udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: BBTE Akademia Tanacsa

2007. január 20.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek tanácsa Magyari Tivadar docenst jelöli az egyetem magyar tagozatvezető rektor-helyettesének a november végén lemondott Salat Levente helyébe. Úgy határoztak, hogy most csak a magyar tagozatvezető rektor-helyettes személyét jelölik, a másik prorektori tisztség betöltésére még várni kell. A tanács január 19-i ülésén 3 tartózkodással szavazta meg Magyari jelölését. Az ülésen nem vett részt a testület legidősebb tagja, Sárkány Kiss Endre. A biológus docens elmondta: tiltakozik az eljárás ellen, ezért még az ülésen való jelenlétével sem akarja legitimálni azt. Úgy véli: a magyar oktatók többsége nem támogatja az új rektor-helyettesek jelölését, mivel a rektor továbbra sem tárgyal a fontosnak ítélt kérdésekről. Nicolae Bocsan nemrég ugyanis „visszadobta a labdát” kijelentve: csak az új rektor-helyettesekkel hajlandó tárgyalni. Ugyanakkor – bizonyos források szerint – az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga kijelentette, hogy Benedek József, Veress Károly és Magyari Tivadar az a három személy, akit szívesen látna a rektor-helyettesi tisztségben. Sárkány kijelentette: a magyar tagozatvezetők döntése és az új tisztségviselők személye az ülés előtt borítékolható volt. A döntést jóvá kell hagynia a BBTE szenátusának is. Magyari Tivadar 39 éves, szociológus, a BBTE-n tanult. Tizenhárom éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a Szociológia Tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a Szociológia és Szociálismunkás Kar magyar ügyekkel foglalkozó dékán-helyettese. /Új magyar rektor-helyettes. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2007. január 31.

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke levelet írt Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, ismertetve álláspontját a román külügyminiszter, illetve az egyetemvezetés legutóbbi nyilatkozataival kapcsolatban. Hantz Péter kifejtette: a magyar feliratozásra vonatkozó egyetemi dokumentumokat úgy fogalmazták meg, hogy többféleképpen is lehessen azokat értelmezni. Úgy véli: valószínű, hogy az egyetem vezetői elveszítették realitásérzéküket, és nem taktikai megfontolásból, hanem saját ostobaságuk által indíttatva támadták a román külügyminisztert. A BKB-alelnök levelében ismertette a vonatkozó kezdeményezések, döntések és a kibocsátott okmányok történetét, hangsúlyozva, hogy a megállapított határidők jelentése nem világos. Több okirat egymásnak ellentmondó intézkedéseket, utasításokat tartalmaz. Hantz emlékeztet rá, hogy 2005 novemberében Salat Levente és Nagy László volt rektor-helyettesek, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke végiglátogatták a magyar tagozat kari közösségeit. Ennek során Szamosközi többször kijelentette, hogy a magyar feliratok pár napon belül elkészülnek, és kikerülnek az egyetem falaira. Mindezt megemlíti az a Brüsszelben terjesztett BBTE-kiadvány is, amelyben azt állítják, hogy az egyetem falain többnyelvű feliratok vannak. Hantz szerint az egyetemi vezetők nem akarják kihelyezni a magyar feliratokat, az erre vonatkozó zavaros rendeleteket csak azért adták ki, hogy elaltassák a magyar közösség figyelmét. /Hantz Péter levele Göncz Kingának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2007. február 5.

Közös, román-magyar befektetési alapot hozna létre Kóka János magyar gazdasági és kereskedelmi miniszter. A 40 millió eurós keret a gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálná – jelentette ki az SZDSZ-es politikus Kolozsváron, miután tárgyalt az RMDSZ vezetőivel: Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, valamint Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszterrel. Markó kiemelte, az RMDSZ régóta jó kapcsolatot ápol az SZDSZ-szel, ezt folytatni kívánják kormányzati és pártszinten egyaránt. „Egyaránt támogatjuk az észak-erdélyi, a dél-erdélyi autópályák, valamint a Nagybányát Észak-Magyarországgal összekötő gyorsforgalmi út megépítését” – szögezte le a miniszter. A magyar delegáció távozása után Markó Béla elmondta, ha nem rendeződik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet, kénytelenek lesznek parlamentáris eszközök bevetését indítványozni. Markó lehetségesnek tartja, hogy a közeljövőben találkozót kezdeményezzen a magyar követelések fő akadályának tartott Andrei Margával, az egyetem akadémiai tanácsának elnökével. /Stanik Bence: Együttműködés az integrációért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

2007. február 5.

