udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Aradi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

1999. június 21.

Az SZKT és a SZET jún. 19-i marosvásárhelyi együttes ülésén Murvay Miklós, SZKT-tag, aradi városi tanácsos javasolta, hogy az RMDSZ hozza létre a Damjanich János nevet viselő közalapítványt, amely az aradi vértanúk emlékművének újraállításával kapcsolatos intézkedésekben képviseli a szervezetet, gyűjtést szervez a szobor helyreállításához szükséges költségek fedezésére, kiadványaival előkészíti a román közvéleményt a szobor elfogadására, illetve megszervezi az ifjúság hagyományőrző nevelését. Továbbá azt indítványozta, hogy alakuljon egy közös magyar-magyar szoborbizottság e lépések szigorú egyeztetésére, és hogy az UNESCO ismerje el a Zala György alkotta aradi Szabadság-szobrot a világörökség részeként, és ezt védett műemléknek nyilvánítsa. Ez az alapítvány felvállalhatja, hogy összegyűjti Erdély területén az 1848-as emlékeket, és ezekhez méltó kiállítást szervez. /Alapítvány létrehozását javasolták az aradi vértanúk emlékművének helyreállítása érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

1999. október 1.

A Hivatalos Közlöny szeptember 30-i számában megjelent és ezzel érvénybe lépett az a kormányhatározat, amely az aradi városi tanács kezeléséből a művelődési minisztérium kezelésébe adja a román-magyar megbékélési emlékpark számára kijelölt földterületet. A kormány az aradi vértanú tábornokok emlékét őrző obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési emlékpark helyét. Az elképzelések szerint ebben az emlékparkban ismét felállítják az 1925-ben lebontott Szabadság-emlékművet. Zala György szoborcsoportjának darabjait mostanáig az aradi vár katonai lőszerraktárában őrizték. A kormány már határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoport darabjait át kell adni az aradi minorita rendnek. Okt. 1-jén aláírták Aradon a Szabadságemlékmű darabjainak kiadásáról szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumot Moise Ecrosan ezredes, az aradi helyőrség parancsnoka és Csergő Ervin, az aradi minorita rend házfőnöke írta alá. /Lesz-e alapkőletétel Aradon? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ Okt. 1-jén átszállították az aradi várból a minorita rendház udvarába a vértanúk emlékművét. Jelen volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. Az egykori talapzat köveit széthordták, a kovácsoltvas kerítésnek is csak egy darabja van meg, de a szobrok elég jó állapotban maradtak meg, kevés rajtuk a javítanivaló. A főalak jobb kezéből hiányzik a koszorú, a friss törésnyom igazolja a helybeliek állítását, hogy néhány hete még megvolt. Pótolni kell a bal kezében levő kard pengéjét, az egyik mellékalak kardját, valamint az angyal bal karját is. - Az aradi vértanúk emlékművét 1890. október 6-án állították fel Arad főterén, a színház mögött. - A tervek szerint az emlékművet október 6-án avatják fel ideiglenes helyén, Radu Vasile és Orbán Viktor miniszterelnökök jelenlétében. /Péter I. Zoltán: Aradi minorita rend. Átvették a hősök emlékművét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./ A szobrot évtizedekig a vár katonai raktárában őrizték, emberfia azt nem láthatta. Mígnem egy törékeny (miniszter) asszony leszerelte a konok katonák ellenkezését. - Amikor megérkezett a Szabadság-szobor első darabja, Csergő Ervin minorita páter ösztönösen keresztet vetett. Matekovits Mihály főszervező felgyűrt ingujjban katonásan fejet hajtott. Dávid Ibolya miniszter asszony saját kezűleg leírta: "Aradon jártam 1999. okt. 1-én - Isten segítségével. (Hunnia szobrára várok 19.15-kor.) Ez lesz a korona szegényes életem 40 egynéhány évén. Hálával és köszönettel az Úrnak. Dávid Ibolya." /(Hevesi Mónár József szemtanú): A szobor szabadulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1999. október 6.

