udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Avram Iancu Egyesulet

1997. július 26.

Az Avram Iancu Egyesület 1995 szeptemberében javasolta az ortodox egyháznak az 1784-es román jobbágyfelkelés egyik kivégzett vezetőjének, Nicola Ursunak - akit Horea néven ismerünk -, szentté avatását. Az egyház szakemberekből álló bizottsága vizsgálni kezdte Horea életét. Megállapították, hogy Horea közeli kapcsolatban állt a szabadkőművesekkel. II. József, a "felvilágosodás híve" a háttérből mozgatta Horea, Closca és Crisan "forradalmának" kitörését. Mindezt azért, hogy csillapítsa a magyar nemesek szándékát, akik függetleníteni akarták magukat a Habsburg birodalomtól. A korabeli képek szerint Horea olyan nyakéket viselt, amelyen szabadkőműves szimbólumok láthatók. A Manuscriptum folyóirat 1984/4-es számában az ismert kultúrtörténész, Petre Pandrea Horea forradalma című munkájában Horea szabadkőműves tagságáról írt: "Horea ácsként dolgozott a templomok számára. Manole mester vallásos egyesületének tagja volt... Belépett Manole mester kőművesei közé. Jobban kereshetett és többet tanulhatott." A papok szerint Horea szentté avatásának esélyei ezzel minimálisra csökkentek. Képtelenség ugyanis összeegyeztetni az ősi hitet a szabadkőművesség eszméivel. /Nem lehet szentté avatni. Szabadkőműves jobbágykapitány. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

2001. február 15.

Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2002. január 22.

Jan. 22-én Gheorghe Funar polgármester szerint összefüggés van a bukaresti politikai és pénzügyi botrányok (Armagedon) és a státustörvény között. — A bukaresti hatóságok utóbbiakkal próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy Erdély-szerte teljes gőzzel beindult a magyar igazolványok kibocsátása. A szóban forgó dokumentumot a Magyarországhoz lojális román állampolgárok veszik majd kézbe. Funar már rég kérte a felügyelő testület azonnali feloszlatását. Bejelentette: az elkövetkező napokban a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület és más "hazafias erők" önkéntesei sztrájkőrséget szerveznek az RMDSZ Fürdő utcai székháza előtt. Funar kilátásba helyezte, hogy a "lakbérleti szerződés egyes kitételének megszegése miatt" a polgármesteri hivatal az RMDSZ kilakoltatását fontolgatja. Segítenünk kell a magyaroknak abban, hogy anyaországukba jussanak. A kilakoltatásra jan. 24-e körül kerül sor - jelentette be Funar. Pop Eugen nagy-romániás városi tanácsos bejelentette: a Nagy-Románia Párt monitorizálni fogja az RMDSZ és a státusiroda működését. /K. O.: A megyei RMDSZ kilakoltatásával fenyegetőzik Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2004. április 21.

Eddig soha nem tapasztalt történt Kolozsváron a városi tanácsban: az RMDSZ-es önkormányzati képviselők pénzt szavaztak meg a Vatra Romaneasca Szövetségnek és az Avram Iancu Egyesületnek, a román tanácsosok pedig hozzájárultak a magyar iskolák és civil szervezetek számottevő támogatásához. Ilyen ára volt annak, hogy a magyarok is kapjanak a helyi költségvetésből. A legtöbb pénzt az iskolák kapták, köztük a magyar tannyelvű középiskolák, valamint olyan oktatási intézmények, ahol magyar osztályok is működnek. Közpénzhez jutott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (280 millió lej), a Pro Iuventute Kulturális Egyesület (131 millió), a Homo Ludens Kulturális Egyesület (250 millió), 65,3 milliót kapott a Bogáncs-Zurboló Egyesület, de a Magyar Mozgássérültek Egyesülete (havi 50 millió lej), az Unitárius Nők Egyesülete (48, 6 millió), valamint az Agnus Media Alapítvány is (145 millió). /K. O.: Történelmi napok a kolozsvári városi tanácsban. Százmilliók magyar iskoláknak és szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2006. március 10.

