udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: BBTE Jogi Kar

1995. október 2.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján, okt. 2-án Magyari András prorektor beszédének egy részét magyarul szándékozott elmondani. Alig kezdett bele, a jogi kar dékánja tiltakozott ez ellen és kivonult a teremből. Példáját nem követték a többiek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1995. október 3.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa /élén Andrei Marga rektorral/ okt. 3-án közleményt adott ki, elhatárolva magát - név említése nélkül - a jogi kar dékánjának nacionalista kirohanásától. Az egyetemen, olvasható a közleményben, nemcsak román, hanem magyar és német nyelven is folyik oktatás. Vannak, akik "szakmai képzettségük anakronizmusairól és egykori kompromisszumaikról demagóg nacionalizmussal akarják elterelni e figyelmet". - Ugyanakkor Liviu Medrea alprefektus, a kormány képviselője, aki Gheorghe Funar egységpártjának tagja, nyílt levélben gratulált Matei Basarabnak, a jogi kar dékánjának azért, mert "elítélte a rektor-helyettes arcátlanságát és kihívó magatartását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Előzmény: 1935. sz.jegyzet.

1995. november 6.

A Pro Europa Liga Smaranda Enache és Csíky Boldizsár által aláírt közleményben tiltakozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján történt incidens ellen, amikor Magyari András prorektort Matei Basarab, a jogi kar dékánja megakadályozta abban, hogy magyarul köszöntse a hallgatókat. A Pro Europa Liga megdöbbent azon, hogy ezt a cselekedetet Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus elítélte és kéri a kormányt, menessze Medreát, tiltakozik továbbá azért, mert a kormány RNEP-prefektust nevezett ki az 50 %-ban magyarlakta Maros megye élére. A szervezet elítéli Iliescu elnök azon kijelentését, hogy II. János Pál pápa esetleges romániai látogatása csak az ortodox egyház beleegyezésével lehetséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1996. október 1.

Idén is botrányos volt a tanévnyitó a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tavaly Matei Basarab, a jogi kar dékánja félbeszakította Magyari András rektor-helyettes magyar nyelvű beszédét. Ugyanez történt most is, azzal a különbséggel, hogy most Czirják Árpád kanonok, érseki helynök beszédébe vágott bele. Andrei Marga rektor beszélt az egyetemi reformról, a román, magyar és német nyelvű szakok kibővítéséről, a római katolikus kar beindulásáról. Bustya Dezső református főgondnok beszéde végén magyar nyelven mondott imát. Czirják Árpád beszédét latinul kezdte, magyar nyelvű imádsággal folytatta, románul szólt majd héber nyelven olvasott fel egy bibliai részletet, végül magyarul üdvözölte a tanárokat és diákokat. Ekkor Matei Basarab beleszólt: "Tavaly azt mondtam, hogy illetlenség. Nem igaz, ez már megalázó. Ez a helyes szó, a román emberségesség és megértés nem más, mint - sajnálom, hogy ezt meg kell mondanom - gyávaság. Megengedik, hogy más nyelven beszéljen?" - fordult a hallhatósághoz. A válasz hangos igen volt. Czirják Árpád Basarabhoz fordult: "Az ország hivatalos nyelvén is beszéltem, és azt hiszem, nem vétkeztem azzal, hogy magyar nyelven is szóltam." /Kiss Olivér: Botrányos tanévnyitó a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1996. december 6.

Tamás Sándor /sz. Zágon, 1966/ Eötvös Lóránt Tudományegyetem jogi karát elvégezte, majd a politológiai szakot. Az egyetem elvégzése után Nagyváradon telepedett le, Tőkés László püspök közéleti tanácsosa volt 1996 júliusáig, amikor megválasztották a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökének. Egyik alapítója a Budapesten megalakult Dósa Elek Társaságnak, főszerkesztője a Magyar Kisebbség /Nagyvárad/ folyóiratnak, a parlamenti választás eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megye képviselője. Évek óta tudatosan készült közéleti szereplésre, vallotta. Azok közé tartozik, akik reformot szeretnének az RMDSZ politikájában. Nehemiás prófétára hivatkozott, akik amikor építik a falat, egyik kezükben fegyvert tartanak, a másikkal rakják a falat. Fel kell térképezni a jogsérelmeket, fel kell emelni szavukat, bátran ki kell állniuk igazuk mellett, másrészt társadalomépítésre, közösségépítésre kell fektetni a hangsúlyt. Egyik távlati célja Románia társadalmának építése, tovább menve: a Kárpát-medence, Közép-Kelet-Európa társadalmának építése. Vagyis: "ne vonjuk ki magunkat a nagyobb, globális dimenzióból." Fontos Háromszék, tágabban a romániai magyar nemzeti közösségnek a gazdasági felemelkedése", ezt a vállalkozások fellendítésével lehetne elérni. Fontos a történelmi magyar egyházakkal a kapcsolat fenntartása, hiszen az egyház át tudta menteni az értékeket, meg tudta őrizni a nemzeti kultúrát. Vissza kell követelni az egyházi ingatlanokat. - Kevés egyesület és alapítvány alakult, minél több kis szervezetre lenne szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

1997. március 11.

