udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Aurel Vlaicu Egyetem (Arad)

2000. október 11.

Az aradi székhelyű Román Egyesület a Minőségért nyugat-erdélyi képviselete az Aurel Vlaicu Egyetemmel közösen A minőség menedzsmentje témával háromnapos román-magyar workshopot szervezett október 10-12. között. Az Aradon zajló munkaszemináriumra Románia több városából és Magyarországról érkeztek szakemberek. "A workshop célja a magyarországi és romániai vállalatok minőségi rendszerének az európai minőségi rendszerbe történő integrációja, amely az integrált minőségi menedzsmenten és a fogyasztók igényeinek kielégítésén alapszik." - magyarázta Nagy Marianna. /Gujdár Gabriella: Magyar előadók is jöttek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2001. július 11.

Júl. 10-11-én Hódmezővásárhelyen találkoznak a Tisza vízgyűjtő területén működő önkormányzatok képviselői. Aradról Bognár Levente alpolgármester és az Aurel Vlaicu Egyetem küldötte vesz részt a kétnapos munkamegbeszélésen, amelynek célja a közös környezet- és természetvédelmi feladatok pontosítása, illetve a további együttműködési rendszer tökéletesítése. Aradon tavaly novemberben fogadták el a Regionális Közép-Európai Technológiai Központtal való együttműködési szándéknyilatkozatot. Ezt Szegeden 15 magyarországi és négy európai ország - Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia - 30 önkormányzata írta alá. A programban partner önkormányzatok közhasznú társaságokat hoztak létre a környezet biztonságát veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére, informatizált rendszert pedig a katasztrófák előzetes modellezésére és a konkrét beavatkozási stratégiák kidolgozására. /(Gujdár): Arad Hódmezővásárhelyre látogat Nemzetközi megbeszélés a Tisza vízgyűjtőért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2001. július 21.

Az RMDSZ határozottan ellenezte az aradi Aurel Vlaicu Egyetemen magyar részleg létrehozását, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2002. május 27.

Máj. 25-én Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter Gyulára látogatott, részt vett a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által szervezett tanácskozáson - A 25. órában vagyunk, ami a magyarországi románok anyanyelvtudását illeti – mondta a miniszter Üdvözölte Lizica Mihutnak, az aradi Aurel Vlaicu Egyetem rektorának a javaslatát, miszerint Gyulán létrehoznának egy olyan kihelyezett tagozatot, amely a román nyelv oktatása mellett megismertetné a pedagógusokat a nyelvtanítás legkorszerűbb módszereivel is. Sofronie Dincec, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöke szerint olyan épületre lenne szükség, ahol egyházi oktatást is lehetne folytatni. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a magyar és a román kormány közötti együttműködési tárgyalások során felveti ezt a kérdést, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan ilyen célú ingatlanhoz is juthat az ortodox egyház. A tankönyvellátással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az a magyar állam kötelessége, de jelezte, hogy a magyarországi román nyelvtanárok számíthatnak a román kormány segítségére is. /Ecaterina Andronescu Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2002. május 30.

A magyar törvénykezés nem biztosít ugyanolyan jogokat a magyarországi románoknak, mint amilyeneket a romániai magyarok élveznek - jelentette ki Ecaterina Andronescu román oktatási miniszter az Adevarul című lap máj. 29-i számában megjelent nyilatkozatában. A miniszter Gyulán tett látogatásakor azt tapasztalhatta, hogy a magyar törvénykezés miatt a magyarországi románok elveszítik önazonosságukat. Andronescu bejelentette, hogy Románia idén ősztől kezdve tanárokat küld a Magyarországon működő 13 magyar-román tannyelvű iskolába és nyári táborokat kívánnak szervezni Romániában a magyarországi román nemzetiségű iskolások számára. A román oktatási miniszter közölte, hogy terveik szerint az aradi Aurel Vlaicu egyetem kihelyezett tagozatot létesítene Gyulán az óvodákban és az általános iskolákban dolgozó nyelvtanárok szakmai képzésére. Nem vetettük fel azt a kérdést, hogy Romániából küldjünk tankönyveket ezekbe az iskolákba - idézte a lap a miniszter asszonyt, hozzátéve, hogy "a romániai magyarok ezrével kapnak tankönyveket Magyarországról". /Tanárokat küldenek Magyarországi román iskolákba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2003. szeptember 18.

Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2003. november 25.

Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2005. szeptember 16.

Több magyarországi román fiatal folytatja egyetemi tanulmányait az anyaországban a román állam által biztosított ösztöndíjjal. Idén az ösztöndíjat elnyert 11 fiatal közül heten az aradi Aurel Vlaicu Egyetemet választották. Mind a heten az aradi egyetemmel kitűnő kapcsolatokat ápoló gyulai Nicolae Balcescu Líceum végzettjei. /B. K.: Gyulai fiatalok román ösztöndíjjal Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

2005. december 13.

Aradon bemutatták az Aurel Vlaicu Egyetemen az egyetem rektora, Lizica Mihut Erdély és az aradi színjátszás a nagy egyesülésig című színháztörténeti tanulmánykötetét. Több évtizedes kutatómunka eredménye a vaskos munka, amelyet a Román Akadémiai Kiadó jelentetett meg. /(Kiss): Erdély és az aradi színjátszás 1918-ig. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

2006. január 24.

Több más romániai értelmiségi mellett az egyik legnagyobb szabadkőműves kitüntetést vehette át a hét végén Bukarestben dr. Lizica Mihut, az Aurel Vlaicu Egyetem /Arad/ rektora. A York rítusú rend díszoklevele, rendjele és serlege az aradi egyetem és rektorának hozzájárulását honorálja a román kulturális örökség és az egyetemes szellemiség gyarapításához. Az oklevelet többek között Stefan Masu, a Romániai Szabadkőművesek főpáholymestere látta el kézjegyével. A Brüsszelben élő főpáholymester tavasszal Aradra érkezik, ahol díszdoktorrá avatja a Vlaicu egyetem. A kitüntetettek között van egy másik aradi származású értelmiségi, Teodor Melescanu egykori külügyminiszter is. A skót rítusú York rend Amerikában a legelterjedtebb. /P. P.: Szabadkőműves kitüntetés a Vlaicu rektorának. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2006. február 8.

Érdekes tanulmánykötetet mutattak be Aradon. Az aradi Aurel Vlaicu Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Arad Megyei Múzeum együttműködésében elkészült kiadvány a vegyes házasságokkal foglalkozik. Ioan Bolovan pankotai származású kolozsvári egyetemi előadótanár, valamint aradi kollégája, Corneliu Padurean végezték a munka irányítását. Rámutattak, hogy napjainkban már nem beszélhetünk multikulturalitásról, sokkal inkább interkulturalitásról, az egymás iránti tiszteletre van szükség. /(Kiss): Vegyes házasságok Erdélyben.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2006. április 7.

Április 6-án Aradon a világot járt Stefan Masu egyetemi tanárt, a romániai York rítusú szabadkőműves rend nagymesterét avatták díszdoktorrá az aradi Aurel Vlaicu Egyetemen. A laudáció szerint a kitüntetett rendkívül sokat tett a román szellemiség, intelligencia világszintű meg- és elismertetése érdekében. Stefan Masu, aki, többek között, a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia nemzetközi kapcsolatok tanszékének tanára, a Romániai Marketing Társaság titkára, a Nemzetközi Marketing Szövetség kelet-európai tanácsadója, számos tanulmány és monográfia szerzője, székfoglaló előadásában azt taglalta, hogy a vallások közötti konfliktusok elvezetnek-e a kultúrák közti háborúig? Elmondta, hogy a megelőzés egyetlen módja az ökumenizmus, a vallások között párbeszéd. Megjegyezte: erre az eddig egyedüli jó példát a szabadkőművesség mutatta. /(Kiss): Közgazdász szabadkőműves. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2007. január 18.

