udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: BBTE Etikai Bizottsag

2007. július 10.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem elveszítette azt a pert, amelyet Bodó Barna, az egyetem volt tanára, indított az intézmény ellen Temesváron. Bodó Barnát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökét az egyetem etikai bizottsága 2006. augusztusában figyelmeztetésben részesítette, amiért állásfoglalásaival ártott az egyetem jó hírének. Az egyetem szenátusa ezt jóváhagyta, és azzal szankcionálta Bodó Barnát, hogy nem hagyta volna jóvá az esetleges fizetésemelési kérelmét. A bíróság alapfokon is Bodó Barnának adott igazat, de a Babes-Bolyai Egyetem fellebbezett. A Temesvári Fellebbviteli Bíróság egyetemet elmarasztaló döntése viszont már jogerős. Az egyetem így vissza kell, hogy vonja a Bodóra kiszabott büntetést, és ki kell fizesse a perköltséget. Bodó Barna időközben otthagyta a kolozsvári egyetemet, mert úgy vette észre, a rektorátus nyomást gyakorolt miatta a dékáni hivatalra. Mivel a BKB két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt az egyetem 2006 decemberében kirúgta, most már a BKB egy tagja sem tanít a Babes-Bolyain. /Bodó Barna pert nyert a Babes-Bolyai ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2007. december 5.

A bírósági döntés csattanós válasz a BBTE-nek. Jogerősen pert nyert a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE) szemben Hantz Péter, az egyetem magyar feliratok kapcsán menesztett oktatója. Az állami magyar egyetem megteremtését célul kitűző Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnökét 2006 júliusában marasztalta el a BBTE etikai bizottsága. A testület álláspontja szerint Hantz Péter rontotta az egyetem hitelét, amikor azt állította, hogy a tanintézet magyar akadémiai közösségét akadályozzák jogai gyakorlásában. Ugyancsak hitelrontónak tartották azt a kijelentését is, hogy a jogi karon egyetlen magyar oktató dolgozik, illetve azt is, hogy a vezetőség részéről fenyegetések érték a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenysége miatt. Hantz Péter már a fegyelmi bizottság ülésén tagadta, hogy órái maradtak volna el, a többi vádpont esetében pedig a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozott, illetve dokumentumokkal bizonyította igazát. A Kovács Lehel és Hantz Péter munkaszerződésének felbontásával kapcsolatos per még folyamatban van. /Lázár Lehel: Pert nyert Hantz Péter. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2008. augusztus 6.

Két évvel ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei, Hantz Péter és Kovács Lehet saját kezűleg függesztettek ki kétnyelvű, román–magyar táblákat a Babes–Bolyai Tudományegyetem folyosóira. Hantz Pétert szakmailag próbálta elmarasztalni a kolozsvári egyetem, azóta Európa egyik leghíresebb kutatóintézetének, a németországi Heidelbergi Európai Molekurális Biológiai Laboratóriumnak lett a kutatója. Szabadidejében sokat tesz a nyugati sajtó felvilágosításáért. Elmondta, hogy őket Kovács Lehellel együtt egymás után háromszor rúgták ki a Babes–Bolyai Tudományegyetemről. Az első kirúgás 2006. november 27-én volt, öt nappal a táblaügy után, kizárták őket az oktatói testületből. Utána, december 4-én, egy nyilatkozat keretében született erről megerősítő döntés. Ezt követően minisztériumi vizsgálóbizottság érkezett az egyetemre, amely megállapította, hogy nem távolították el őket a tantestületből, az oktatás tehát normálisan folyik. Közben a portások már nem engedték, hogy Hantz Péter megtartsa előadásait, utolsó előadását a Bulgakov kávézóban tartotta. A harmadik kirúgás, amely már megfelelt a jogi követelményeknek, december 20-án volt, azzal a szándékkal, hogy az ezt követő szabadság ideje alatt az üggyel senki ne tudjon érdemben foglalkozni. Hantz Péter társával fellebbezést nyújtott be a Nép Ügyvédjéhez, amire azóta sem érkezett válasz. A Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Ezzel párhuzamosan etikai megóvásuk miatt volt egy másik perük is. Ezt Bodó Barna és Hantz Pétert is megnyerte. Az egyetem etikai bizottsága azzal vádolta őket, hogy trehányul vagy egyáltalán nem tartották meg az óráinkat. A bírósági döntés értelmében az egyetemnek vissza kellett vonnia megrovó határozatát. Azóta az egyetem ügyéről a sajtó és a megszólított politikusok révén ma már egész Európa tud. Az Európai Parlamentben sok ember fejében a romániai kisebbségi ügy egyenlő az egyetem-üggyel. Ez a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak köszönhető. Kolozsváron és a marosvásárhelyi orvosi egyetemen is furcsa helyzet állt elő: minél feljebb haladnak az akadémiai ranglétrán, annál nagyobb nemzetárulókat találnak. A pálmát az egyetem rektor-helyettesei viszik el. Élő példa erre Magyari Tivadar, aki nem tiltakozott, amikor a kisebbségi főbiztos, jelenlétében, a multikulturalizmus mintaképének nevezte a Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Csucsuja István tanszékvezető Bukarestben állítólag azért lobbizott, hogy Hantz Péterék doktori dolgozatát ne honosítsák Romániában. Kevesen tudják, hogy Szamosközi István javasolta Hantz Péterék kirúgását. Az anyaország felelőssége volt, hogy nem követelte erélyesebben az önálló állami magyar felsőoktatás megteremtését. 2004-ben az RMDSZ-nek még volt egy próbálkozása, hogy a Babes– Bolyain magyar karokat hozzon létre, ezt viszont Salat Levente és Nagy László árulása akadályozta meg. Azt nyilatkozták, hogy ez hibás döntés, hogy ezt a közösség nem is akarja. A BKB felkérésére egy magyarországi cég készíti az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési koncepcióját. /Makkay József: A román multikulturalitás halálos sebet kapott. Beszélgetés Hantz Péter kutatóval, egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. aug. 6./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998