udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: BBTE Kozgazdasag es Gazdalkodastudomanyi Kar

1993. július 14.

A Romania Libera című bukaresti román lap is elítélte Funar polgármester újabb ötletét: a Brassai Líceumban akarja elhelyezni a közgazdasági kar egy részét. /I.Ionescu: Funar lámpással keresi a bajt /a cikk magyar fordításban:/ Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1996. március 31.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Kara és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ Közgazdasági Klubja márc. 22-23-án nemzetközi konferenciát rendezett Értéktőzsdei perspektívák Közép-és Kelet-Európában címmel. A konferencia kétnyelvű volt, román és angol. Budapestről és Prágából is érkeztek előadók. /Csomafáy Ferenc: Tízesre vizsgáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./

1996. augusztus 14.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közli az 1996/97-es tanévre engedélyezett helyek számát, külön feltüntetve azt, hogy mely szakokon indul magyar nyelvű képzés. Magyar nyelv és irodalom szakra 50 fő vehető fel, tovább helyek vannak az idegen nyelvvel párosítva. Új szakként indul 1996-tól a római katolikus teológia-történelem, ugyanúgy református teológia-idegen nyelv szak /20-20 fővel/. Sok szakon indul magyar nyelvű képzés, kivétel a jog, a közgazdasági kar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

1996. augusztus 14.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közli az 1996/97-es tanévre engedélyezett helyek számát, külön feltüntetve azt, hogy mely szakokon indul magyar nyelvű képzés. Magyar nyelv és irodalom szakra 50 fő vehető fel, tovább helyek vannak az idegen nyelvvel párosítva. Új szakként indul 1996-tól a római katolikus teológia-történelem, ugyanúgy református teológia-idegen nyelv szak /20-20 fővel/. Sok szakon indul magyar nyelvű képzés, kivétel a jog, a közgazdasági kar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

1997. február 27.

Febr. 9-11-e között a Babes-Bolyai Egyetem küldöttsége, élen Andrei Marga rektorral Budapesten járt, a Közgazdaságtudományi Egyetemmel való együttműködésről, tanár- és diákcserékről, hallgatók nyári gyakorlatáról tárgyalt Andorka Rudolf rektorral, aki ajándékként könyvcsomagot adott át a kolozsvári közgazdasági kar részére. Marga vezetésével tárgyaltak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vezetőségével, majd a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európai Egyetemmel. szintén az együttműködésről. Minderről a küldöttség egyik résztvevője, dr. Vincze Mária számolt be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1997. április 2.

Harminc éves egyetemi tevékenysége után sem tudja, mi is lehet az a tagozat, amely "nekünk egyáltalán jó" - szólt hozzá a Bolyai Egyetem vitájához Somai József. A Bolyai Tudományegyetem felszámolásának szándéka hamarabb megszületett, mint az erőszakos egyesítés. A magyar közgazdasági kart már 1953-ban megszüntették, 1956-ban 35 oktatói tisztség csökkentésére kényszerítették az egyetemet. Az 1959-es egyesítés azután a magyar egyetemi oktatás végleges felszámolásához vezetett. Az egyesítés után a magyar tagozat semmilyen döntési hatáskörrel nem rendelkezett. Ez napjainkban "alapvető tanulság kell legyen". Elképzelhető olyan tagozat, amely biztosítja az önálló döntéshozatalt? Ennek a tagozatnak rendelkeznie kell saját döntéshozó szervvel /szenátus/, végrehajtó szervekkel /dékánátusok, tanszékek/, önálló költségvetéssel, saját tanfelügyelettel /előadótermek, tanszékek, stb./. Akkor miért nem önálló egyetem? A magyar közösségnek elvitathatatlan jog az önálló magyar egyetem. /Somai József: Különbségek jönnek, mennek... /Apropó egyetemi tagozat/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. április 2.

