéiből nyílt kiállítás okt. 1-jén az Arad Megyei Múzeumban. Az értékes darabok most először kerültek ki a nyilvánosság elé, a múzeum raktárából. A vitrinekben olyan tárgyak láthatók, mint például az aradi vértanúk személyes tárgyai, kitüntetései, fogházbeli feljegyzései, Damjanich olajportréja, a tábornokok nevét tartalmazó 1849–50-es aradi elítélések listája stb. Az intézmény raktárában több mint 17 ezer darab, az 1848–49-es forradalomból fennmaradt tárgy található, ezeket Hügel Péter igazgató szerint időnként cserélik majd a vitrinbeliekkel. Várhatóan a múzeum egy kétnyelvű katalógust is összeállít majd ezekről a tárgyakról. /(Sólya): Kiállították az aradi vértanúk emléktárgyait. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2005. június 16.

Az Arad Megyei Múzeumban megnyílt a Szabóné Ferencz Irma-emlékkiállítás. Ferencz Irma az aradi kulturális-művészeti élet közismert és nagyra becsült jeles személyisége volt, országosan elismert szaktekintély, a múzeumnak több mint három és fél évtizeden át volt munkatársa. Az ötvenes évek elején, az egyetem elvégzése után helyezték ide. Ő hozta létre a múzeum porcelángyűjteményét. A gyűjteménybe kerültek a herendi porcelángyár remekei. /Balázs Katalin: In memoriam Ferencz Irma. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2005. augusztus 2.

Az Arad Megyei Múzeumban megnyílt a József Attilának emléket állító Eszmélet című vándorkiállítás. A vándorkiállítás multimédiás, József Attila életét költészetét új technológiák segítségével mutatják be. A kiállítás Aradról Székelyudvarhelyre, majd Sepsiszentgyörgyre, Székesfehérvárra, Bécsbe, Berlinbe, Kassára vándorol, decemberben Miskolcon ér véget. /Nagyálmos Ildikó: Multimédiás vándorkiállítás József Attiláról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2005. november 10.

A két évvel ezelőtt megtalált, honfoglalás kori magyar temető feltárását végzik az Arad megyei Nagylakon. Ezen a területen X. század végi temető lehetett, nyilatkozta Peter Hügel régész, az Arad Megyei Múzeum igazgatója. Eddig kilenc épségben maradt emberi csontvázat, fegyvermaradványokat és számos dísztárgyat találtak. „A temetkezési szokások, a sírokból felszínre kerülő csontdíszek egyértelműen arról vallanak, hogy magyar temető nyomait tárták fel” – erősítette meg Kopecznyi Zsuzsa régész. /Puskel Péter: Ősi magyar leletek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2006. január 13.

Január 12-én egész napos rendezvénysorozattal zárult az aradi és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum immár második közös PHARE-CBC-pályázata, amelyet az aradiak nyertek el tavaly Vasútállomások és népi hagyományok. Határokon átnyúló művelődési vasútvonalak címmel. Aradon a Városházán román–magyar szemináriumot tartottak a kultúrturizmus és ipari kulturális örökség témakörében. A múzeumban aláírták az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának a 2006-os évre szóló együttműködési programját. /Kiss Károly: Kultúrturizmus és ipari kulturális örökség. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2006. február 8.

Érdekes tanulmánykötetet mutattak be Aradon. Az aradi Aurel Vlaicu Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Arad Megyei Múzeum együttműködésében elkészült kiadvány a vegyes házasságokkal foglalkozik. Ioan Bolovan pankotai származású kolozsvári egyetemi előadótanár, valamint aradi kollégája, Corneliu Padurean végezték a munka irányítását. Rámutattak, hogy napjainkban már nem beszélhetünk multikulturalitásról, sokkal inkább interkulturalitásról, az egymás iránti tiszteletre van szükség. /(Kiss): Vegyes házasságok Erdélyben.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2006. május 29.

Az Arad Megyei Múzeum, az Aradi Polgármesteri Hivatal és az aradi Művelődési Ház negyedik alkalommal rendezte meg a kézművesek vásárát. Több megyéből érkeztek, köztük Hargita megyéből is. Nagy volt az érdeklődés a korondiak sátra előtt. A székelyudvarhelyi Varga Géza most jött el először Aradra mézeskalácsot árulni. /(Kiss): IV. Kézművesek vására. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2006. november 30.

Aradon a Megyei Múzeumban megnyílt az Aradi céhek (XVII–XIX. század) című kiállítás, kiegészítve a korabeli Aradot ábrázoló festményekkel. Olyan eredeti dokumentumok/tárgyak láthatók, amelyek eddig csak a múzeum raktáraiban porosodtak. /(Kiss): “Nyitány” az aradi céhek múzeumára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2008. augusztus 22.

Az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága idén is részt vett egy közös PHARE CBC programban, ezúttal A kulturális identitás számít témakörben. A DKMT Eurorégióban meglévő szellemi örökség megőrzéséért folytatott határon átívelő program keretében az Arad megyei Nagylakon, Pécskán, Vingán, Fűzkúton (Fiscut) és Féregyházon (Firiteaz), valamint a Csongrád megyei Deszken, Kiszomboron és Magyarcsanádon a román és a magyar néprajzkutatók által végzett dokumentációs munka eredményeiről augusztus 22-én számolnak a résztvevők Aradon. Ez alkalommal mutatják be a kutatások eredményeit összefoglaló dokumentumfilmet és -kötetet is. /Kiss Károly: Számít a kulturális azonosság. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2008. szeptember 4.