„A magyar karok és tanszékek létrehozásának elutasítása arra ösztönöz, hogy önálló intézményeket alakítsunk, mivel a vegyes intézményekben nem élhetünk jogainkkal” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. – Ha az alkotmány szerint jogunk van önálló karokhoz, igényeljük ezeket, és eleget teszünk a feltételeknek, nem hiszem, hogy a szenátus megfoszthat ezen jogoktól. Szükséges az állami finanszírozású magyar egyetem létrehozása, amellett, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ magyar karok és tanszékek létrehozásával kell biztosítani a kisebbségi önállóságot. Az RMDSZ elnöke kiemelte: nem volna szabad ütköztetni az egyetem autonómiáját a magyar közösség autonómiájával. „Ha a szenátus ezt nem oldja meg, akár törvénymódosítással is, megoldást keresünk a magyar oktatók és diákok alkotmányos és törvényes jogainak biztosítására” – jelentette ki Markó. „A jelenlegi parlamenti viszonyok között azonban nehéz elképzelni, hogy egy határozott reformtörvényt el lehetne fogadtatni. ” A magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatosan az RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: azok elhelyezéséhez adott a törvényes keret. „Abszurdum, hogy miközben ma a helységnévtáblák, vasútállomások és más intézmények feliratozása Erdély-szerte többnyelvű, azt vitatják, hogy szükség van-e a BBTE-n kétnyelvű feliratokra” – állította az oktatási kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes. Markó Béla ugyanakkor a BBTE vezetőségével való találkozót is elképzelhetőnek tartja. A BBTE vezetősége személyeskedő, de ellenérveket nem tartalmazó közleményben reagált Markó Béla kijelentéseire. Nicolae Bocsan rektor elutasította a politikusok beleszólását az egyetem ügyeibe. Bocsan szerint Markó Béla folyamatosan arra törekszik, hogy rombolja a többnyelvű és multikulturális intézmény hitelét. /Kelemen Tamás: Életképtelen vegyes BBTE? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./ A BBTE kiadott és Nicolae Bocsan rektor által jegyzett közleménye rámutat, hogy sehol máshol Európában nem irányítják a politikai pártok az egyetemeket, mint ahogy itt erre próbálkozás történik. „Markó Béla viszont semmit nem tett a Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvűségéért és multikulturalitásáért, de mindig tönkre akarta azt tenni. Értelmetlen feltenni a kérdést, hogy milyen reformokat vitt véghez miniszterelnök-helyettesi minőségében Markó Béla. Fölösleges azt megemlíteni, hogy Markó hozzájárult az egyetem többnyelvűségét és multikulturalitását kikötő 2000-es kormányrendelet eltörléséhez, most pedig a rendelet betartását kéri” – áll a dokumentumban. Bocsan szerint a BBTE felépítése „betartja az európai szabályokat, és az Unió többnyelvűségre és multikulturalitásra vonatkozó gyakorlatát. ” – Amit Markó Béla követel, sehol sem létezik Európában. Felkérjük, mielőtt beszélne, előbb tájékozódjon az európai helyzetről – mondta a rektor. Markó Béla kolozsvári sajtótájékoztatóján február 2-án kijelentette, hogy megbeszélést kezdeményezne a BBTE szenátusával és Andrei Margával, az Akadémiai Tanács elnökével az egyetem multikulturalitása ügyében, illetve arról, hogy a szenátus nem engedélyezte a kétnyelvű táblák elhelyezését az intézmény épületében. /A BBTE vezetősége elutasítja a politikusok beleszólását az egyetem programjába. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2007. március 5.

