udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ati Beta TV Studio

1996. október 17.

Az 1989-es fordulat után először sikerült szakmai tanácskozást tartania az egyházi lapok és a világi lapok egyházi rovata szerkesztőinek. A találkozót a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete okt. 14-15-én tartotta Illyefalván, azzal a céllal, hogy ismerkedési lehetőséget teremtsen a világi és egyházi lapok képviselői között, valamint, hogy hozzájáruljon az egyházi sajtó népszerűbbé válásához, szakmai szintjének emeléséhez. Cseke Péter, Kötő József és Borbély Imre vitaindító előadása után kezdődött a megbeszélés. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ Mintegy húsz szerkesztőség küldte el munkatársait, továbbá a marosvásárhelyi és a kolozsvári rádió, a székelyudvarhelyi Anti-Beta tévéstúdió. Kötő József Sajtó és nyilvánosság az egyházban címmel tartott előadást. Borbély Imre a korszerű nemzeteszményről értekezett. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

1996. november 2.

Egy év alatt heti hat óráról egy órára csökkent az ukrán tévé ungvári magyar adása. A román televízió heti öt órát a közel kétmilliós magyarság anyanyelvén, ebből is másfelet a kettes csatornán, ami nem fogható a magyarlakta területek nagy részén. Szlovákiában a több mint félmilliós magyarság két órás anyanyelvű műsort élvezhet, ez az összes adásidő 0,12 százaléka. A magyar népesség Szlovákia népességének 10 százaléka, panaszolta a szerkesztőség helyzetét Pék Zoltán, a magyar adás szerkesztője. Kárpátalján nov. 1-jétől csak heti egy órás műsort adhatnak, fizetésüket sem kapták meg, mondta Kulin Zoltán, a szerkesztőség helyettes vezetője. Vajdaságban napi 4-5 óra a magyar adásidő, de a magyar közösség elutasító a műsorral kapcsolatban, mert az a szerb kormánypropaganda eszköze. - Az erdélyi magyarok 80 százaléka tudja fogni valamelyik magyarországi csatornát. Székelyföldön a Duna Televízió a legnépszerűbb, állapította meg Ferencz Csaba, a Háromszék Televízió Alapítvány vezetője. Szavait megerősítette Fazekas Enikő, a gyergyószentmiklósi SYN kábeltelevíziós társaság szerkesztője: ők nyolc csatornán közvetítenek adást, de mindenki csak a Duna TV-t nézi. Székelyföldön rohamosan terjednek a helyi kábeltelevíziók adásai is. A kábeltelevíziók azért terjedtek el Székelyföldön, mert így olcsóbban ki tudták elégíteni a Duna iránti keresletet. Az egyik legnagyobb kábeltelevízió, amelynek saját csatornája van, Sepsiszentgyörgyön a Selectronic, amely 1992-ben indult, mondta el Fülöp Szidónia irodavezető, saját műsort 1995 óta adnak. A magyar lakta területeken működő román kábeltelevíziós társaságok mindenhol továbbítják a Duna Televízió adását. A székelyudvarhelyi Ati Beta kábeltelevízió alapítói között van Hosszú Attila, az egyik legsikeresebb magyar vállalkozó. Komoly anyagi megterhelést okoz a román nyelvű feliratozás, amelyet a román médiatörvény kötelezővé tesz a magyar adások számára. Egyedül az élő adás számára nem kötelező a feliratozás.- Szlovákiában nemcsak a feliratozás kötelező, hanem a szigorú szabály /valamennyi műsort először le kell adni szlovák nyelven, utána lehet csak magyarul is közvetíteni/ megnehezíti munkájukat. Dunaszerdahelyen már sugárzásra kész volt a városi stúdió, azonban a szlovák parlament új törvénye értelmében önkormányzatnak nem lehet televíziója, tehát kezdhetik újra az engedélyeztetést. /Riba István: Határon túli magyar tévé. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

1998. május 5.

Székelyudvarhelyen 1992-ben megalakult a UTV Kft. /Udvarhelyi TV/, amely sorra bekebelezte a kezdetleges tévés kábelhálózatokat. Hosszú Attila, egy jól menő cég, az Ati Kft. igazgatója megteremtette a konkurenciát Ati-Beta néven. Hamarosan majdnem annyi előfizetőjük lett mint az UTV-nek, az első évben elnyerték a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szakmai díját. Erős volt a kettő között a rivalizálás. 1996-ban Hosszú Attila úgy döntött, hogy jelölteti magát szenátornak, ellenfele Verestóy Attila volt, akinek sógora birtokolta az UTV-t. Verestóy győzött, ezzel elindult az Anti-Beta a lejtőn. Több szakembere elhagyta, Győrfi György visszament Bukarestbe, Szőke László főszerkesztő-helyettest viszont kitették /aki azóta tragikus körülmények között meghalt/. 1998 februárjában azután váratlanul egyesült a két televízió Digitál 3 néven. A Digitál 3 lassan regionális médiabirodalommá nőtte ki magát, a szovátai kábeltévét is megszerezte. A Digitál s tulajdonosa megszabja, hogy mi kerülhet a képernyőre, Szász Jenő polgármestert például száműzte az adásokból. A tiltakozó közleményt aláíró újságírókat, munkatársakat eltávolították. /Lukács Csaba: Médiabotrány Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./

2003. május 30.

Máj. 28-án a Digital 3 televízióban /Székelyudvarhely/ több mint kétéves szünet után újraindult az Ifimagazin. 1994-ben az akkori Ati BETA Televízióban a jelenlegi stúdióigazgató Baloga Sándor indította útjára az Ifimagazint, ő volt a szerkesztője és a műsorvezetője. Az UTV-ben a Diákfórum című adás szintén 1994-ben indult, először Murányi János szerkesztésében, később Kovács Ágnes tanárnő) készítette a Diákgené(s)z-re átkeresztelt adást. A két televízió egyesítésekor az Ifimagazin ment tovább, szerkesztője Baloga volt egészen 1998 végéig, utána Katona Zoltán lett a szerkesztő-műsorvezető. 1999 októberében több helyi műsor mellett az Ifimagazin is leköszönt a Digital 3 Tv képernyőjéről. Jelenleg a Star Rádió diákműsorának (NBC, péntek 16 óra) készítői kóstolnak bele a tévézésbe is. /Újraindult az Ifimagazin! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 30./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998