Markó Béla RMDSZ-elnök az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy Radu Vasile nem megy el az aradi emlékülésre. Az aradi városi tanácsnak a területátengedés elutasításáról szóló határozata egyes koalíciós pártok képviselőinek közreműködésével születhetett meg, mondta. - Adriana Saftoiu kormányszóvivő okt. 5-én délelőtt jelentette be hivatalosan, hogy Radu Vasile kormányfő Valeriu Stoica igazságügyi minisztert bízta meg azzal, hogy okt. 6-án Aradon képviselje a miniszterelnököt "a román-magyar megbékélési emlékpark alapkőletétele alkalmából tartandó ünnepségeken". - Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke sajtóértekezletén bejelentette: telefonon közölte Radu Vasiléval, hogy nem helyesli az emlékmű felavatását. Iliescu az ezeréves Magyarországnak szentelt emlékműnek nevezte a szoborcsoportot, szerinte ez románellenes gesztus és nagyon súlyos politikai kérdés. /Markó Béla elítéli Vasile távolmaradását az aradi emlékünnepségről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2000. június 14.

Aradon az RMDSZ városi tanácsosjelöltjeire 5544-en szavaztak, így a 25 tanácsosi tisztségből csak hármat tölthetnek be magyarok. Csupán hét szavazaton múlott, hogy a töredékszavazatok újraosztásával az aradi magyarság számarányának megfelelő képviselettel rendelkezzen. 1996-ban a 22 ezer választásra jogosult aradi magyar közül 8560-an jelentek meg az urnák előtt. Ha megismételték volna a négy évvel ezelőtti részvételt, akár hat RMDSZ-listán induló is bejuthatott volna az aradi önkormányzatba. /Csupán hét szavazaton múlott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2002. március 27.

Arad város tanácsának márc. 26-i ülésén Király András RMDSZ-elnök helyi tanácsosi minőségében indítványozta 90 millió lej átutalását a helyi költségvetésből a Szabadság-szobor  visszaállítását megelőző tanulmányok elkészítésére. A voksolás előtt felszólalt néhány tanácsos szerint nincs itt az ideje a szobor visszaállításának. Az ellenzők kisebbségben maradtak, a határozattervezetet elfogadták. Király András elmondta: "Jelenleg a szobor elhelyezésére keresünk szóba jöhető variánsokat. A színház és a római katolikus templom előtti parkba nem lehet, mivel oda minden bizonnyal a Szentháromság szoborcsoport kerül. Jó lenne az elesett román katonák emlékműve mellé, azaz majdnem eredeti helyére tenni. Az idősek parkjára is gondolunk. Tartalék megoldásként szerepel a civil szférához átkerülő vár". A tanulmány elkészítése és jóváhagyása után a nagyközönség is elmondhatja véleményét a szobor újrafelállításáról. /(Gujdár): 90 millió lej a Szabadság-szobor visszaállítási tanulmányára. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2003. május 8.

A majd hét évtizeddel ezelőtt lebontott aradi Szabadság emlékmű helyreállítására létrehozott alapítvány mutatkozott be hivatalosan Aradon. Az alapítványt az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére hozták létre azzal a céllal, hogy megnyerje az emlékmű ügyéhez a romániai, a határon túli és az anyaországi magyarság anyagi támogatását. Az aradi városi tanács döntést hozott arról, hogy a szoborcsoportot az eredeti alapzaton Arad belvárosában, a Tűzoltó téren állítják fel ismét. Szakértői számítások szerint a restauráláshoz és a helyreállításához mintegy 300 ezer eurónak megfelelő összegre van szükség, amit a városi tanács nem tud biztosítani. Az aradi Szabadság emlékmű helyreállítása összmagyar ügy - fogalmazott Tokay György parlamenti képviselő, az alapítvány létrehozásának egyik kezdeményezője. Tokay elmondta, azt szeretnék, ha idén okt. 6-ra már új helyén állna az emlékmű. /Alapítvány az aradi Szabadság emlékmű helyreállítására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2003. május 19.