Sajtótájékoztatóval egybekötött kiállítást szervezett az elmúlt hét végén Bécsben az intézmény multikulturalitásáról a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). Korábban a Bolyai Kezdeményező Bizottság is intenzív nemzetközi lobbit folytatott, amelyben azt hangsúlyozták, hogy az egyetem keretében sérül a multikulturalitás elve. Ezt próbálta cáfolni a BBTE. Szóba került a két kirúgott magyar adjunktus ügye is. A Ziua de Cluj című lap tudósítása szerint Wolfgang Breckner, az Akadémiai Tanács alelnöke kijelentette: „német tanárként idiótának érezném magam, ha német nyelvű Dohányozni tilos! feliratú táblát helyeznék el egy ezt kifejező piktogram mellé. ” /BBTE-propaganda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2007. szeptember 6.

Nem csak Románia, hanem Európa egészére jellemző a tanügyi rendszer reformálása – közölte Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke. Kifejtette, hogy a jelenleg közvitára bocsátott oktatási törvénytervezetek szakmaiatlanságról árulkodnak. Amennyiben ezeket elfogadják, az Románia még nagyobb elszigetelődéséhez vezet, magyarázta az ex-tanügyminiszter, majd a nyolcadikosok szakaszzáró vizsgáinak az egységes félévi dolgozatokkal való helyettesítését említette, mint a szakmaiatlanság egyik megnyilvánulását. /(N. -H. D.): Kifogások a tanügyi törvénytervezetek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2007. szeptember 6.

A BBTE vezetőségének egyik legfontosabb törekvése, hogy bekerüljön a világ első ötszáz egyeteme közé – tájékoztatott Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke, aki szerint a BBTE az egyetemek világranglistáján az 1600–2000-es csoportban található. Nicolae Bocsan rektor közölte, a sikerrel felvételizettek száma meghaladta a 12 ezret, ezekből 2000-re tehető a magyar diákok száma. A szeptemberi felvételi után ez a szám még nagyobb lesz. – A BBTE „eladható” ismereteket biztosít hallgatóinak – kezdte beszédét Szamosközi István, az akadémiai tanács alelnöke, dékán-helyettes, aki szerint BBTE továbbra is vonzó továbbtanulási célpont. /Nagy-Hintós Diana: További újdonságok az egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2007. szeptember 11.