Legutóbb jó néhány évvel ezelőtt tapasztalt hisztériát váltott ki a román közvéleményben a március 15-én Székelyudvarhelyre tervezett székely nagygyűlés. A Ziua című napilap állítólagos székely katonai légiókról cikkezett, az ellenzék szerint pedig Traian Basescu államfő találkozót hívott össze a Cotroceni palotába, hogy a belügyminiszterrel elemezzék a „potenciálisan robbanékony helyzetet”. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a magyarságot, ne vegye figyelembe a fenyegetéseket és ne hagyja magát megtéveszteni „az autonómiaharcot megsemmisíteni kívánó hangok” által. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke azt állította, hogy Traian Basescu államfő találkozott a belügyminiszterrel, az igazságügyi tárca vezetőjével és várhatóan a hírszerző szolgálatok vezetőivel is, hogy elemezzék a március 15-i robbanékony helyzetet. Geoana hozzátette, az SZDP méltatlannak és veszélyesnek tartja, hogy Tőkés László református püspök a székelység autonómiaharcáról beszéljen. Az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület Hargita megyei szervezete felhívást intézett a románokhoz, hogy ne menjenek március 15-én Székelyudvarhelyre, mivel nem kell részt venniük olyan „provokációkban, amelyek hátrányosak a román népre és államra nézve”. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége elítéli és veszélyesnek tartja az utóbbi időben a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Nagygyűlés ellen irányuló „támadássorozatot”. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet az SZNT „politikai eszközeivel”, de elítéli és veszélyesnek tartja a nagygyűlés szervezői ellen irányuló támadásokat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője szerint a területi autonómiát csak kommunikáció révén lehet elnyerni. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalommal értesült, hogy a Maros megyei rendőrség felkutatta és elkobozta az újságárusoktól az Európai Idő című lap 5. számát. Az akció a sajtószabadság megsértését jelenti – áll a szakmai szervezet állásfoglalásában. A Ziua című napilap azt állította, hogy a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy 2002. szeptember 5-én Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az állítólag dunaújvárosi székhelyű, „ETA- és IRA-típusú félkatonai szervezet” „parancsnoka” egy bizonyos Révész Tibor, aki a „magyar büntetés-végrehajtási szervezet keretében” dolgozott (vagy dolgozik). A „Legion Siculus” „főparancsnoka” alá tartozó „vezérkarhoz” tartozna egy „gyakorló bázis”, valamint három „hadsereg”. A „légió” állítólag „Magyarországon dolgozó fiatal székely értelmiségiek” köréből verbuválja „harcosait”. /Március 15.: a múltat idéző hisztéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2006. március 24.

Marosvásárhelyen az érvényes tanácsi határozat ellenére sem került még vissza az utcanévtábla a Kossuth (Calarasilor) utcára. Az ügyben közigazgatási per zajlik. Kerekes Károly – a helyi tanács felkérésére – védőügyvédként képviseli a helyhatóságot a Kossuth utca nevének visszaállítása kapcsán indított perekben. Az Avram Iancu Kulturális és Hazafias Egyesület, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca Egyesület nyújtott be keresetet az utcanév visszaállítása ellen. A nemzetállamban – az ő értelmezésükben – semmilyen más nevet nem lehet adni tereknek, utcáknak, intézményeknek csak román nyelvűeket. /Bögözi Attila: Kossuth utca – csak papíron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

2006. május 11.

A magyar irredentizmussal szembeni győzelemnek tekinti a Nagy-Románia Párt, hogy a megyei törvényszék közigazgatási részlegén – a törvényességre vonatkozó érdemi döntés kimondásáig – felfüggesztették a marosvásárhelyi városi tanács tavaly októberi döntését, melynek alapján a Kossuth Lajos utca visszakapta száz éven át viselt nevét. Az NRP áprilisban kérte a határozat felfüggesztését. A városi tanács határozatát korábban a Vatra Romaneasca valamint az Avram Iancu Kulturális és Hazafias Egyesület megfellebbezte, provokatívnak, szeparatistának, nemzetellenesnek tartva az elnevezést. A pert tárgyaló negyedik bíró a május 2-i tárgyaláson a városi tanács határozatának felfüggesztése mellett a kifogások egybevonásáról valamint az ügyben szavazó tanácsosok egyénileg történő perbe hívásáról határozott. Kerekes Károly, a tanács védelmét ellátó ügyvéd szerint a határozat törvényessége nem vonható kétségbe. A képviselők egyéni perbe hívása a megfélemlítést szolgálja. Ideje lenne véget vetni áltörténészek valótlan állításainak románok ezreinek a kivégzéséről és a Marosvásárhelyen felakasztott románok emlegetéséről, ami – ahogy Spielmann Mihály történész-képviselő az októberi ülésen vélekedett – uszításnak tekinthető. A történelemhamisításra az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak is régen fel kellett volna figyelnie, Magyarország kormányának is fel kellene emelnie a szavát a magyar történelem személyiségei ellen folytatott sovén nacionalista kampány ellen. /Bodolai Gyöngyi: Az önkormányzatiság megcsúfolása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

2006. október 17.

