udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Aranyosvideki/Aranyosszeki Nepfõiskola

2006. január 24.

Tordán az Aranyosvidéki Népfőiskola hét végi előadásai betekintést nyújtottak a magyar történelem, illetve az egészséges életmód rejtélyeibe. Lupescu Makó Mária Bocskai István politikai testamentumáról, míg Lupescu Radu Vajdahunyad váráról tartott előadást. Páll Gyöngyvér pszichológiatanár a tordai Petőfi Társaság könyvtárának névadójára, Vásárhelyi Géza íróra, költőre és orvosra emlékezve, az elmagányosodás tüneteiről értekezett. Az egészséges életmódról Máthé Enikő kémiatanár beszélt. /Ladányi Emese Kinga: Királyokról, az emberi élet minőségéről, a társkereséséről. Népfőiskolai előadások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2006. január 31.

Bölöni Domokos újságíró volt a tordai Aranyosvidéki Népfőiskola vendége az elmúlt hét végén. Az előadó a marosvásárhelyi Népújságtól érkezett, az 1990 utáni gyülekezési szabadságról és a kulturális egyesületek létesítéséről tartott előadást. A vendéget Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte. Bölöni Domokos munkásságát Korondon kezdte, mint könyvtáros, tanár, iskolaigazgató, valamint a Firtos Irodalmi Kör pártfogója. Kifejtette: 1990 után megalapozták az azóta is élő, évente négyszer megjelenő Hazanéző helybeli lapot, amelyben magyarságtanítás, irodalom, történelem, gyermekoldal, hungarológia egyaránt megfért. Előadásában Székelyföld városainak – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda – kulturális szervezeteiről, egyesületeiről, csoportosulásairól adott képet. Bemutatta a Baróton megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelőt, a segesvári és medgyesi Nagy-Küküllő, a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő folyóiratot, az évente megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt, a marosszentgyörgyi Harangszót, a székelyudvarhelyi Keddet, valamint a Moldvai Magyarság, Szászrégen és Vidéke, a Hétfalu és a Bábel című lapokat. Az előadó hangsúlyozta: a lapok terjesztése és ismertetése még a megyék között sem működik. /Ladányi Emese Kinga: Székelyföldi vendégelőadó Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2006. március 30.

Az Aranyosvidéki Népfőiskola utolsó rendezvénye március 24-én volt, amikor a tordai Balázs Ferenc Diákönképzőkör tagjai mutatták be dolgozataikat, amelyekkel részt vettek a TUDEK – Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján. Az előadások előtt Suba László képzőművész mutatta be Starmüller Katalin tordai kiállítását, festményeit. Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke búcsúzott el a meghívottaktól. /Ladányi Emese Kinga: Bezárta kapuit az Aranyosvidéki Népfőiskola. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2006. november 14.

Tordán az IKE Galériában tartották november 10-én az Aranyosszéki Népfőiskola idei nyitó előadását. Fehér András aranyosegerbegyi történelem szakos tanár volt. Lenni, vagy nem lenni című előadásában az erdélyi kisebbségi élet létfontosságú problémáit körvonalazta, majd megvitatták az erdélyi, valamint a tordai magyar kisebbség sorsát, célkitűzéseit. Elhangzott, csak az önálló magyar iskola képes biztosítani a megmaradást. Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke bejelentette, hogy újabb előadás következik: Suba László helybeli képzőművész régi tordai mesterségekről – alabástrom-kidolgozásról, kerámiáról, üvegezésről – fog mesélni. Tavaly összesen hatvanegy tevékenységet mondhatott magáénak a népfőiskola. Az előző évek mintájára, idén is novembertől februárig lesznek különböző előadások. /Ladányi Emese Kinga: Megnyitotta kapuit a IV. Aranyosszéki Népfőiskola. Torda. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2006. november 27.

Tordán az Aranyosszéki Népfőiskola keretében dr. Gyárfás Ágnes, a miskolci Nagy Lajos Király Egyetem tanára a magyarságról, nemzetünk és múltunk ismeretének fontosságáról, népművészetről-népköltészetről mesélt. Magyarországon a művészettörténet és pszichológia mellett egyedül ezen az egyetemen létezik magyarságtudomány szak, ennek keretében magyar történelmet, irodalmat, zenét, táncot, népművészetet és népköltészetet tanítanak. Az 1989-ben létesített magánegyetemen a magyar őstörténettel, a kínai és középkori latin nyelvekkel is meg lehet ismerkedni. Molnár Anna balladája, a rovásírás, a természet körforgása, a népmesék szimbolikája, a hit és szeretet egyaránt helyet kaptak dr. Gyárfás Ágnes beszédében. Kitért a magyarság-tudomány tanszék által is kutatott, faluhelyen még olykor fellelhető tiszta szobára, amely az égi szépséget, Isten világát jelképezi. /Ladányi Emese Kinga: Magyarországi vendégelőadó a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2007. február 6.