Aradon a Megyei Múzeumban megnyílt Xantus Géza csíkszeredai festőművész és grafikus Égi dimenziók című festmény- és grafikai kiállítása. Peter Hügel múzeumigazgató méltatta Xantus Géza művészetét. Szekernyés János műkritikus, a Temesvári Képzőművészek Szövetségének elnöke értékelte a művész munkáit. A megnyitóról 18 festőkollégájával együtt Xantus Géza Kisiratosra, az ott megnyílt VIII. alkotótáborba utazott, amelyiknek a záró kiállítása ugyancsak a múzeum szépművészeti részlegének a kiállítótermében lesz. /Balta János: Xantus Géza kiállításának a megnyitója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

2009. július 31.

A közel egyéves adatgyűjtés eredményeinek bemutatására gyűltek össze július 30-án az Arad Megyei Múzeumban a közgyűjtemény és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának muzeológusai, történészei, etnográfusai. Tavaly augusztusban kezdődött az a PHARE-támogatású határon átívelő projekt, amely A román és a magyar falu az európai uniós integráció tükrében címet viselte és amely a falusi élet és háztáji gazdálkodás kutatását, megőrzését tűzte ki célul. Több mint egy tucat romániai és magyarországi határ közeli településen gyűjtöttek adatot. „Nagyon sok a hasonlóság a falusi szokások között, ami nem véletlen, hiszen egykoron ennek a térségnek, Békés megyének is Arad volt a központja – tette hozzá Ando György. A rendezvényen az adatgyűjtés során készített fotókat is kiállították. A projekt zárásaként megjelentettek egy román és magyar nyelvű könyvet is, amely a kutatómunkát foglalja össze helyszíni kisriportokkal, leírásokkal és képekkel. /Pataky Lehel Zsolt: Aradi és békéscsabai múzeumok adatgyűjtése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

2009. szeptember 3.

Aradon a Megyei Múzeum ezúttal Klug Ferenc első egyéni kiállításának adott helyet. Hihetetlen, hogy az Aradi Ion Andreescu Képzőművészeti Kör doyenjének, a most 74 esztendős, elismerésnek örvendő Klug Ferencnek – aki három évtized óta a kör talán valamennyi közös kiállításán jelen volt – ez lenne az első egyéni tárlata, de így van. Szinte rá kellett beszélni, hogy illene már egyéni kiállítást rendeznie. /Balázs Katalin: Visszatekintés helyett. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2009. október 2.

Aradon a Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén megnyílt a Kölcsey Egyesület által szervezett Aradi szobrászok elnevezésű tárlat. Az elnevezés nem pontos, ugyanis a plasztikák mellett faliszőnyegek is láthatók. Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület titkárának köszöntő szavai után Puskel Péter újságíró, helytörténész röviden sorra vette a kiállító művészeket és bemutatott alkotásaikat. Vannak köztük a szélesebb közönség számára ismertebbek – Brittich Erzsébet, Pásztor Gyöngyi vagy Steinhübel Zoltán –, kevésbé ismertek – mint az 1982-ben Magyarországra áttelepült Matúz András –, és a most először jelentkező, Pécskán élő Kisvárdai Lajos fafaragó népművész. A tárlat az Aradi napok rendezvénysorozata keretében nyílt meg. /Kiss Károly: Szobortárlat a múzeumban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2009. november 27.

Könyvbemutatóval egybekötött szimpóziumot tartottak az Arad Megyei Múzeum történelmi részlegén a Romániában élő nemzeti kisebbségek problémáiról. Elena Rodica Colta aradi etnográfus beszélt az 1999 óta rendszeresen megszervezett tanácskozásokról és a kisebbségekről megjelentett tanulmánykötetekről, majd Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet elnöke mutatta be a hivatal tevékenységét. A Folyamatok és léthelyzetek – kisebbségek Romániában című román és magyar nyelvű kötetről a szerkesztők, Jakab Albert Zsolt és Peti Lehel beszéltek, Fosztó Lászlónak a romániai cigányokról írt román tanulmánykötetét és Kiss Tamásnak a magyarság demográfiát taglaló (szintén román nyelvű) könyvét Horváth István mutatta be. /Pataky Lehel Zsolt: Szimpózium a kisebbségekről. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

2009. december 2.

Európai uniós támogatással dolgozzák fel és teszik a nagyközönség számára elérhetővé az 1848/49-es forradalom és szabadságharc relikviáit őrző Aradi Ereklyemúzeum 17 ezer darabos gyűjteményét. Az Arad Megyei Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum közösen nyert uniós támogatást a történelmi gyűjtemény megmentésére és közkinccsé tételére. Zombori István történész, a Móra-múzeum igazgatója szerint az elkövetkező esztendő során magyar és román szakemberek a budapesti Hadtörténeti Múzeum szakmai támogatásával rendszerezik és feldolgozzák a gyűjteményt: fegyvereket és katonai felszereléseket, egyenruhákat, zászlókat, numizmatikai és képzőművészeti anyagot, valamint a 1848/49-es forradalom és szabadságharc kultuszának tárgyi emlékeit. A gyűjtemény a két világháború között, majd az azt követő években is látogatható volt, a szabadságharc centenáriumára kiállítást is rendeztek. A hatvanas évektől azonban a tárgyak zömét a múzeumi raktárak mélyére száműzték. /Kezdődik az Aradi Ereklyemúzeum anyagának feldolgozása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998