udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bûnteny (Csikszereda)

1996. július 2.

Csíkszeredában Áttekintő, Bűntény, Borúra Derű címmel adnak ki bulvár- és vicclapokat. Dénes László méltatja a Csíkszeredában megjelenő Borúra Derű vicclapot, melynek Murgu Pál a főszerkesztője /Luxed Kiadó/. Ez a "vidám kétheti lap" a Tromf utóda akar lenni. A Tromf hajdani szerkesztője, D. Kiss János és munkatársa már a másvilágról nézik az új lapot. A helyesírási hibák elképesztőek a lapban. /Dénes László: Szomorú. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 2./

2000. augusztus 12.

Aug. 11-re virradó éjjel betörtek Dés főtéri református templomába. Hasonló bűntény áldozata lett ugyanazon az éjszakán a szomszédos korzárvári református és görög katolikus templom is. Mindenütt csak a pénzt vitték el, szétszórtak minden elmozdíthatót, de rongálás nem történt. A dési templom legutóbb márc. 15-én esett hasonló rablás áldozatául, amikor a főajtót kívülről felfeszítették. /Lukács Éva: Betörés dési és kozárvári templomokba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2001. május 9.

Verestóy Attila, a titkosszolgálatokat felügyelő szenátusi bizottság tagja elismerte, hogy a SRI az 1989-es változások után is politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. Az SRI bizonyos irodáiban olyan dossziékat gyártottak, amelyek közéleti szerepet betöltő politikusokat inkrimináltak. Verestóy szerint ezért fontos a parlamenti ellenőrzés, hogy meghozzák az ilyenkor szokásos intézkedéseket. - Bűntény történt, aminek büntetőjogi következményei lesznek. /Gazda Árpád: A SRI a szekuritáté nyomdokain. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2001. szeptember 1.

Iliescu államelnök úgy vélekedett, hogy Cosma kegyelmi kérelmét elsősorban azért kell visszautasítania, mert több olyan bűnvádi eljárás van folyamatban, amelyeknek vádlottja a bányászvezér és egyetlen bűntény alóli felmentése "úgy sem oldaná meg a problémát". Ezen kívül a bányászvezér nem hajlandó beismerni bűnösségét. /Iliescu visszautasította Miron Cosma kegyelmi kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2002. január 4.

A kedvezménytörvény kapcsán kiderült, Magyarország végveszélybe került. Legalábbis a Magyar Szocialista Párt (MSZP) meg a velük egy húron pendülő szakszervezetek, és a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) harangfélreverő vezetői szerint, írta Asztalos Lajos. Keller László, az MSZP országgyűlési csoportjának helyettes vezetője például - aki egyébként közismerten olyan, akár a macska körme, mert ha csak teheti, mindenbe, amit a magyar kormány kezdeményez vagy tesz, beleakad -, azt állítja, hogy 2002. január 1. után "huszonhárom millió román" özönli el Magyarországot. Keller még ott tart, amikor az erdélyi magyar csakis román volt. A magyar kormány nem egyeztetett az MSZP-vel, állította Keller, azután, hogy az aláírás előtti napon Kovács László, az MSZP elnöke teljes egészében elfogadta az egyetértés szövegét. Keller László nem tudja, hogy Ceausescu, a bukott zsarnok agyában volt csak ennyi lakosa Romániának. Abból pedig a korabeli kimutatás szerint is több mint tizenkét százalék más nemzetiségű volt. - Horn Gyula sem hagyhatta szó nélkül a dolgot, aki annak idején kijelentette: a súlyos bűntények kilencven százalékát a határon túliak követik el, stb. — és "huszonegy millió román" munkavállaló Magyarországra telepedéséről beszélt. Kovács László, az MSZP jelenlegi elnöke pedig külügyminiszter korában, a magyar–román szerződés aláírása előtt az egész határon túli magyarságot egymilliósként emlegette. Horn még hozzátette: huszonegymillió "munkavállaló" mind igénybe fogja majd venni a magyar egészségügyet! Horn Gyula szemforgató módon nem átallotta azt is hozzáfűzni, hogy az egyetértési nyilatkozat ekképp a romángyűlölet felszítását idézheti elő. – Valójában az egész MSZP-és felhajtás az erdélyi magyarság elleni gyűlöletet szítja. - A státustörvény ötletének fölvetésekor az MSZP meg az SZDSZ vezetői azt hevesen ellenezték. /Asztalos Lajos: Magyarország végveszélyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2002. március 17.

A román közszolgálati tévéadó márc. 15-i esti híradójában jó húsz perc múltán megjelent a képernyőn a '48-as emlékmű, tíz másodperc erejéig Markó Béla is, aztán távolkép a központi rendezvénynek helyet adó emelvényről, majd egy snitt Kolozsvárról a Biasini Szállóval, szűk tíz másodperc alatt Frunda Györgynek is alkalmat adtak elmondani: mit jelent számunkra március idusa. A tudósítás szerint első alkalommal törvényesen lobogtatták a magyarok a piros-fehér-zöld zászlót, énekelték a himnuszt. Mellékesen említették, Adrian Nastase és ,,Victor Orban" is üzent a magyaroknak, hogy melyikük mit, az teljesen lényegtelen. A közszolgálati televízió ekkora teret szánt az itt élő magyarság nemzeti ünnepének. Eldugva, két bűntény közé. /Váry O. Péter: Sok bűntény közt elvész az ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2002. november 7.

Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/

2003. június 26.

Szokásos havi sajtótájékoztatóján a Pro Európa Liga elnöke, Smaranda Enache, valamint az emberjogi iroda vezetője, Haller István több témával várta a sajtó képviselőit. Elsősorban a holokauszttal kapcsolatos kormánynyilatkozatra reagáltak. Megítélésük szerint a 2002-ben megjelent 31-es számú sürgősségi kormányhatározat egyértelműen fogalmaz, és a holokauszt tagadása olyan bűnténynek számít, amiért az említett rendelkezés alapján 5 évig terjedő börtönbüntetés jár. Ehhez kapcsolódóan Smaranda Enache még elmondta, noha több mint egy éve érvényben van a rendelkezés, Marosvásárhelyen, formai okokra hivatkozva, még mindig Antonescu sétánynak hívják a Vár sétányt. Ezért a Pro Európa Liga vizsgálatot szorgalmaz, amely megállapítaná, ki az, aki elmarasztalható ezért a tényállásért. A múlt nem megfelelő kezelésének egy másik példájaként a szekuritátés iratcsomók kérdését említették. A titkosszolgálat vezetője nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a törvény értelmében nem adhatják át az illetékes bizottságnak az iratokat. Mindez a Pro Európa vezetőségének a véleménye szerint nem állja meg a helyét. A megyei tanács 1993. évi 19. sz. határozata értelmében védettnek minősítették Marosvásárhely főterét, így annak megváltoztatása nem megengedhető. A Pro Európa Liga a fenti kérdések orvoslása érdekében elsősorban a Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a kultuszminisztériumhoz fordul, de ha itt nem jár sikerrel, nem lesz rest az Unescóhoz és az Európai Unió Műemlékvédelmi Bizottságához folyamodni. /Korondi Kinga: Szándék sincs a múlttal szembenézni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2003. október 10.

Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2007. szeptember 17.

Murgu Pál költészete a nyolcvanas években tetőzött, a diktatúra legsötétebb éveiben, amikor is ő kitömte a romániai magyar lapokat és folyóiratokat kommunista rendszert dicsőítő versekkel. Mindezt nem gondolta komolyan. Ez akkor derült ki, amikor a Hargita napilap 1986. január 26-i, ünnepi számában megjelent Jövőnk hitével című verse, alatta pedig ez állt: Nicolae Ceausescu elvtárs tiszteletére. A versike első betűit összeolvasva így hangzott: költészet és kényszer. Ez az akrosztichon akkor szörnyű merényletnek tűnt. Murgu nyilatkozatokat írt, magyarázta a bizonyítványát, nem így akarta, valahogy a versszakaszok összekeveredtek… Az utca embere élvezte a helyzetet, a költőből egyből hős lett az elkövetkező időben. A rendszerváltás Murgu Pál magánvállalkozóként lapcsinálással és lapterjesztéssel foglalkozott. /Ferencz Imre: Költészet és kényszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./ Brassói Murgu Pál néven vicclapokat /Borúra Derű, Szatír, Piroska, Vacak/, színes lapokat /Bűntény, Heti Horoszkóp, Horror, Katasztrófa, Kuriózum, Rázós, 100 %, 7 Vége/, egyéb újságokat /Emlékeztető, Mini, RMDSZ Értesítő/ adott ki Csíkszeredában.

2008. március 14.

Kuszálik Péter válaszolt Barabás János írására, melyben kifogásolta Kuszálik cikkét. Barabás magyar érdeknek nevezte a magyarság megmaradását. Kuszálik valami hasonlót fogalmazott meg néhány éve. Hozzátette: „Nem tudok nemzetben gondolkozni”. Ugyanis „nincs mit kezdjek azzal a ’nemzettel’, amelynek egyedei nem hajlandók a kisujjukat sem kinyújtani azért, hogy évenként öt egységgel emeljék az intelligenciahányadosukat. ” Kuszálik erre példának fölhozta, Csíkszeredában 1990-től megjelent egy havilap, amelyet „a magyar ember igénytelensége tartott el. A címe önmagáért beszél: Bűntény. ” Kuszálik „örömteli változásnak” mondja, hogy megszűnt a katonaság és szabadon lehet közlekedni Európában. Egy ideje magyarul is lehet vizsgázni a gépkocsi-vezetői jogosítványért. Barabás János úgy véli, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyedüli feltétele a Székelyföld területi autonómiája, Kuszálik viszont az autonómiát életképtelennek nevezte. /Kuszálik Péter: Az „ellendrukker” válasza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./ Előzmény: Barabás János: Hozzászólás a „Némely dolgokhoz”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11.


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998