Máj. 17-én Kolozsváron tett látogatást Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára, aki az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén (ÜE) tartott sajtótájékoztatót, az elnökséggel folytatott egyórás megbeszélést követően. Szabó Vilmos megbeszélést folytatott a történelmi egyházak püspökeivel, majd a megyei RMDSZ képviselőivel találkozott. Az ügyvezető elnökséggel folytatott megbeszélésről Takács Csaba elmondta: áttekintették az elmúlt egy év tapasztalatait, az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció határon túli és nemzetpolitikájának programpontjait, illetve, hogy mindebből mi valósult meg, szó esett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) soron következő ülésének előkészítéséről, valamint az államtitkár által felügyelt Határon Túli Magyarok Hivatalával, illetve a különböző minisztériumokkal kialakuló együttműködésekről is. Az államtitkár fontosnak nevezte a püspökökkel való találkozást, amelyre ezentúl rendszeresen sort fognak keríteni. Az oktatásra, nevelésre fordítandó támogatások, valamint az Illyés Közalapítvány (IKA) számára biztosított összegek növelését kérték a tavaly novemberi MÁÉRT ülésen a résztvevők, ezt pedig megtette a magyar kormány, hangsúlyozta Szabó Vilmos. Minden pályázó meg fogja kapni a megítélt támogatást, jelentette ki. A magyar kormány a Corvinus befektetési alapot tízmilliárd forintra emelte, ennek felhasználásról a közeljövőben döntenek, a partnerségi együttműködés keretében. A magyar kormány hozzájárul az aradi Szabadság-szobor restaurálásához, és biztosítani akarja a magyarságot, hogy az októberi évfordulón azon a téren fog állni a szoborcsoport, amelyen Arad város tanácsa helyet biztosított. /Köllő Katalin: Minden gyermek támogatást kap. Segítik a Szabadság-szobor restaurálását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2003. május 30.

Alig ötven személy jelent meg azon a tiltakozáson, amelyet a Román Humanista Párt (RHP) rendezett máj. 28-án Aradon, a Szabadság-emlékmű felállítása ellen, noha a szervezők legalább ötszáz résztvevőre számítottak. A humanisták az aradi városi tanács egyik határozata ellen tiltakoztak, amelyben az önkormányzat mintegy kétmilliárd lejt utalt ki egy park létrehozására, ahol a Szabadság-szobrot helyezik el. /Tüntetés a Szabadság-emlékmű ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ A tüntetők között kiosztott kérdőíven a PUR aradi vezetői több kérdésre kerestek választ. A kérdések egyike arra vonatkozott, ki hivatott hatálytalanítani a Szabadság-szobor levételéről szóló 1925-ös kormányhatározatot: a román kormány vagy az aradi városi tanács. Az egyik tüntető közölte: a román hadsereg már kétszer kiakasztotta a bocskort a budapesti parlamentre, itt az ideje, hogy ezt most harmadszor is megtegye. A tüntetők között megjelent Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, aki újságírói kérdésre az eseményt a szabad véleménynyilvánítási gyakorlat példájaként említette. /Gazda Árpád: A szobor ellen tüntettek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2003. augusztus 21.

Szobor-kronológia. 1999. július 13. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Radu Vasile román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélése után bejelentette, kormányközi egyezményt dolgoznak ki egy aradi emlékpark létrehozásáról, melyben egy román emlékmű mellett a Szabadság-szobrot is felállítanák. 1999. szeptember 20. A román kormány határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoportot a hadsereg átadja az aradi minorita rendnek. Elemeit ideiglenesen az aradi belvárosi római katolikus templom belső udvarán helyezték el. 1999. szeptember 28. A román kormány újabb határozatban rendelte el az aradi román-magyar megbékélési emlékpark létrehozását, melyben a Szabadság-szobor mellett egy román történelmi eseményt idéző emlékművet is állítottak volna. Az emlékpark számára a város megkérdezése nélkül utalt át egy telket a város tulajdonából a művelődési minisztériumnak. 1999. október 6. Az 1989-es változások után első ízben zavarta meg szélsőséges román ellentüntetők randalírozása az aradi mártírok napjának gyászünnepét. Radu Vasile miniszterelnök és a román kormány képviselői az utolsó pillanatban lemondták részvételüket az eseményen, Orbán Viktor kormányfő csak az október 5-i gálaműsoron vett részt. 2001. október 19. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága arról határozott, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre a szobor újrafelállítása ügyében. A Budapesten aláírt emlékeztető a magyar fél kötelezettségvállalását is tartalmazza az emlékmű restaurálási munkálatainak szakmai és anyagi támogatására. 2001. december 22. Az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyetértési nyilatkozatban a felek megegyeztek arról, hogy a két kormány jóváhagyja az október 19-i jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.2002. január 29. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt 2002-es évre érvényes protokollumában a felek megegyeztek arról, hogy a két miniszterelnök megállapodásának és a vegyes bizottsági jegyzőkönyvnek megfelelően "megoldják" az aradi Szabadság szoborcsoport ügyét. A dokumentumot Adrian Nastase és Markó Béla írta alá. 2002. november 26. Az aradi városi tanács két ellenszavazat és két tartózkodás mellett elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltó téren, a Csiky Gergely Gimnázium épülete közelében állítják fel. A testület 2,2 milliárd lejt szánt a tér átalakítására.2002. november 28. Egy nappal budapesti látogatása előtt Adrian Nastase miniszterelnök Gyulafehérváron kijelentette: felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. Úgy vélte, politikai szempontból sokkal hasznosabb lenne egy olyan emlékmű felállítása, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdekeket.2003. február 19. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt aláírta a 2003-as évi együttműködésről szóló megállapodást. Ebben már nem szerepel a Szabadság-szobor felállítása. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke ezt a Krónikának azzal magyarázta, hogy az ügy már 2002-ben megoldódott. 2003. május 22. A prefektusokkal tartott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, a román kormánynak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy felállítsák a Szabadság-szobrot. "Ennek a szobornak a szimbolikája nem sugározza a megértést, a harmadik évezredbeli román-magyar barátságot és együttműködést" - jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, nem a művészi értéke, hanem a szimbolikája szempontjából értékelte a szoborcsoportot.2003. május 29. Kevesebb mint százan vettek részt a Humanista Párt aradi szervezete által összehívott néma tüntetésen, mely formálisan egy egyesülési emlékmű felállítása mellett, a valóságban azonban a Szabadság-szobor felállítása ellen szólt. 2003. július 18. A román kulturális minisztérium mellett működő Nyilvános Emlékművek Országos Bizottsága esztétikai és történelmi okokra hivatkozva elutasította az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítását. /Gazda Árpád: Jelenkori szobor-kronológia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2003. szeptember 19.