Indulatot váltott ki Marosvásárhelyen a Kossuth utca „visszakeresztelése”. A nacionalista megnyilvánulások sorát az a bírósági döntés zárja, amely a záróbeszédek után újabb tárgyalást tűzött ki a névváltoztatás ügyében. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója másodszor próbálkozik, hogy a volt Kossuth utca visszanyerje az 1893-ban kapott eredeti nevét. Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti képviselő elmesélte, kivette a Megyei Levéltárban fellelhető adatokat, és csatolta a törvényszéki dossziéhoz, ugyanis azt állították, hogy a szóban forgó utca csak a Maros Magyar Autonóm Tartomány idején kapta a nevét, mert a kommunisták pártolták a magyarokat. A tanácsi döntést ugyanis megtámadta az Avram Iancu Egyesület, a Vatra Romaneasca, úgyszintén a Nagy-Románia Párt és egy helyi tanácsos. Kerekes hallhatta a gyalázást: Kossuth gyilkos volt, a negyvenezer kivégzett román, satöbbi-satöbbi. Az ellenfél ügyvédje az az egykori bíró volt, aki a márciusi események kapcsán a magyarokat elítélte. Megdöbbentő volt, hogy a bíró eltűrte a sok gyalázkodást. A tárgyaláson Kerekest elküldték Budapestre, a magyar parlamentbe, hogy ott ugráljon. A bíró elhúzza az ügyet, még nem döntött. /Lokodi Imre: Megint Kossuth Lajos lesz a bűnös? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2006. november 9.

November 7-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatot terjesztett elő a nacionalista és xenofób erők hatásáról a romániai igazságszolgáltatásra, nevezetesen a Maros Megyei Törvényszékre. Rámutatott, hogy a Románia ellen indított perek nagy része – amelyekben az Európai Emberjogi Bíróság az állampolgárok javára döntött – olyan ügy, amelyekben a bírák felkészületlensége miatt születtek nem megfelelő határozatok. Kerekes a Maros Megyei Törvényszéken folyamatban levő, a tanács egyik határozatát megsemmisítő közigazgatási per során meggyőződött, hogy ez a törvényszék nacionalista. A vitatott határozat témája: egy utcát Kossuth Lajosról nevezzenek el Marosvásárhelyen, amely utca egyébként 1893 és 1920, illetve 1940 és 1986 között az ő nevét viselte. Kerekes elmondta, hogy a helyi tanácsi határozat semmissé nyilvánításáért nacionalista civil szervezetek és politikai pártok indítottak pert, közöttük a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület. Kerekes Károly szerint „a Simona Pojar bírónő által vezetett ülések hangulatából eleve következtetni lehetett a döntésről”, nem beszélve arról, hogy az ügy megoldása 8 hónapot vett igénybe. Elképesztőnek nevezte, hogy a szeptember 27-i tárgyaláson a bírónő megengedte, hogy „a reklamálók szabadon sértegessék nemcsak a forradalmár Kossuth Lajost, hanem a magyar államot, a magyar népet, a marosvásárhelyi és az amerikai magyarokat, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, és nem utolsósorban engem, a marosvásárhelyi tanács védőügyvédjét”. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Nacionalizmus és inkompetencia a Maros Megyei Törvényszéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2006. november 11.