Nyílt levélben fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez elődje, Gheorghe Funar szenátor. A nagy-románia párti szenátor egyrészt az Avram Iancu szobor eltávolítására irányuló civil kezdeményezés ellen tiltakozott, másrészt Márton Áron püspök tervezett kolozsvári szobrának felállítása ellen. Funar többek között, terroristának, tömeggyilkosnak, románellenesnek és szekus besúgónak nevezte a nagy püspököt, akinek boldoggá avatási pere Vatikánban folyamatban van. Funar tiltakozott az ellen, hogy a tanács 30 000 lejt utalt ki a „Budapesten öntött szobor” talapzatára, és követelte, hogy a polgármester kezdeményezzen nyílt vitát a Vatra Romaneasca és más egyesületek részvételével, valamint kérje ki Márton Áron dossziéját a CNSAS-tól. A boldogemlékű püspök szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását a Szent Mihály-templom kertjében tervezik felállítani. Funar tizenkét éves polgármesteri pályafutása során az RMDSZ többször is megpróbált keresztülvinni ehhez a szoborhoz fűződő határozat-tervezeteket, de ezeket soha nem szavazták meg. Emil Boc jelenlegi polgármester a nyílt levéllel kapcsolatosan elmondta: Gheorghe Funar bizonyára még nem vett tudomást arról, hogy Kolozsváron lejárt a szobor-sztorik ideje. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, szerint Márton Áronról nem a volt polgármester hivatott nyilatkozni, hanem azok, akik akkor itt éltek, Kolozsváron. Kovács Sándor plébános, kolozs-dobokai főesperes döbbenettel értesült a nyílt levélről. Elmondta: mint kolozsvári plébános és Márton Áron utódja tiltakozik az ilyen hangnemű levelek ellen. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen szeptember 10-én zajlott az a konferencia, amelyet az Akadémiai tanács elnöke, Andrei Marga szervezett, és amelynek Élet az Igazságban volt a címe. A meghívottak között volt Rómából Zenon Grocholewski bíboros is. Erre a konferenciára eljöttek románok, olaszok, németek, magyarok, egyházi méltóságok és civilek egyaránt. Márton Áron püspök minden népek igazságáért és jogaiért szállt síkra Erdélyben. Amikor a zsidók jogairól szólt a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a magyar kormány kiutasította őt Észak-Erdélyből. Kovács Sándor hozzátette: hiszi, hogy ma politikusok, vezető személyiségek megértik, megértették a nagy püspök fellépését az igazságtalanság ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Funári kirohanás Márton Áron és tervezett szobra ellen. A volt polgármester terrorizmussal vádolja a püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kilenc négyzetméteres terület bérbeadásán múlott, hogy Kolozsváron ma sincs felállítva Márton Áron püspök szobra. A Szent Mihály-plébánia ugyanis azért nem rendelkezik a szoborállításhoz szükséges építkezési engedéllyel, mert a helyi tanács nem szavazta meg a szükséges kilenc négyzetméternyi terület bérbeadását. A már elkészült műalkotás felállítása így tovább késik, bár 2005-ben, Gheorghe Funar egykori polgármester leváltását követően a kezdeményezők úgy nyilatkoztak: hónapok kérdése a püspök szobrának felállítása. Márton Áron szobrát először 2004-ben szerették volna felállítani, azonban a kincses város központi részének általános városrendezési terve akkor még nem készült el. A Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezte szobrot, melyet a tervek szerint a templom bejáratától balra eső zöldövezetben, az ott lévő fenyőfák előtt helyeznék el. A Magyarországon megöntött műalkotás jelenleg egy Budapest melletti szoborkertben várja, hogy Kolozsváron felállíthassák a Szent Mihály-templom mellett. /Lázár Lehel: Nacionalista aknamunka. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2007. október 2.

Együttműködési szerződést írtak alá október 1-jén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi tagozata, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem, valamint a kairói Sinai Turizmus- és Szállodavezetési Egyetem képviselői. A tanévnyitón a kihelyezett idegenforgalmi tagozat tíz éves jubileumát ünnepelték. Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke, egykori tanügyminiszter úttörőnek nevezte azt az 1997-es kezdeményezést, melynek révén létrejött Gyergyószentmiklóson a BBTE földrajz karának kihelyezett tagozata. Mint mondta, abban az időben csupán Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön és Besztercén gondolt arra a város vezetése, hogy az otthon maradó fiataloknak is biztosítsák a továbbtanulási lehetőséget. Azóta a BBTE-nek Erdély területén 18 kihelyezett tagozata működik, a gyergyószentmiklósi egyetem pedig több mint 1000 diáknak adott oklevelet. A 30 magyar és 15 román nyelven tanuló diákkal induló tagozatnak ma már több mint 300 hallgatója van, kétharmaduk magyar, egyharmaduk román nyelven tanul. /Jánossy Alíz: Jubileumi tanévnyitó Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ 1997-ben nyitotta meg kapuit a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett, akkor főiskolai, ma egyetemi rangú részlege. Dr. Dombay István, a kihelyezett tagozat igazgatója Egyiptomból és Magyarországról érkezett kollegákat is köszönthetett dr. Nirvana Harpaz, a sínai Idegenforgalmi és Szállodaipari Főiskola dékánjának és dr. Szabó Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Idegenforgalmi Főiskola dékánjának személyében. Dr. Andrei Marga, az egyetem akadémiai tanácsának elnöke szóba hozta az egyetem fejlesztésének terveit, illetve elképzeléseiket a multikultúra fogalmának általa értelmezett jelentéséről. Október 1-jén a Babes–Bolyai Egyetem csíkszeredai informatika kihelyezett tagozatán is elkezdődött a tanítás. Első éven 28, másodéven 11, harmadéven 15 hallgató kezdte meg, illetve folytatja tanulmányait. /Bajna György: Jubiláló felsőoktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Dr. Dombay István igazgató megköszönte az egyetemalapítás ötletét dr. Dézsi Zoltánnak, Pál Árpádnak, az akkori tanácsnak, a jelenlegi városvezetésnek, ugyanakkor minden volt és jelenlegi munkatársnak. A támogatóknak is köszönetet mondott. /Rancz Enikő: Megnyitották az új akadémiai évet. „Erdélyt tegyük igazi campusszá…” . = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /

2007. november 28.

