udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Banat/Bansag Muzeuma (Temesvar)

2000. október 13.

Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. november 11.

Barátai és tisztelői köszöntötték dr. König Frigyes természetrajztudóst és gyűjtőt, Temesvár díszpolgárát 90. születésnapja alkalmából. Ő volt az egyik legkitartóbb előadója a magyar nyelvű Kisenciklopédia ismeretterjesztő társaságnak, emellett gyűjtésének köszönhetően a Banat Múzeum természettudományi részlege tulajdonában van az ország egyik legteljesebb lepkegyűjteménye, melyet ő adományozott az intézménynek. /Dr. König Frigyes, Temesvár díszpolgára 90 éves. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2001. május 18.

Temesváron a Bánát Múzeum etnográfiai részlegén máj. 15-én megnyílt fotó-kiállítás bemutatja a Romániában élő 18 nemzeti közösség jellegzetességeit, mindennapi életét. A Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozta program olyan elszigetelt, falusi környezetben élő nemzeti közösségek bemutatását célozta, melyek többé-kevésbé még őrzik az ősi hagyományokat. /(Pataki Zoltán): ALTER - IMAGE avagy jelenetek a nemzeti kisebbségek életéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2001. július 3.

Gyűjtemények a Bánság Múzeumának /Temesvár/ kollekciójában a témája a jelenlegi tárlatnak, mely a Művészeti Múzeumban látható. A kiállítás anyagát Miklosik Ilona muzeológus válogatta össze az intézmény birtokában levő magángyűjteményekből. A gazdag művészeti anyag évtizedek óta a múzeum raktárában porosodik, mert a múzeumnak nincsenek termei, ahová állandó jelleggel kiállíthatná azokat. A kiállított festmények a Temesvári Múzeum alapjait megvető híres művészettörténész és műgyűjtő Ormós Zsigmond, volt temesi főispán gyűjteményéből származnak, amelyet végrendeletileg az intézménynek adományozott. Ormós 1857-ben pénzzé tette birtokainak egy részét, és megvásárolt három olasz magángyűjteményt Itáliában. Ezt az anyagot gazdagította 16-18. századi flamand, német, osztrák műkincsekkel, valamint szűkebb hazájában, a Bánságban vásárolt alkotásokkal. Később családi és közösségi kollekciók vagy azok töredékei kerültek a múzeum tulajdonába, így a Karácsonyi grófok bánlaki és beodrai kastélyából a Kőszeghy, Deschan, Dessewffy főpapi családok vagyonából, Gozsdu Elek író, Schmidt Antal építész, Mühle Árpád virágkertész és mások tulajdonából. /Kiállítás Ormós Zsigmond gyűjteményéből. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2001. szeptember 15.

Temesváron, a Bánság Múzeumában megnyílt Ormós Zsigmond egykori Temes megyei főispán híres gyűjteményének romantikus akvarelljeit bemutató tárlata. A bécsi és a müncheni festőműhelyek néhány jelentős alkotójának legjobb akvarelljeiről van szó. /(Sz. I.): Először láthatja a közönség az Ormós-gyűjtemény akvarelljeit. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2003. március 5.

Márc. 4-én Temesváron, a Banat Múzeumban megnyílt a Baragánra deportáltak kálváriájáról szóló kiállítás. A bánsági deportáltak túlnyomó többségének az volt a bűne, hogy közel lakott a jugoszláv határhoz. Akinek rokona volt a határ túlsó oldalán, vagy valamelyik "imperialista" országban, azt elvitték. Tizenhat helyre, kicövekelt puszta mezőre hajtották őket, ott építhettek maguknak házat, falut a semmiből. Azaz gyeptéglából azok, akik vittek magukkal ásót, lapátot, fűrészt, fejszét és más létfontosságú szerszámot. Vizet azután ihattak, miután megásták a kutat, ehettek pásztortűznél pirított szalonnát kenyérrel, hagymával (ha volt a tarisznyában), a szabad ég alatt voltak addig, amíg megépültek a házak. A deportáltak hat év múlva térhettek haza. /(S.): Baragáni deportáltak kálváriája. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2003. április 5.

