udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 201 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-201
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Banyavideki Uj Szo

1990. január 6.

Megjelent a Máramarosszigeti Napló első száma. Demokratikus lap az alcíme. Szerkesztői: Mazalik Alfréd, Román János, Rozsnyai Bálint. Ez a szám a Bányavidéki Új Szó munkatársainak segítségével látott napvilágot. /Máramarosszigeti Napló (Máramarossziget), jan. 6. ? 1. sz./

1991. április 6.

Németh László emléknapot rendezett Nagybányán, április 6-án a nagybányai RMDSZ és a református egyház, a város nagy szülöttje, az író születésének 90. évfordulóján, felavatták a Németh László-emléktáblát. A szülőház már nincs meg, ezért az emléktáblát a református templom előcsarnokában állították fel. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

1991. november 19.

Nagybányán nov. 19-én megverték Csoma Györgyöt, a Bányavidéki Új Szó (Nagybánya) főszerkesztőjét. Mocskos hazátlannak nevezték, leteperték és rugdosták. Az előző napon ittas fiatalok járták a város magyarlakta utcáit és provokatív jelszavakat kiáltoztak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1992. január 31.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az elmúlt napokban Nagybányán hirtelen rosszul lett, kórházba kellett vinni /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 31./, majd Domokos Géza visszatért Bukarestbe, jan. 31-én embóliával kórházba szállították. Állapota a következő napokon javult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5.; Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1992. február 14.

Nagybányán febr. 12-én megalakult a Nagybányai Magyar Pedagógusok Klubja, elnökének megválasztották Vida Zoltán tanárt. Az egész mozgatója, szervezője Vlaicu Zsusza magyarszakos tanfelügyelő volt. Elhatározták, hogy a nagybányai magyar oktatás támogatására alapítványt hoztak létre Scola Rivulna néven. Tavaly már kezdeményezték ezt, de akkor a hatóságok nem engedélyezték működését. Az 1991. dec. 14-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tagja lesz a klub. /Pataky Sándor: Megalakult a Nagybányai Magyar Pedagógusok Klubja. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 14./

1992. április 10.

Nagybányán, a MADISZ székházában megbeszélést tartott az EMKE helyi szervezete a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület legsürgetőbb feladatairól. A gyűlésen jelen voltak a Katolikus Nőegylet, a Református Nőszövetség, a Református Énekkar, az RMDSZ és a MADISZ képviselői is. Intézőbizottságot alakítottak, elnöke Dávid Lajos, alelnök Farkas Zoltán lett. A megjelentek egyetértettek abban, hogy az egyesület választmányában nemcsak Nagybánya, hanem a megye Gutinon inneni területének közművelődési egyesülete is képviseltesse magát. Az egyesület választmánya nem felügyelő szerv akar lenni, hanem biztosítani akarja az információáramlást, segíteni akar a szervezésben. Javaslatok hangzottak el az egykori Enciklopédia Kör előadásainak újraindításáról, író-olvasó találkozók, kiállítások szervezéséről, szavalóversenyek kiírásáról, kórustalálkozókról. Időszerű lesz egy Nagybánya és környéke monográfia megírása is. /Dávid Lajos: A közművelődés jegyében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 10./

1992. június 5.

A Bányavidéki Új Szó az anyagi nehézségek miatt a jövőben kisebb terjedelemben, hetilapként jelenik meg. Eddig hetente kétszer-háromszor látott napvilágot. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 5./

1992. augusztus 30.

Fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a nagyenyedi Bethlen Kollégium. Mintegy ezer véndiák jött össze a kétnapos ünnepségre. Újra felkerült a kollégium falára az 1952-ben eltávolított, Bethlen Gábor által is vallott gondolat: Si Deus nobiscum, quis contra nos? /Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?/. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./

1992. szeptember 4.

Szatmárnémetiben öt éves, látogatás nélküli katolikus Hittanárképző Főiskola nyílik, melynek végzettjei államilag elismert diplomát kapnak. A felvételi vizsga szept. 10-én kezdődik. Az előadások Szatmárnémetiben lesznek, csak néhány előadásra és a vizsgákra kell Kolozsvárra utazni. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./

1992. október 28.