Sok írás jelent meg a magyar egyetem kérdésével kapcsolatban. Sok esetben az egyetemi szellemtől idegen, rosszindulatú eszemefuttatások is napvilágot láttak, így például Magyari Nándor László /Szabadság, febr. 27./ vagy Cs. Gyimesi Éva /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ írása, állapította meg Ajtay Ferenc. Kiállt a külön magyar nyelvű egyetem szükségessége mellett, mivel a közös oktatási intézményekben a magyar tagozatokat különböző okok miatt előbb vagy utóbb megszűnnek, beolvadnak. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetemen is vannak olyan szélsőséges román tanárok, akik a kellő pillanatot várják, hogy megszüntessék a magyar nyelvű oktatást, elég Matei Basarabra, a jogi kar dékánjára emlékeztetni, aki az évnyitón megakadályozta a magyar nyelvű üdvöző szavak elmondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1997. március 15.

A kolozsvári román sajtót valósággal elöntötték Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozata után a Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos állásfoglalások. A román egyetemi tanárok állításai főleg Cs. Gyimesi Éva tanulmányával és Magyari Nándor László közvélemény-kutatásával egyeztek, a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem fenntartása mellett kardoskodnak. A jogi kar dékánja, Liviu Pop a Mesagerul Transilvan márc. 15-16-i számában jelezte: "határozottan ellenzem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéosztását, a magyar tagozatok kiválását". A jogi kar dékánja, akárcsak a két prorektor, Simion Simionas és Mircea Muthu, ebben az esetben lemondással fenyegetőzik. A bölcsészkar dékánja, Ion Pop szerint az egyetem nem fog kettéválni. /Miklós László: Nem egy magyar egyetem ellen, hanem a jelenlegi mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1997. március 22.

Kiss János fenntartásait fogalmazta meg a közös Babes-Bolyai Egyetemmel kapcsolatban. A magyar nyelvű oktatás nem százalékos arányok, hanem emberi jogok kérdése: igenis szükséges az önálló magyar egyetem. Kiss János emlékeztetett arra, hogy a jogi kar dékánja megakadályozta az évnyitón a magyarul megszólalást, továbbá Funar polgármester provokatív kezdeményezéseire, vagy arra, hogy a városban működő magyar színház és opera nem tehet ki anyanyelvű plakátokat. A kéttagozatos egyetem vezetője csak az egyik tagozat érdekeit képviseli. Ebben a vállalásokban, ígérgetésekben gazdag országban mindenképpen szükség van önálló magyar egyetemre. /Kiss János: A közös ló. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1997. április 24.

A Ziua tájékoztatott, arról, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ápr. 23-i sajtótájékoztatóján Andrei Marga rektor kijelentette, hogy ez évben nem létesítenek magyar nyelvű tagozatot a jogi karon. Ebben az évben 28 magyar és 8 német nyelvű tagozat fog működni az egyetem keretén belül. A szakokon belül román, magyar és német részleget hoznak létre. Az adott nyelveken előadó tanárok külön részlegeket fognak alkotni, a részlegek által kiválasztott igazgatók pedig a dékánnak, vagy dékán-helyettesnek lesznek alárendelve. A BBTE szintjén Szilágy Pál rektor-helyettes felel a magyar nyelvű oktatásért, Nicolae Bocsan a román nyelvűért és Wolfgang Breckner a német nyelvűért. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 24., 76. sz./ A rektor elmondta, hogy külön helyeket tartanak fenn a különböző tantárgyak olimpiái országos szakaszainak nyertesei számára.Ugyancsak felvételi nélkül juthatnak be azok, akik második egyetemet kívánnak megkezdeni. A főiskolák végzettjeinek vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy egyetemen folytathassák tanulmányaikat. Egy diák egyszerre több szakra is felvételizhet és két szakra járhat azok közül, amelyekre bejutott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1997. április 25.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán 30 helyet különítettek el a magyar nyelven érettségizett felvételizők számára. A kémia szakon 20, a geológia-földrajz szakon 10 helyet biztosítanak magyar anyanyelvű diákoknak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1997. május 29.

