udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Azi

1991. szeptember 12.

A Nemzeti Megmentési Front hivatalos lapja, az Azi szerint a kormánypárt a pártérdekeknél is fontosabbnak tartja az összefogást a magyarok ellen az őszi helyhatósági választásokon, hogy minél több román kerüljön be a közigazgatási szervekbe. /MTI/

1991. október 25.

Az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányának okt. 25-i közleménye kifejtette, hogy a televízió és a sajtó félretájékoztatta a közvéleményt a Székelyföldi Politikai Csoport szándékait illetően. Ők Románia törvényeit tiszteletben tartva foglalkoznak a területi autonómia gondolatával, amely összhangban van a Nemzeti Megmentési Font 1990. januári kiáltványával. A választmány leghatározottabban elítéli a Hargita-Kovászna jelentés tartalma és megfogalmazási módja ellen. A jelentés megalapozatlan vádaskodásokat tartalmaz. A választmány tiltakozik a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei bizottságának közleménye ellen, /az Azi okt. 16-i számában jelent meg/, amely megengedhetetlen hangnemben utasítja el a jogos önrendelkezési törekvéseket. A közlemény ügyészi vádemelést követel a "román nemzeti egység" nevében Doina Cornea, Tőkés László, Szőcs Géza, Kolumbán Gábor és Katona Ádám ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1991. november 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök személye és családja ellen felújult a névtelen levél- és telefonkampány. Halállal fenyegetik, gyermekei ellen merényletet jósolnak. Féktelen uszító-kampány folyik a magyarság és Tőkés László ellen a parlamentben. A temesvári Securitate volt főnökhelyettesének, a letartóztatásban levő Radu Tinunak a gyalázkodó, Tőkés Lászlót rágalmazó levele elhangozhatott a parlamentben okt. 24-én. A nagyváradi Phoenix lap "fasisztának" nevezte Tőkés Lászlót. A Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete bűnvádi eljárást kezdeményezett - többek között - Tőkés László ellen is. Tőkés László önvédelemből feljelentést tett a névtelen levelek tárgyában, az Azi és a Phoenix lapok ellen, kéri az RMDSZ-t, hogy interpelláljon tiszteletbeli elnöke védelmében a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1992. április 7.

Mégis... címmel aláíratlan cikk jelent meg az Azi hasábjain: "Április 1-jén tartott sajtóértekezletén az RMDSZ-elnök az egyes erdélyi magyar falvak magyar nemzetiségű állampolgárainak lakásain tartott ügyészségi és rendőrségi házkutatásokat hibás és politikailag veszélyes akcióknak értékelte. Mégis illegálisan tartott fegyvereket találtak." /Si totusi...= Azi (Bukarest). ápr. 7./ Valójában jegyzőkönyvben rögzítették, hogy nem találtak semmit!

1994. március 17.

Felháborodottan fogadta több román lap azt, hogy Borbély Imre képviselő márc. 15-én magyarul szólalt meg a román parlamentben. A Cronica Romana szerint ez provokáció, kihívás, pimaszság. A Petre Roman vezette Demokrata Párt lapja, az Azi Meghiúsított provokáció címen gúnyosan ír a kísérletről, amit éppen a demokrata párti elnök szakított félbe azzal, hogy kikapcsolta a mikrofont. /Új Magyarország, márc. 17./

1994. június 15.

A Tinerama bukaresti hetilap jún. 10-16.i számában megjelent Tőkés László - a Securitate informátora című cikk kapcsán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala közleményt hozott nyilvánosságra. Ez a rágalmazás először a Renasterea Banateana/Temesvár/ 1990. dec. 14-i, az Azi (Bukarest), 1990. dec. 15-i számában, majd a Phoenix (Nagyvárad) 1991. máj. 21-i számában látott napvilágot. A folyamatban levő kommunista restauráció körülményei között mind gyakoribbá válnak az ilyen rágalmazások. Újabb jelenség, hogy még a demokratikus lapokban is megjelennek ilyen írások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

1995. január 24.

