udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Armenia Ormeny-Magyar Barati Tarsasag (Szamosujvar)

1996. november 7.

Nov. 7-én kísérték utolsó útjára a Házsongárdi temetőbe Keresztes Zoltánt, akinek tevékenységét nehéz meghatározni: közíró, bibliográfus, szerkesztő. Gyulafehérváron született, a Bolyai Tudományegyetemen jogi és közgazdasági diplomát szerzett. A kolozsvári antikvárium vezetője lett. Éveken át sok magyar értelmiségit juttatott "tiltott" könyvekhez. E gyanús tevékenysége miatt innen eltávolították. Különböző lapoknak készített keresztrejtvényeket. Magyarörménynek mondta magát, mint minden erdélyi örmény származású: büszke örmény őseire, egyúttal jó magyar hazafi volt. Megalakította a Magyar-örmény Baráti Társaságot és életre hívta az Arménia folyóiratot, amelynek eddig 14 száma látott napvilágot. /Murádin László: A magyarörmény halálára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1999. október 8.

Okt. 8-án az örmény kisebbség történelmi múltjának ismertették A nemzeti kisebbségek bemutatkoznak című rendezvénysorozat keretében, a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezésében. Az Arménia Alapítvány, valamint az Arménia Örmény-Magyar Baráti Társaság képviselője is jelen volt. Varduca Azaduhi festőnő felelevenítette az örmény történelem több tragikus eseményét, Dr. Berdj Asgian akadémikus az örmény művészetről, Parasca Olivér pedig az örmények kulturális és művelődési életéről beszélt. Kiss Ferenc emlékeztetett I. Apafi Mihály, erdélyi fejedelem meghívására. 1669-től Moldvából több hullámban mintegy 3000 örmény család kelt át a Kárpátokon és telepedett le Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Csíksomlyón, Petelén, Görgényszentimrén, Szépvízen, Szamosújváron és Ebesfalván. /Papp Annamária: Bemutatkozott az örmény kisebbség. Emlékezés a két magyar-örmény vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2001. április 23.

Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2001. szeptember 17.

ARAM /Magyar Örmények Romániai Szövetsége/ néven új örménymagyar civil szervezet létrehozását jelentették be szept. 15-én Kolozsváron. Az örmény kötődésű romániai magyar civil szervezetek által alapított ARAM tagjai szerint a Romániai Örmények Szövetsége kizárólag az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg a katolikus magyarörményeket figyelmen kívül hagyja. A romániai örmény szervezetek között dúló konfliktusok miatt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény apostoli kormányzó lemondott a hétvégi konferencia fővédnökségéről. A hét szervezet által alapított ARAM a Romániai Örmények Szövetsége (UAR) ellenpólusa kíván lenni, amely az örménymagyarok véleménye szerint Varujan Vosganian irányítása alatt csak az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg az előbbiekét teljesen figyelmen kívül hagyja. Az új civil szervezet megalapítását a 4. jubileumi örménymagyar konferencián jelentette be Sebesi Karen Attila, a szervezet vezetőségi tagja. A háromnapos kolozsvári konferencia alatt - amelyen erdélyi és magyarországi örmény szervezetek képviselői vettek részt - azokról az örménymagyarokról hangzottak el előadások, akik nagyban hozzájárultak az egyetemes magyar kultúra fejlődéséhez. Az érsek levélben értesítette a konferencia szervezőit, hogy visszakozik szentszéki apostoli kormányzói kinevezésének tartalmához (amely szerint tisztán lelkipásztori feladatai vannak az erdélyi örmény katolikus közösséggel szemben), és leszögezte, a jövőben nem vállal fővédnökséget "nem tisztán egyházi rendezvényeken". Sebesi Karen Attila szerint a nyáron Szamosújváron megrendezett Világosító Szent Gergely-napi ünnepen két helyi RMDSZ-tisztségviselő meggátolta a magyarokat abban, hogy Jakubinyi érsekkel találkozzanak, ehelyett Varujan Vosganiant "pátyolgatták". Esztegár János és Debreceni János szamosújvári önkormányzati képviselők ugyanis akkor - bizonyos rendelkezésekre hivatkozva - nem engedték be a magyarországi örmény közösségek küldötteit az ünnepség utáni ebédkor az étterembe. A Gergely-napi búcsún a Varujan Vosganian vezette románörmény küldöttséget díszvendégként fogadta a szamosújvári ortodox örmény közösség, míg a magyarországi vendégeket egy pincében ebédeltették meg. Sebesi Karen Attila tűrhetetlennek nevezte azt az állapotot, hogy RMDSZ-tisztségviselők "lepaktálnak" az UAR, egyben a Jobboldali Erők Szövetsége vezetőjével, Varujan Vosganiannal, aki többször is kirohant a romániai magyarság ellen. A mostani ünnepség megrendezése érdekében támogatásért folyamodtak Vosganianhoz. Nem érkezett válasz, sőt azt is letagadta, hogy egyáltalán megkapta volna a levelet. Az új örménymagyar szövetséget az Arménia Örménymagyar Baráti Társaság (Kolozsvár), a Pro Arménia Alapítvány (Szamosújvár), a Téka Művelődési Alapítvány (Szamosújvár), az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Szülőfalum Alapítvány (Ördöngösfüzes), az Örmény Alapítvány (Erzsébetváros) és a Szentháromság Alapítvány (Csíkszereda) tagjai hozták létre. /Lázár Lehel: Nem kell az ortodox "érdekképviselet". = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2001. szeptember 17.