A magyar és német tagozatra vonatkozó 2007-es adatokat ismertette a Babes–Bolyai Tudományegyetem sajtótájékoztatóján Magyari Tivadar rektor-helyettes és Wolfgang Breckner, az Akadémiai Tanács elnökhelyettese. A BBTE nem csak az ország legnagyobb egyeteme, hanem az uniós területen is az egyik legjelentősebb felsőoktatási intézményként tartják számon: 21 karon mintegy 100 szak és 150 mesteri program között választhatnak a diákok. Ezek közül 59 a magyar, míg 16 a német tannyelvű szakok száma. A bolognai rendszert valószínűleg a következő tanévre véglegesítik. A doktori képzésben újdonságok vannak: idén doktori iskolává vonták össze az összes szakot, így összesen 3490 doktorandusza van az egyetemnek, ebből 621 tanul nappali tagozaton, ösztöndíjjal. Magyari Tivadar rektor-helyettes a magyar szakok kapcsán kiemelte: a BBTE-n több mint 7 200 magyar diák tanul anyanyelvén. Az utóbbi tíz évben folyamatosan növekedett a magyar diákok létszáma, a magyar tagozatos diákok aránya is nőtt a BBTE-n belül, az 1997-es 18 százalékról a mostani mintegy 27 százalékra. Az oktatók között majdnem 300 főállású magyar oktató van, ez még mindig kevés. Több doktorandusz vesz részt az oktatásban, ezért fiatalodott a magyar tanári kar is. „Ezekben a napokban 16 magyar tagozatos állást hirdettünk meg. Évente mintegy másfélszáz vendégtanár érkezik Magyarországról is tanítani, közöttük vannak olyanok, akik az illető karok díszprofesszori címét is megkapták, mint például Nemes Nagy József, az ELTE tanszékvezető professzora, aki a földrajzon, szociológián és a közgazdasági szakokon is tanít, mint a regionális tudomány szakértője. Az egyetem állandó vendégtanára Bokros Lajos pénzügyi szakember, a BBTE díszdoktora, akit számos nyugati egyetem is meghívott. ” „Nyolc-tíz közös kutatóprogram folyik a magyar tagozat és magyarországi egyetemek között, ezek jó része már EU-s alapokból, amit a kollegák közösen pályáztak meg. Erősítjük a mérnöki szakokat, és a meglévő szakokon igyekszünk egyre gyakorlatibbá tenni a képzést, mert a diákok ezzel még mindig elégedetlenek – szerintem joggal. Jövőre földméréstan, hotel menedzsment, mérnöki geológia és televízió szak is indul magyarul” – mondta el Magyari Tivadar. /S. B. Á. : Jövőre véglegesítik a bolognai rendszert. 18-ról 27-re növekedett a magyar diákok aránya a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2007. december 11.

Történelmi tétje van a mostani egyetemi választásoknak a BBTE magyar részlegén. Ha most engedik, hogy a csucsuják, szamosközik, vinczemáriák, nagylászlók megmaradjanak a vezetőségben, hosszú ideig lehetőséget kapnak a mindennel elégedett magyar vezetők, hangsúlyozta az egyetem magyar oktatóihoz írt nyílt levelében Jakab Attila, tudományos kutató. Nem szabad többet megengedni, hogy egy Szamosközi bekerüljön a vezetőségbe. Sok szempontból jó az, amit Magyari Tivadar művel, de ez nem az igazi út. Ő ugyanis belemerevíti a magyar felsőoktatást egy status quóba. Ez a közös román–magyar egyetem modellje. Tehát őt nem szabad újraválasztani! Olyan magyar rektor-helyettest kell választani, aki nem működik együtt a rektorral. Egy-két éves kimaradást, szervezési gondot a szülők és diákok meg fognak bocsátani. A diákok akár két szemeszterre is jogosultak befagyasztani a tanulmányaikat. Egy részüket átmenetileg átveheti a Sapientia, míg a helyzet rendeződik. A tanári kar általános sztrájkba kezdhet. Nem kell hozzá két szemeszter, mert egy-két hónap alatt beadják a derekukat. /Jakab Attila, tudományos kutató: Tisztelt magyar oktatói kar! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Az említettek: Csucsuja István, Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke, Pszichológia és Neveléstudomány Kar tanára, Vincze Mária Közgazdasági Kar dékán-helyettese, Nagy László rektor-helyettes.