Románia élén valóban történelmi változás történt, történelmi napokat él át Erdély, írta Máthé Éva, majd feltette a kérdést: azzal, hogy művelt vezetők kerültek az élre, "változott-e a középréteg, a sokaság mentalitása?" Az idei márc. 15-i ünnepségsorozat párját ritkította, nyílt tereken lenghetett a román mellett a magyar lobogó. Azonban a marosvásárhelyi román napilap, mely "1990-ben a tömegverekedés kirobbantásának szítója volt", nem tudott napirendre térni fölötte. Egyik terjedelmes cikke szabályos titkosszolgálati jelentés arról, hogy melyik szónok mit mondott az ünnep alkalmával. Nyilvánvaló, hogy az egyetlen marosvásárhelyi újságíró nem lehetett jelen egyszerre több erdélyi városban. Nem jegyezhette le egymaga azt, hogy ugyanaznap" mit mondtak a szónokok Székelykeresztúron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen. Márpedig a cikk szó szerint idéz a beszédekből. A "titkosszolgálati gépezet jól működik." A márc. 15-én elhangzott szövegek tehát kartotékokba kerültek, ahogy "talán az én írásom is bekerül" majd, írta Máthé Éva. Azután "hogy a számlát mikor nyújtják majd be profi megfigyelők, az csak politikai konjuktúra kérdése." Közismert a Babes-Bolyai Tudományegyetem átszervezésének esete. Victor Ciorbea miniszterelnök Budapesten bejelentette a külön Bolyai Tudományegyetem megindítását, de hazatérte után már elhárította a felelősséget, az egyetemi autonómia nevében. A jogi kar dékánja tiltakozott amiatt, hogy ötven magyar hely lesz náluk magyar felvételizőknek. /Máthé Éva (Marosvásárhely): Remények és kétségek között. = Magyar Hírlap, máj. 29./

1997. szeptember 29.

Szept. 29-én tartották az ünnepélyes tanévnyitót Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Andrei Marga rektor beszédében az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozta. Az ünnepségen nem hangzott el magyar nyelven köszöntő. Ugyanebben az időben kisebb csoport tüntetett a minisztériumi rendelettel a jogi karon a magyar hallgatók számára elkülönített 30 hely miatt, mert szerintük ez diszkrimináció. A tüntetők között volt Liviu Medrea is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1998. július 30.

Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízott rektora és több román rektor-helyettes határozottabb fellépést sürgetett a magyar állami egyetem létesítése ellen. Az egyetem román többségű szenátusa korábban még az új önálló magyar karok létesítését is elutasította és ragaszkodik a "multikulturális" intézmény jelenlegi formájához. Simon Simon rektor-helyettes szerint a magyar egyetem létrehozása Kolozsváron veszélyeztetné a Babes-Bolyai Tudományegyetem stabilitását. Liviu Pop, a jogi kar dékánja szerint Orbán Viktor kijelentései sértőek, beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az Adevarul összefoglaló cikkben ismertette az RMDSZ kilenc éve folyó harcát a kolozsvári magyar egyetemért és gunyoros aláírással közölte a küzdelemben szerepet játszó személyek tablóját. - Zoe Petre a Cronica Romana hasábjain reagált a támadásokra. Határozottan kiállt a magyar egyetem mellett, mondván, 1918 előtt erdélyi ősei harcoltak a román nyelvű egyetemi oktatásért. /Határozottabb fellépést kérnek a magyar állami egyetem létesítése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1998. augusztus 26.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és a rektorátus részéről a magyar nyelvű oktatásért felel. A BBT-n 4000 helyre lehet felvételizni, ebből csaknem 800 hely a magyar nyelvű szakoké. A több mint 80 szakból 38 szakon lehet teljesen magyar nyelvű képzéssel diplomát szerezni. Szilágyi felsorolta a magyar nyelven is induló szakokat. A magyar nyelvű jogászképzés nem indult meg. Az RMDSZ kérésére a minisztérium most is biztosít 50 helyet, azonban a jogi kar ellenállása miatt nem indulhat meg a magyar nyelvű képzés. A közgazdasági karon tavaly nem sikerült megindítani a magyar tagozatot, Szilágyi reméli, hogy idén indulnak magyar csoportok. A BBT szenátusában a magyar tanárok 18 %-ost képviselnek, az egyéb nemzetiségek 2 %-ot, a 80 %-os többséget a románok alkotják, ez érvényesül a szavazásoknál. Szilágyi ismételten hangsúlyozta, hogy a kétmilliós magyarságot megilleti az önálló magyar egyetem. /Csomafáy Ferenc: A mi dolgaikban mi dönthessünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1999. július 15.

