udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Aradi Magyar Ifjusagi Szovetseg /AMISZ/

1993. április folyamán

Megjelent a Fókusz, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet lapja. A Fókusz később A Hang (Arad) folyóiratban kapott helyet.

2000. április 17.

Ápr. 13-án Takács Csaba ügyvezető elnök találkozott az ifjúsági szervezetek képviselőivel. A tanácskozáson részt vettek a megyékben működő ifjúsági szervezetek városi és falusi szervezeteinek vezetői, Csík terület ifjúsági szervezetei, Szilágy, Bihar, Máramaros, Hargita, Hunyad, Kolozs, Bukarest, Bákó, Arad megyei ifjúsági szervezetek képviselői, az RMDSZ területi szervezeteinek ifjúsági alelnökei. Takács Csaba rávilágított arra, hogy a jelenlegi kapcsolatot az ifjúság és a Szövetség között együttesen át kell szervezni. A megbeszélés során felmerült alternatívák között szerepelt a már több megyében működő - több ifjúsági szervezetet tömörítő - egyeztető tanácsok, szervezetek létrehozásának lehetősége. A résztvevők véleménye szerint, azokban a megyékben, ahol az RMDSZ vezető testületében nincs ifjúsági alelnök, e tisztség betöltése segítené az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolattartást, együttműködést. Hangsúlyozták, hogy ez az együttműködés akkor lenne a leghatékonyabb, ha az alelnök személyét az ifjúsági szervezetek javasolnák. A tanácskozáson részt vevő szervezetek közül néhány (Csík terület Ifjúsági Szervezete és az Udvarhelyi Ifjúsági Tanács) azzal a kéréssel fordult az RMDSZ vezetőihez, hogy szüntessék meg a Magyar Ifjúsági Tanács döntéseinek diszkriminatív jellegét. Fontos feladatként fogalmazódott meg a regionális, információbázistól elzárt ifjúsági szervezetek bevonása egy olyan kialakítandó információs hálózati rendszerbe, amely közvetlen kapcsolatot tud tartani az RMDSZ Ifjúsági Főosztályával is. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban az ügyvezető elnök elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek majdnem mindegyike több mint másfél évvel ezelőtt megfogalmazott kérése ellenére sem élt időben azzal a lehetőséggel, hogy a helyi és területi szervezetek szintjén, az RMDSZ-szel együttműködve, minél nagyobb számban tudjanak bejutó helyeken jelen lenni az RMDSZ önkormányzati választási listáin. A részvevők közül többen kérték, hogy az ifjúsági szervezetek és az általuk szervezett programok támogatására benyújtott pályázatok elbírálását végző testületek politikamentesen működjenek. Elfogadták az ügyvezető elnök azon javaslatát, hogy készüljön egy országos ifjúsági mintára épülő közvélemény-kutatás, melynek tematikája a romániai magyar ifjúságot foglalkoztató és érintő problémák megoldásához nyújtana hiteles információkat. A tanácskozáson felmerült az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Ifjúsági Főosztályának működtetése is, melynek újjászervezését az Ügyvezető Elnökség május 1-jére megoldja, különös tekintettel arra, hogy az ifjúsági szervezetek igényt tartanak a főosztály koordinációs, információközlő munkájára és szakmai együttműködésére. /Takács Csaba ügyvezető elnök találkozója ifjúsági szervezetek vezetőivel. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. október 5.

Az elmúlt hét végén ünnepelte az AMISZ /Aradi Magyar Ifjúsági Szövetség/ a nyolcadik születésnapját. Az AMISZ-t az utóbbi időben hallgatás övezte, de a mostani buli valódi sikernek nevezhető. A fiatalok nemcsak a városból, hanem a megyéből is eljöttek együtt ünnepelni. Szabó Mihály az ex-elnök, Lészay Ildikó segítségével vágta fel az ünnepi tortát. "Az AMISZ addig fog élni, amíg Aradon lesznek fiatalok. S mivel Aradon mindig lesznek fiatalok, az AMISZ örökre élni fog" - jegyezte meg a szervezet elnöke. /"Az AMISZ örökre élni fog" = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./

2000. november 2.