2007. december 17.

Vízválasztónak is nevezhetőek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatán lezajlott tanszéki és kari szintű választások. A belső vitákból nem derült ki, hogy s hányan képviselik Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Hantz Péterék által hangoztatott célkitűzéseket. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint a BKB nevében három személynél több nem nyilatkozott a sajtónak, továbbá szerinte ráadásul az egyetlen személy által megírt közleményeket is többnyire a „BKB elnöksége” vagy „a BKB sajtóirodája” írja alá. A magyar tagozaton az a csoportosulás sem tett szert komolyabb befolyásra, amely hajlamos mindent idillikus állapotban feltüntetni. Ennek a vonalnak a prominens képviselője Szamosközi István, aki hosszú évek után elvesztette a gyakorlatilag általa létrehozott Pszichológia és Neveléstudományi Kar magyar tagozatának vezetését. Az egykori dékán-helyettes helyét most Fóris-Ferenczi Rita foglalja el, s Szamosközi csupán annak a belső szabályzatnak köszönhetően őrizheti meg szenátusi tagságát, hogy az Akadémiai Tanács alelnökeként eddig benne volt az egyetem vezetőségében. Az újságíró szerint a BBTE-n a józanság győzött. A BKB-vonal és „az idillisztikus-szárny” kiszorulása következtében olyan vezetőség szükséges, amely a román vezetőséggel folytatott hatékony tárgyalások révén próbálkozik. Az újságíró szerint csak ártanak az egyetemi munka megzavarására irányuló külső akciók. /Borbély Tamás: Vízválasztó megmérettetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2007. december 18.

Továbbra is Magyari Tivadar vezetheti a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatát, ha a tagozat vezetőtanácsának döntéseit az egyetem szenátusa is megerősíti. A szociológus 2007 februárjában került a Salat Levente politológus lemondásával megüresedett tagozatvezető rektor-helyettesi tisztségbe. A december 17-i szavazáson egyedüli jelöltként méretkezett meg. Magyari az ötven leadott szavazat közül 39-et kapott. Változás történt a magyar tagozatnak járó másik rektor-helyettesi poszton. Erre a tisztségre a testület Márkus András matematikust, az algebra tanszék vezetőjét választotta. A tisztségből leköszönő Nagy László fizikust a vezetőtanács az akadémiai tanács alelnöki teendőinek ellátásával bízta meg. Szamosközi István pszichológus neve, aki korábban viselte e tisztséget, el sem hangzott a gyűlésen. A magyar tagozatnak járó akadémiai tanácsi tagságra kellett két jelölt közül választania a testületnek. Pozsony Ferenc néprajzkutató és Benedek József versenyét az utóbbi nyerte. A döntéseket egyébként egy olyan testület hozta, amelynek létét hivatalosan nem ismerte el az egyetem szenátusa. Magyari Tivadar ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a döntések szenátusi elismertetése tekintetében. „Nem volt még példa rá az egyetemen, hogy a magyar tagozat által jelölt vezetőket akár tanszéki, akár kari, akár egyetemi szinten ne fogadták volna el a román kollégák. Ráadásul Andrei Marga rektorjelölt is azt ígérte, akárkit választanak a magyar oktatók, elfogadja a döntésüket” – nyilatkozta Magyari. /Gazda Árpád: Bizalom Magyarinak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A 61 éves Andrei Marga professzor 1993 és 2004 között két alkalommal vállalt mandátumot a BBTE élén, 1997–2000 között pedig oktatásügyi miniszterként tevékenykedett. 2004 óta az Akadémiai Tanács elnöki tisztségét tölti be. /Nánó Csaba, Pásztor Krisztina: Marga, a nagy visszatérő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2007. december 21.