Az újonnan elfogadott tanügyi törvény 123-as cikkelye kimondja, hogy az egyetemeken önálló csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, és kérésre multikulturális egyetemek is létrehozhatók. A törvény adta lehetőségeket kihasználva a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító magyar tanárok három új kar, valamint külön magyar szenátusi csoport létesítését tervezik. A magyar egyetemi tanárok évek óta tervezik a BBTE-n belül létrehozott magyar karok beindítását, majd végső lépésként a kolozsvári központú állami magyar egyetem létrehozását. Szilágyi Pál rektor-helyettes arról tájékoztatott, hogy a BBTE-n tanító magyar tanárok rendszeresítették az időszakos megbeszéléseket, amelyeken az egyetemi magyar oktatás kérdéseit vitatták meg. Júl. 13-án, legutóbbi összejövetelükön, a tanárok a tanügyi törvény 123-as cikkelye adta lehetőségekről vitáztak. A magyar tanárok önálló magyar tagozat létesítését szeretnék a BBTE keretén belül. Ehhez a tanszékek, karok megszervezése, külön szenátusi csoport létesítése szükséges. Ma már több mint 4 ezer magyar diák tanul a BBTE-n, ebből 2500 anyanyelven. A magyarul tanítók létszáma eléri a 240-250-et, az elmúlt két évben sikerült 40-45 új magyar tanárt felvenni. Ezen a nyáron további tanári állásokat hirdetnek meg. A BBTE-n minden feltétel megvan arra, hogy akár egyik napról a másikra öt magyar karból álló önálló magyar tagozat kezdje meg működését, hiszen magyar csoportokban, felkészült tanárokban, valamint a dékán-helyettesi vagy a magyar tudományos titkári tisztséget betöltő professzorokban, magyar adminisztrációs személyzetben most már nincs hiány. A tanárok öt magyar kar létesítését szeretnék. Kettő már létezik: a római katolikus, illetve a református teológia. A másik három a matematika és természettudományok, a humán tudományok (filológia, színművészet, történelem, filozófia, neveléstudomány), valamint a politikai, jogi és közgazdaságtudományi kar lenne. A karon tanító magyar tanárok maguk választanák meg a dékánt, a dékán-helyettest és a tanszékvezetőket. Jelenleg a jogi, illetve a közgazdaságtudományi karon román nyelven folyik az oktatás, kevés a magyar tanár. Szilágyi Pál szerint ezen a két szakon sem lesz nehéz megszervezni a tanítást, ugyanis a nyugdíjas tanárok is elő tudnák adni az alaptantárgyakat. A jogi karon ez bonyolultabb, hiszen a magyar és román jogrendszer sok vonatkozásban eltér egymástól. Ennek ellenére az általános jogi tantárgyakban szintén lehet magyarországi vendégtanárra számítani. A magyar tagozat érdekében politikai döntésre van szükség. A legkézenfekvőbb megoldás egy kormányhatározat lenne, amely módosítaná az egyetemi chartát, döntene a magyar karok létrehozásáról és meghatározná a BBTE magyar szenátusi csoportjának pontos hatáskörét./Kiss Olivér: Három új kart terveznek a BBTE magyar tanárai Kormányhatározattal kellene megváltoztatni az Egyetemi Chartát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

1999. július 22.

Simion Simon, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora nyilatkozatában ellenezte az egyetemen belül az önálló magyar karok létrehozását. Az ideiglenes leszögezte: a magyarok által követelt új karokra szakmai szempontból semmi szükség nincsen, hiszen a magyar diákok számára csaknem valamennyi tagozaton - a humán és az egzakt tudományok részlegein, illetve a jogi karon is - külön helyeket biztosítottak. Simon elismerte ugyanakkor, hogy a közgazdaságtudományi és az európai tanulmányi karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. - Ez a válasz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatóinak döntésére, hogy az egyetem szenátusának első szeptemberi ülésén három új, magyar tannyelvű kar létesítését fogják indítványozni. Ezek a matematikai és természettudományi, a humán- és politikatudományi, illetve a közgazdasági és jogi kar lennének. /A Babes-Bolyai rektora ellenzi a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. szeptember 11.

Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

1999. szeptember 18.