Erdélyi közéleti személyiségek nyilatkoztak az aradi Szabadság-szobor ügyéről. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke: "Merő kitaláció, hogy az aradi tizenhárom vértanúnak köze lett volna az 1848/49-es erdélyi polgárháború román áldozataihoz. "Az 1850-es évek elején az osztrák népszámlálók összeírták az emberveszteségeket, és közel 4800 román áldozatot találtak. Ezeket nagyrészt hadi és polgári törvényszékek ítélték el az 1848. őszi-1849. tavaszi magyarellenes vérengzésekért. A vérengzéseknek viszont korabeli források szerint 8500-10 500 magyar esett áldozatául. Mindez nem jelenti azt, hogy ne estek volna áldozatul ártatlan románok is". A magyar közvélemény joggal várta az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Arra is figyelni kell, hogy ha az elképzelt román-magyar megbékélési parkban olyanok is helyet kapnak, akik érdemeik szerint nem kerülhetnének be az együttélés elképzelt pantheonjába, ismét feszültségek forrásává válik a kérdés.Glück Jenő aradi történész szerint a politika útvesztőjébe került az 1848-as forradalom, a Szabadság-szobor szimbolikájának történelmi megítélése. A románság jelentős része a magyar forradalom oldalán állt. Bizonyítást nyert, hogy teljes román csapattestek harcoltak a magyarok oldalán. "Arad kapcsán az európai lexikonok többsége a 13 vértanú tábornok kivégzését jegyzi európai jelentőségű eseményként. Teljesen természetes tehát a történelmi esemény megörökítését célzó igény" - jelentette ki.Kovács András művészettörténész professzor: Zala György műve a kor Közép-Európájára jellemző neobarokk stílusban készült. A városnak kellene eldöntenie, hogy kell-e neki a szobor. Az RMDSZ-nek meg kellene követelnie a kormánypárttal kötött egyezség betartását.Kötő József, az EMKE elnöke, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője szerint a romániai magyarság képviselőinek ki kell tartaniuk amellett, hogy a Szabadság-szobornak állnia kell a tervezett időpontban és helyen. "A szoborügy bebizonyította, hogy a románság és vezetői egyre tovább tolják a saját történelmükkel való szembesülést - fogalmazott. Tőkés László püspök: Amiként nem bocsátkoztunk alkuba a restitúció in integrum elvéről, úgy a Szabadság-szoborról sem szabadna alkudoznunk - jelentette ki. A püspök páratlan cinizmusként értékelte, hogy Ion Iliescu elnök jogosnak tartotta az 1925-ös szobordöntést. A püspök az Operatív Tanács közleményét egyértelmű meghátrálásnak vélte a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán kialakult állásponthoz képest.Kányádi Sándor: "Úgy kellene felállítani a szoborcsoportot, hogy nehogy újra ledöntsék". Úgy vélte, a szoborállítást szellemi szinten is meg kellett volna alapozni.November 30-ig be kell fejeződniük a Szabadság-szobor újraállítási munkálatainak - áll az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa által szept. 18-án kiadott állásfoglalásban. Az állásfoglalás az eddigi politikai tárgyalásokra, az Arad megyei RMDSZ-PSD protokollum erre vonatkozó kitételére, valamint az aradi önkormányzat 2002. nov. 26./346. számú, a Szabadság-szobor felállításáról szóló határozatára hivatkozik. /L. J.: Elvszerűségre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2003. szeptember 23.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete nyílt levéllel fordult Medgyessy Péter és Adrian Nastase miniszterelnökökhöz bukaresti találkozójuk előestéjén. Az EMNT gondolatát az a nemzetpolitikai megfontolás hívta életre, hogy a Romániában élő magyar nemzeti közösség szülőföldjén való megmaradásának egyetlen garanciája az autonómia különböző formáinak törvény általi szavatolása. A mostani találkozó előmozdíthatja az erdélyi magyarság kérdésének hosszú távú megnyugtató rendezését. "Szimbolikus értékű lenne számunkra, ha Románia és Magyarország kormányai közösen törekednének arra, hogy mi egyszerre lehessünk egyenjogú polgárai az államnak, amelyben élünk és annak az egységes magyar nemzetnek, amelyhez tartozni akarunk. Szimbolikus értékű számunkra a magyar igazolvány jelenlegi formája, valamint az, hogy a kisebbségi kérdés kétoldalú kezelésében ne érvényesülhessen a diszkrimináció és az egyetemes egyéni és közösségi jogok megsértésének lehetőségét magában hordozó paritás elve.Szimbolikus értékű lenne számunkra, ha a magyar, de a közép-kelet-európai nemzetek szabadságát is egyaránt hirdető aradi szoborcsoport háromnegyed-százados kálváriája az idei évfordulón végre befejeződne. Álszent központi akarat ne akadályozza a megbékélést cselekvően művelő aradi önkormányzat döntését a szoborcsoport visszaállításáról. Szimbolikus értékű lenne számunkra az erkölcsi jóvátétel mindazokért a károkért, amit az elmúlt 85 esztendőben közösségünk elszenvedett." Gyakorlati jelentősége van annak, hogy a magyar történelmi egyházak és közösségek mielőbb birtokba vehetik elkobzott ingatlanjaikat, ugyanúgy fontos a többször megígért, de mindeddig elodázott állami finanszírozású magyar egyetem visszaállítása is. Fontos lenne, hogy a két miniszterelnök védnökségével elkezdődne egy valós politikai párbeszéd az erdélyi magyar nemzeti közösség kulturális és regionális autonómiájának törvényi garanciáiról és gyakorlati megvalósításáról. /Nyílt levél Medgyessy Péter és Adrian Nastase miniszterelnököknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2003. szeptember 30.