A bukaresti Adevarul közli a prefektusok egymáson túltevő, az RMDSZ-t elítélő nyilatkozatait. A Dimineata szerint az RMDSZ "nacionalista-soviniszta, irredenta és revizionista" kampányt folytat, így nincs kizárva az RMDSZ betiltása. Amennyiben Tőkés Lászlónak sikerül megszerezni az ellenőrzést az RMDSZ fölött, a Demokratikus Konvenció eltávolítja az RMDSZ-t tagjai sorából, olvasható az Azi című lapban. /MTI/

1995. október 18.

Teodor Melescanu külügyminiszter okt. 18-án fogadta az Antony Cragg főtitkárhelyettes vezetésével Bukarestben tartózkodó NATO-küldöttséget. - Melescanu az Azi lapnak nyilatkozott: két-három héten belül várja a magyar fél reagálását a javasolt történelmi megbékélésre. /Magyar Nemzet, okt. 19./

1995. november 8.

Nemcsak Clinton elnök fejezte ki aggodalmát az új román oktatási törvény, a magyarok jogfosztása miatt /Iliescu elnökkel történt találkozóján/, nemcsak George Pataki, New York állam kormányzója háborodott fel, nemcsak az Európa Tanács szerezhetett tudomást erdélyi magyar diákok Strasbourgban járt küldöttségétől arról, hogy tovább szűkültek az anyanyelvű képzés lehetőségei, hanem a nemzetközi közvélemény is mind szélesebb körben értesül minderről, szaporodnak a tiltakozások. Tüntettek például a távoli Ausztráliában az erdélyi magyarság fokozódó elnyomása ellen. A tüntetésen részt vettek az ausztriai románok is. Australia-Romanian Human Right Association annak a szervezetnek a neve, amely az ausztráliai románokat hívta erre a tüntetésre. A társaság vezetője Ion Berechet újságíró, aki nemrég még az Azi bukaresti lap tudósítója volt, tehát szoros kapcsolatban áll a román fővárossal. Az ellenzéki Romania Libera egyik szeptemberi számában Anton Uncu ugyanúgy "leplezi le" Ion Berechetet, mint a Ceausescu-korszakban: renegáttá minősíti: "Volt Ioan, most John, jövendőbeli János". /Új Magyarország, nov. 8./

1996. január 18.

A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei jan. 18-i száma folytatja az EBESZ-főbiztos kioktatását az RMDSZ állítólagos szeparatista törekvéseiről, ugyanakkor a Petre Roman vezette Demokrata Párthoz közel álló Azi hasábjain a magyar-román alapszerződés tárgyalását vezető szakértői küldöttség vezetője, Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató azt fejtegette, hogy Románia állami ereje megengedi, hogy toleránsabb, nagylelkűbb legyen: az euroatlanti törekvések miatt "más megközelítésből mérjék fel a román-magyar kapcsolatok kérdéseit". Az európai betagozódás elsősorban a Magyarországgal való integrációt jelenti, hangsúlyozta Ceausu. Magyarország biztosan csatlakozik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Románia nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ebből. /Népszabadság, jan. 19./

1996. január 22.

A nemzeti összetartás és az állam ereje feljogosít arra, hogy toleránsabbak és nagylelkűek legyünk cím alatt a román-magyar alapszerződés problémáiról közölt kétrészes, terjedelmes interjút az Azi című ellenzéki lap Dumitru Ceausuval, a külügyminisztérium jogi osztályának igazgatójával. Az Azi a jelenleg ellenzékben lévő Petre Roman Demokrata Pártjának lapja. Dumitru Ceausu írásában hangsúlyozza azokat a közös érdekeket, amelyek az alapszerződés megkötésére irányulnak. A szerző leszögezte: "Európába történő integrálódásunk elsősorban és főleg a Magyarországgal való integrációt tételezi fel". A nemzetközi jogász több más érvet is felsorolt annak bizonyítására, hogy Romániának egyrészt érdekében áll, másrészt megengedheti magának, hogy nagyvonalúbb legyen a kisebbségekkel kapcsolatos szabályozást illetően. /Dumitru Ceausu a román-magyar tárgyalásokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1996. augusztus 26.

Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke felszólította az RMDSZ vezetőit, hogy ne gördítsenek akadályt a román-magyar alapszerződés útjába. Az Azi és a Cronica romana aug. 26-i számában megjelent nyilatkozatában kijelentette: "az alapszerződés aláírása értékes lépés mind Románia, mind Magyarország számára, és nemzetközi tekintélyük növekedéséhez vezet." /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

1996. augusztus 26.

Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke felszólította az RMDSZ vezetőit, hogy ne gördítsenek akadályt a román-magyar alapszerződés útjába. Az Azi és a Cronica romana aug. 26-i számában megjelent nyilatkozatában kijelentette: "az alapszerződés aláírása értékes lépés mind Románia, mind Magyarország számára, és nemzetközi tekintélyük növekedéséhez vezet." /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

1996. augusztus 27.

Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke az Azi és a Cronica Romana aug. 26-i számában megjelent nyilatkozatában felhívta az RMDSZ vezetőit, hogy ne gördítsenek akadályokat az alapszerződés aláírásának útjába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27., Új Magyarország, aug. 27./

1996. augusztus 27.

Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke az Azi és a Cronica Romana aug. 26-i számában megjelent nyilatkozatában felhívta az RMDSZ vezetőit, hogy ne gördítsenek akadályokat az alapszerződés aláírásának útjába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27., Új Magyarország, aug. 27./

1996. november 11.

Több mértékadó román lap nov. 11-i, hétfői száma élesen bírálta Iliescu elnök nov. 9-i, Gyulafehérváron elmondott beszédét, melyet a tévé is közvetített. Az Adevarul "Ion Iliescu - a bolsevik vicsorgás" című vezércikkében Cristina Tudor Popescu megdöbbenésének adott hangot, Iliescu ugyanis dühtől eltorzult arccal üvöltött. Ha nem engem választotok, jön a király, jönnek a földbirtokosok, jönnek a magyarok, ez volt beszédének a lényege. Az Azi "A kétségbeesés a legrosszabb tanácsadó" címen írt arról, hogy Iliescu ostobának tartja honfitársait. A magyar veszéllyel való fenyegetéssel lejáratta magát. Ugyanakkor a kormány lapja, a Vocea Romaniei teljes terjedelmében közölte Iliescu gyulafehérvári beszédét, majd "Az RMDSZ követelései elfogadhatatlanok és riasztóak!" címmel hozza a Vatra Romaneasca figyelmeztetését. A lapban Mihai Ordanescu cikkében arról írt, hogy az RMDSZ "jóval legalizálása előtt földalatti hálózatot hozott létre, amelynek fő célja az oktatási intézmények alárendelése volt." Ez egyet jelentett az iskolák "románellenes gócokká alakításával, ahol vitatják a román állam egységét, Magyarországról hozott rágalmazó tankönyveket és térképeket terjesztenek", magyar terrorista csoportokat képeznek ki. A Dimienata hasonló hangnemben támadta az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1997. január 20.

A bukaresti Azi jan. 21-i száma interjút közöl Tokay Györggyel. A Kisebbségügyi Államtitkárság miniszteri rangú vezetője elmondja, hogy intézményének létrehozása az új hatalom képviselőinek új politizálási stílusához kapcsolódik. Szerinte az államtitkárságnak az lesz az egyik feladata, hogy, a Kisebbségi Tanács tevékenységének hatékonnyá tételével is, mentesítse a politikától az állam és a polgár, valamint az állam és a kisebbség közötti kapcsolatokat, mivel ezek nem függhetnek egyik vagy másik párt hatalomra kerülésétől, a pillanatnyi politikai konjunktúrától. Tokay György fenntartja, hogy az európai normáknak megfelelő kisebbségi törvénykezésre van szükség, továbbá, hogy Románia képes példát szolgáltatni más országoknak ezen a téren, valamint azt, hogy a tanügyi törvény egyes előírásait módosítani lehet, az önkormányzatok autonómiájára vonatkozó törvénybe pedig be lehet foglalni a kisebbségi nyelvek használatát is a román hivatalos nyelv mellett. Az államtitkárság javasolni fogja a parlamentnek a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának elfogadását és ratifikálását, ugyanúgy benyújtja a jövőben a Kisebbségi Tanács által tavaly megfogalmazott törvénytervezetet az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásáról. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 22., 13. sz./