Az universitások közti együttműködés nyomán nyílt lehetőség arra, hogy már a következő, 2000-2001-es tanévtől meginduljon a párhuzamos képzés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem /Budapest/, a kolozsvári illetve a pozsonyi tudományegyetem jogi karai között. Ennek eredményeképp a hallgatók hat év alatt megszerezhetik a magyar mellett a román illetve a szlovák jogi diplomát. A katolikus egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora idén nyáron aláírta a két intézmény közti együttműködésről szóló keretmegállapodást. A párhuzamos képzés eredményeképpen két nyelven és két jogrendben is otthonos jogászok szerezhetnek majd diplomát, tíz helyett hat év alatt. Ez a végzettség a diplomáciai, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási pályán is nagy lehetőségekkel kecsegtet, tájékoztatott Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja. /Jobbágy András: Duplán államvizsgázó hallgatók. Kétnyelvű jogászképzés Budapesten és Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2000. március 20.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő beszámolt a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának márc. 10-i budapesti üléséről. Az értekezlet napirendre tűzött egy kényes kérdést is: a romániai középiskolás diákok félig illegális Magyarországon való tanulását. Asztalos Ferenc képviselő kérte azon magyarországi tanintézetek névsorát, amelyek befogadták a diákokat, statisztikát arról, hogy a 3300 diák Erdély melyik településéből került ki. Ezen adatok birtokában lehet kidolgozni majd az oktatáspolitikai stratégiát, amely lelassítaná a kivándorlás folyamatát. - Márc. 13-án oktatáspolitikai tanácskozás zajlott az RMDSZ bukaresti székházában is. A szervezet határozott ígéretet kapott a jogi karon a közösségi jog, a közgazdasági karon a politikai gazdaságtan és a matematika anyanyelven való tanítását illetően az egyetemi tanév II. félévétől. Az elkövetkezendő egyetemi tanévben pedig külön beiskolázási helyeket biztosítanak a magyar diákok számára: a jogon 40, a közgazdaságon 75 helyet (25 helyet a menedzsment, 25-öt a pénzügyi-banki, 25-öt a gazdasági informatika szakon). /Bálint Rozália: Kényes kérdés a MÁÉRT-en. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. április 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán tanuló magyar hallgatókat tömörítő Jurátuskör április 4-5-e között látogatást szervezett a román parlamentbe. A résztvevők találkoztak Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel is. A megbeszélés során felmerült annak lehetősége, hogy ősztől külön magyar csoport induljon a BBTE jogi karán. Mint ismeretes, az RMDSZ-nek köszönhetően az 1997-1998-as tanévben a magyarul érettségizett diákok számára a BBTE jogi karán beiskolázási helyeket különítettek el. Az 1998-1999-es és az 1999-2000-es tanévben viszont a helyeket nem csupán a magyarul érettségizett diákok, hanem valamennyi nemzeti kisebbség fiataljai számára hirdették meg. Így történhetett meg, hogy egy magát például szerbnek valló román nemzetiségű diák bejutott a nemzeti kisebbségeknek fenntartott helyekre. Markó Béla elmondta: a választásokig feltétlenül meg kell valósítani azt, hogy a jogi karon magyar csoport jöjjön létre. Áttörést jelent, hogy az elsőévesek számára a második félévtől két tantárgyat, a nemzetközi jogot és a filozófiát anyanyelven oktatnak. A következő lépés az, hogy ebből kialakítsák a külön beiskolázási számmal rendelkező magyar csoportot, a matematika, vagy a történelem szakhoz hasonlóan. Távlati terv a külön kar létrehozása. /Kiss Olivér: Ősztől magyar csoport indulhat a BBTE jogi karán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2000. május 4.

Szilágyi Pál professzor /Kolozsvár/ összefoglalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ jelenleg 25 000 diák tanul, ebből 5000 magyar nemzetiségű. Az egyetem 103 címen ad diplomát, alapképzésben. Ebből magyar nyelvű képzés 35 szakon folyik. Teljes magyar nyelvű képzésben részesül az egyetemen majdnem 3500 diák. Az elkövetkező évek beiskolázási keretszáma szerint körülbelül 1400-as évfolyamokkal lehet számolni, természetesen az összes szakok alapul véve. Tehát négy év múlva évente 1400 magyar értelmiségit ad az egyeteme a romániai magyarságnak. A BBTE szinte teljesen el tudja látni a tanárképzést, majdnem teljesen a tanító- és óvónőképzést. Van újságíróképzés, a politikai tudományokban, és legújabban - pár hete - jogi karon is elindítottak egy kurzust, a közgazdaságin kettőt. Végre a jogi karon is elindulhat a magyar nyelvű képzést, ami azt jelenti, hogy az ott sikeresen felvételizett magyar hallgató részlegesen magyar nyelven tanulhat. A közgazdasági karon szintén indíthattak két magyar nyelvű kurzust. Ígéret van rá, hogy ősztől három szakon el tudjuk indítani a magyar nyelvű képzést. Külön beiskolázási számot kaptak, 25+25+25, tehát 75 helyet. Ezzel majd sikerül elérni a jogi és közgazdasági képzést magyar nyelven. - Minden olyan karon, ahol magyar nyelvű képzés is folyik magyar dekánhelyettest, vagy tudományos titkárt tudtak megválasztani. Külön tudták választani minden tanszéken a román, magyar és német tanári állásokat. - 1990-ben a BBTE-n 80 fős volt a magyar tanári kar. Jelenleg a BBTE-n tanító magyar nyelvű, főállású tanárok száma 260, nagy részük fiatal, az átlagéletkor 32-35 év között van. Mindezek a pozitív változás nem véglegesnek mindaddig, amíg a BBTE struktúráját, beleértve a magyar tagozat struktúráját, törvényileg nem szentesítik. Elég csak egy rosszabb politikai helyzet, és nem adnak megfelelő beiskolázási keretszámot. Törvényi megerősítés nélkül felszámolható a magyar részleg, úgy ahogy történt a két egyetem egyesítése után. Szükséges, hogy a BBTE-n a magyar tagozat önállósuljon: magyar karok, magyar tanszékek és magyar szenátusi csoport legyen. - Jelenleg 24 magyar szenátusi tag van a 101-ből, ez nem elhanyagolható szám egy szavazás alkalmával. - Megoldatlan a magyar nyelvű műszaki oktatás, mezőgazdasági oktatás, zene-, képzőművészeti és - még ha három szakon el is indult- a közgazdászképzés. Kolozsváron az Agronómiai Intézetben volt magyar nyelvű oktatás. A Műszaki Egyetemen nagyon sok magyar nyelvű tanár dolgozik. A Gh. Dima Konzervatóriumban volt magyar tagozat, de a zenekonzervatórium botrányos módon szabotálta, hogy visszaállítsák e tagozatot. A képzőművészetin ugyanaz a helyzet. Itt a kormánynak kell lépnie. A professzor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem lehet lépni. A Petőfi-Schiller Egyetem nem a legjobb megoldás, mégis ez is egy lehetőség. Amit a BBTE profilja miatt nem tud megvalósítani, azt megvalósíthaná ez az egyetem, állami pénzből. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyar egyetemről, felsőfokú oktatásról Szilágyi Pál professzor számol be olvasóinknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2000. július 1.