Érdemtelenül kevés visszhangot kapott a romániai magyar sajtóban az a hír, miszerint a BBTE-n esedékes rektorválasztásnak egyetlen jelöltje van: Andrei Marga. Hosszú évek szívós munkájával, az ellenzéki törekvések peremre szorításával az egykori egyetemi reformer Marga „bebetonozta” magát, különböző tisztségek birtoklásával. A kilátások magyar vonalon nem a legbiztatóbbak: talán az egyetlen – kétségkívül pozitív – változás Szamosközi István, az akadémiai tanács eddigi magyar nemzetiségű alelnökének távozása. A régi-új rektor-helyettes, Magyari Tivadar szerint a magyar karok ügyében továbbra sem várható előrelépés, sőt a magyar tagozat talán távolabb került az önállósodástól, mint valaha. Ez tiszta beszéd, csak nem tudni, mi értelme van, hacsak nem tekintjük egyfajta lemondó „szándéknyilatkozatnak”. /Papp Attila Zsolt: Az universitas „chávezesedése” = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2008. január 3.

Andrei Marga egykori rektor újabb mandátumot nyert a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektorválasztó szenátusi ülésén. A következő négy évre Magyari Tivadar rektor-helyettes, magyartagozat-vezető megmarad tisztségében. Magyari az ülés után elmondta, a magyar tagozat vezetőit egyhangúlag választották meg. A másik rektor-helyettes a magyar tagozat részéről Márkus András matematikus. Az Akadémiai Tanács alelnöke Nagy László fizikus lett, aki mostanáig az egyetem egyik rektor-helyettese volt. Benedek József történész az Akadémiai Tanács tagja lesz a következő négy évben. Újdonságnak számít, hogy Marga javaslatára hatról kilencre bővítették a rektor-helyettesi tisztségek számát, s az egyik újonnan létrehozott funkciót Szamosközi István pszichológus tölti be. Magyari Tivadar nyilatkozatában hangsúlyozta, a következő négy évben meg kell találni a megoldást a magyar tagozat szakmai-tannyelvi önállóságára. Ennek elmaradásáért azonban ő nem vállal felelősséget. Az új rektor támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kisebb létszámú, ezért könnyebben tanítható magyar évfolyamok esetében azt szolgálják, hogy a diákokkal több kérdésben személyesebben foglalkozzanak. Magyari a magyar tagozat alapszabályzata módosítását kezdeményezte, és megbeszélte az új rektorral, hogy a Chartát is olyan értelemben kell módosítani, hogy alapdokumentumként garantálja a szakmai alapú önállóságot. A BBTE-n jelenleg 7200 magyar diák tanul anyanyelvén, ők az egyetem diáklétszámának a 27 százalékát teszik ki. A Margával folytatott megbeszéléseken a felek egyetértettek abban, hogy a magyar tagozat sokat fejlődött, de orvosolni kell a lemaradást az oktatói létszám tekintetében, különösen bizonyos karokon, illetve a vidéki tagozatokon és a magyar tanítóképzőkön. Megteszik az utolsó lépéseket is, hogy a magyar nyelven oktatott tantárgyak teljes körűek legyenek az 59 szakon. /Pásztor Krisztina: Új-régi vezetőség a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2008. február 6.

A minőségi oktatás érdekében a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) csökkenteni szeretné a diákok számát – nyilatkozta Paul Serban Agachi professzor. A BBTE szenátusi ülésén 2007. december 30-án megválasztották az egyetemi rektori hivatal és akadémiai bizottság új vezetőit. Az akadémiai bizottság elnökévé Paul Serban Agachit választották. A bizottság alelnöke és magyar oktatásért felelős képviselője Nagy László lett, a további négy tag között egy magyar van: Benedek József. /Duka Annamária, Márk Boglárka: Minőségi oktatást akar a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2008. szeptember 30.

