udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Balint Gabor Kozmûvelõdesi Egyesulet (Szentkatolna)

1995. január 13.

A szentkatolnai Bálint Gábor Közművelődési Egyesület közli, hogy 1994 utolsó napjaiban hagyta el a nyomdát a Szentkatolnai Bálint Gábor kötet az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában, az Erdélyi Tudományos Füzetek 220. köteteként. A kiadvány a tudós nyelvész születésének 150. évfordulója alkalmából 1994 tavaszán Szentkatolnán tartott tudományos ülésszak előadásait tartalmazza, továbbá Barta Árpád szegedi tanszékvezető és Senga Toru professzor, a budapesti egyetem vendégtanárának értekezését. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

2001. november 23.

Bakk Pálnak helytörténész /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ nyugdíjazásáig szülőfalujában tanított. Írásai jelentek meg Barabás Miklósról, Bálint Gáborról, Szentkatolna helyneveiről (1990), Háromszék (Imecsfalva, Hatolyka, Martonfalva, Márkosfalva) helyneveiről (1992), s november 8-án bemutatták Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Szentkatolnai krónika /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvét. Bakk Pál a helyi Bálint Gábor Közművelődési Egyesület alapítója. 1996-ban, az 1000 éves a Magyar Iskola millenniumi évben munkásságáért az RMPSZ országos díjával tüntették ki. Bakk Pál szívéhez legközelebb Bálint Gábor, a 31 nyelvet beszélő nyelvész áll. /Kocsis Cecília: Emberközelben Bakk Pál. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./

2007. január 19.

A nyolcvanadik életévét betöltő szentkatolnai tanító, Bakk Pál hat év eltelte után újabb kötettel jelentkezett, az emlékezéseket, feljegyzéseket tartalmazó Útravaló /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvvel. Több évtized emléke van összesűrítve könyvében, mondta el a szerző. Olyan dolgokról írt, amiket megtapasztalt. A Csíksomlyói töprengések címen tanítóképzősként szerzett élményeit csoportosította. Bakk Pál /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ tanítói oklevelet 1947-ben, a csíksomlyói tanítóképzőben szerzett. Pedagógusi pályafutását a moldvai csángómagyar falvakban kezdte, ahol a magyar anyanyelvű intézményes oktatás megteremtésén fáradozott. Szülőfalujába 1959-be került vissza, ahol egészen 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított. 1990-ben megalapította Szentkatolnán a Bálint Gábor Közművelődési Egyesületet, melynek elnökévé választották. 2001-ben befejezte a Szentkatolna község enciklopédiájának tekinthető helytörténeti művét, a Szentkatolnai krónikát. /Dimény Haszmann Árpád: A 80 éves Bakk Pál intelmei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./

2008. január 26.

Bálint Gábor (1844–1913) orientalista nyelvtudós, Ázsia-kutató, egyetemi tanár, aki harminc nyelven beszélt, kétségtelenül, Szentkatolna legnagyobb szülötte. A helybeli általános iskola 1994 óta az ő nevét viseli. Születésének 150. évfordulóján, 1994. április 14-én az egykori szülőház helyén álló ház homlokzatára felkerült a Vetró András által készített domborműves emléktábla. Vetró-domborművet helyeztek el ugyanabban az évben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem filológia tanszékén is. Pár lelkes pedagógus művelődési egyesületet is bejegyeztetett a nagy előd emlékének ápolása érdekében /Bálint Gábor Közművelődési Egyesület/. Az egyesület elnöke Szőcs K. Ervin, alelnöke pedig Jakab Jolán. Tavaly egész alakos szobor felállítása került szóba. Petrovits István, az egyesület által felkért szobrász már elkészítette a majdani Bálint Gábor-szobor gipszmakettjét. Közaladokás szükséges a szobor elkészítéséhez. /(Iochom): Szobrot a szülőfaluba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26.

2008. augusztus 2.