November 10-én tartott sajtótájékoztatóján Kerekes Károly RMDSZ-képviselő felháborítónak nevezte azt, ami szeptember 27-én a megyei törvényszéken történt. Ezen a tárgyaláson hoztak döntést a Nagy-Románia Párt, Vatra Romaneasca, Avram Iancu Egyesület kontra marosvásárhelyi tanács ügyben, amelyben az említett szervezetek a közigazgatási bíróságon támadták meg a Kossuth utca nevének visszaállításáról szóló tanácsi határozatot, holott 23 év megszakítással, 1893-tól 1986-ig ezt a nevet viselte az egyik marosvásárhelyi utca. A képviselő hangsúlyozta: nem a bírói döntés ellen van kifogása, hanem amiatt, hogy Simona Pojar megengedte, hogy Ioan Sabau ügyvédtársa terroristának nevezze Kossuth Lajost, sértegesse a marosvásárhelyi magyarokat, az Amerikai Egyesült Államokat, sőt magát a kormányfőt. Sabau az USA-ról azt mondta: hogy meri állítani, hogy harcol a terrorizmus ellen, mikor Kossuth Lajosnak, a magyar terroristának szobrot állít, Tariceanut meg azzal vádolta meg, hogy „az ország ellenségeivel (értsd RMDSZ) ül egy asztalnál. Kerekes szankciót kér Simona Pojar bírónő ellen. Ugyanakkor értesíti az USA bukaresti nagykövetét és az Európai Uniót is, amely monitorizálni akarja a román igazságügyet. Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt képviselője kijelentette, hogy Kossuth genocídumot követett el a románság ellen, majd Kossuthot Szaddam Huszeinhez hasonlította. /Mózes Edith: Kerekes Károly szankciót kér a Legfelsőbb Bírói Tanácstól Simona Pojar ellen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2006. december 23.

Kerekes Károly képviselő elmondta, a marosvásárhelyi Kossuth utca ügyében megfellebbezték a megyei törvényszék döntését. Kerekes Károly előzőleg beadott törvénykezdeményezését a parlament elfogadta, így példaként a 118-as dekrétum módosítását, a tavalyi 148-as sürgősségi kormányrendelet módosítását (amelynek értelmében a gyermeknevelésért járó szabadság is régiségnek számít), valamint azt a javaslatot, amit az RMDSZ szorgalmazott és amely egy nyugdíjpontnak 508 lejt állapítana meg 2007-től. A kormány által javasolt nyugdíjpontérték 396,2 lej volt. A marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyével kapcsolatban Kerekes Károly, aki a Calarasilor utca Kossuth Lajossá való „visszakeresztelését” elhatározó városi tanácsot képviseli, elmondta, hogy megkapta a megyei törvényszék döntésének indoklását. A döntés néhány román „hazafias” szervezet (a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület, a Nagy-Románia Párt) és Ioan Sita közgyűlési képviselő követelését hagyta helyben, hatálytalanítva a tanácsi határozatot. Kerekes szerint a Simona Pojar bírónő által felhozott indokok – miszerint ha az utca ismét felvenné a Kossuth Lajos nevet, veszélyeztetné a demokratikus jogállamiságot, a polgárok jogait illetve a fent említett pártok és szervezetek létét és működését – arra engednek következtetni, hogy a bírónő „politikai pártok befolyása alatt áll”. /Antalfi Imola: A jogállamiságra leselkedő veszély? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

2007. január 6.

A Maros megyei törvényszék bírónője, Simona Pojar helyet adott az Avram Iancu Hazafias Egyesület keresetének, amelyben a helyi tanács határozatának elvetését kérelmezték, és elrendelte a Kossuth Lajos utca nevének megváltoztatását Calarasilor utcára. Emiatt Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő politikai nyilatkozatot terjesztett elő a román képviselőház plénumán. A bírónő indoklása szerint Kossuth Lajost negyvenezer román meggyilkolásáért és háromszáz parasztház felgyújtásáért terheli felelősség, ami lényegében ki is meríti az emberi(es)ség ellen elkövetett bűncselekmény fogalmát. Mindez megerősíti azt, hogy Románia csatlakozása nem a felkészültségének, hanem a gazdasági és geostratégiai érdekek érvényesülésének köszönhető. A román igazságszolgáltatást a régi-új nómenklatúra érdekeinek a védelme és kiszolgálása jellemzi. Ennek a helyzetnek a fennállásáért az RMDSZ is felelős. A romániai magyar média cinkosságának is köszönhetően a hétköznapi szokványos gazemberségek – amelyeknek haszonélvezői nem egyszer az RMDSZ, annak holdudvara, kárvallottjai pedig sok esetben egyszerű magyar emberek – nem igazán kapnak média-nyilvánosságot, írta Dr. Jakab Attila. /Dr. Jakab Attila: „Európai” (i)gazságszolgáltatás Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2008. október 13.