Somai József, a rendszerváltás után Kolozs megye első magyar nemzetiségű főjegyzője visszaemlékezett az indulásra. 1990. január elején a Nemzeti Megmentési Front a végrehajtó bizottság és néptanácsok helyett megyei, városi, községi polgármesteri hivatalokat hozott létre. Ezek működtek az 1992-es helyhatósági választásokig. A Babes-Bolyai jogi karán titkárként dolgozó Somait az RMDSZ javasolta erre a posztra. 1990-ben, amikor odakerült, Kolozs megye hivatalában a 107 alkalmazottból 4 volt magyar, de egyik sem vezető tisztségben. Hosszú évtizedek ő lett az első magyar megyei szintű vezető. Ranga főügyész lett a polgármester, Nicolici az alpolgármester, ő pedig a titkár. A vállalatoknál 89 előtt magyar igazgatója csupán a Flacarának volt, és egy-egy aligazgató a városi közlekedési vállalatnál, illetve a sörgyárnál. A vezetőségváltásnál ilyen szinten sem történt áttörés, a 22 százalékos arány kevés volt ehhez. Somai nagy feladata volt a parlamenti választási kampány előkészítése és levezetése. Az RMDSZ összehívta a jelöltállító gyűlést. A lista élén a következő nevek szerepeltek: Pillich, Podhrádszky, Eckstein, Buchwald, majd őt javasolták a lista elejére, így került a harmadik helyre. - Az első hetekben az iskolakérdés került a kisebbségi magyar politikum figyelmének központjába. Kolozsváron a Kása Zoltán féle egyetemkezdeményezést több mint száz értelmiségi írt alá. Megalakult a Bolyai Társaság, amely az önálló Bolyai egyetem újraindítását tűzte ki célul. Közben országszerte beindult az iskolaharc, amely Marosvásárhelyen robbant ki a Bolyai Líceum ügyben. Kolozsváron sikerült leválasztani a Brassai Líceum román tagozatát is. A marosvásárhelyi etnikai összecsapás fordulópontot jelentett Kolozsvár életében is. Kolozsváron is megjelent a Vatra Romaneasca és a PUNR. Kolozsvárt akkor kezdte meghódítani az értelmiségi nacionalizmus. Somai József áprilisban alpolgármester lett. Az 1990 májusi parlamenti választások után megindult a visszarendeződés, a helyhatóság nagyfokú átpolitizálása. Kolozs megye prefektusának azt a Grigore Zancot nevezték ki, aki korábban a pártbizottság felelős tagja volt. Az RMDSZ-nek felajánlottak két tisztség nélküli helyet a megyei bizottságban, Somai részére pedig a városi alpolgármesteri széket. Az RMDSZ viszont úgy döntött, hogy vagy megőrizheti az alprefektusi tisztséget vagy nem vállal semmit. Ez rossz döntés volt, mert így az RMDSZ kiesett a helyi közigazgatásból. 1990 augusztusától 1992 tavaszáig, az első helyhatósági választásokig egyetlen magyar sem vett részt a Kolozs megyei helyhatóságban, semmilyen szinten. - Somai József felhívta a figyelmet arra, hogy egy 1989 márciusában készült kimutatás szerint Kolozs megye magyarsága 29,7 százalék volt. Ez a szám megegyezik a történelmi magyar egyházak híveinek számával is. Az 1992-es népszámlálás viszont csak 19 százalékos magyar lakosságot mutatott ki. Somai ebben a népszámlálási adatok szándékos meghamisításának bizonyítékát látja. Két év alatt nem fogyhat 10 százalékot egy közösség. /Gál Mária: Útban az önkormányzat felé. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2000. július 10.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozataira minden eddiginél több helyet hirdetnek meg a következő tanévre. Az 1040 államilag finanszírozott hely mellett tandíjas helyekre is versenyezhetnek a líceumot végzett diákok. A Romániai Magyar Szó közölte a felvételi tájékoztatót, az induló szakokat, a felvételi követelményeket. Magyar nyelv és irodalom - román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom: 50 hely, magyar néprajz - magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom: 15 hely. Történelem - 20 hely, történelem-művészettörténet - 5 hely, történelem-régészet - 5 hely, történelem-könyvtártan - 10 hely. Filozófia - 25 hely. Jogi kar - 40 hely. Közgazdasági Kar: marketing - 25 hely, pénzügy-biztosítás - 25 hely, gazdasági informatika - 25 hely. Matematika - 20 hely, informatika - 25 hely, matematika-informatika - 25 hely. Fizika - 25 hely, matematika-fizika - 20 hely. Kémia - 20 hely, kémia-fizika - 20 hely. Biológia - 25 hely, biológia-kémia - 20 hely, ökológia és környezetvédelem - 15 hely, biológia-geológia - 15 hely. Lélektan - 20 hely. Földrajz - 25 hely. Politikai tudományok - 15 hely. Testnevelés és sport - 20 hely. Református Teológiai kar: Teológia-magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom - 30 hely. Teológia-történelem - 10 hely. Teológia-szociális munkás - 20 hely. Római Katolikus Teológiai Kar: Teológia-magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom - 25 hely. Teológia-történelem - 15 hely. Az egyetem kihelyezett főiskoláinál: informatika főiskola (Csíkszereda) - 20 hely. Turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós) - 24 hely. Menedzsment főiskola (Sepsiszentgyörgy) - 30 hely. Tanítóképző-angol nyelv főiskola (Kolozsvár - 24 hely, Székelyudvarhely - 30 hely, Kézdivásárhely - 30 hely, Szatmárnémeti - 24 hely), tanítóképző-francia nyelv főiskola (Nagyenyed) - 25 hely, tanítóképző főiskola (Marosvásárhely) - 20 hely. Helyi közigazgatás főiskola (Szatmárnémeti - 20 hely, Sepsiszentgyörgy - 24 hely). /Felvételi tájékoztató a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozataira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2000. szeptember 18.