Nyíregyházán és Beregszászon tartották meg okt. 28-31-e között a Kárpát-medence magyarságának közoktatási fórumát. Az egyes területek képviselői ismertették az anyanyelvi oktatás helyzetét. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 6./ Kiadott állásfoglalásukban szorgalmazták az anyaországi és a határon túli területek oktatási tárcái közötti szerződések megkötését és betartását, adatbázis létrehozását, a pedagógusszövetségek munkájának koordinálását és önálló magyar módszertani központ létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1993. március 5.

Rövidesen megjelenik az EMKE nagybányai szervezetének új kiadványa, az EMKE füzetek első száma /Nagybányai kalauz. EMKE Füzetek 1-2./ Azt tervezik, hogy évente hat füzetet adnak ki a Bányavidék múltjának, jelenének megismertetése céljából. A tervezett sorozat szellemi atyja Metz József ny. tanár, aki bemutatta az első számot. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 5./

1993. június 24.

Szilveszter Mária főszerkesztő nyilatkozott lapjáról, a 4500-5000 példányban megjelenő Bányavidéki Új Szó /Nagyvárad/ hetilapról. Az 1989-es változások óta két főszerkesztő is föladta, őt titkos szavazással választották kollégái főszerkesztőnek. Megjelent egy irodalmi lap is, a hetilap mellékleteként, az Erdélyi Féniks. Saját nyomdát vásároltak, az EMKE helyi szervezete útikalauzának számítógépes szedését, tördelését is vállalták. Kevesen vannak, nem tudnak eleget terepre járni. /Klacsmányi Sándor: Beszélgetés Szilveszter Mária főszerkesztővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24., Média melléklet/ Az Erdélyi Féniks 1990 és 1991 között jelent meg.

1994. május 13.

Bányavidéki Fáklya felháborodottan elutasította Kis Tibor Oldás és kötés című /Népszabadság, máj. 4./, Tőkés László püspök nyílt levelét beavatkozásnak minősítő kommentárját: ezt le kellene fordítani, "biztos a Romania Mareban vezércikk lehetne! Különben ez a cikk a Népszabadságban jelent meg /itt Romániában legalább a címet megváltoztatták - már nincs Scinteia/." /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 13./

1996. április 28.

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. november 14.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Szervezete Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékére alapítványt hozott létre. Az egyesületnek több éves kapcsolata van a koltói Petőfi-emlékmúzeummal. Az alapítvány révén szeretnék elérni, hogy 1997 szeptemberében Koltón szobrot állítanának a fiatal párnak, házasságkötésük 150. évfordulóján. Felhívással fordulnak mindenkihez, hogy adakozzon a szobor felállításának költségeire. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 14./

1997. január 10.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Szervezete Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékére alapítványt hozott létre. Az egyesületnek több éves kapcsolata van a koltói Petőfi-emlékmúzeummal. A magyarországi egyesület képviselői minden évben ott voltak a hagyományos Petőfi-rendezvényeken. Az alapítvány révén szeretnék elérni, hogy 1997 szeptemberében Koltón szobrot állítanának a fiatal párnak, házasságkötésük 150. évfordulóján. Felhívással fordulnak mindenkihez, hogy adakozzon a szobor felállításának költségeire A romániai adakozók a nagybányai Teleki Blanka Nyugdíjas Klub címére küldhetik adományukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10., Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 1995. nov. 14./

1998. január 7.

Jan. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete. Az egyesület új elnöke az eddigi alelnök Dávid Lajos lett, aki a leköszönő Lakatos Nellát váltotta fel tisztségében. A közgyűlésen Lakatos Nella ismertette az utóbbi két év kulturális eseményeit. A közgyűlésen jelen volt Metz József nyugalmazott tanár, az EMKE-füzetek szerkesztőbizottságának elnöke is, akinek átadták a Romániai Magyar Pedagógusszövetség életmű-díját. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 10./

1998. január 14.