1997. május 5.

A lapok beszámolnak a Constantinescu elnök és a romániai egyházak vezetőinek máj. 2-i megbeszéléséről. Az Azi idézi az államfőt, miszerint az egyházi javakkal kapcsolatos felekezetközi vitára elsősorban a helyi közösségek szintjén lehet megoldást találni, a decentralizáció elve alapján. A találkozón az többségi ortodox és a kisebbségi egyházak közötti viszonyt beszélték meg a résztvevők, hangsúlyt az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására. A Romania Libera beszámolójában a találkozóból a görög katolikusok és ortodoxok közötti konfliktusra fekteti a hangsúlyt, megemlítve, hogy a görög katolikus egyházfő elégedetlen volt a találkozóval, melytől azt várta, hogy határozott ígéreteket kapjon az elnöktől. A Curierul National a Mediafax hírügynökségre hivatkozva kiemeli, hogy az egyházfők egyetértettek az államfő azon javaslatával, hogy az elkobzott javakat fokozatosan fogják visszaszolgáltatni. A Szabadság ugyanakkor ismerteti Jakubinyi György gyulafehérvári római-katolikus érsek kijelentését, miszerint Constantinescu fontosnak nevezte, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának megkezdésével Románia bizonyítsa a világ előtt, hogy európai úton jár, de szavaiból kitűnt, hogy nem fognak minden követelést teljesíteni, csak részmegoldást ígért. Az érsek szerint konkrétumokról akkor lesz szó, amikor Constantinescu ígéretének megfelelően külön fogadja majd a magyar történelmi egyházak képviselőit, ahogy azt a magyar egyházak kérték. Jakubinyi György elmondta, hogy a megbeszélésen az elnök kifejtette, a magyar egyházak vagyonának visszaadása külön sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem 1918-ig nyúlik vissza a probléma, amelyet a két világháború közötti kormány sem oldott meg. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a magyar egyházak külön hangsúlyozták az iskola és oktatás kérdését. A más hivataloknak otthont adó egykori egyházi javak kérdésében az államfő hangsúlyozta a további megbeszéléseket. Constantinescu szerint olyan megoldást kell keresni, hogy az egyházak birtokába jussanak vagyonuknak, de az ott működő intézmények a megoldásig ott maradhassanak, s erre meg kel teremteni a törvényes keretet. A lap végül tájékoztat, hogy a magyar egyházak minden szinten, mindenfajta felekezeti iskola létesítésének lehetővé tételét sürgették, beleértve például az ipari iskolákat is, melyek állami támogatással működnének. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. május 27.

Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./

1997. június 16.

Az ortodox egyház tiltakozik az ellen, hogy visszaadjon bármit is a görög katolikusoknak A Cronica Romana, a Curierul National és a Jurnalul National szerint Teoctist pátriárka tiltakozott a szenátus döntése ellen, miszerint azokban a helységekben, amelyekben több templom van és legalább egy a görög katolikus egyházé volt, ott az ortodoxok vissza kell adjanak nekik egy templomot. Az Azi ismerteti más ortodox egyházfők tiltakozását is, míg a Ziua idézi a Vallásügyi Államtitkárság és a Törvényhozói Tanács véleményét, miszerint a törvény alkotmányellenes, sérti a jogállam alapelveit és az egyházak autonómiáját. Az Azi idézi Ioan Robu római katolikus püspököt, aki szerint "az ortodox püspökök sietve nyilatkoztak, anélkül, hogy figyelembe vették volna a román nép igazságérzetét". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 16./

1997. november 19.