Temesváron, ápr. 4-én az Újvidéki Színház előadásával kezdődik és április 13-án a Hagyománykeresőben folklóresttel ér véget a nyolcadik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok. Fő szervezője, Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke sajtótájékoztatón ismertette a kéthetes programot. Az idén hangsúlyosan kidomborodik a rendezvény (euro)régiós jellege: az újvidéki magyar társulat mellett a Szegedi Egyetem Zenekonzervatóriumának hallgatói adnak koncertet, de jelen lesznek a szegedi fotóművészek is a Bánát Múzeum Szépművészeti részlegén megnyíló kiállítással. Közben a bánsági magyarok is, lesz díjazott színházi előadás, képzőművészeti kiállítás, hagyományőrző csoportok seregszemléje, irodalmi est és találkozó az Erdélyi Magyar Könyvklub szerkesztőivel. /(Pataki Zoltán): VIII. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2003. október 28.

Közel negyven éve nem látták a múzeumlátogatók a két világháború közötti időszak legnagyobb romániai magyar szobrászművészének, a 110 évvel ezelőtt született Gallas Nándornak az alkotásait. Miklósik Ilona, a Bánság Múzeumának /Temesvár/ művészettörténésze a napokban megnyitott kiállításon közel harmincat mutatott be a raktárban rejlő remekművek közül. Gallas Nándornak (1893-1949) küzdelmekkel teli élet adatott. Temesváron született, művészetet tanulni indult Budapestre, ahol az Iparművészeti Főiskolán tanulmányai befejezése után tanársegéd volt az első világháború kitöréséig. Az orosz frontra került, hadifogságba esett, megszökött, majd Moszkvában a képzőművészeti főiskolán töltött két évet, közben rajzolóként egy észak-szibériai expedícióban is részt vett. 1921-ben érkezett vissza szülővárosába. A következő évben már kiállítást rendezett modern formanyelvű szobraiból. 1930-ban, a Barabás Miklós Céh kolozsvári bemutatkozásán egyedül képviselte az erdélyi szobrászatot. Varga Albert festővel művészeti szabadiskolát alapított. Domborművet tervezett Ady Endre temesvári lakóházára, elkészítette több kortársa: Varga Albert, Endre Károly, Szuhanak Oszkár mellszobrát, domborművel látta el a Temesvári Munkásotthon (ma a Szakszervezetek Háza) homlokzatát. Főművei: a Zsákhordó, a Balalajkás muzsik, az Útkövező, Groteszk táncosnő, Fájdalom, Szomorúság, Gyász, Könyörgés jelzik az alkotó minden szenvedés iránti érzékenységét. /Szekernyés Irén: Befele néző Gallas-szobrok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2005. március 30.

Bartók Béla születésének 124. évfordulója tiszteletére a múlt héten Bartók Napot tartottak Nagyszentmiklóson a helyi Pro Bartók Társaság, a Bánát Múzeum, valamint a szegedi és temesvári egyetemek zeneművészeti karainak közreműködésével. A megnyitón beszédet mondott dr. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A Bánát Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézete egy kötetben szeretné megjelentetni Bartók Béla bánsági népdalgyűjtéseinek teljes anyagát. /(Pataki Zoltán): A zeneóriás születésének 124. évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2005. április 15.

Temesváron a Bánság Múzeuma három különböző, patinás épületben működik. A régészeti-történelmi és a természettudományi részleg a Hunyadi-kastélyban, a néprajzi a Várbástyában, a szépművészeti pedig az egykori Megyeháza épületében. Miklósik Ilona muzeográfus, művészettörténész megerősített: sürgőssé vált a Megyeháza 1989 előtt megkezdett felújításának a befejezése, hogy a Hunyadi-kastélyból átköltöztessék a szépművészeti részleg ott raktározott teljes anyagát. Évtizedek óta nem látta a közönség Komlóssy Ferenc tájképeit, Vastag György portréit a város és a megye híres embereiről. A képek restaurálása lassan halad. /Szekernyés Irén: Temes. Raktározott museum. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2005. szeptember 15.

Harmadik alkalommal jelentkezett Temesváron, a Bánság Múzeumában évente megrendezésre kerülő Cart-Vest könyvvásáron az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK). Az IJK-ról Böszörményi Zoltán kiadó- és laptulajdonos, főszerkesztő elbeszélgetett a rendezvény megnyitóján megjelent írókkal, költőkkel, művelődési vezetőkel. A legfrissebb könyveik: Paul Sohar Hazajáró versek (angol és magyar nyelven), Tomaso Kemény Erdély aranypora, az IJK és A Dunánál Könyvkiadó (Kolozsvár–Budapest) közös munkája, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötete, Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ, György Attila Harcosok könyve, Demeter Szilárd Egérfelügyelő és Tar Károly Kutyatár. Megjelenés előtt állnak: Bágyoni Szabó István Elszabadult konténerek, Jancsó Miklós Kandi-kamera, Nagyálmos Ildikó Félmozdulat és Irházi János Morczika levelei. /(Szekernyés): Könyvek a múzsák hajlékában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2007. április 21.