Az Aranyosszéki Népfőiskola keretén belül a múlt héten dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató bemutatta a 2006-ban megjelent Egy Hír adás a Késő Maradékhoz című könyvét. Az említett mű kapcsán beszélt az erdélyi magyar templomok tornyán lévő gombokról, és az ezekben rejlő emlékekről. Dr. Keszeg Vilmos elmondta, a 90-es évek elején szembesült azzal, hogy Erdélyben hagyománya van a templom gombjában elhelyezett iratoknak. Közel 400 levelet küldött szét Erdély református, unitárius és evangélikus egyházközségeibe, püspökségi levéltárakban kutatott és kiderítette, 90 ilyen emlékirat létezik, amelyek közül 59 a birtokába is jutott. Erdély legrégebbi ilyen irata a marosvásárhelyi Vártemplom gombjában volt elhelyezve 1601-ben. A gombokban rendszerint négy témakör emlékiratai kerültek bele: a település és a templom története, a helyi társadalom létrejötte, oktatás és iskolatörténet. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Erdélyi toronygombok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2007. február 21.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai idén is részt vettek a tordai Petőfi Társaság által szervezett Aranyosszéki Népfőiskolán, és bemutattak egy csokrot a legfrissebb diákdolgozatokból. Azokat a diákokat kérték fel a kör képviseletére, akik a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK, Sepsiszentgyörgy, 2006. november 24–26.) maximálisan teljesítettek. Három diáklány hét dolgozattal jelentkezett, és mivel mindegyiket díjazták, továbbjutottak a magyarországi döntőbe, a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájára (TUDOK, 2007), amely Veszprémben lesz, április elsején. Józsa Miklós, nyugalmazott kollégiumi magyar szakos tanár Berde Mária írói és tanári munkásságáról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákok a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2008. április 5.

A tordai Petőfi Kör idén is meghívta a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjait az általa szervezett Aranyosszéki Népfőiskola előadására, ahol a meghívott diákok Nagyenyedi csillagok címen mutatták be legfrissebb „tanulmányaikat”. Az egyik diák gróf Mikó Imrét mutatta be, aki nemcsak diákja volt az iskolának, hanem főgondnoka is, a másik Szász Károly püspök sokoldalúságát hangsúlyozta, a harmadik Barabás Miklós festőművész életútját vázolta fel. Végül Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos tanár Áprily Lajosról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston a Fenichel Sámuel Önképzőkör vezető tanára: Torda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2009. január 16.

A tordai Ratiu Alapítvány és a Petőfi Társaság azon kevesek közé tartozik, amelyek hivatalosan is megemlékeztek a vallásszabadság 441 évvel ezelőtti kihirdetéséről. Ebből az alkalomból az 1568. január 6–13. között megtartott tordai országgyűlés döntése szövegének egy részét a Ratiu Alapítvány megörökítette egy háromnyelvű naptárban, illetve egy ismertető füzetecskében. Ugyanezekben találhatók a Deleanu Márta helyi képzőművész által készített, tordai templomokat ábrázoló grafikák is. A nyomtatványok bemutatóján a hozzászólók kiemelték a vallásszabadság kihirdetésének fontosságát. Hamarosan egy – szintén tordai templomokat ábrázoló naptár – kiadása következik, amely román, magyar és angol nyelven lesz kapható. Az Aranyosszéki Népfőiskola január 14-i előadásán a Jósika Miklós Elméleti Líceum két diákja emlékezett az eseményre, amit az unitárius lelkész rövid előadása követett. /Ladányi Emese: 441 éve kiáltották ki a vallásszabadságot Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2009. november 18.

A múlt héten a tordai Petőfi Társaság által szervezett Aranyosszéki Népfőiskola immár nyolcadjára nyitotta meg a kapuit. Az évadnyitó előadást a Tordáról elszármazott és a magyarországi Karcagon letelepedett Szabó István József kertészmérnök tartotta, aki bemutatta a nemrég kiadott, tubarózsákról írt könyvét. /Ladányi Emese: Megnyitotta kapuit az Aranyosszéki Népfőiskola. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998