udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Arany Janos Alapitvany

1999. október 26.

Budapesten a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, az 1956-os forradalom hőseire és áldozataira emlékező koszorúzás után, az idén negyedik alkalommal adták át az Arany János-díjakat és jutalmakat. A hat díjazott író között (Kabdebó Tamás - Nagy-Britannia, Rákosy Gergely, Kertész Ákos, Olasz Sándor, Tóth Erzsébet - Magyarország) Erdélyből Lászlóffy Csaba vehette át Jókai Annától szépirodalmi munkássága szakmai elismeréséért a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa kuratóriumának jutalmát. /Kiosztották az Arany János-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2001. augusztus 15.

Az Arany János Közalapítvány (Budapest) kuratóriuma döntést hozott a Határon Túli Magyar Tudományosságért szakkuratórium pályázati kiírására beérkezett 150 pályázatról. Összesen ötvenöten részesültek csoportos kutatási támogatásban; a kuratórium ezen kívül harminckét egyéni pályázónak és huszonhat fiatal kutatónak ítélt meg támogatást. A legtöbb nyertes pályázat Romániából - Erdélyből - érkezett, szám szerint 68. Jugoszláviából 23, Szlovákiából 14, Ukrajnából 6, Horvátországból és Szlovéniából 1-1 pályázat nyert. /150 pályázat sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2003. május 20.

Megjelent Jakab Albert Zsolt Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája (1844-2002) című munkája, több mint hatszáz szerzőtől önálló könyvben, tanulmánykötetben, évkönyvben, periodikában szétszórtan megjelent 1878 publikáció adatait tartalmazza. A bibliográfiát a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) munkatársai az MTA Arany János Közalapítvány segítségével állítottak össze és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával adtak ki. A Kriza János Néprajzi Társaság értesítőinek sorozatában a XIII. évfolyam 1-2-es kiadványaként megjelent kötet az elmúlt másfél század háromszéki vonatkozású néprajzi és honismereti munkáinak jegyzékét tartalmazza Orbán Balázstól a jelenkori szerzőkig. A KJNT munkatársai a néprajzi jellegű közlemények mellett összegyűjtötték a vidék egyházi, iskolai, művelődési életével kapcsolatos publikációk szakirodalmi adatait, valamint összesítették a Háromszék múltjával, művészettörténeti emlékeivel, régészeti feltárásaival kapcsolatos irodalmat is. A bibliográfia sepsiszentgyörgyi bemutatóján Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke elmondta, e hasznos tényanyagot tartalmazó munka az eddig megjelent szakirodalom áttekintéséhez nyújt segítséget. Pozsony Ferenc szerint a Háromszékkel foglalkozó munkák nagy száma arra utal, hogy vidéken is lehet tudományt művelni, erre igen jó példa Gazda Klára több évtizedes munkája: ő volt az, aki a Székely Nemzeti Múzeumnak a háromszéki tárgyi kultúrát bemutató, a második világháborúban elpusztult gyűjteményét újrateremtette. /Fekete Réka: Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

2003. június 23.

Intézmény- és szövegtörténet címmel tartottak tudományos konferenciát fiatal kutatók az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében, jún. 20-án. Az esemény szervezője, Egyed Emese, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője értékelte a konferencia munkálatait.A konferencia célja mindig az új szakdolgozatok bemutatása, és a teljesítmény felmutatása (Aranka Györgynek a kolozsvári könyvtárakban fellelhető kéziratos és nyomtatott gyűjteménye az egyik témakör, a másik pedig a színház helyi története). Látható, hogy van érdeklődés az irodalomkutatás iránt. Még ebben az évben meg fog jelenni egy Aranka György tanulmánykötet, amely hosszas munka eredménye, de készül leveleinek katalógusa is. Ezt a kutatást az Erdélyi Múzeum-Egyesület révén támogatja a magyarországi Arany János Közalapítvány, a színháztörténeti-komparatisztikai kutatást pedig a Sapientia - Kutatási Programok Intézete. /Sándor Boglárka Ágnes: Fiatal bölcsészek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2004. június 9.

Jún. 8-án a Hargita Megyei Kulturális Központban Föld és ember a Székelyföldön témával tartottak munkamegbeszélést, amelyen az Arany János Közalapítvány támogatásával munkálkodó kutatócsoport beszámolt eddigi eredményeiről. A munkacsoport – Gagyi József, Oláh Sándor, Ferencz Angéla, Mihály János – nyolc székelyföldi településen (Fiatfalva, Székelyzsombor, Lövéte, Csíkkozmás, Csíkborzsova, Csíkdelne, Máréfalva, Kisbacon) vizsgálta meg az 1989 után átalakuló földhasználatot, gazdálkodást, ennek társadalmi hatásait. /Ferencz Imre: Munkamegbeszélés a Hargita Megyei Kulturális Központban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2004. november 10.