Tőkés László királyhágómelléki református püspök szept. 29-i sajtóértekezletének a Szabadság-szobor és az október 6-i aradi megemlékezés volt a témája. "Október 6. méltó megünneplését veszélyezteti a Szabadság-szobor körül kialakult áldatlan helyzet. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az önkormányzati mozgalom és a polgári egyesületek az emléknap megmentésére vállalkoznak" - jelentette be a püspök. Tőkés László a Szabadság-szoborral kapcsolatban kárhoztatta az RMDSZ megalkuvó és a román kormány szószegő politikáját. A püspök szerint a kormány által erőltetett román- magyar megbékélési park szükségtelen és elfogadhatatlan. A kormány lábbal tiporta az autonómia elvét, felülbírálva az aradi önkormányzatnak szoborügyben hozott határozatát. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testületének elnöke úgy értékelte, a Szabadság-szobor körül kialakult helyzet a koccintáspolitika és a nem eredményorientált protokollumpolitika következménye. Sárközy Zoltán, a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnöke bejelentette, október 4-én Erdélyi Magyar Polgári-Önkormányzati Találkozó lesz Aradon. /Pengő Zoltán: Méltó ünnepet ülnének Aradon. Tőkés László "megmentené" az emléknapot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2003. október 2.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke okt. 1-jei sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párton (SZDP) belül és kívül bizonyos köröknek érdekében áll feszültté tenni a kormánypárt és az RMDSZ kapcsolatát az aradi Szabadság-szobor körül kialakult konfliktus révén. Az RMDSZ elnöke szerint ebben a helyzetben a kormányfőnek is meg van a felelőssége. "A kormányfőt is felelősség terheli, és hiba volt az aradi önkormányzat döntésébe beavatkozni, amely jóváhagyta a szobor felállítását", mondta Markó. Az RMDSZ egyelőre nem akar más szövetséget, noha elégedetlen a kormánypárttal. Az RMDSZ támogatja az egységes adókulcs bevezetését a bérek esetében, nyilatkozta Winkler Gyula parlamenti képviselő. /Markó: Egyeseknek érdeke a feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2005. február 28.