A 17. század végének sorsfordító történéseit tárgyaló kötethez méltó környezetben, Temesvár egyik legrégebbi épülete, a Művészetek Házául szolgáló ingatlan udvarán, mutatták be április 20-án Kiss András ornitológus, a Bánság Múzeuma munkatársának új román nyelvű könyvét, a Marsigli gróf madarait. Ion Paun Otiman akadémikus méltatta a szerző munkásságát, a bánsági madárvilág és ökoszisztéma alakulásának három évszázadra visszatekintő kutatását. A szerző elmondta: a bolognai születésű Luigi Fernando Marsigli, az osztrák sereg ezredese hat kötetet jegyzett, ezek közül az ötödik a Bánság madarairól szólt; a most bemutatott mű ennek egyfajta tudományos feldolgozása, amihez a madárvilág csak apropóul szolgál, tulajdonképpen a 17. század végének történetéről szól. “Amit enciklopédistaként leírt, annak nagy hatása volt a korabeli európai politikára. Marsigli kiemelkedő egyéniség volt, kutató, gyűjtő, kartográfus, hadvezér, gyakorlatilag ő kötötte meg a karlócai békét, amely egyetemes nagyságrendű fejlemény volt a török ellen folytatott harcban, és fordulatot jelentett – mai kifejezéssel élve – az európai stabilitásért folyó küzdelemben” – mondta Kiss András. /(pataky): Történelem “madártávlatból” = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2007. május 21.

Tizenhetedik alkalommal szervezett „A bánsági régészeti kutatások támpontjai” címmel szimpóziumot a temesvári Banat Múzeum az ország nyugati térségében folyó feltárási munkálatokról. A rendezvény színhelyéül Nagyszentmiklóst választották, hogy a hármas országhatár találkozópontját könnyen elérjék a Magyarországról és Szerbiából meghívott kollégák is. A térséget ugyanis csak együttesen lehet feltárni. Az egyhetes rendezvény munkálatait előterjesztéseikkel, beszámolóikkal gazdagították a szegedi Móra Ferenc Múzeum, az újvidéki Vajdasági Múzeum, a pancsovai Pan Evo Múzeum és a belgrádi Régészeti Kar küldöttei. A szimpóziumon szóba került egy közös – román, magyar, szerb – feltárási térkép elkészítése. /(S.): A bánsági régészeti kutatások támpontjai. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2007. november 26.

Temesváron Ormós Zsigmond temesi főispán 1872-ben alapította meg a Dél-magyarországi Történeti és Régészeti Társulatot, amellyel megvetette a jelenlegi Bánát Múzeum alapjait. A társulat céljai között szerepelt Dél-Magyarország történeti múltjának felderítése. Ormós Zsigmond főispán támogatásával a Múzeum Egylet 1876-ban két helyiséget kapott a Wellaner-házban, ahol a nagyközönség 1877-től tekinthette meg a gyűjteményt. A Bánát Múzeum megalapításának 135. évfordulójáról november 27-én emlékeznek meg /Pataki Zoltán: 135. éve alapították a temesvári múzeum-egyesületet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2008. október 13.