Nov. 3-a a magyar tudomány napja, ennek megfelelően a hónap folyamán az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendezvénysorozatot szervez. Az EME mintegy integráló erőt szeretne képviselni az erdélyi, romániai magyar tudományosságban, fejtette ki Egyed Ákos, az EME elnöke. Nov. 19-ére a romániai magyar tudományos műhelyeket, illetve azok vezetőit hívják meg. A tudományos műhelyek elszigetelten működnek, alig tudnak egymásról. Nov. 20-án, az EME szakosztályai rendezik meg a maguk tudományos értekezletét. Jelenleg hat szakosztályunk van, mindenik bejelentette, hogy megtartja a saját konferenciáját. Idén kettővel bővült a szakosztályok száma, megalakult a Matematikai és Informatikai Szakosztály, most jelentik be az Agrártudományi Szakosztály megalakulását is. Eddig az Arany János Közalapítvány pályáztatás alapján támogatást nyújtott csoportos kutatásokra, de egyéni pályázatokat is jóváhagyott. Ebben az évben megváltoztatták az eddigi rendszert és kizárólag egyéni pályázatokat fogadnak el. Ez a döntés az EME tudományos műhelyeit nagyon nehéz helyzetbe hozza. Majdnem lehetetlenné teszi a további működésüket. Ugyanis csoportos kutatásban végezik az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon előkészületeit és szerkesztését, ugyanilyen pályáztatás útján foglalkoztattak hét kutatót, akik Erdély történeti forrásainak kiadását készítik elő. Azonkívül van Mezőség-kutató és működik az Aranka-gyűjteményt kiadó csoport. Megalakították az EME Akadémiai Testületét, az MTA romániai, külső és tiszteleti tagjaiból, valamint a Román Akadémia magyar tagjaiból. A testület tanácsadó szervként működik az EME elnöksége mellett. Megszervezték a kéziratkezelő és könyvkiadó bizottságot is. A Communitas Alapítványtól kaptak idén egy kisebb összeget könyvkiadásra. /Köllő Katalin: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Interjú Egyed Ákossal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. február 16.

Megjelent Az erdélyi táj kérdései /Művelődés, Kolozsvár/ című könyv Fekete Albert szerkesztésében, a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszék és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A kötetet többnyire Magyarországon élő kert- és tájépítő mérnökök és egyetemi hallgatók írták, akik Erdélyben a különböző programok keretében Bonchidán, Sztánán, a Csomád–Bálványos kistérségben, vagy Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem campusának a megtervezésében tevékenykedtek. A tájépítésről szóló tanulmányok mellett bő anyagot található a kötetben Erdély kastélyairól és az ezeket körülvevő parkokról. Több tanulmány felhívja a figyelmet az Erdélyben fellelhető negatív jelenségekre, mint amilyenek a tájidegen szennyező építkezések, a természeti erőforrások túlzott használata, a talajpusztulás és elmocsarasodás aggasztó méretei, az erdőállomány csökkenése. Kalotaszeg táj-lélek-rajza című tanulmányában Eplényi Anna budapesti ötödéves tájépítész hallgató a következőket írja: „A szegénység, az elmaradottság és a népességcsökkenés olyan súlyos vaksághoz vezet, hogy csak néhány napra vagy évre tudnak előretekinteni. Másrészt a könnyen jövő meggazdagodás oly könnyen elviszi az egykori évszázados értékeket, hogy néhány év alatt hűlt helyét sem találjuk”. Jelenleg a Kalotaszeg megmentéséért folyó munka a sztánai tájépítész-program és a Sztánai Műhely keretében bontakozik ki. A programot a Kós Károly Egyesülés, a budapesti Táj-, és Kertépítész Diákszövetség, a Szent István Egyetem, az Arany János Közalapítvány és a sztánai–kolozsvári Szentimrei Alapítvány támogatja. Székelyföldön, a Csomád–Bálványos kistérségben a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CsTTE) a helybeliek. /Ajtay Ferenc: Könyv Erdély tájairól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2005. május 9.

A Stúdium Alapítvány frissen megalakult kiadójának első kiadványát mutatták be Marosvásárhelyen, az alapítvány könyvtárában. A háromkötetes egyetemi jegyzet szerzői a MOGYE Gyógyszerészeti Karának oktatói, dr. Tőkés Béla és dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanárok, valamint dr. Donáth-Nagy Gabriella egyetemi adjunktus. A kémia alapjai /Stúdium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely/ három kötetből – Általános kémia, Szervetlen kémia és Szerves kémia – áll. Mezey Tibor László ügyvezető igazgató ismertette a kiadó célját: a marosvásárhelyi állami felsőoktatás jó minőségű kiadványokkal való támogatása. A három kötetes munka az Arany János Közalapítvány támogatásával készült, a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában. /(bodolai): A kémia érdekes is lehet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2005. október 8.