Tanár és hallgató számára egyaránt nagyobb jövedelmet ígér a megkezdődött tanév. A képviselőház elfogadta a tanári fizetések 50 százalékos emelését, az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte január elsejétől a tanügyminiszter. Kevesebb óraszámot és gyakorlatiasabb oktatást ígérnek az idei egyetemi tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői. Csökken az órák száma, ami más munkamódszer kidolgozását követeli, tájékoztatott Magyari Tivadar, az intézmény rektor-helyettese a szeptember 29-i kolozsvári tanévnyitón, mely háromezer elsőéves diák számára jelentette az egyetemi év kezdetét. A rektor-helyettes elmondta, idén tavasszal kapták meg a magyar karok a tantervi önállóságot, ami azt jelenti, hogy ők dolgozzák ki a saját munkaprogramjukat. Ugyanakkor élhetnek az önálló pénzügyi gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel is. Nagy László, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kiemelte: az elméleti szakképesítés európai szintű az egyetemen, a gyakorlati tanulásra az idei tanévben nagyobb figyelmet fordítanak. Alapképzésben a magyar tagozat 61 szakon működik, idén területfejlesztés, televízió és film szak, földméréstan, mérnöki geológia szakok indulnak új képzésekként a BBTE-n. Cristian Adomnitei tanügymiszter az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte, az egyetemista szervezetek viszont százszázalékos növelést követelnek, és amennyiben ez nem történik meg, tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. /Varga Melinda: Önállóság karnak és diáknak. Egyetemkezdés béremeléssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Magyari rektor-helyettes közölte, az elmúlt tanévben az egyetem diákjai sikeres Tudományos Diákkonferenciát szerveztek a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel együtt, amelyhez hasonló a ’90-es években volt utoljára. Sikernek könyvelte el, hogy tavasszal kiemelkedő számú, többségében fiatal szakember pályázott meg egyetemi oktatói állást. Tavaly ilyenkor nyolc új magyar tagozatos oktatót köszönthettek, idén 27-tel bővült a tanári csapat. Ugyanakkor nyárára sikerült engedélyeztetni az összes tervezett mesteri programot. Az idei tanév első előadását Szabó Levente, a magyar irodalmi tanszék adjunktusa tartotta az ünnepélyes megnyitó keretén belül. Ugyancsak szeptember 29-én volt a BBTE magyar közgazdasági karának tanévnyitója, amelyen Pete István adjunktus elmondta: az elmúlt 8 év bebizonyította, hogy minőségi oktatás folyik a karon képzett szakemberekkel. – Öt szakirány működik a karon. /D. I. : Közel 3000 magyar elsőéves kezdi a tanévet a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ Közel állunk ahhoz a pillanathoz, amikor egy összetettebb egyetemi autonómiatervezet benyújtása előtt a magyar tagozatnak el kell döntenie minden tanszéken, hogy élni kíván-e az önálló pénzügyi gazdálkodásnak már a tavasszal felkínált lehetőségével. Vannak már helyi, azaz kari szintű tagozatok, ahol ezt kipróbálták, és működik – jelentette ki szeptember 29-én a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának ünnepélyes tanévnyitóján Magyari Tivadar rektor-helyettes. Közölte: a magyar diákok több mint ötven százaléka tandíjmentesen tanulhat, az arány viszont csalóka, mert az érdeklődők inkább csak a tandíjmentes helyeket töltik be. A legfájdalmasabb fejleménynek tartotta, hogy az egyetem nem tudott kettős képzést igazoló oklevelet adni a teológia–idegen nyelv és a néprajz–idegen nyelv szakos hallgatóknak, bár ezt beiratkozáskor megígérték. /Benkő Levente: Magyar tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2009. január 24.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták január 23-án dr. Mészáros Tamást, a budapesti Corvinus Egyetem professzorát a gazdasági reformhoz való hozzájárulásáért. Dr. Mészáros Tamás a cégmenedzsment elismert specialistája. Mészáros Tamás 2004 óta vezeti a budapesti Corvinus Egyetemet. Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke nagyra értékelte a két egyetem közti együttműködést. /Díszdoktorrá avatták dr. Mészáros Tamást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998