Negyven éve, 1958. jan. 7-én indult útjára az akkor Bányavidéki Fáklyának nevezett, Nagybányán kiadott újság. Az 1989-es változás után a hetilap Bányavidéki Új Szó néven jelenik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1998. szeptember 14.

Szept. 14-én megnyitotta kapuit Nagybányán a Németh László Elméleti Líceum. A város magyar lakosságának régi vágya volt, hogy újra legyen magyar középiskolája. Nagybányán 1955-től 1959-ig volt magyar középiskola, akkor megszüntették és az iskolát beolvasztották a románba. A felújított épület előcsarnokában Németh László műveiből összeállított kiállítás fogadta az érkezőket. Az ünnepségen a Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai álltak díszsorfalat. Az új középiskola igazgatója, Vida Zoltán beszédében így jellemezte az eseményt: Megszületett az erdélyi magyar középiskolák legifjabb sarja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, reméli, hogy azok, akik itt kezdik a tanévet, már az önálló magyar egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Takács Csaba megdöbbentő adatot ismertetett: amióta 1995-ben a jogkorlátozó tanügyi törvényt elfogadták, 35 ezerrel nőtt azoknak a magyar gyermekeknek a száma, akik románul tanulnak. Takács Csaba figyelmeztetett: meg kell tanulni köszönetet mondani román barátainknak, a kézszorítás nem a megalkuvás, hanem az egyetértés gesztusa. Végül Takács Csaba felolvasta az RMDSZ adománylevelét: az új középiskola könyvtárának felajánlott 5 millió lejről. Az iskolaavatáson megjelent Németh László két lánya, dr. Németh Judit és Lakatosné dr. Németh Ágnes. A beszédek elhangzása után a magyar történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az épületet. /Megnyitotta kapuit a nagybányai Németh László Elméleti Líceum. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18. - 595. sz./

1998. szeptember 18.

Szept. 26-27-én, a Tövisháti Napok rendezvényei keretében az 1848-49-es szabadságharcra emlékeznek Szilágycsehen. Dr. Egyed Ákos történész tart előadást, majd dedikálni fogja Erdély 1948-49 című könyvét. A tájegység néprajzát ismertető előadást fog tartani Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Zsemlyei János nyelvész pedig Szilágycsehet és környékét ismerteti az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárral kapcsolatban. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

1998. szeptember 18.

A nagyenyedi Református Mezőgazdasági Népfőiskola 1997-ben kezdte meg működését. Most újból felvételt hirdetnek az induló tanfolyamra. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

1998. szeptember 18.

Szept. 20-án Nagybányán és Koltón fog énekelni a templomban Márk Attila brassói római katolikus fiatalember. Márk Attila focista volt, de egy baleset következtében abba kellett hagynia a sportot. Vallásos tárgyú verseket megzenésíti és azokat gitárral előadja. Kazettáinak nagy sikere volt, hamar elfogytak. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

1998. október 30.

Rengeteg, a máramarosszigeti magyarságot foglalkoztató gond merült fel, amikor Böndi Gyöngyikével, a megye parlamenti képviselőjével találkoztak a máramarosszigetiek. A legfájóbb az anyanyelvi oktatás és az egyházi javak visszaadásának helyzete. Máramarosszigeten 1990-ben kérvényezték az önálló magyar középiskolát, aláírásokat gyűjtöttek, de nem értek el eredményt. Ma már hiába kezdenének ilyen akcióba: idén csak 18-an jelentkeztek első osztályba, már csak negyedikben létezik két párhuzamos osztály. Probléma a tanárok utánpótlása. Az egyházi javakat illetően: a magyar történelmi egyházaknak sok ingatlana volt Máramarosszigeten. Az illetékesek előszeretettel éppen ezeket kínálták fel megvételre. /Farkas E. Zoltán: Magyar gondok Máramarosszigeten. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 30./

1999. február 5.

