udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Aradi Evangelikus-Lutheranus Egyhazkozseg

2006. november 6.

Aradon november 5-én, vasárnap, a Jelen Házban zárult az Arad megyei 1956-os rendezvénysorozat. A szervezők az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója tiszteletére Mert egy nép azt mondta: elég volt! címmel, V–XII. osztályos tanulók számára hirdettek régiós versmondó versenyt. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a “Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program keretében V. alkalommal rendezték a régiós versmondó versenyt. Társszervezők az aradi In Memoriam ’56 Egyesület, a pécskai Kálmány Lajos Egyesület, az aradi Kölcsey Egyesület, az aradi Szabadság-szobor Egyesület, az Arad megyei RMDSZ, az Arad-belvárosi Református Egyházközség és az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség voltak. A díjazottak oklevelet és ajándékcsomagot kaptak, minden résztvevő emléklapot és Dinyés László Virágh Gedeon 1848–49-es honvédtiszt, az utolsó rab élete című kötetét kapta ajándékul. /Kiss Károly: Mert egy nép azt mondta: elég volt! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2007. május 26.

A tizenhatodik Fecskés könyv bemutatója lesz május 29-én Aradon, az evangélikus-lutheránus egyházközség imatermében. A könyvnek Ficzay Dénes nyolcvanötödik születésnapjára, 2006. december 27-re kellett volna elkészülnie, de anyagi gondok miatt ez nem sikerült. A Ficzay-könyvek eddigi szedői, Haász Ágnes és Zehe István szívesen vállalkoztak az újabb megpróbáltatásra, a nehéz, elmosódott kézírás olvasására. A könyv két részből áll. Az elsőben a saját és tanítványi visszaemlékezéseket dokumentumok, fényképek követik. A második rész Ficzay Dénes eddig ritkán látható vagy meg sem jelent munkáit tartalmazza. Ficzay Dénes nemcsak egyszerű magyartanár, az aradi séták kezdeményezője volt, de tudós irodalomtörténész is, aki jeles tudósokkal levelezett, vitatkozott, és írt. Írt cikkeket, naplót, még verseket is. A könyvbemutatót Pávai Gyula, a kiadvány szerkesztője és Ujj János, a város és történetének avatott ismerője tartja. /A tizenhatodik Fecskés. Ficzay Dénes-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2007. július 13.

Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

2008. május 8.

Rendhagyó könyvbemutatóra volt május 7-én Aradon az evangélikus-lutheránus templom imatermében. Pávai Gyula legújabb kötetét, a Mesélő aradi házak címűt eredetileg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság adta ki, azonban a szerzőnek nemigen tetszett a cím- és a hátlap, valamint az illusztrációk elhelyezése, ezért az Aradi Evengélikus-lutheránus Egyházközség támogatásával kihozott egy aradi változatot is. Ez utóbbi cím- és hátlapján a kötetet illusztráló Szűcs Sándor grafikái láthatók. Az aradi változat címoldalán méltán és jogosan szerepel a „Ficzay Dénes emlékére” ajánlás, az esemény végül Szűcs Sándor képzőművész életművének a méltatása is volt, aki éppen a bemutató napján halt meg. Szűcs Sándor /Arad, 1934. jan. 10. – Arad, 2008. máj. 7./ az aradi Kölcsey Egyesület házi grafikusának is tekinthető, hiszen valamennyi kiadványát illusztrálta. /Kiss Károly: In memoriam Szűcs Sándor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2008. október 9.

Pávai Gyula kettős könyvbemutatót tartott Aradon, az evangélikus-lutheránus templom imatermében. A vértanúk sírja című kötet Ficzay Dénes /Arad, 1921. dec. 27. – Arad, 1985, márc. 2./ által már 1960-ban véglegesített visszaemlékezésekből, jegyzőkönyvekből és újságcikkekből az aradi 13 utolsó napjairól, majd földi maradványaik kalandos-keserű sorsáról szól. A rendszerváltásig gondolni sem lehetett kinyomtatására, majd azt követően is közel két évtizednek kellett eltelnie, amíg nyomdafestéket látott. Most az aradi evangélikus-lutheránus egyház anyagi támogatásával jelenhetett meg, Pávai Gyula rendezte sajtó alá, és látta el előszóval. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület 1990-es újraélesztője nyilvános búcsúnak is szánta a mostani fellépését, erre az alkalomra időzítette a Tanítóbácsi című regénye második kötetének a bemutatását is /az első részt másodszor is kiadták/. Pávai Gyula Marosvásárhelyre költözött. /Kiss Károly: Pávai Gyula nyilvános búcsúja. Kettős könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

2008. október 20.

Október 19-én az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Tóthpál Béla parókus lelkész köszöntötte a résztvevőket, a Hollandiából érkezett vendégeket, Király András parlamenti képviselőt és Bognár Levente alpolgármestert. A lelkész köszönetet mondott a Luther Palota tetőszerkezetének a felújításához nyújtott támogatásért a holland vendégeknek, Király Andrásnak és Bognár Leventének. Tóthpál Béla pedig Nikodém János 1851 és 1875 között Aradon szolgált lelkész érdemeit emelte ki. Az Aradon 1846-ban alakult evangélikus egyháznak egyik oszlopos tagja volt, szolgálata alatt kezdődött el a gyűjtés a jelenlegi templom felépítéséhez. Érdemeinek elismeréseként a templomban Nikodém János-emléktáblát lepleztek le. /Balta János: Emléktábla Nikodém Jánosnak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2008. december 17.