A Bánság történészeként tartja számon a köztudat dr. Kakucs Lajos kutatót, aki több mint két évtizede német állampolgárként forgatja múzeumok és levéltárak dokumentumait. Kakucs Lajos munkája, a Maros megyei Nyárádremete falumonográfiája 2008-ban jelent meg a Mentor Könyvkiadónál. A szerző hosszabb ideig a temesvári múzeum gazdaságtörténeti kutatója volt. Rövidesen napvilágot lát Szegeden Kakucs Lajos Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között című munkája. A kétszáz évet felölelő szakkönyv hiánypótló és a jövőbeli kutatók számára alapvető munka, amelynek román nyelvű változata (Bresle, manufacturi si dezvoltarea industriala a Banatului intre 1717-1918. Timisoara, 2008) is elkészült, s rövidesen a Bánság Múzeuma és a temesvári Mirton Könyvkiadó jóvoltából a könyvpiacra is fog kerülni. A térség török uralom alóli felszabadulása (1716. október 18.) után a tartomány katonai és polgári kormányzója, Claudius Florimundus Mercy gróf a kézművesség és a gyáripar telepítését szorgalmazta. Ezen az alapon került Temesvár az iparfejlődés élvonalába. Méltán nevezték a 19. században „magyar Manchester”-nek. A megjelenés előtt álló könyvében a szerző nemcsak Temesvár, hanem az egész Temesköz ipartörténetét összegzi, értékes adatokat tesz közzé a nagyobb települések céheinek és ipartestületeinek munkásságáról is. A német, román és magyar nyelven publikáló kutató könyve azért is nyereség, mert dr. Kovách Géza aradi történész halála óta magyar nyelven elenyészően kevés kiadvány foglalkozik a térség gazdaságtörténetével. Kakucs Lajos további tervei: magyarul is kiadja a Bánság 18-19. századi mezőgazdasági fejlődéséről írott könyvét és átfogó tanulmányt ír a bánsági, a dél-magyarországi „sváb” telepítésekről. Terjedelmes monográfiáját Temesvár és a Temesköz a török hódoltság alóli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére szeretné megjelentetni. /Szekernyés Irén: Könyv a térség iparának múltjáról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2008. október 13.

A Bánság történészeként tartja számon a köztudat dr. Kakucs Lajos kutatót, aki több mint két évtizede német állampolgárként forgatja múzeumok és levéltárak dokumentumait. Kakucs Lajos munkája, a Maros megyei Nyárádremete falumonográfiája 2008-ban jelent meg a Mentor Könyvkiadónál. A szerző hosszabb ideig a temesvári múzeum gazdaságtörténeti kutatója volt. Rövidesen napvilágot lát Szegeden Kakucs Lajos Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között című munkája. A kétszáz évet felölelő szakkönyv hiánypótló és a jövőbeli kutatók számára alapvető munka, amelynek román nyelvű változata (Bresle, manufacturi si dezvoltarea industriala a Banatului intre 1717-1918. Timisoara, 2008) is elkészült, s rövidesen a Bánság Múzeuma és a temesvári Mirton Könyvkiadó jóvoltából a könyvpiacra is fog kerülni. A térség török uralom alóli felszabadulása (1716. október 18.) után a tartomány katonai és polgári kormányzója, Claudius Florimundus Mercy gróf a kézművesség és a gyáripar telepítését szorgalmazta. Ezen az alapon került Temesvár az iparfejlődés élvonalába. Méltán nevezték a 19. században „magyar Manchester”-nek. A megjelenés előtt álló könyvében a szerző nemcsak Temesvár, hanem az egész Temesköz ipartörténetét összegzi, értékes adatokat tesz közzé a nagyobb települések céheinek és ipartestületeinek munkásságáról is. A német, román és magyar nyelven publikáló kutató könyve azért is nyereség, mert dr. Kovách Géza aradi történész halála óta magyar nyelven elenyészően kevés kiadvány foglalkozik a térség gazdaságtörténetével. Kakucs Lajos további tervei: magyarul is kiadja a Bánság 18-19. századi mezőgazdasági fejlődéséről írott könyvét és átfogó tanulmányt ír a bánsági, a dél-magyarországi „sváb” telepítésekről. Terjedelmes monográfiáját Temesvár és a Temesköz a török hódoltság alóli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére szeretné megjelentetni. /Szekernyés Irén: Könyv a térség iparának múltjáról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2008. november 7.