Két román nyelvű kiadványt mutattak be Nagybányán. Az egyik Constantin Mustafa: Mikó Ervin - Drumuri spre eternitate, Studia, Kolozsvár/, a riporter Mikó Ervinnek állított emléket, a másik az irodalomtörténész Mircea Popa magyar-román irodalmi és kulturális kapcsolatokról szóló tanulmánykötete: Apropieri literatre si culturare romano-maghiare /Dacia, Kolozsvár/. Mircea Popa hazai és magyarországi levéltárakban történt kutatásainak eredményét adta közre. Kifejtette, hogy az erdélyi románok 1918-ig leginkább magyar vagy idegen iskolákban tanultak. Egy olyan "sajátos kulturális környezetben képezték magukat, ahol nem olyan régen még természetes volt a két-, vagy éppen háromnyelvűség, s amely határozottan befolyásolta további fejlődésüket, sorsuk alakulását." Mircea Popa évszázadokra visszamenően követte a román-magyar, román-német kulturális kapcsolatok alakulását. /Vásárhelyi D. Miklós: Könyv a magyar-román kulturális és irodalmi kapcsolatokról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 5./

1999. február 5.

Szántó István grafikáiból, városképeibõl, olajképeibõl nyílik kiállítás Nagybányán az Art'99 /EMKE-RMDSZ/ Galériában. A kiállítás az elsõ jelentkezése az alakulófélben levõ Nagybányai Képzõmûvészeti Társaságnak. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 5./

1999. április 18.

Ápr. 18-án Németh Lászlóra /sz. 1901. ápr. 18./ emlékeztek szülővárosában, Nagybányán. Az íróról elnevezett középiskola szervezte az emlékezést, hagyományteremtő szándékkal, amint Vida Zoltán igazgató elmondta. Az ünnepségen előadások hangzottak el az íróról és jelentős életművéről. /Nomen est omen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./ Nagybányán 1998. szept. 14-én nyílt meg a Németh László Elméleti Líceum, az új magyar középiskola. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 1998. szept. 18. - 595. sz./

1999. május 8.

Április 30-a és május 2-a között Nagybányán, a Németh László Gimnáziumban zajlott le a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakasza. Huszonhat csapat, közel nyolcvan általános- és középiskolás diák rajtolt a színvonalas vetélkedőn. Dr. Péntek János kolozsvári egyetemi előadótanár, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket. A résztvevőket városnéző sétára, majd Koltóra vitték. /Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Versenyben az anyanyelvért. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 7./

1999. május 8.

A bányavidéki gyermekek I-IV. osztályosainak hagyományos Bóbita szavalóversenye máj. 8-án kezdődik Nagybányán. A Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület /Nagybánya/ szervezésében történő vetélkedőre több mint hatvan gyermek jelentkezett. /Bóbita szavalóverseny. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 8./

1999. május 14.

A napokban tartotta Szinden az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ félévi hagyományos munkaértekezletét. Ez alkalommal mutatták be az Erdélyi Gyopár, az EKE kiadványának legfrissebb számát, amelyet Nagybányának szántak: Erdélyi Gyopár, március-április, 1999/2. - Nagybányai szám. Metz József nyugalmazott tanár A Gutin alatti bányavárosaink, Nagybánya és Felsőbánya az évszázadok tükrében című összefoglalója mellett ebben a számban található többek között Dudás Gyula festőművész A nagybányai festőiskola 103 éve, továbbá dr. Györffy György A radnai havasok című írása. /Deák László: Erdélyi Gyopár - nagybányai szám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./

1999. május 28.

Póth Ferdinánd /Nagybánya/ ápr. 4-én töltötte be 80. életévét. Több nyelven beszél folyékonyan. Belevágott a szótászerkesztésbe: hat nyelvű szótárt készített. Tizenhat éve dolgozott ezen a különleges szótáron. Közel nyolcezer szó angol, magyar, román, német, francia megfelelője került a szótárba /a leggyakrabban használt szavak/. Az angol nyelvhez igazította a keresőt, arra gondolva, hogy az a legismertebb világnyelv. Póth Ferdinánd most támogatókat keres, hogy kiadhassa kéziratban levő hatnyelvű szótárát. /Dávid Lajos: Kis történet, hat nyelven. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-201




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998