Őszig elköltözhet a katonaság az aradi várból, így lehetővé válik annak turisztikai értékesítése. A városi tanács szeretné elérni, hogy fölkerüljön az UNESCO világörökség-listájára az épségben megmaradt erődítmény. /Látogatható lesz az aradi vár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2005. november 28.

Az aradi Magyar Színház Alapítvány idén második alkalommal megrendezte a régió színjátszóinak az Amatőr Színjátszók Fesztiválját, melynek célja a magyar nyelvű iskolai színjátszás bátorítása, felkarolása, és ezáltal az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a közösségépítés. A kezdeményezést felkarolta Arad városi tanácsa. November 26-27-én négy együttes mutatkozott be az aradi Jelen Házban. Az igazfalvi (Temes megye) általános iskolások produkciója némileg elütött a fesztivál meghirdetett profiljától, de a közönség tetszéssel fogadta. Az ágyai műkedvelők előadása (Nóti Károly: Nyitott ablak) kellemes meglepetés volt. Sikert arattak a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszói, végül a Pávai Gyula vezette aradi Kölcsey Színpad színjátszói léptek fel. /Hagyományápoló amatőr fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2007. január 12.

Nehéz volt tető alá hozni a temesvári püspökséggel a Csiky Gergely Iskolacsoport bérbeadási szerződését, a “tapogatózások” közel egy esztendővel ezelőtt kezdődtek, amikor Böcskei László vikárius Aradon végiglátogatta az egyház által visszakapott ingatlanokat. A szerződéstervezet megszületett, az aradi tanács pedig január 11-én egyhangúlag megszavazta ennek szövegét, csupán az aláírás maradt hátra. /(Irházi): Egyhangú szavazással. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2007. február 24.

Aradon az önkormányzat megszavazta Arad és Békés megyék közötti újabb együttműködési szerződés szövegét. Szerződések eddig is voltak, csak nem sikerült ezeket tartalommal megtölteni. A szerződés újrafogalmazását már tavaly ősszel kezdték tárgyalni. Csongrád és Arad között nyolc éve köttetett az együttműködési szerződés, ezt akarjuk most életre kelteni, mondta az aradi tanácsosoknak Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés fideszes elnöke. /(irházi): Felmelegítenék az Arad–Békés együttműködést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2007. március 15.

Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport nemrég jelentette meg a két legutóbbi, azaz a 2004–2005-ös és a 2005–2006-os tanéveket átfogó évkönyvét a városi tanács és a szülői bizottság anyagi támogatásával. A kiadványban hiányzó, sőt néha zavaró képaláírások, ismétlődő képek fehér-feketén és színesen, megmagyarázhatatlanul szereplő román nyelvű szövegek is találhatók, ennek ellenére a mintegy 650 diák (valójában 719, azonban több testvér esetében csak a legnagyobb kapott belőle), valamint a közel 100 pedagógus, kisegítő személyzet, akik valamennyien kaptak egy-egy példányt, örömmel forgatják azt. /(Kiss): Csikys évkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2007. április 2.

A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szögedi Védegylettel, Arad város önkormányzatával, az aradi Aurel Vlaicu Egyetemmel összefogva 2006-ban tette le “Maros Fórum” néven egy határon átívelő együttműködési szövetség alapjait. A két országot érintő környezetvédelmi kommunikációs kampánnyal az emberi beavatkozások során folyamatosan romló állapotú Maros védelmére, felvirágoztatásának fontosságára akarják felhívni a figyelmet. /Sólya R. Emília: Idén is startol a Maros Fórum kampány. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2007. július 9.