Az aradi Aurel Vlaicu Egyetem ebben az esztendőben folytatja az együttműködést a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatával a Magyarországon románul tanító pedagógusok továbbképzése érdekében. Erre a célra a magyar kormány már kiutalt 1,29 millió forintot, a képzés Aradon és Gyulán zajlik majd. Hasonló képzést már 2004-ben is tartottak, amikor is Gyulán elméleti, Aradon gyakorlati felkészítésen vettek részt pedagógusok, akik olyan magyarországi iskolákban tanítanak, ahol román nyelvű oktatás is folyik. A magyar kormánytámogatás kiutalása után Lizica Mihut, a Vlaicu egyetem rektora megjegyezte: ez román oldalról még nem történt meg... /(Kiss): 1,29 millió forint a Magyarországon románul tanítóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

2007. április 2.

A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szögedi Védegylettel, Arad város önkormányzatával, az aradi Aurel Vlaicu Egyetemmel összefogva 2006-ban tette le “Maros Fórum” néven egy határon átívelő együttműködési szövetség alapjait. A két országot érintő környezetvédelmi kommunikációs kampánnyal az emberi beavatkozások során folyamatosan romló állapotú Maros védelmére, felvirágoztatásának fontosságára akarják felhívni a figyelmet. /Sólya R. Emília: Idén is startol a Maros Fórum kampány. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. október 27.

A múlt héten két színháztörténeti könyv is megjelent: az egyikben Lizica Mihut, az Aurel Vlaicu Állami Egyetem rektora foglalta össze az aradi román színjátszás történetét (a román megszállástól napjainkig), a másikban, a Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című kötetben Kötő József színháztörténész a két világháború közötti romániai magyar színjátszásáról írt. A két könyvben közös, hogy Puskel Péter helytörténész mindkettőben közreműködött, s az aradi magyar színjátszás és jeles személyiségeinek összefoglalása őrá hárult. Puskel Péter elmondta, hogy a Kárpát-medence legrégibb létező magyar kőszínháza 1817–18-ban Aradon nyílt meg. Ez volt a vándorszínészek korszaka, és Aradon sok neves színjátszó csoport megfordult. Állandó évadok voltak, prózai és operettszínház, sőt operai tagozat is működött. 1874-től a városhoz illő kőszínháza volt Aradnak, és 1948-ig folyamatos volt a magyar színjátszás. Arad jelentőségét mutatja, hogy 1896-ban, amikor Budapesten felépült a Vígszínház, Erdélyből a kolozsvári és az aradi társulat nagyon sok színészét szerződtette le az új fővárosi teátrum. A két világháború között magyar színjátszással foglalkozik Kötő József könyve, mert ez volt az erdélyi színjátszás egyik legválságosabb időszaka. 1920 után a kisebbségbe került magyarság kemény harcot vívott a színházáért. Bukarestben a Kormányzó Tanács döntötte el, hogy melyik igazgató kap koncessziót, hogy egy, legfeljebb két évadon keresztül működtesse a színházat. Nemhogy az önkormányzat nem adott támogatást, hanem még az igazgatónak kellett befizetni a városkasszába a koncessziós díjat. 1948 után majdnem 60 évig nem volt magyar színháza Aradnak, ez nagy törést jelentett. Az 1950-es évek elején megindult egy erőteljes amatőr mozgalom, amelyet a szakszervezetek színjátszói képviseltek. Aradon először az Artex szakszervezetnek volt színjátszó csoportja, amely évente három-négy előadást tartott. Öt-hat évig működött, majd miután feloszlott, pár év szünet után átvette a helyét egy teljesen amatőr társulat, amit Znorovszky Attila volt újságíró irányított, méghozzá olyan sikerrel, hogy egy adott pillanatban a népszínházi rangot is kivívta. Negyedszázadon át majdnem mindig teljes évadot biztosítottak. A két éve megalakult Kamaraszínház csodálatos dolog, mert 1948 óta Arad magyarsága számbelileg nagyon megcsappant. /Pataky Lehel Zsolt: Arad szerepe az egyetemes magyar színjátszásban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998