Kakucs Lajos Németországban élő történész úgy kutatja új hazája egy-egy régiójának múltját, hogy közben szülőföldje történetének feltárásán is dolgozik. A bánsági sváb céhek adatainak feldolgozása közben a régió magyarságának múltját is napvilágra hozza. Kakucs Lajos Nyárádremetéről indult, majd Szováta, Kolozsvár, Temesvár után 1985-ben Németországban telepedett le. Számos tanulmánykötet, tudományos kiadvány szerzője. Szülőfaluja iránti tiszteletből megírta Nyárádremete monográfiáját. A temesvári Bánsági Múzeumban tíz évet dolgozott, közben kijegyzetelte, összegyűjtötte mindazt, ami Bánság gazdasági történetét illeti és az ott élő magyarság kulturális történetére vonatkozik. Abban az időben írta meg a doktori dolgozatát Bánsági kapitalista mezőgazdaság a 19. század folyamán címmel, ami később, 1998-ban látott napvilágot román nyelven, egy magyar nyelvű változata pedig előkészületben van. Kakucsnak nagy előnye volt, hogy a régi temesvári múzeum, az első világháború után nem rendelkezett magyar nyelvű munkatárssal, a raktárakban felhalmozódott kincsekhez a román kollégák nem nyúltak hozzá. Kakucs azokból az elfekvő értékekből szervezett kiállítássorozatot, amelyek közül néhány, a bánsági falupecsétek és a bánsági céhek történetére vonatkozó, valóságos nemzetközi hírnevet szerzett. A bánsági céhtörténet kutatását folytatta, ennek eredménye a Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között /Szeged, 2008/ című könyve, ez most románul is megjelenik Temesváron. Kakucs megírta Szent Jakab történetét Európában és a magyaroknak a Santiago de Compostella, tehát a spanyolországi Szent Jakab templomhoz történő zarándoklatának könyvét, amely német és magyar változatban is megjelent. A német nyelvű változat szemináriumanyag lett a müncheni tudományegyetemen, a magyar pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezzel párhuzamosan gyűjtötte az anyagot szülőfalujára vonatkozóan. Dr. Birtók Ferenccel eleinte úgy tervezték, közösen írják meg, később ő egy részét, saját kutatásait nyilvánosságra hozta. /Dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ Kakucs folytatta a kutatást, idén ő is kiadta Nyárádremete monográfiáját /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/. Dr. Kakucs Lajos (sz. Nyárádremete, 1944) történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Magyar, román és német nyelven közölt kulturális és gazdasági tárgyú tanulmányokat. /Antal Erika: Nyugaton – kelet vonzásában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2009. június 18.

A XV–XVI. században épült középkori kutat tártak fel a régészek a temesvári Hunyadi kastély udvarában, közvetlenül a nemrég feltárt, eddig ismeretlen belső torony szomszédságában. Kopeczny Zsuzsa, a feltárásokat irányító régész elmondta, a több mint két méter átmérőjű, mintegy négy méter mély kút alján ma is ott a forrás, gyakorlatilag működőképes. A Bánát Múzeumnak otthont adó Hunyadi-kastély alapjainak és falainak megerősítését célzó munkálatok során kerültek felszínre a középkori falmaradványok. /Pataki Zoltán: Ötszáz éves kutat tártak fel a Hunyadi-kastély udvarában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

2009. augusztus 26.

A Bánát Múzeumnak otthont adó temesvári Hunyadi kastély megroggyant falainak megerősítésekor ásni kezdtek a kastély udvarán. A felújítási munkálatok során, középkori falak maradványaira bukkantak. A kiásott falakat nagy valószínűséggel a magyar Anjou-ház alapítója, Károly Róbert király építtette 1315 körül, amikor hét évre Temesvárra költöztette királyi székhelyét. /Pataki Zoltán: Károly Róbert lakótornyát tárták fel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2009. november 3.

Temesváron október végén mutatták be M-Kiss Hedy Történelmi textíliák a XVIII. -XX. századból, a Temesvári Bánát Múzeum gyűjteményéből című hiánypótló könyvét. M-Kiss Hedy textilművész és restaurátor. A kötetben bemutatott 90 zászló többsége a bánsági régió és ezen belül Temesvár kézműves műhelyeiben készült a XVIII. -XX. században. ”Célom megismerni és megmenteni a pusztulástól a Bánát Múzeum történelmi textília gyűjteményét. A kulturális örökségünkhöz tartozó textíliák, amelyeket ebben a dolgozatban bemutattam, a soknemzetiségű és változatos kultúrájú Bánságot bemutató egyedülálló dokumentumok, történelmi és képzőművészeti szempontból egyaránt kiemelkedő értéket képviselnek – nyilatkozta M-Kiss Hedy – ezek a kézműves eljárással készített zászlók a textilművészet korabeli csúcsát jelentik!” M-Kiss Hedy könyve a múzeum Bibliotheca Histiorica et Arhaelogica című sorozatának XLVIII kötete, a Brumar könyvkiadó gondozásában jelent meg. /Pataki Zoltán: Történelmi textíliák a Bánát Múzeum gyűjteményéből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998