Bognár Levente, Arad alpolgármestere minden alkalmat megragad, hogy felhívja a figyelmet a belváros történelmi épületeinek megmentésére, legtöbbször eredménytelenül. Falca polgármester inkább új pláza építéséről szónokol. Érhető az elutasítás, hiszen a belvárosi régi épületek mind magyarok. Omoljanak csak össze, akkor mondják majd a magyarok, hogy itt jártak és hagytak is valami értéket. Az önkormányzatban az RMDSZ-t kivéve egyedül a független Edeleni Kálmán szokta felemelni hangját, ha újabb régi épületet tüntet el a bulldózer. A rendszerváltás óta egyetlen belvárosi épületet sem újítottak fel a mindenkori városvezetők. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2007. augusztus 11.

Botrányosnak nevezhető, amit az aradi önkormányzat művel báró Neuman Ferenccel és emlékével. Miközben jogosan szeretnék az építtetőről elnevezni a jelenlegi UTA-stadiont, átkeresztelik, ez nem tudatlanságot rejt. A demokrata párti Ionel Costin által előterjesztett határozattervezet szerint az UTA-stadiont a közeljövőben “Stadionul Municipal UTA – Francisc von Neumann” névre fogják átkeresztelni. Az indoklásban hosszasan ecsetelte Neuman érdemeit, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért biggyesztették Neuman neve – egy “n-nel” kell írni! – elé a von-t, ami német nemességet jelentene. Végvári Neuman Ferenc soha nem viselte a von-t, élete végéig a báró megszólítás járt neki. Az a cél, hogy Neuman Ferenc eredeti magyar származását eltussolják, és németesítsék a nevét. Remélhetőleg az RMDSZ még idejében lép és módosíttatja a nevet. /Irházi János: A báró forog a sírjában. Costin német nemest faragott Neuman Ferencből. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

2007. augusztus 13.

Az Aradi Napok rendezvénysorozatban idén sincs hivatalos magyar program. Irházi János már három évvel ezelőtt eldöntötte, hogy ezt minden ilyen alkalommal szóvá teszi, most is ezt tehette. Ott ülnek hárman az önkormányzatban, van egy magyar alpolgármester Aradon, nem is beszélve a kultúrára, művelődésre “szakosodott” civilszervezetekről. A rendezvénysorozatot a mi adóinkból (is) finanszírozzák, tehát a választott RMDSZ-es tisztségviselők „kérhetnek nekünk is egy vékony szeletet belőle”. Tavaly, a cikkíró a hasonló hangnemű írása után Király András képviselő felhívta őt, és megígérte, a jövőben változtatnak a helyzeten. – Ez nem történt meg. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

2007. augusztus 22.

Arad városi tanács határozata szerint post mortem Kiválósági díjjal tüntetik ki dr. Kovách Géza néhai történészt. A kitüntetést augusztus 22-én adják át dr. Kovách Géza hozzátartozóinak. /(b): Post mortem Kiválósági díj dr. Kovách Gézának. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2007. augusztus 23.

Pécs felajánlotta a testvérvárosi kapcsolatot, Gheorghe Falca aradi polgármester köszönettel elfogadta, és megígérte, az erről szóló határozattervezetet a tanács elé terjeszti. Gonda Tibor pécsi alpolgármester elmondta, a két város jövőre ünnepli a partnervárosi kapcsolat ötödik évfordulóját, s ez remek alkalom arra, hogy az együttműködést egy magasabb formában szentesítsék. /(Irházi): Pécs testvérvárosságot ajánlott Aradnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

2007. augusztus 24.

Az Aradi Napok első napján átadták a Kiválósági oklevelet. A magyar kitüntetettek: Nagy Etelka, a városi önkormányzat osztályvezetője, Török Zsolt hegymászó, Lovas Zoltán színművész, Bíró Gábor egykori labdarúgó és post mortem dr. Kovách Géza történész. /J. Gy. : Kitüntetések az Aradi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

2007. szeptember 25.

Sikeres volt az Aradi Kamaraszínház megnyitója: pótszékeket kellett elhelyezni, az előadás végén pedig hosszasan zúgott a vastaps. Az előadáson megjelent Gheorghe Falca aradi polgármester, aki kiemelte a városi tanács támogatását az évad létrejöttéhez. Bognár Levente alpolgármester jelenléte megszokott az előadásokon. A bemutatóra eljött Pozsgai Zsolt, a darab szerzője és rendezője is. A darabot a budapesti Madách Színház (és az Aranytíz Teátrum) mutatta be. /Jámbor Gyula: Nagy sikerrel indult az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2007. október 8.

