udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Aradi Polgarmesteri Hivatal

2004. február 20.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének Operatív Tanácsa állásfoglalásában tiltakozott amiatt, hogy február 14-én a Vatra Romaneasca engedély nélküli magyarellenes hangulatú tüntetést szervezett. Kérik, hogy a Polgármesteri Hivatal a jövőben ne engedélyezzen semmiféle ilyen tüntetést a Tűzoltó téren az itt megvalósítandó Megbékélési Park munkálatainak befejezéséig. /Állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), február 20./

2004. március 12.

Újabb javaslat látott napvilágot csütörtökön az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésével kapcsolatban. A Tűzoltó térre helyezendő másik, román emlékmű alkotója, Ioan Bolborea szerint a Szabadság-szobrot úgy kellene fordítani, hogy az egymástól mintegy 50 méter távolságra tervezett román és magyar alkotás – a megbékélés jegyében – szembenézzen egymással. Bolborea tervei szerint a román hősöknek emléket állító diadalíven négy-öt allegorikus – az Egyesült Európát, Romániát és kisebbségét jelképező – alak lenne látható. A tartóoszlopokat a 1848-as forradalom román alakjait, Avram Iancut, Nicolae Balcescut megmintázó domborművek díszítenék. Király András szerint a Szabadság-szobor talapzata maradni fog a jelenlegi állapotában és helyén, mert nem lehet olyan egyszerűen megforgatni. Az Aradi Polgármesteri Hivatal visszavonta a Nagy-Románia Párt március 14-ére igényelt tüntetési kérelmének jóváhagyását. A Gheorghe Funar vezette nagy-romániások a Tűzoltó tér helyett 14-én az Avram Iancu téren gyülekezhetnek. /Gujdár Gabriella: Szembenéző megbékélés Aradon? = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

2006. május 29.

Az Arad Megyei Múzeum, az Aradi Polgármesteri Hivatal és az aradi Művelődési Ház negyedik alkalommal rendezte meg a kézművesek vásárát. Több megyéből érkeztek, köztük Hargita megyéből is. Nagy volt az érdeklődés a korondiak sátra előtt. A székelyudvarhelyi Varga Géza most jött el először Aradra mézeskalácsot árulni. /(Kiss): IV. Kézművesek vására. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2006. június 10.

Arad és Orosháza kortárs művészetét ötvözi fényképes leírásokkal az a három kötet, amelyet – Orosházát követően – június 9-én Aradon is bemutattak a polgármesteri hivatalban. A Művészet határtalanul PHARE-CBC-program keretében zajló kezdeményezés gyümölcse, a két település legjobb, legértékesebb művészeit, alkotásait gyűjtötték egybe a magyar, román és angol nyelven kinyomtatott könyvekben. A projekt fő szervezői, Gonda Géza, az orosházi közhasznú Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke, valamint két aradi képzőművész, Onisim Colta és Kett Groza János fejtette ki véleményét a programról. A megjelent könyvek közül az első a két helyszínen kiállító festő- és szobrászművészeket, a második a fotóművészeket mutatja be, a harmadik a konferenciák anyagát tartalmazza az “átjárások” Arad és Békés megye értékei között, illetve fotóművészet művészeti kapcsolatai témakörben. /Sólya R. Emília: Művészetek sávja Orosháza és Arad között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2007. június 7.

Nem rendeződnek a félreértések az aradi minorita rendház és plébánia kapcsán. A katolikus egyház belső gondjainak orvoslására hierarchikus útvonal van: plébános, esperes, püspökség, a szerzetesek esetében házfőnök, tartományfőnök és rendfőnök. A hívek itt egyéni gondjaikat vethetik fel, a közös gondok megbeszélésére működik az egyháztanács, amely a plébánia híveit képviseli. A május 10-i számban írt cikkből kiderül, hogy “máris költözniük kell”, de tavaly április 1-jéig hosszabbították meg a máltaiak bérleti szerződését. Akkor mit jelent a máris szó? A Gájban épült (ugyancsak egyházi) Máltai Ház, kb. 10 helyiséggel egy éve készen és üresen várja a beköltözőket. A minorita rendház nagyon sokat segítette a Csikyt. Az önállóvá váláskor anyagilag is, előtte két-három állandó tanteremmel (felújítva, víz, villany, fűtés). A hála az volt, hogy év elején az igazgató azt kérdezte: melyik osztály megy Bangladesbe? Még szimbolikusan sem takarítottak a diákok után. A temesvári római katolikus püspökséggel a Városháza (személyesen Bognár Levente alpolgármester) és az iskola vezetősége egyezkedett, 50 évre, mindhárom fél és az aradi magyar diákság javára. /Matekovits Mihály: Álljunk meg... = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Előzmény: (irházi): Mennie kell a Máltai Segélyszolgálatnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10.

2007. július 9.