Okt. 27-én Aradon az RMDSZ helyi vezetősége - Hosszu Zoltán szenátorjelölt, Bognár Levente alpolgármester és Búza Gábor, mindketten képviselőjelöltek - a fiatalokkal találkozott. Az AMISZ /Arad Megyei Ifjúsági Szövetség/ által szervezett találkozón egyes fiatalok kijelentették: az embereket nem a kettős állampolgárság érdekli, sokkal inkább az, hogy mi kerül az asztalra. Elhangzott: az aradi diákok elvárják az RMDSZ-től a Csiky Líceum épületének visszaszerzését. /Németh Beatrix: Az aradi ifjúság és a politika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2001. január 9.

Az AMDSZ megalakulása óta két magyar ifjúsági szervezet működött Aradon. A tagok között ellenségeskedés volt. Az AMISZ elnöke már többször fölajánlotta az egyesülést vagy a társszervezet megalakítását, de erre eddig nem került sor. Az új évet azonban mégis együtt kezdi az AMISZ és az AMDSZ. Jan. 8-án a két elnökség közös ülést tartott. Napirenden szerepelt az együttműködést rögzítő szabályzat papírra vetése. Szabó Mihály AMISZ-elnök úgy véli, hogy a társszervezet elsődleges célja a közösségépítés. Popa Armand AMDSZ-elnök a lényeget abban látja, hogy ne legyen széthúzás az aradi magyar ifjúság körében. A két elnökség úgy döntött, megpróbál közös amatőr színjátszócsoportot alakítani, az AMISZ pedig az AMDSZ bevonásával szeretné folytatni a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaival elkezdett kötetlen beszélgetések sorozatát. /Németh Beatrix: Nem lesz több széthúzás? Társszervezet lett az AMISZ és az AMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2002. november 13.

Tíz évvel ezelőtt, 1992. április 22-én volt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) alakuló ülése. Az alapszabályzata szerint nem politikai szervezet, amelynek célja az aradi fiatalság kulturális, szociális, szórakozási stb. igényeinek kielégítése, folyamatos tájékoztatása kulturális, oktatási és szakmai téren egyaránt. 1993 óta az AMISZ aktív tagszervezete a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ). Egyik legrégibb rendszeres sátoros kirándulásuk (92 óta) a Kisiratosi hétvége. 1993-tól jelent meg az AMISZ kiadványa, a Fókusz, először önálló lapként, majd a HANG keretén belül, végül a Nyugati Jelenben. A Fókusz 1999-ig kisebb-nagyobb rendszerességgel megjelent, azóta szünetel a kiadása. /László Lajos: AMISZ évforduló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./

2002. november 18.

Nov. 16-án Aradon, a Jelen Házban az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet tízéves születésnapját ünnepelte. A zenét a Jelen Ház két muzsikusa, Méreg Eduárd és Kovács András szolgáltatta. /(B. F.): Tízéves születésnapját ünnepelte az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

2004. május 26.

Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon egy történelmi jelentőségű ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A résztvevők kidolgoztak egy működési alapszabályzatot, s mindhárom régióban háromfős Ifjúsági Koordinációs Tanácsok alakultak. Délvidéket Kurucz József, Lázár Tímea és Kazinczi Zoltán képviseli, Délalföldet Marton Attila, Magdali Csaba és Sándor Enikő, Aradot pedig Derzsi Tünde. Temesvár és Déva képviselőit a napokban nevezik meg. Főtanácsos Bajkó Károly, az EHE elnöke lett. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. Célul tűzte ki az anyanyelv- és hagyományok ápolását, a magyar oktatás megszűnése elleni harcot. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2005. április 13.