ARAM /Magyar Örmények Romániai Szövetsége/ néven új örménymagyar civil szervezet létrehozását jelentették be szept. 15-én Kolozsváron. Az örmény kötődésű romániai magyar civil szervezetek által alapított ARAM tagjai szerint a Romániai Örmények Szövetsége kizárólag az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg a katolikus magyarörményeket figyelmen kívül hagyja. A romániai örmény szervezetek között dúló konfliktusok miatt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény apostoli kormányzó lemondott a hétvégi konferencia fővédnökségéről. A hét szervezet által alapított ARAM a Romániai Örmények Szövetsége (UAR) ellenpólusa kíván lenni, amely az örménymagyarok véleménye szerint Varujan Vosganian irányítása alatt csak az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg az előbbiekét teljesen figyelmen kívül hagyja. Az új civil szervezet megalapítását a 4. jubileumi örménymagyar konferencián jelentette be Sebesi Karen Attila, a szervezet vezetőségi tagja. A háromnapos kolozsvári konferencia alatt - amelyen erdélyi és magyarországi örmény szervezetek képviselői vettek részt - azokról az örménymagyarokról hangzottak el előadások, akik nagyban hozzájárultak az egyetemes magyar kultúra fejlődéséhez. Az érsek levélben értesítette a konferencia szervezőit, hogy visszakozik szentszéki apostoli kormányzói kinevezésének tartalmához (amely szerint tisztán lelkipásztori feladatai vannak az erdélyi örmény katolikus közösséggel szemben), és leszögezte, a jövőben nem vállal fővédnökséget "nem tisztán egyházi rendezvényeken". Sebesi Karen Attila szerint a nyáron Szamosújváron megrendezett Világosító Szent Gergely-napi ünnepen két helyi RMDSZ-tisztségviselő meggátolta a magyarokat abban, hogy Jakubinyi érsekkel találkozzanak, ehelyett Varujan Vosganiant "pátyolgatták". Esztegár János és Debreceni János szamosújvári önkormányzati képviselők ugyanis akkor - bizonyos rendelkezésekre hivatkozva - nem engedték be a magyarországi örmény közösségek küldötteit az ünnepség utáni ebédkor az étterembe. A Gergely-napi búcsún a Varujan Vosganian vezette románörmény küldöttséget díszvendégként fogadta a szamosújvári ortodox örmény közösség, míg a magyarországi vendégeket egy pincében ebédeltették meg. Sebesi Karen Attila tűrhetetlennek nevezte azt az állapotot, hogy RMDSZ-tisztségviselők "lepaktálnak" az UAR, egyben a Jobboldali Erők Szövetsége vezetőjével, Varujan Vosganiannal, aki többször is kirohant a romániai magyarság ellen. A mostani ünnepség megrendezése érdekében támogatásért folyamodtak Vosganianhoz. Nem érkezett válasz, sőt azt is letagadta, hogy egyáltalán megkapta volna a levelet. Az új örménymagyar szövetséget az Arménia Örménymagyar Baráti Társaság (Kolozsvár), a Pro Arménia Alapítvány (Szamosújvár), a Téka Művelődési Alapítvány (Szamosújvár), az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Szülőfalum Alapítvány (Ördöngösfüzes), az Örmény Alapítvány (Erzsébetváros) és a Szentháromság Alapítvány (Csíkszereda) tagjai hozták létre. /Lázár Lehel: Nem kell az ortodox "érdekképviselet". = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2001. november 14.