Almási Kálmán, a bukaresti magyar nagykövetség aradi származású nyugalmazott gazdasági attaséja magánkönyvtárából 880 kötetet ajándékozott Arad megye magyarságának. A könyvek az alakuló RMDSZ-könyvtárban kapnak majd helyet. Könyvért könyvet alapon Almási Kálmánnak Bognár Levente a Szabadság-szobor Egyesület által kiadott Kiszabadítottuk, a Dinyés József által szerkesztett Aradi rabok és Virágh Gedeon, Ujj János Arad megye műemlékeiről szólót könyvét, illetve az Aradi Polgármesteri Hivatal kiadványát, Arad épített öröksége címűt adta át. /(b): Almási Kálmán könyvadománya. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2007. augusztus 27.

Valamikor azt írta Száraz György: ha egy népnek nincs történelme, akkor szerez magának, elveszi a más(ok)ét. Ez jutott eszébe Irházi János újságírónak, amikor Aradon a bográcsfesztiválon a polgármesteri hivatal azt állította, hogy a bográcsos ősi román étel lenne. Érthetetlen, hogy a románok miért szégyellik a puliszkát. Igyekeznek tűzzel-vassal elhessegetni magukról a puliszkaevő nemzet bélyegét. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./

2007. szeptember 15.

Aradon szeptember 15-én a polgármesteri hivatal a Volt Politikai Foglyok Szövetsége aradi fiókjával közösen avatja fel a Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét, amely a kommunista hatalom börtöneiben elhunyt aradiaknak állít emléket. A 96 aradi és Arad megyei áldozatot a politikai foglyokat őrző és kínzó börtönök melletti közös sírokba temették el. Az emlékmű megemlékezik hét antikommunista harcosról, akik a Jószáshely és Keszénd környéki, a szeku csapataival vívott harcban haltak meg, valamint arról a hét mezőgazdászról, akik ellenálltak az erőszakos téeszesítésnek. /Ma avatják a Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2007. november 17.

Idén tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Kézfogások rendezvénysorozatot. November 16-án Aradon, a városháza dísztermében aradi részről Gheorghe Falca polgármester és Bognár Levente alpolgármester, gyulai részről Szabó Árpád alpolgármester köszöntötte a jelen lévő tanácsosokat, a polgármesteri hivatalok különböző osztályainak képviselőit, meghívottakat. Szabó Árpád elmondta, a Kézfogások kifejezik a két város közötti jó kapcsolatot, ugyanakkor szeretnék ezt az együttműködést egyre inkább a civilszervezetekre bízni. /(irházi): Újabb kézfogás Arad és Gyula között. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

2008. február 12.

Arad polgármesteri hivatalának internetes portálján a Moise Nicoara főgimnáziumról (nem a minoriták gimnáziumáról) az olvasható, hogy 1745-ben alapították, mint a város első gimnáziumát, ami a 19. században líceummá alakult. Ezek szerint Eötvös József kultuszminisztersége idején Aradon egy román gimnázium alapjait fektette le 1869-ban, nem a Magyar Királyi Főgimnáziumét. Az M. N. közvetlen elődje a minoriták gimnáziuma (?) lett volna és abban, nyilván, román nyelven tanítottak. És akkor a Csikynek, azaz az egykori római katolikus főgimnáziumnak mi volt a jogelődje? Puskel Péter reménykedik, hogy egyszer majd az igazat is megírják. /Puskel Péter: Vélt és valós dilemmák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

2008. február 27.

Még alá sem írták az Arad-Pécs közötti testvérvárosi szerződést, az aradi polgármesteri hivatal és az önkormányzat máris hibát vétett. Nem volt elég, hogy minden előkészítő okmány hamarabb született meg Pécsen, az aradiak két hónapos késéssel, februárban szavazták meg a dokumentumot, „Pécs megyei jogú város” helyett annyit írtak, hogy „Pécs városa”. A pécsiek azonnal, írásban kérték a kiigazítást. Ebben a módosított változatban is, az aradiak kitartóan „Pecs”-nek titulálták a magyar várost. /Irházi János: Pécs kiigazítást kért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2008. március 22.

Március 21-én ünnepélyes keretek között aláírták Pécs és Arad testvérvárosi megállapodását az aradi városháza dísztermében. Arad és Pécs között mintegy öt éve kezdődött az együttműködés. A közös projektek, kulturális programok, érdekeltségek sikerei nyomán az illetékesek döntöttek a testvérvárosi szerződésről. /Sólya R. Emília: Aláírták Arad-Pécs testvérvárosi szerződését. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2008. március 28.

Aradra ingáztatja munkásait az a magyarországi útépítő cég, amely az aradi polgármesteri hivatal által kiírt közbeszerzési pályázat nyomán kapott megbízást útjavítási munka elvégzésére. /Aradra ingáznak a magyar munkások. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2008. május 14.