Hevesen tiltakozott Tőkés László királyhágómelléki református püspök az ellen, hogy Aradon, a Vesztőhelytől mintegy 350 méterre épülne ortodox templom az önkormányzattól ingyen kapott 1200 négyzetméteres telken. „Nem fogadhatjuk el, hogy mártírjaink emlékhelyét elnyomja egy ortodox templom, hogy ne tudjunk méltóképpen ünnepelni, mert egy parkolóhelyre szorulunk. Biztos vagyok benne, hogy a váraljai ortodoxok tucatnyi jobb helyet találhatnának maguknak” – mondta Nagyváradon Tőkés. Cziszter Kálmán András RMDSZ-es tanácsos, az urbanisztikai bizottság elnöke a Krónikának elmondta, szerinte az emlékhelyet nem fenyegeti különösebb veszély. „Nincs ok aggodalomra, a templom tisztes távolságra van a tértől. A templomépítés nem képezte vita tárgyát a tanácstestületen belül, fontosabb dolgaink is vannak, minthogy ilyesmikről vitázzunk” – szögezte le Cziszter. /Ortodox templom épül a Vesztőhely mellett. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

2007. december 20.

Várhatóan 2008 januárjában kerül az aradi tanács plénuma elé az a határozattervezet, amelynek megszavazása után Arad és Pécs testvérvárosok lesznek. A két város közötti kapcsolatok öt évvel ezelőtt kezdődtek, 2003-tól Arad Pécs partnervárosa lett. A testvérvárosi szerződés aláírását követően erősebbek lesznek a kulturális, művészeti, oktatási, gazdasági kapcsolatok, amelyek már eddig is számtalan szállal kötötték össze a két várost. /(ij): Arad–Pécs testvérváros lesz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2007. december 27.

1990 tavasza óta áll Aradon, a Maros-parton Tóth Sándor kopjafája, s azóta minden december 23-án koszorúk kerülnek rá. 1989. december 22-én estefelé a hódmezővásárhelyi Tóth Sándor saját kamionjával a szülővárosának polgárai által a romániai forradalom hírére összegyűjtött segélyeket hozta, s itt, a várhídtól néhány méternyire érték a halálos lövések a december 23-ra virradó éjszakán. Ő volt az aradi forradalom egyetlen külföldi áldozata. Emlékére állították a kopjafát a várhíd közelében, s nevezték el róla a sétánnyal párhuzamos utcát is. A hagyományos koszorúzáson jelen volt Tóth Sándor özvegye, a testvérváros, Hódmezővásárhely önkormányzatának küldöttsége, az aradi és Arad megyei önkormányzat képviselői és az aradi forradalmárok küldöttsége. Bognár Levente aradi alpolgármester hangsúlyozva: “Tóth Sándor hidat épített a két város, Arad és Hódmezővásárhely közé, áldozata pedig örök emlék marad számunkra”. Valentin Voicila, a 18 évvel ezelőtti aradi forradalom vezéralakja, aki 1989-ben ott volt Tóth Sándort temetésén, és azóta minden esztendőben jelen van a Maros-parti koszorúzáson, ezúttal a 2006-ban prózában írt poémáját olvasta fel Tóth Sándorról és a forradalom vértanúiról, akik embertársaik iránti szeretetből áldozták életüket. /-r –a: Koszorúzás Tóth Sándor kopjafájánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2008. február 13.

Arad városi önkormányzat elmúlt közel négy évének történetében példa nélküli, botrányos javaslatot tett az ex-szociáldemokrata, jelenleg független-ellenzéki Rodica Borza tanácsos: az aradi magyar közösség kulturális tevékenységeire szánt teljes pénzt vegyék el, és abból fizessék az ingyenes villamosbérleteket. Borza vitába keveredett a pénzügyi osztály vezetőjével is, mert azt állította, a magyarok 700 milliárd régi lejt kapnának idén, miközben, a valóságban csak 70 ezer új lejből gazdálkodhatnak. Ami 700 millió régi lejnek felel meg. Tiberiu Dekany alpolgármester figyelmeztetett, hogy 700 milliárd adókból nem gyűlik be egy évben. Végül Borza tervezetét leszavazták, a költségvetés átment a plénumon. /Irházi János: Megszavazták Arad költségvetését. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998