Kézdivásárhelyen ősztől új főiskolai képzés indul: román nyelvű főiskolai képzést indít a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem. A távoktatási képzésre több mint háromszázan iratkoztak be. A legnagyobb az érdeklődés a jogi kar iránt. Bár ígéret van a magyar nyelvű képzés indítása iránt, egyetemi oktató hiányára hivatkozva az egyhamar nem várható. Gábor Rezső, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a román távoktatási rendszer egyik kezdeményezője arra hivatkozott, hogy tíz éve hiába vártak a magyar egyetemre, most élni kell a lehetőséggel. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta, hogy Háromszékről csupán egyetlen pályázat érkezett, a Székely Nemzeti Múzeum kutatócsoportjától, háttérintézmény kiépítésére. /Farkas Réka: Román főiskolai képzés indul Kézdivásárhelyen. Kihasználatlan lehetőségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2000. december 9.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem idén ilyen megállapodást kötött a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Ennek előnyeit egyelőre a jogi kar diákjai élvezhetik. A szerződés értelmében a két egyetemen a diákok párhuzamosan végezhetik tanulmányaikat, majd diplomát is szerezhetnek ilyen módon. Emellett be lehet iratkozni egy másik európai egyetemre is. Az érdeklődők négy lezárt félévvel vagy az egyetem elvégzése utáni két évben kérvényezhetik felvételüket a testvéregyetemre, ahová az e célra fenntartott helyek számának függvényében veszik fel őket. - A hallgatóknak csupán a kötelező tantárgyakból kell mindkét egyetemen vizsgázniuk, a többi tárgy esetén szabadon választhatnak a két egyetem között. Továbbá a megállapodás értelmében a tanulmányok befejezése után mindkét egyetemen jogi licenciátusi vizsgára kerül sor. A BBTE chartája szerint a licenciátusi vizsgát bármikor le lehet tenni az egyetem elvégzése után; a PPKE-en csupán az egyetem elvégzését követő három évben nyílik erre lehetőség. - Az egyezménybe foglaltakat még jóvá kell hagyni a két egyetem szenátusának, de a PPKE-n való tanulást már lehet kérvényezni. /Kokoly Zsolt: Új lehetőségek a jogon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2002. július 11.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2002. december 9.

Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2003. február 1.

Új szakok indulnak a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozatán, tájékoztatott jan. 31-én dr. Cseke Péter, a Politológia és Közigazgatási Kar dékánja, amikor Csíkszeredába látogatott. A Márton Áron Gimnáziumban ismertette azokat a karokat, amelyeken működik magyar tagozat, és azokat a már meglévő és újonnan indított szakokat, amelyekre felvételit hirdetnek. 2003-ban újdonságnak számít Kolozsváron a fizika-informatika szak, a geológia-földrajz, a magyar néprajz-filozófia, filozófia-társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, a (református) vallástanári-zenepedagógia (egyházi zene), valamint a (katolikus) vallástanári-szociális munkás szak. Újdonság a Sepsiszentgyörgyön induló orvosi technika és gyógyászati eszközök kezelése 3 éves főiskolai szak és Gyergyószentmiklóson a környezettudomány 3 éves főiskolai szak. Ez utóbbi egy újonnan induló kar a Környezettudományi Kar keretében. Az 5 éves távoktatási formát ettől az évtől bevezetik a magyar néprajz, történelem, filozófia, szociológia, szociális munkás, pénzügy-biztosítások, gazdasági informatika, marketing szakokon. A jogi karon nincs magyar tagozat. A magyar jelentkezők számára külön keretet biztosítanak, néhány tantárgyból magyarul is folyik oktatás, ám a jogi fakultás tanítási nyelve a román. /Takács Éva: Új szakok a Babes-Bolyai Egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.1./

2003. február 28.

Kilenc magyarországi egyetem rektor-helyettese érkezett febr. 27-én Kolozsvárra, hogy megbeszéléseket folytassanak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségével. A felsőoktatási intézmények vezetői tárgyalnak együttműködésükről, és felvázolják a jövőt illető terveiket. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese elmondta, ebben többek között diákcsere, közös magiszteri és doktorátusi programok, közös ülésszakok, valamint a kreditrendszer összehangolása szerepel, amely a diákok számára az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja.A vendégtanár-programok mellett szóba kerül majd az egymásra épülő, kétciklusú képzésen alapuló felsőoktatási rendszer bevezetése is. Néda kifejtette: néhány önálló magyar szak esetében - mint a közgazdasági vagy jogi kar - a megfelelő oktatói testület hiánya miatt rákényszerülnek, hogy más egyetemek oktatóit hívják meg. Az egyetemek közötti szerződés kiegészítésének aláírására Árkosalján kerül sor. /Lázár Lehel: Rektorok találkozója Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2003. szeptember 30.

Elkezdődött az új egyetemi tanév. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora tanévnyitó beszédében elmondta: az egyetemen idén mintegy 45 ezer diák tanul, az intézményben román nyelven 88, magyar tagozaton 52, német vonalon pedig 13 szakon folyik az oktatás. Néda Árpád rektor-helyettes a Szabadságnak elmondta: a magyar nyelvű oktatás területén több újítást is megvalósítottak. A Református Teológia Kar keretében beindult a didaktikai teológia - kántorképző szak, ami hiánypótló e téren, és lehetővé teszi, hogy a vallástanárit végzett diákok kántorként is dolgozzanak. Ugyanakkor a Közgazdasági Tudományok Karon és a Jogi Karon tovább nőtt a magyar vonalon tanuló egyetemi hallgatók száma. A BBTE-n jelenleg 9511 magyar anyanyelvű diák tanul, ebből mintegy hatezer a magyar tagozatra járó egyetemi hallgatók száma. A Bölcsészkaron a román hallgatók kérték egy magyar nyelvű előadás beindítását nem magyar anyanyelvű egyetemisták számára. A mester- és doktoranduszképzésre vonatkozóan a rektor-helyettes kifejtette: idén több karon is indult magyar mesterképzés, és az itt oktató tanárok száma is megnőtt. Az elmúlt évben több magyar professzor is megkapta a mester- és doktorandusz vezetés jogát, ami lehetővé teszi, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön vizsgázhassanak, és magyar nyelven írják doktoranduszi téziseiket. /Pap Melinda: Elkezdődött az új egyetemi tanév. Idén mintegy 45 ezer hallgató tanul a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998