Április 8-án Aradon az RMDSZ-székházban az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ gyűlést tartott, amelyen kb. 15 fiatal vett részt. Megállapították, hogy szükség lenne egy helyre, ahová a fiatalok összegyűlhetnének. /Vincze Róbert: AMISZ-gyűlés. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./

2005. április 20.

Április 15-én Aradon rendezte meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az Aradi Magyar Ifjúsági Tanács és az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a III. Partiumi Konferenciát, melynek témája az ifjúsági és a megyei, illetve a helyi tanácsok együttműködése volt. Bognár Levente alpolgármester elmondta, hogy a találkozó célja a fiatalok támogatása, illetve bevonása az önkormányzatokba. Horváth Levente alprefektus, Borboly Csaba, a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) elnöke, Kereskényi Gábor szatmárnémeti városi tanácsos, illetve Szabó József MIÉRT elnökségi tag, Bihar Megyei Ifjúsági Tanács-tag tartott előadást. /Szepesi Bea: Fiatalok a döntéshozatalban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./

2005. július 28.

Hétvégén Kisiratoson először rendezték meg az Arad Megyei Magyar Fiatalok Találkozóját. A rendszerváltás óta ez az első ilyen próbálkozás. Az ifjúsági találkozón 24 Arad megyei településről érkeztek fiatalok. A megnyitón Almási Vince, Kisiratos polgármestere, Király András parlamenti képviselő, Szabó Mihály, az Aradi Magyar Ifjúsági Tanács (AMIT) elnöke és Derzsi Csaba, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) vezetője köszöntötte a vendégeket. Szabó Mihály beszámolt az AMIT és az AMISZ eddigi tevékenységéről. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes az európai uniós országok vizsgáztatási rendszeréről tartott előadást. A résztvevők bekapcsolódtak a falunapok programjaiba. A második találkozó Simonyifalván lesz, ahol sokkal nagyobb méretű találkozót szeretnének szervezni. /(nagyálmos): Októberig megalakulnak a helyi ifjúsági szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

2005. december 7.

Lelkes társaság gyűlt össze Kisjenőn, a plébánián, hogy megalakítsák az ifjúsági szervezetet, és ezzel csatlakozzanak az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezethez /AMISZ/. A közel 30 fiatal megválasztotta a vezetőséget: elnök Bakos Gábor, alelnök Mosoni Anita lett. Az Ágyai Ifjúsági Szervezet vezetői is jelen voltak az eseményen. A Derzsi Csaba elnök vezette AMISZ küldöttsége ismertette a jövő évi terveket /Vincze Róbert, AMISZ: Tevékeny Körösköz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2005. december 21.

December 15-én tartotta az AMISZ (Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet) évzáró közgyűlését az RMDSZ székházában. Új tagszervezetek is csatlakoztak: az ágyai, újzimándi és kisjenői ifjúsági szervezetek, valamint a pécskai M-kids. Eldönthetik, hogy 2006 januárjától az AMISZ fiókszervezetévé válnak, vagy különálló szervezetként tovább működnek, az AMISZ-hoz tartozva. Az elnökségi tagok beszámoltak az év eseményeiről, a tagszervezetek is összefoglalták éves tevékenységüket: Ágyán színjátszó kör alakult, az ifjúsági szervezet pedig székházat kapott, az újzimándi szervezet magára vállalta a falunap szervezését, a pécskai M-kids pedig koncerteket szervezett és több-kevesebb sikerrel újraindította a Pécskai Újságot. A szavazás eredményeképpen az elnök Szabó Mihály, alelnökök Vincze Róbert és Derzsi Csaba. /Szepesi Bea: Évzáró és tisztújító közgyűlést tartott az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

2006. március 10.

Hetek óta készíti az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) saját internetes oldalát. Két-három hét múlva információkat lehet szerezni az aradi magyar fiatalokról, közölte Szabó Mihály AMISZ-elnök. /S. P.: Készül az AMISZ honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

2006. május 31.