,,Azért népszerűtlen az MSZP a határon túliak körében, mert félretájékoztatják őket, nem ismerik a párt és a kormány tevékenységét, azt, hogy mennyit teszünk értük” – panaszolta minap Horn Gyula egykori miniszterelnök, MSZP-s politikus a magyar közszolgálati televízió műsorában. Nyilvánosságra került a magyar kormány jövő évre tervezett költségvetése, amelyből kitűnik, ismét jelentősen megnyirbálták a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. Ebben az évben a magyarországi büdzsé 0,195 százalékát fordították a támogatásra, jövőben ez az arány alig 0,132 százalék lesz, a támogatások összértéke 9,6 milliárd forint, 25 százalékkal kevesebb, mint idén. Teljesen támogatás nélkül marad a csángómagyar oktatás. A szülőföldalapban, bár egymilliárdot ígértek, csak 608 millió forint szerepel. Nem lesz pénze a külügyminisztériumnak a Szegedi folyamat és a Nyíregyházi folyamat (határon átnyúló együttműködések) támogatására, és nem szerepel egy forint sem a kelet-délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtásánál, a határon túli magyarok szülőföldprogramja nevezetű tételnél – ide tartozik egyebek mellett az Új Kézfogás Közalapítvány, a Segítő Jobb és mások – 300 millióval csökken. Teljesen megvonták a támogatást a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő Arany János Közalapítványtól, a magyar tudósoknak pedig az idei 116 millió forint helyett 28,5 millióval kell beérniük. /(-kas): Rajtunk takarékoskodik a Gyurcsány-kormány (Csökken a határon túli magyarok támogatása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2005. november 10.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) 2004-ben jött létre. Veres Valér KMEI-igazgató szerint színvonalas felsőoktatás tudományos kutatómunka nélkül nem létezik. A Szülőföld Alap pályázati kiírása nem éppen az, amire számítottak, de jelentős mértékben lefedi céljaikat. Az egyik cél az elitképzés, ami az eltömegesedett oktatás miatt háttérbe szorult. Ezt a szakkollégiumi hálózattal szeretnék elérni. A felsőoktatásban folyó tudományos kutatásnak a támogatási rendszerét szeretnék kialakítani. Jelenleg magyarországi forrásokból a határon túli magyar tudományos kutatásra igen kevés pénz létezik. A Magyar Tudományos Akadémia újabban körülbelül 20–30 millió forintot fordíthat erre a célra, az Arany János Közalapítvány megszűnik, az Illyés Közalapítványnak a tudományos kutatásra fordítható összege 10–20 millió forintos nagyságrendű. A román államnak van pénzalapja, magyarok pályázhatnak, esetenként kaptak is pénzt a román államtól, de a magyar kutatási célok, nem képeznek kutatási prioritást Bukarestben. A Bologna-folyamat szerint a jövőben az erdélyi magyar hallgatók is tandíjmentesen tanulhatnak európai, beleértve magyarországi egyetemeken. Nemcsak a népességfogyással kell szembe nézni, hanem ezzel a helyzettel is. /Borbély Tamás: Arányos támogatásban reménykedik a KMEI. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2006. március 21.

