udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Becsi Naplo

1996. február folyamán

A váratlanul meghalt Szabó T. Ádámra /Kolozsvár, 1946. márc. 12.-Budapest, 1995. dec. 7./ emlékezett K. Lengyel Zsolt, felvázolva az elhunyt gazdag életművét. Szabó T. Ádám nyelvészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte meg, majd emigrálását követően Hamburgban és Helsinkiben folytatta, végül 1979-től 1981-ig Groningenben fejezte be. A holland egyetemen docensként működött. Második házassága révén letelepedett Budapesten, ahol 1981-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti és Dialektológiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozott. Közben vendégelőadást vállalt finnországi konferenciákon. Legutóbb a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen nyelvtörténetet adott elő. Pályaválasztásában a döntő lökést édesapjától, Szabó T. Attilától /1906-1987/, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megalkotójától kapta. Szabó T. Ádám Décsy Gyula hamburgi professzornál doktorált, disszertációjában feldolgozta az 1466-os Müncheni Kódex szókincsét /ezt 1977-ben kiadta a wiesbadeni Harrasowitz Kiadó/. Szinte hihetetlen, hogy a budapesti minősítő testület a Németországban elnyert tudományos fokozatát a rendszerváltozás előtt nem ismerte el. Doktori munkájának újabb változatát 1985-ben közzétette /Müncheni Kódex (1466). A négy evangélium szövege és szótára, Európa Kiadó, Budapest, 1985./. 1981-ben adta közre Kolozsvár környéke helyneveinek történeti-etimológiai vizsgálata I. A-E című, adattárral ellátott kis várostörténetét. Több könyve jelent meg, számtalan tanulmánya, közleménye, könyvismertetése. /Bécsi Napló (Bécs), január-február./

1990. május 13.

A romániai falvak megmentésére alakult nyugat-európai mozgalom, az Operation Villages Roumanins máj. 12-13-án tanácskozást tartott Kolozsváron, amelyen az Európa Tanács, az Emberi Jogok Ligája, valamint különböző romániai pártok képviselői mellett kisebbségi városi polgármesterek is jelen voltak. A tanácskozás jegyzőkönyvét romániai részről kilenc párt, köztük az RMDSZ és a Vatra Romaneasca is aláírta. Valamennyi román pártnak nem az országos, hanem a kolozsvári helyes szervezete fogadta el a szándéknyilatkozatot. Ebben szerepel az, hogy az oktatás alap- középfokú és egyetemi szintjén biztosítani kell az anyanyelvi oktatást. A részvevők óhajtják, hogy az Európa Tanács a kisebbségek jogaira vonatkozó bizottságot küldjön Romániába. /Kolozsvári kiáltvány. = Bécsi Napló (Bécs), május-június/

1998. március 25.

A Németországban élő Borbándi Gyula irodalomtörténészt látta vendégül Kolozsváron a Korunk Stúdió. Borbándi Gyula, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, a müncheni Új Látóhatár /már megszűnt színvonalas folyóirat/ szerkesztője, a népi irodalom és a nyugati magyarság egyik legjobb ismerője. A nyugati magyar diaszpóra elerőtlenedett, megszűnt a folyamatos utánpótlás. Az asszimilációs folyamat erőteljes. Az asszimilációs folyamat ott a legerősebb, ahol nem erőszak eredménye. "Kellemes körülmények között vész el a magyar." - mondta. Nyugat-Európában a Bécsi Naplón és a katolikus Életünk kiadványon kívül nincs egyetlen rendszeresen megjelenő lap sem. - A Magyarország 2000 tanácskozást szervezői a Magyarok Világszövetsége vetélytársának szánták, azonban nemcsak a jelenlegi kormánnyal rokonszenvezőket hívták meg, hanem a szembenállókat is. Így azután nyílt párbeszéd alakult ki. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2000. december 18.

Szigorú takarékossági intézkedések lépnek életbe december 15-től a Magyarok Világszövetségében (MVSZ): drasztikusan csökkentik az utazási és a telekommunikációs költségeket, jelentette be Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke. Szerinte az MVSZ elnökségi munkáját bojkottáló 12 elnökségi tag a világszövetséget lehetetlen helyzetbe juttató kijelentéseivel eleve arra játszott, hogy az Országgyűlés megvonja a várt költségvetési támogatást. Patrubány szerint nem voltak alaptalanok a Magyarok Világszövetsége gazdálkodásáról szóló botrányhírek az 1996 előtti időből. Példaként említette, hogy mindmáig behajthatatlan a - Szőcs Géza tulajdonát képező - Erdélyi Híradó Kft.-nek Csoóri Sándor korábbi elnök által juttatott 2,8 millió forint összegű kölcsön. A világszövetség megbízásából a Pax Pannoniae Kft. most mindent elkövet az összeg visszaszerzéséért - közölte az elnök. A Szabadság emlékeztetett arra, hogy 1996-ban Patrubány a lapban közölt J'accuse! című cikkében a leghatározottabban visszautasította a világszövetség tisztázatlan pénzügyeivel kapcsolatos bírálatokat. Véleményét csak idei elnökké választása előtt, a kampányküzdelem időszakában változtatta meg hirtelen, de korábbi álláspontjának teljes egészében ellentmondó kritikáját akkor is csak a Bécsben megjelenő magyar lapban, a Bécsi Naplóban jelentette meg. - A marosvásárhelyi Népújság megállapította, hogy egy éve sincs, hogy létrejött az MVSZ új vezetése, amelyet a gyűlölködés, ujjal mutogatás, széthúzás jellemez. A világszövetség sorsa aggasztó. Jó lenne újra felnézni, odafigyelni egy olyan szervezetre, amelyet valóban a világ magyarsága reprezentatív egyesületének érezhetünk. /Véget ért a csillagászati juttatások korszaka. Patrubány takarékossági intézkedéseket jelentett be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2003. április 30.