December 16-án bemutatták Aradon a Tulipán könyvesboltban az Aradi Kölcsey Egyesület által kiadott 17. Fecskés könyvet: Pataky Sándor: Feljegyzések az aradi vértanúsírok feltárásáról. Pataky Sándor rajztanárt, festőművészt a megjelentek egy része még személyesen ismerte, de a könyv témája, az aradi 13 sírjának feltárása 1932–33-ban, a nagy árvizet követően természetesen önmagában is rendkívül érdekes. A könyvet gondozó Pávai Gyula az előszóban ismertette a szerző életútját, valamint a kézirat keletkezésének körülményeit. A kézirat megszületésében és fennmaradásában nagy szerepe volt Ficzay Dénesnek (1921-1985), Arad kiváló helytörténészének. A könyv az aradi evangélikus-lutheránus egyház anyagi támogatásával jelenhetett meg /Jámbor Gyula: A 17. „fecskés” Pataky-könyv a vértanúsírok feltárásáról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2009. szeptember 18.

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Püspöki Hivatala szeptember 10-én kelt értesítőjében hozta az aradi gyülekezet tudomására, hogy Tótpál Béla aradi lelkészt hivatalvesztésre ítélte többek között az egyház békéjének és egységének megzavarása és veszélyeztetése, az egyházi törvények és testületek megtagadása, és hivatali visszaélés miatt. Közölték, hogy immár „Tótpál Béla nem lelkésze az Aradi Evangélikus-Lutheránus egyházközségnek, többé nem tagjai a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház lelkészi karának, és Egyházunkban semmiféle lelkipásztori szolgálatot nem végezhet”. Még aznap Kovács Zsombort, a temesvári evangélikus-lutheránus egyházközség parókus lelkészét nevezték ki aradi helyettes lelkipásztornak. Tótpál Béla minderről elmondta, egy 2003-as statútum-tervezet része az a fegyelmi szabályzat, ami alapján lefolytatták ellene az eljárást, azonban a Vallásügyi Minisztériumnak ezt a tervezet nem fogadta el, ezért az ítéletet ő nem tekinti törvényesnek. /Pataky Lehel Zsolt: Belső ellentétek az evangélikus egyházban. Kirúgták Tótpál Bélát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

2009. szeptember 19.

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület Püspöki Hivatala értesítette az aradi gyülekezetet, hogy a Tóthpál Béla lelkipásztor elleni fegyelmi eljárást befejezték, és őt hivatalvesztésre ítélték. Tóthpál Béla a cégbíróságon bejegyeztette az önálló jogi személyiségű Szent Háromság Evangélikus Esperességet. A szóbeszéd szerint Tóthpál Béla az egyház pénzén négy (mások szerint hat) házat vásárolt a közeli magyarországi településen, és azokat a saját nevére telekkönyveztette. Tóthpál szerint ez hazugság, rágalom. – A püspökség Kovács Zsombor lelkészt nevezte ki aradi helyettes lelkésznek, de őt nem engedték be a templomba. Az aradi evangélikus-lutheránus gyülekezet lélekszáma 560 körüli. Tóthpál Béla elismerte, hogy nem mindenki támogatja. Kétszáz személy által aláírt petíciót küldtek a püspökségre Tóthpál Béla védelmében. Gyurkócza Aranka szerint azonban csak húszan (és azok családtagjai) lehetnek, akik pártolják a lelkészt. Tóthpál tudja, hogy az aradi öregedő gyülekezet nagy vagyonnal rendelkezik, és ő teljhatalmat akar fölötte, tette hozzá. /Pataky Lehel Zsolt: Viszály feszíti az aradi evangélikus egyházközséget. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2009. október 7.

Régen hallottak ilyen hatásos, magvas beszédet Aradon a Vesztőhelyre zarándokoló emlékezők, mint idén. Rácz Sándor, az ‘56-os forradalom legendás alakja, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke kifejtette többek között, hogy „160 éve ide zarándokolunk, hogy erőt meríthessünk a tábornokaink magatartásából, hősi életáldozatukból, mert bizony nagy szükségünk van ma is arra, hogy a ránk mért szenvedéseket ember módjára tudjuk elviselni. 160 évvel ezelőtt történt valami ezen a téren, amit a világ úgy viselt el, hogy nem tiltakozott. ” „ Mi, magyarok 160 év múlva is itt vagyunk, meggyötörve, széttépetten, kifosztva, de magyar szívünk szerint itt teszünk hitet magyarságunkból, és figyelmeztetjük a világot örök tanúságként, hogy aki a magyarra kezet emel, miként fog elpusztulni. 1956-ban a szovjet vezetők vezényelték a magyar forradalom ellen a nagy-nagy Vörös Hadsereget, és tessék megvizsgálni, mi lett ennek a nagyhatalomnak, akkori vezetőinek az életével. Mindegyik kirekesztve élt a társadalomból, a politika szemétdombjára került. A világnak tanulni kellene ebből, hogy a magyarra nem szabad kezet emelni, mert a magyar nem emel kezet senkire. És itt az ideje, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság éppen olyan joggal, szabadságigénnyel, testvéri szeretettel és istennel való hitében úgy éljen, ahogy az európai emberhez méltó. Ne kelljen félnünk, idegeskednünk, merjünk egymás szemébe nézni bármilyen nemzetiségűvel találkozunk. Nincs szüksége a magyarnak, hogy lehajtott fővel járjon az Európai Unióban, megtette azt évszázadokon át. ” Ezt követően a római katolikus, lutheránus egyház képviselői közös istentiszteletet tartottak. /Irházi János: Koszorúzás a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998