1991 elején Bíró István, az RMDSZ oktatási alelnöke, Lőrinczi Gyula matematikus, egyetemi tanár és Nagy E. József egyetemi adjunktus kezdeményezésére bizottság alakult, hogy a másfél évszázados bukaresti magyar közművelődési hagyományok folytatásaként intézményt teremtsenek. Március 6-án megválasztották a vezetőséget. Az elnöki tisztséget azóta mindmáig Lőrinczi Gyula tölti be. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság az 1857-ben alakult Hunnia Olvasóegylet jogutódjának vallja magát, a társaság jelenleg mintegy ötszáz tagot számlál. Céljuk a bukaresti magyarság művelődési és tudományos életének fellendítése és az Ady Endre Iskola támogatása. Alakulásuk után vissza kellett szerezniük a kommunista rendszerben államosított Petőfi Házat, noha azt a XIX. század derekán a bukaresti magyarok közadakozásból építették. Az RMDSZ vezetősége parlamenti úton szorgalmazta az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megszavazását, ennek alapján 1999-ben a Petőfi Ház újból visszakerült, 2004-ben pedig sikerült a könyvtárat is visszaszerezniük, számolt be az elnök a társaság munkájáról. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője cím alatt eddig két kötet jelent meg, a harmadik, amely 2005-ig foglalja össze az intézmény történetét, a napokban kerül nyomdába. Munkájuk elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Berényi Dénes akadémikus javaslatára BPMT-t fölvette a határon túli magyar tudományos műhelyek jegyzékébe. A bukaresti és ezen felül az ókirályságbeli magyarság közművelődését és egyházainak történetét Bíró István, Takács Pál, Lőrinczi Gyula, Zágoni Albu Zoltán, Bányai László, Árvay Árpád, Árvay Zsolt, Adorjáni Dezső és Szász Ferenc tanulmányai örökítették meg. 2001-ben a BPMT pályázattal elnyerte az Arany János Alapítvány támogatását „A bukaresti magyar diaszpóra szellemi élete” című programjához. Molnár Szabolcs a Bukaresti Tudományegyetem magyar tanszéke, illetve az ennek folytatásaként beindult hungarológiai oktatás adatait dolgozta fel. Demény Lajos akadémikus levéltári felfedezések alapján új adalékokkal gazdagította a bukaresti református egyház és iskola 1848 előtti történetét. Lőrinczi Gyula az 1857-ben alakult Bukaresti Magyar Olvasóegylettel kezdődően a közművelődési szerveződéseket mutatja be korabeli jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok alapján, Bántó István, Tapodi Zsuzsanna, Bányai Éva és Szonda Szabolcs sajtótörténeti tanulmányokkal kapcsolódott a kutatói programba. Az érdeklődők tudják, hogy a Petőfi Házban melyik nap milyen rendezvény várja őket. A hétfői nap például a Petőfi Színköré: irodalmi megemlékezések, színielőadások teszik emlékezetessé az esteket; Kováts László, a kör vezetője tavaly az EMKE Szentgyörgyi István díját érdemelte ki. Baloghy Bibiánna divattervező minden ellenszolgáltatás nélkül készíti a színjátszók és a régizene-együttes jelmezeit. Szerda a tudománynépszerűsítő, nyelvművelő előadások napja, de működik itt komolyzenei klub is Árvay Zsolt vezetésével, ahol rendszeresen fellép az Öllerer Ágnes vezette Lyceum Consort régizene-együttes is. Egy nap az időseknek van fenntartva: klubjuk keretében találkoznak, szükség esetén ingyenes orvosi konzultációban részesülnek. A BPMT Kozma Kiss Tibor ügyvédnek köszönhetően ingyenes jogi tanácsadással is az érdeklődők rendelkezésére áll.. /Barabás István: Tizenöt év a bukaresti magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Emlékeztető: az első évkönyv: A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1991-1993 /Kriterion, Bukarest, 1995/

2006. szeptember 1.

Danks Emese, a magyar kormány szóvivője bejelentette, hogy a kormány döntött az Arany János Közalapítvány megszüntetéséről /teljes neve: Arany János Közalapítvány a tudományért/. Hangsúlyozta: az alapítvány céljai és feladatai, valamint az általa nyújtott támogatások nem szűnnek meg. Elmondta: a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján adómentesen lehet támogatni a határon túli magyarok tudományos életét, ezt korábban csak a közalapítványon keresztül lehetett megtenni. A szóvivő azt mondta: a Magyar Tudományos Akadémia veszi át a közalapítvány vagyonát, valamint az általa korábban ellátott közfeladatokat is. 2005-ben az Arany János Közalapítvány már nem hirdetett meg pályázatokat. /Megszűnik az Arany János Közalapítvány. = Erdély.ma, szept. 1./

2009. január 28.

Tőkés László királyhágó-melléki református püspök Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában tartott tájékoztatón elmondta: gyűjtést indítanak, hogy Ady Endre egész alakos szobrot kapjon Érmindszenten. A Magyar Írószövetség vezetői a sajtótájékoztatón felajánlották: a szervezet Arany János Alapítványa gyűjti a Magyarországról érkező adományokat. Tőkés László arról is beszámolt, hogy ,,aktuálpolitikai okokból” veszélybe került a nagyváradi Ady Endre Múzeum. A püspök felidézte: 1919 után az egykori Müllerei vendéglő épületét a román állam a román ortodox egyháznak ajándékozta, majd az államosítás után, 1955-ben nyílt meg itt az emlékmúzeum. Az ortodox egyház azonban az utóbbi időben pert indított, és a bíróság jogerősen neki ítélte az épületet.,,A politika felett álló erkölcsi kérdés, hogy Ady Endre múzeumát ne bolygassuk” – figyelmeztetett Tőkés László. A sajtótájékoztató előtt a Magyar Írószövetség és a Partiumi Magyar Művelődési Céh képviselői Ady Endre síremlékénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben koszorúztak. /Ady-szobrot Érmindszentnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998