A Ziua tájékoztat, hogy nov. 17-én a Vallásügyi Államtitkárság levélben szorgalmazta a Képviselőház Állandó Bürójának intézkedések foganatosítását "a Hargita és Kovászna megyei románok identitásának megvédése érdekében". A levél aláírója, Gheorghe Anghelescu államtitkár kéri a székelyföldi ortodox templomok újjáépítését, a papok támogatását, a papok feleségeinek az oktatásba való integrálását, stb. Az államtitkár levelében figyelmeztet, hogy 1989-ig számos román elmagyarosodott, a magyar vallásokra való erőszakos áttérés miatt. Anghelescu javasolja a parlamenti pártok képviselőiből álló bizottság Székelyföldre való látogatását, a helyzet kivizsgálása érdekében. Az államtitkár javaslatáról tájékoztat az Adevarul, Evenimentul Zilei és az Azi is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 18., 221. sz./

2000. május 31.

Az Azi napilap szerint a nemrég napvilágra került amerikai dokumentumok alátámasztják Mihail Gorbacsov emlékiratainak állítását: az Egyesült Államok 1989 decemberében felkérte a Szovjetuniót, hogy avatkozzék be a romániai eseményekbe, de Moszkva ezt megtagadta. /Miről írnak a romániai lapok? = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2000. november 3.

Nov. 2-án több politikus sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a hadseregben kirobbant, és a politikai életet alaposan felkavaró tábornokok ügyében. Sorin Frunzaverde honvédelmi miniszter az eseményeket kommentálva kijelentette: Ion Mircea Plingu államtitkár írta alá a Romániai Katonák Nemzeti Szövetségének (RKNSZ, ANMR) létrehozásáról szóló engedélyt. A 28 tábornok szervezetének megalakulását kedden jelentették be. Frunzaverde kifejtette: a honvédelmi minisztérium jelenleg elemzi az RKNSZ létrehozásának körülményeit, és ígéretet tett arra, hogy az ügyet mielőbb tisztázza. Szerinte mindenekelőtt Victor Babiuc volt honvédelmi minisztert terheli a felelősség a történtekért. Nicolae Pastinica tábornok bejelentette: a honvédelmi minisztérium felügyelősége azzal a kéréssel fordult Sorin Frunzaverdehez, hogy rendeletben tiltsa meg a hadsereg aktív tagjainak a részvételét az RKNSZ-ben. Hasonló rendelkezés kiadását tervezi Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter is. A belügyminiszter elmondta, hogy elrendeli a Rendőrakadémia vezetőjének, Costica Voicu tábornoknak a felelősségre vonását, mivel beleegyezése nélkül egy televíziós műsorban vett részt. Dudu Ionescu azt is felrója Voicunak, hogy az említett adásban a Rendőrök Nemzetközi Egyesületének nemrég megalakult romániai fiókszervezetét a tábornokok szövetségéhez hasonlította. /Veszélyesnek tekintik a tábornokok szövetségét. Visszalép az RKNSZ egyik alapító tagja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./ A nov. 2-i román sajtó egy része a katonai hatalomátvétel veszélyét engedte sejtetni, míg volt olyan lap, amely üdvözölte azt a szándékot, hogy a hadsereg teremtsen rendet Romániában. Teljes politikai támogatásáról és egyetértéséről biztosította a szövetség létrehozását Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A hadseregnek igaza van - írta hatalmas betűkkel nov. 2-i számának címoldalán az Azi című napilap. /Katonai diktatúra felé tartanánk? Tábornokok összeesküvéséről beszél a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2001. október 6.