Szentkatolna község idei költségvetéséből húszezer lejt különítettek el a majdani Bálint Gábor-szoborra, melynek elkészítésére a Bálint Gábor Egyesület Petrovits István szobrászt kérte fel. A szobor elkészítésére a Baranya megyei Bükkösd testvérközség képviselő-testülete 250 ezer forintot adományozott. Az önkormányzati képviselők egy havi gyűléspénzükről mondtak le. A gipszbe öntött szobor már áll a Petrovits-műteremben. A község polgármestere szerint a szoboravatásra csak a jövő esztendőben kerülhet sor. A nagy tudós egész alakos szobrát a nevét viselő iskola parkjában állítják fel, ahol a talapzat már elkészült. /Iochom István: Bálint Gábor-szobor a szülőfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2009. január 17.

A szentkatolnai székhelyű Bálint Gábor Egyesület kezdeményezésére a Kelet-kutató nyelvzseninek egész alakos szobrot fognak állítani. Mára elkészült a szobor is Petrovits István műtermében, bronzba, időtálló, nemes anyagba való öntésre vár. Bálint Gábor emlékezetét a szakma ápolja. 2005-ben Budapesten adott ki válogatást Bálint munkáiból a háromszéki származású Zágoni Jenő, 2006 decemberében emlékkonferenciát rendeztek jeles anyaországi és nyugati előadók részvételével ugyancsak a magyar fővárosban, s az ott elhangzott előadásokat kötetbe szerkesztve A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései címmel Obrusánszky Borbála 2007-ben megjelentette. Legújabban pedig a Hágában kiadott Mikes International 2008. április–júniusi számában jelent meg egy, az Erdélyi Múzeum-Egylet keretében 1894-ben tartott Bálint-előadás szövege. A Minő fajúak a japánok (nipponiak)? eredetileg az Erdélyi Múzeumban jelent meg, de úgy tűnik, érvényességét az eltelt több mint száztíz év sem kezdte ki. Bizonyság erre, hogy a Magyar szellemi fórum alcímet viselő s a hollandiai Mikes International Alapítvány által kiadott rangos periodika fontosnak tartotta újraközlését. /Borcsa János: Bálint Gábor szülőföldjén és a tudományos világban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2009. május 26.

Szentkatolna leghíresebb szülöttjének, a nyelvtudós Bálint Gábornak két szobrot állítanak. A polgármesteri hivatal megbízásából az egész alakos szobrot Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász, a mellszobrot a Bálint Gábor Közművelődési Egyesület megbízásából Vetró András kézdivásárhelyi szobrász készíti el. A nagy nyelvtudós nevét viselő iskola előtti kis parkban június 13-án kerül sor a szoboravatásra. Az egész alakos szobor a főút mellett, a szövetkezeti üzlet előtt kialakítandó parkban fog állni, avatásának időpontjáról még nem született végleges döntés. /Iochom István: Szentkatolnán két Bálint Gábor-szobrot avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

2009. június 15.

Márton Áron, a neves erdélyi római katolikus püspök szobrát avatták fel június 14-én Kovásznán, a szintén háromszéki Szentkatolnán Bálint Gábor orientalista büsztjét leplezték le június 13-án. Kovásznán Márton Áron 2,2 méter magas, egész alakos szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását a római katolikus templom előtt állították fel. Szentkatolnán a helyi Bálint Gábor Egyesület kezdeményezte a település szülöttjének, a 17 nyelven beszélő Bálint Gábor nyelvtudós szobrának felállítását. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész munkája. Az avatóünnepségen Bakk Pál nyugalmazott tanító, helytörténész és Jakab Jolán tanárnő elevenítette fel az orientalista életútjának legfontosabb állomásait. Bálint Gábor fontos munkái: A honfoglalás revíziója vagyis a hun, székely, magyar, besenyő, kun kérdés tisztázása (1901), továbbá a Lexikon cabardico–hungarico–latinum (1904). /Bíró Blanka, Bartos Lóránt: Nagy emberek szobrai Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ Június 13-án szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola leleplezték le a névadó mellszobrát, Vetró András alkotását. Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd a nagy nyelvtudós munkásságának legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be a település leghíresebb szülöttjét. A tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők. /Iochom István: A nyelvtudós hazatért szülőfalujába (Szoboravatás Szentkatolnán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998