A kolozsvári Törvényszék bejegyezte a Magyarörmények Romániai Szövetségét melyet hét hazai szervezet hozott létre: "Armenia" Örménymagyar Baráti Társaság, Kolozsvár; "Szentháromság" Alapítvány, Csíkszereda; Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár; Szülőfalum Alapítvány, Ördöngösfüzes; Pro Armenia Alapítvány, Szamosújvár; Téka Művelődési Alapítvány, Szamosújvár; Örmény Alapítvány, Erzsébetváros. A szövetséget hét tagú igazgatótanács irányítja, elnöke: Sebesi Karen Attila, ügyvezető elnöke: Magyarosi Margit (EKE). Területi alelnökök: dr. Ajtony Gábor (Szentháromság Alapítvány), Calinescu Ioan (Örmény Alapítvány), Lengyel Mária (Téka Alapítvány), Kiss Ferenc (Pro Armenia Alapítvány), főtitkára pedig Raff Mária. A M.Ö.R.SZ. alapvető és általános célja az örmény hagyományok, kultúra megőrzése, terjesztése. /Bejegyezték a Magyarörmények Romániai Szövetségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2006. február 18.

1991. február 21-én alakult meg és március 22-én jegyezték be Kolozsváron az Armenia Örménymagyar Baráti Társaságot. Február 22-én ünneplik 15 éves fennállásukat. A budapesti székhelyű Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülettel együtt azon munkálkodnak, hogy összegyűjtsék az örménymagyar vonatkozású történelmi adatokat. Konferenciákat rendeztek, az ott elhangzottakat az 1997 márciusától havi rendszerességgel megjelenő Arménia folyóiratukban és önálló kötetekben közreadják. 1998. februárja óta együttműködnek a kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Körével és az Apáczai Csere János Baráti Társasággal, 1998. augusztusa óta pedig az Erdélyi Kárpát Egyesülettel is. /Bálintné Kovács Júlia, az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság elnöke: Az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2006. december 22.

A Kolozsváron élő Bálint Tiborné Kovács Júliának ítélték oda december 21-én Budapesten az idei Szongott Kristóf-díjat. Az ünnepi eseményen Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke mondott laudációt. Köszöntőjében rámutatott: Bálintné Kovács Júlia igazi összekötő kapcsot jelent a magyarországi és az erdélyi örmény közösségek között. 1990-től szervezte Keresztes Zoltánnal együtt az Armenia Örménymagyar Baráti Társaságot, kezdetben elnökségi tagként, majd elnökként. Lakása rendszeres vezetőségi ülések, találkozók színhelye, az erdélyi magyar értelmiség, kiemelten a magyarörmény közösség felelősen gondolkodó tagjainak biztos bázisa. /Frigyesy Ágnes, Budapest: Szongott Kristóf-díj Bálint Tibornénak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2009. június 26.

Jelenleg a szamosújvári örmény közösség 120 főt számlál. Beszélhetünk magyar, illetve román örményekről, de leginkább az előbbiek vannak többségben. Az erdélyi örmények a katolikus egyházhoz tartoznak, amelyen belül megkülönböztetünk négy örmény katolikus közösséget: a gyergyószentmiklósit, a csíkszépvízit, az erzsébetvárosit és a szamosújvárit, mondta el Debreczeni Szabolcs, a Szamosújváron újraalakult Örmény Múzeum Egyesület gazdasági igazgatója. Az örmények a kapcsolatot leginkább a vallási események révén tartják, ilyen a Világosító Szent Gergely ünnepe, amelyen nem csak az erdélyi, hanem egész Románia területén élő, sőt a magyarországi, kanadai, örményországi stb. örmények is találkozhatnak egymással. A kapcsolat fenntartásában fontos szerepe van a szamosújvári „Pro Armenia” Alapítvány kiadványának (ARMENIA Magyarörmény időszaki szemle), amely az örmény közösségek életéről tudósít. Az örmény katolikusok szentmiséje magyar nyelven folyik, de az énekek és a Miatyánk örményül. A tulajdonképpeni Örmény Múzeum Egyesület 1904-ben alakult, majd a második világháború után megszűnt. Az újraindítás ötlete Mircea Tivadartól származik, aki az Egyesület kulturális igazgatója. Az Örmény Múzeum Egyesület elnöke Esztegár János. Az egyesület székhelyét az örmény katolikus egyház biztosítja a plébánia melléképületében. /Vetési Júlia: Újraalakult szamosújvári Örmény Múzeum Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998