Adrian Nastase kormányfő okt. 5-én "megengedhetetlennek" nevezte Pálinkás József magyar oktatási miniszternek azt a gesztusát, hogy meghívta a romániai Sapientia nevű magyar nyelvű magánegyetem tanévnyitójára Ecaterina Andronescu oktatási minisztert. Nastase "a magyar hivatalos személyek Románia területén lezajlott akcióiról" szólva úgy vélekedett, hogy azok, természetüknél fogva radikalizálják a romániai politikai pártok egyes képviselőinek üzenetét". A magyar oktatási miniszter meghívó leveléről szólva a román miniszterelnök kijelentette: "A magyar miniszter meghívhat valakit Magyarországon, Romániában viszont sohasem hívhat meg senkit egy nyilvános hivatalos rendezvényre, csak esetleg a magyar követségen megrendezett fogadásra vagy koktélra. Ami történt, az megengedhetetlen. Hangsúlyozni szeretném: a szóbanforgó meghívást a külügyminisztérium útján visszaadták. Mi persze örvendünk annak, hogy magyar kollégáink eljönnek az egyetemi tanévnyitóra. De nekünk úgy tűnt, mintha az idén túl sokan lettek volna. Nem tudom, nem lett volna-e jobb, ha inkább a magyarországi egyetemi tanévnyitásra összpontosítják a figyelmüket". - Több okt. 5-i román lap is ilyen stílusban tálalta olvasóinak Pálinkás József magyar oktatási miniszter meghívó levelének, illetőleg a levél visszaadásának esetét. Ezzel kapcsolatban a Curierul National "Bukarest és Budapest kölcsönös "kedveskedéséről" írt, az Azi pedig azt kérdezte, hogy Budapesten netán "geopolitikai zavar" lépett fel, de aztán "Ecaterina Andronescu helyre tette a dolgokat és megmagyarázta, ki melyik országban kormányoz". A Ziua már "román-magyar iskolai diplomáciai botrányt" látott az ügyben, a Curentul pedig egyenesen "Budapest és Bukarest közötti bársonyos háborúról" cikkezett. A lap szerint "a diplomatikus kijelentések és protokoll-gesztusok mögött Románia és Magyarország kardjaikat fenik, hiszen ezekben a napokban az ország nyugati határa a bukaresti és a budapesti kormány közötti elfojtott, tompa csaták színhelye". - A román hatóságok okt. 5-én a külügyminisztériumban lezajlott audiencia keretében visszaadták a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének a magyar oktatási miniszter levelét, amelyben meghívta román kollegáját a magyar nyelvű Sapientia magánegyetem tanévnyitó ünnepségeire - közölte Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. A levél visszaadását Lucaci azzal magyarázta, hogy "a magyar oktatási miniszter egy Romániában sorra kerülő rendezvényre hívta meg Ecaterina Andronescu román oktatási minisztert". Egyúttal a bukaresti magyar nagykövettel közölték Ecaterina Andronescu, román oktatási és kutatási miniszternek azt az óhaját, hogy Csíkszeredán találkozni szeretne magyar kollegájával. Egyszersmind átadták a magyar nagykövetnek a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak szóló meghívást egy nem hivatalos találkozóra román kollegájával, Cristian Diaconescuval - jelentette be a kormányszóvivő. /Megengedhetetlen a magyar miniszter gesztusa. Adrian Nastase "a Pálinkás-incidensről". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2003. december 5.

Dec. 3-án mutatták be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Beszélgetések hat felvonásban Tompa Gáborral című román nyelvű kötetet, amely a Camil Petrescu Alapítvány és a Teatrul Azi folyóirat gondozásában látott napvilágot. A könyvbemutatóra a Jacques vagy a behódolás című Ionesco-darab szolgáltatott alkalmat, amelyet Tompa rendezésében szintén ezen a napon mutatott be a társulat. Florica Ichim színikritikus, a könyv szerzője az esten méltatta Tompa Gábor tökéletességigényét. A könyv annak a sorozatnak a része, amelyet a Teatrul Azi folyóirat indított a romániai színházak kiemelkedő személyiségeiről. /B. A. M.: Főszerepben Tompa Gábor. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998