Elkészült az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) internetes oldala. Az oldalra látogatók sok mindent tudhatnak meg az AMISZ történetéről, a megyebeli (ágyai, pécskai, kisjenői, zimándközi és zimándújfalui) fiókszervezetekről, a tervezett vagy már megrendezett eseményekről a www.amisz.uw.hu címen. /(sinka): Elkészült az AMISZ honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2006. október 25.

Három ország, egy történelmi térség magyar fiataljai találkoztak. A Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló), amely a Dél-Alföldet, a Bánságot és a Délvidéket foglalja magába, a magyarországi Jánoshalmán tartotta legutóbbi gyűlését. Romániából négy megye érintett (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes); a találkozó során a részvevőket munkacsoportokra osztották, melyeknek megoldást kellett találniuk az ifjúság főbb problémaira, összefogására, a jellemző passzivitás leküzdésére. Aradot az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet öt tagja képviselte, köztük Szabó Mihály elnök és Albert László gazdasági alelnök. /(Sinka): Eurorégiós hálózat tagja lett az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

2006. november 24.

November 22-án nyolcadik alkalommal rendezte meg Aradon az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) a Gyökerek műveltségi diákvetélkedőt. Az idei téma a kezdetektől egészen az államalapításig történelmi időszaka volt. A résztvevő négy csapat tagjai valamennyien a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjai voltak. /Sinka Pál: VIII. Gyökerek vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

2006. december 13.

Nagy sikernek örvend a több mint egy hónapja beindított AMISZ-táncház. A táncházat este hét órától tartják Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában, Makra Tamás magyarországi néptánctanár vezetésével. Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ nem képes egyedül fenntartani a táncházat, ezért újra felhívást intéz az aradi magyarsághoz, támogatást kérve. /S. P.: Támogassák a táncoktatást! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

2007. február 6.

Egyre több helyi ifjúsági szervezet kéri Arad megye vezetőitől a törvény szerint előírt „ifjúsági tevékenységeknek szánt alap” létrehozását. Elsőként az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) állt elő, Szabó Mihály elnök kérvényt nyújtott be a megyei tanácshoz. /(S. P.): Az ifjúsági alap létrehozását kérik. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2007. március 29.

Bajkó Károly, a magyarországi KITTI HÁLÓ egyik vezetője az aradi RMDSZ-kongresszus idején, március 3-án, amikor Resicabánya lényegesnek számító magyarjai javarészt távol voltak a várostól, Cziple Günther révén a törvényszéken bejegyeztette a fenti szervezet égisze alatt működni kívánó Resicai Magyar Ifjúsági Egyesületet (RMIE). Az RMDSZ országos csúcsberkeiben nem jó szemmel nézett KITTI HÁLÓ így Resicabányán is gyökeret kíván ereszteni. Hogy miért “non grata” a szervezet, nem tudja, írta Makay Botond, de a megye RMDSZ-szervezetének van egy (Új Hullám néven) működő ifjúsági egyesülete. Cziple – az RMDSZ-nek köszönhetően magas beosztást kapván – lépésével hálátlanságot követett el a helyi magyarság ellen, mivel Resicabányán nincs annyi magyar fiatal, hogy megengedhetné magyarságunk önmagának a különállás luxusát. /Makay Botond: Meg akarják osztani az RMDSZ fiatalságát. KITTI HÁLÓ Resicabányán is?! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./; Előzmény: Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. máj. 26./

2007. július 13.

Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

2007. szeptember 5.

Menyházán rendezte meg a hét végén az újabb Magyar Ifjúsági Találkozót az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a „Fiatalok az önkormányzatokban” tematikával. Az Arad megye magyarlakta településeiről közel ötven részvevőnek a meghívott közhivatalok képviselői tartottak előadást. A prefektúrát Horváth Levente Arad megyei alprefektus mutatta be, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes a kormány és kormányfőtitkárság munkáját, valamint a fiatalok előtt álló lehetőségeket vázolta. Elmondta: az RMDSZ elsőként hirdette meg a szervezet fiatalítását – és elsőként valósította is meg azt. Király András Arad megyei parlamenti képviselő tartott előadást a parlamentről, a különböző szakbizottságokról, a törvényhozás menetéről. /III. Aradi Magyar Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2008. január 22.