„Remélem, október 17-én végleges, számunkra pozitív döntés születik a Kossuth Lajos utca perében” – jelentette ki Kerekes Károly parlamenti képviselő, az ügy jogi képviselője. A marosvásárhelyi Kossuth utca nevét 1985-ben változtatták meg Calarasilor utcára, melynek az 1989-es rendszerváltás után a marosvásárhelyi magyar lakosság azonnal szerette volna visszaadni eredeti nevét, amire végül 2005-ben született döntés. A Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Szervezet és Ioan Sita helyi tanácsos azonban megfellebbezte a határozatot. A megyei törvényszék igazat adott a felpereseknek, azzal indokolva a döntést, hogy törvénytelen volt Kossuth Lajosról utcát elnevezni, mivel az sérti a román lakosság érzékenységét, illetve a román nemzeti állam eszméjét. Kerekes Károly megfellebbezte a törvényszéki döntést. /A. E., L. I. : Mégis lesz Kossuth utca? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2008. október 18.

A marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében a bíró már másodjára napolta el az ítélethirdetést. A per végkimenetelét illetően Kerekes Károly parlamenti képviselő, a helyi tanács ügyvédje továbbra is optimista. A marosvásárhelyi tanács 2005-ben döntötte el, hogy a Calarasilor utcát visszakereszteli Kossuth utcává. Ezt a határozatot megtámadta a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület és Sita Ioan volt helyi tanácsos a Megyei Törvényszéken, első fokon. /Berekméri Ildikó: Ismét elnapolták az ítélethirdetést a Kossuth utca ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2008. november 29.

Újabb pofon érte a marosvásárhelyi magyarságot. Két és fél éves huzavona után a Maros Megyei Törvényszék november 28-án ítéletet hirdetett: a Ceusescu-rezsim legsötétebb éveiben Calarasilorra átkeresztelt utca nem viselheti újra a Kossuth Lajos nevét. Kerekes Károly ügyvéd, a marosvásárhelyi tanács jogi képviselője szerint az ítélet nem jogerős. 2005 októberében a marosvásárhelyi tanács határozatot hozott, hogy a Calarasilor utca nevét vissza kell állítani az eredetire. A PRM, a Vatra Romanesca, az Avram Iancu Egyesület beadványt fogalmaztak meg, amelynek alapfokon helyt adtak és hatályon kívül helyezték a tanácsi határozatot. Az ügy újratárgyalására azért került sor, mert 2007. március 29-én az Ítélőtábla (Fellebbviteli Bíróság) helyt adott a Kerekes által benyújtott fellebbezésnek, hatályon kívül helyezve a 2006. novemberben hozott alapfokú döntést. A Fellebbviteli Bíróság 11 oldalon sorolta fel mindazokat a törvénytelenségeket, amelyeket 2006-ban a Megyei Törvényszék elkövetett. Többek között: a bíróság tévesen értelmezte a névadásra vonatkozó törvényes rendelkezést, miszerint a prefektúra mellett működő megyei névadó bizottság véleményezése csupán konzultatív jellegű, továbbá a bíróság nem vizsgálta meg, hogy a tanácsi határozat milyen állampolgári jogot vagy közérdeket sért. /Mezey Sarolta: Ítéletet hirdettek a Kossuth utca ügyében: marad a Calarasilor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2009. október 21.

Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti RMDSZ-képviselő szeptember végén kérte a Kossuth utca perének áthelyezését, amelyet eddig a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalt. Az ügyvéd a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt és az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület felperesekkel szemben képviseli a marosvásárhelyi tanácsot, amely a névadásról döntött. Kerekes Károly az áthelyezést részrehajlás magalapozott gyanújára hivatkozva kérte. A tárgyalásnak október 1-jén, a Marosvásárhelyi Táblabíróságon kellett volna lezajlania, de két nappal korábban például a Prima Televízió meghívta beszélgető-műsorába az ellenfelet képviselő ügyvédet, aki egy órán át gyalázta Kossuth Lajost. /Antalfi Imola: Egyetlen tárgyalás maradt hátra Craiován folytatódik a Kossuth utca pere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998