Lassacskán helyreáll a dolgok természetes rendje. Egy magyar tudós, kora felvilágosult elméje tiszteletére emléknapot rendeznek és táblával jelölik meg házát abban Aradon, a városban, amelyben munkássága kiteljesedett. Rozsnyay Mátyás aradi gyógyszerész /1833-1895/ életművét május 15-én átfogó eseménysorozaton elevenítik fel. Köztéren magyar vonatkozású névtáblát időtlen idők óta nem helyeztek el Aradon. Újdonság az is, hogy két magyar civilszervezet – a Szabadság-szobor Egyesület és az Alma Mater Alapítvány – mellett a polgármesteri hivatal is részt vállal az eseményben. Rozsnyay Mátyás kora egyik legsokoldalúbb értelmiségijeként megérdemli, hogy nevét megismerjék. Emlékezni kell a sakk-könyvíró Rozsnyayra is, akinek a sakk szakkifejezéseinek magyarításában is vannak érdemei, nem szólva a fotográfia terén elért eredményeiről. Munkásságáról Réhon József és Csanádi János könyvet jelentetett meg. /Puskel Péter: A Rozsnyay-precedens. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./ Réhon József – Csanádi János: Ahol a patika áll /Irodalmi Jelen, Arad/ – Három jeles vegyész (Kerekes Ferenc vegyész, kémikus, Rozsnyay Mátyás és Winkler Lajos gyógyszerész, vegyész) életútja.

2008. augusztus 23.

Az Aradi Napok alkalmával augusztus 23-án a városháza dísztermében átadták a Pro Urbe, a kiválósági díjakat és a díszokleveleket. Bevezetőjében Gheorghe Falca polgármester megemlítette, a szabad királyi város titulus megszerzése indította el Aradot a fejlődés útján. A kitüntettek között volt Ujj János, aki helytörténeti munkáiért, kutatásaiért kiválósági díjat kapott. Hasonló elismerésben részesült Kett-Groza János képzőművész is. /Irházi János: Aradi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

2009. május 16.

A 90 éves aradi román közigazgatás megünneplése visszahozta Aradra a kommunista szellemet! A városháza előtt felállított tribün azokat a letűnt időket idézi, amikor a kommunista vezetők integettek róla a felvonulóknak. Erről a tribünről ma a jelenlegi helyi előkelőségek fogják végignézni a felvonulást. Egy műveletlen illető a plakátszövegben úgy fogalmazott, hogy „90 év adminisztráció Aradon”. Tulajdonképpen 90 év román adminisztrációról van szó! Sokan nem ismerik a helyi történelmet, vagy egyszerűen úgy vélik, hogy az idők velük kezdődnek és végződnek. Két évszázaddal ezelőtt Arad már az Osztrák–Magyar Monarchia egyik lendületesen fejlődő központja volt, 1834 augusztusában megkapta a szabad királyi város címet. /Andó András: Egy szellem járja be Aradot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

2009. október 5.

Szüreti bállal és a Kézművesség határok nélkül című kiállítás megnyitásával kezdődött el a hét végén Nagyszalontán a Hajdúhét elnevezésű rendezvénysorozat. Az immár hetedik alkalommal megtartott, a helyi RMDSZ által szervezett kulturális és hagyományőrző fesztivál színes programmal várja az érdeklődőket. Október 5-én megkoszorúzzák Bocskai István köztéri szobrát, majd a városvezetés üdvözlőtáblát avat a település közúti bejáratainál, amely az átutazók tudtára adja, hogy Nagyszalonta Arany János szülővárosa. Este megnyitják Cs. Varga László Hajdúböszörmény képekben című kiállítását. Október 6-án istentiszteletet tartanak az aradi vértanúk emlékére, majd a Kossuth-szobornál emlékeznek, este pedig a Magyar Házban bemutatják Az a forró március című fotópályázat munkáit. Október 7-én a városháza folyosóján megnyitják a Nagyszalonta képekben című állandó kiállítást, majd Deák Sándor Adatok Nagyszalonta múltjából című könyvét mutatják be. Október 8-án a gyerekeké lesz a főszerep, Nagyapó mesefája címmel meséket vetítenek számukra. Október 9-én Bihari népviselet címmel Tóth István kiállítását nyitják meg, este nóta- és operettestet tartanak a Zilahy Lajos Művelődési Házban. Október 10-én kolbász- és pálinkafesztivál, népművészeti kirakodóvásár lesz, majd két együttes fellépésével zárul a rendezvénysorozat. /Nagyszalontai városünnep a hagyomány és kultúra jegyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

2009. november 6.

Ismeretlenek fehér festékkel bemázolták Aradon a belvárosi református templom előtt álló Fábián-mellszobor talapzatát. Baracsi Levente, az egyházközség lelkésze elmondta, Bognár Levente alpolgármester javasolta, hogy beadványban kérjék a polgármesteri hivatal közbenjárását az ismeretlen tettesek kiderítésében, illetve hogy a szobrot állítsák vissza eredeti állapotába. Fábián Gábor (1795–1877) az aradi református egyház főgondnoka volt az 1840-es években, amikor a gyülekezet és a templom építése folyt. Kiemelkedő a költői és a műfordítói tevékenysége. Tavaly májusban, amikor felállították a mellszobrot, a város egész lakossága a legnagyobb megértéssel fogadta azt. /Bemázolták Fábián Gábor szobrának a talapzatát. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./ Emlékeztető: 2008. május 25-én felállították Fábián Gábor szobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotását. Kiss Károly: Felavatták Fábián Gábor mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), 2008. máj. 26./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998