Albert László örömömmel olvasta Lehoczky Attila Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről című cikkét, látva, mást is foglalkoztat az aradi magyar ifjúság jövője. Valóban nincs egy olyan hely, ahol a magyar fiatalok nagy számban együtt szórakozhatnának, azonban az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ nem rendelkezik alappal szórakozóhely megvásárlásához, illetve működtetéséhez. Az ifjúsági szervezet mindent a magyar közösségért tesz immár 15 éve, mióta az AMISZ megalakult. Sok esetben ütköznek a fiatalok passzivitásába. Lehoczky Attilával ellentétben Albert László szerint az AMISZ igenis sikeres évet zárt, megtartották a III. Arad Megyei Magyar Ifjúsági Találkozót, történelmi vetélkedőket szerveztek. /Albert László AMISZ-alelnök: Az újabb gondolatok margójára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14.

2008. április 19.

Alig telt el hat hét amióta az AMISZ (Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet) blogot indított (www.amisz.blogspot.com), és máris sikerült átlépni az ezres látogatottságot. Létfontosságú a kapcsolatot minél több fiatallal. Az AMISZ tevékenységét sok helyen követik, ugyanis az aradi és magyarországi látogatókon kívül felkeresték a blogot az USA-ból, Franciaországból, Németországból, Hollandiából de még Dániából is, azok, akik valamiért kötődnek Aradhoz, esetleg a magyar szóhoz kötődnek, az egymásra való odafigyeléshez. /Albert László: Varázslatos ezeregy. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

2008. május 3.

Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) A jégkorszaknak vége… itt az olvadás! mottóval rendezte meg az idei ifjúsági majálist. Albert László AMISZ-alelnök 300-ra, vagy még annál is többre becsülte a negyedik alkalommal megszervezett ifjúsági majális részvevőinek a számát, ami a hét végére bizonyára növekedni fog. /Pataky Lehel Zsolt: Kár kihagyni a Kaszojálist. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2008. július 22.

Aradon volt a következő állomása az EU által támogatott „Út a demokrácia felé” nevű ifjúsági projektet bemutató karavánnak, amelyen román, vajdasági, illetve magyarországi fiatalok találkoztak egymással, illetve az aradi önkormányzati vezetőkkel. A DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) Eurorégión belül zajló programról a városháza dísztermében beszélgettek, a vendégeket Bognár Levente alpolgármester köszöntötte. Rajta kívül, az aradi ifjúsági problémákat felkaroló Albert László, az Arad Megyei Ifjúsági Igazgatóság elnöke, Szabó Mihály, az AMISZ vezetője, illetve Tóth Csaba, megyei önkormányzati tanácsos is jelen volt. /Sólya R. Emília: Eurorégiós találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

2008. október 2.

Gyökerek elnevezéssel történelmi és általános műveltségi vetélkedőt szerveztek az Aradi Magyar Napok keretében. A aradi Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaiból verbuválódott csapatok mérték össze tudásukat a Jelen Ház nagytermében. A vetélkedőt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: A XI. A nyerte a műveltségi vetélkedőt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2009. október 3.

Az Aradi Magyar Napok keretében zajlott az I. Aradi Magyar Néptánctalálkozó, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet szervezésében. A sort a majláthfalvi Százszorszép együttes nyitotta, amely – alakulását tekintve– a legfiatalabb csapat. A pécskai Búzavirág, a 25 éves néptáncegyüttes nagy sikert aratott. A simonyifalvi Leveles szintén rutinos csapat, tíz éve táncolnak. A néptánctalálkozót követően koncertet adott a magyarországi Zanzibar. /Pataky Lehel Zsolt: Néptánctalálkozó és Zanzibar-koncert az ifjúsági napon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2009. november 2.

A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998