Ápr. 26-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén sor került Végh Balázs Béla szatmárnémeti főiskolai tanár Kanonizáció a kisebbségi irodalomban című doktori értekezésének nyilvános megvédésére. Dr. Egyed Emese, a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékének vezető professzora ismertette a doktorandus pályáját. Végh Balázs Béla /sz. Börvely, 1953. márc. 3./ a BBTE magyar-német szakának elvégzése után tanított. 1999 óta a BBTE szatmárnémeti Tanítóképző és Angol Nyelv főiskolájának a tanára, 2002 óta adjunktusa. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei és a Fél évszázad magyar költői (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998) c. kötetek társszerkesztője. Kutatási területe a kisebbségi irodalom. Legjelentősebb tanulmányai: Irodalmi és stilisztikai tanulmányok (társszerző, Bukarest, 1984), A nyelvi interferenciáról (Korunk, 1990), Kortársunk Csokonai (Látó, 1992), Romániai német irodalom, avagy német irodalom Romániában (Régió, 1993), A "Színek és évek" nyolcvan éve (Látó, 1994), A kisebbségi kérdés (Korunk, 1994), A kisebbségi irodalom ma (Bécsi Napló, 1995), Kollektív esztétika - szabadságesztétika (Korunk, 1995), Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmában (Erdélyi Múzeum, 1998). Végh Balázs Béla doktori dolgozatát a bizottság további három tagja - dr. Cs. Gyimesi Éva professzor asszony, dr. Horváth Andor, a tanszék docense, és dr. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Tudományegyetem Kortárs Irodalomtudományi Tanszékének a docense - szakvéleményezett. A bizottság távol lévő ötödik tagjának, dr. Tapodi Zsuzsának, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai bölcsészettudományi kara docensének az írásban eljuttatott szakvéleményéből dr. Egyed Emese olvasott fel. /Boros Ernő: Végh Balázs Béla az irodalomtudomány doktora lett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2005. december 14.

Budapesten idén tizedik alkalommal adták át a Kisebbségekért Díjakat, a jubileumi évforduló tiszteletére a Parlamentben több közjogi méltóság, miniszter, parlamenti képviselő jelenlétében. Erdélyből Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalszövetség tiszteletbeli elnökét tüntették ki. Az idei díjazottak között volt többek között Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője, Gábrityné Molnár Irén, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság alapítója és elnöke, illetve a „kettézárt” falu, az ukrajnai Kisszelmenc és a szlovákiai Nagyszelmenc polgármestere – Illár József és Tóth Lajos. /Guther M. Ilona: Kisebbségekért Díj – tizedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2008. április 19.

1986 őszén Székely Szabó Zoltán színész Sepsiszentgyörgyről Ausztriába távozott. Az 1989-es fordulat után Székely Szabó Zoltán az elsők között rohant haza, kereste barátait, kollégáit, és hamarosan kezdetét vette a Bécsben élő magyarok kulturális – főleg színházi – életének a megszervezése. Az anyaország határain kívüli magyar színházak megkezdték fellépéseiket Bécsben, azóta mindegyik társulat bemutatkozott már a bécsi magyar közönség előtt. Ez évenként gyakorta két-három előadást is jelentett. A színházi társulatok mellett ellátogattak Bécsbe a magyar irodalmi, művelődési és tudomány élet jeles képviselői is: írók, költők, művészek, tudósok, a bécsi Europa Club rendezvényeire. A főszervező ez esetben is Székely Szabó Zoltán volt. Mindemellett Székely Szabó Zoltán publicisztikai, szerkesztői és írói munkásságáról is kell szólni. A bécsi Europa Club, a Bécsi Napló, az Évkönyvek, humoros kötetei, színházi anekdotagyűjteménye, Szürkebarát nevű humoros kiadvány is az ő nevéhez fűződnek. Gyökeresen megváltozott valami Bécs magyar vonatkozású kulturális életében, mindez Székely Szabó Zoltán érdeme, aki most megkapta az EMKE Bánffy Miklós-díját. /Szélyes Ferenc: Székely Szabó Zoltán Bánffy Miklós-díja (EMKE-díjasok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998