Márc. 28-án zárultak a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német vegyes bizottságának ötnapos tárgyalásai, amely az egyetem multikulturális struktúrái fejlesztési módozatainak kidolgozását tűzte ki célul. A BBTE sajtóközleménye szerint az egyetem rektorából, rektor-helyetteseiből, dékánjaiból, dékán-helyetteseiből, a szenátus szabályozó bizottsági tagjaiból, illetve a magyar tanszékvezetőkből álló bizottság megvitatta az egyetem magyar tanszemélyzetének a kérését a BBTE keretei között önállósuló magyar tagozat létrehozását illetően. A bizottság egyöntetűen az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű román, magyar és német nyelvű oktatás megszervezése mellett foglalt állást. A bizottság felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz a teljes körű román, magyar és német nyelven való oktatást szavatoló törvényes garanciáért. Két tervezet készült, a román tanároké, az ún. "Agachi-terv" és a magyaroké, a Szilágyi Pál prorektor által előterjesztett ún. "Szilágyi-terv". A Szilágyi-terv értelmében a jelenleg több mint két tucat szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat négy /majd öt/ kar - Természettudomány-Matematika, Bölcsészet-Társadalomtudomány, illetve a már létező Római Katolikus Teológia és Protestáns Teológia, majd a tanügyi törvény módosításával lehetővé váló Jogi és Közgazdasági Kar tömörítené. A BBTE szenátusa magyar tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni, továbbá vétójoguk lenne a magyar oktatást érintő kérdésekben. Ezzel szemben a román terv /Agachi-terv/ szerint a magyar felsőoktatás megteremtése kimerülne a magyar hallgatók és tanárok létszámának emelésében. A magyar szakokkal kapcsolatos kérdésekben egy közös, fele-fele arányú román-magyar bizottság döntene. A Szabadság kérésére Szilágyi Pál rektor-helyettes nem kívánt kommentárt fűzni a tárgyalások menetére. Az egyetemi kutatócsoportok változatlanok maradnának, tette hozzá. /Sz. K.: Négy magyar karért kardoskodunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. április 12.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem 83 magyar tanárának az egyetem rektorátusához benyújtott beadványban kifejtette álláspontját, melyben javaslatot tettek magyar tagozat létesítésére. A következő alapelvekre hívják fel a figyelmet: az egyetem chartája ismerje el az egyetem kétnyelvűségét, a román és a magyar nyelv azonos értékű használatát az oktatói, a tudományos és az adminisztratív tevékenységben; egyenlő szenátusi képviselet; a költségvetésből a magyar tagozatnak járó rész önálló kezelése és felhasználása. Javaslataik: három új magyar tannyelvű kar, a természettudományi, a filológia és a társadalomtudományi, valamint jogi és közgazdasági kar létesítésére; az egyetemi káderek tudományos tevékenysége továbbra is a jelenleg is létező tudományos szemináriumok keretében folytatódna, közösen a román és német tagozatok tanáraival; az egyetem anyagi alapjait továbbra is közösen használnák. A magyar tanárok szerint javaslataik azt a célt szolgálják, hogy kiküszöböljék a megfelelő magyar szervezési struktúrák hiánya okozta nehézségeket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

1997. április 25.

Béres András államtitkár nyilatkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos oktatási minisztériumi álláspontról. Ezek szerint az egyetem problémáit az egyetemi autonómia keretében kell megoldani,a határozatokat pedig utólag kell megerősíteni kormányhatározattal. Az egyetem tanárai javasolták a magyar nyelvű matematikai, természettudományi, irodalmi, társadalomtudományi, teológiai, jogi és közgazdasági tanszékek létrehozását. Egyes szakokon, például a jogon és a közgazdasági karon az oktatás nem csak magyar nyelven folyna, hogy a végzettek helytállhassanak román nyelvű alkalmazási versenyvizsgákon. A magyar tanszékek számára a tanárokat kolozsvári és marosvásárhelyi értelmiségiek közül toborozzák. A minisztérium szerint adottak a feltételek a problémák megoldására a következő egyetemi év megkezdéséig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1997. április 26.

A Szabadság közölte a Babes-Bolyai Tudományegyetem 1997-es beiskolázási tervét. Magyar nyelvű csoportok a következő szakokon a következő létszámban indulhatnak: biológia 25, biológia-kémia 10, kémia 20, kémia-fizika 20, jogtudomány 30, testnevelés 25, filozófia 20, fizika 25 földrajz 20, geológia-földrajz 10, informatika 25, történelem 20, újságírás 10, magyar nyelv és irodalom 50, matematika 40, matematika-fizika 10, pedagógia-magyar nyelv és irodalom 10, pszichológia 10, szakpszichológia 40, szociológia 15, református teológia-társadami gondozás 12, református teológia-bölcsészet 8, színészet 5, művészettörténet 20, színháztudomány 20. - a műszaki oktatás tagozatain, a közgazdasági karon nincs magyar nyelvű képzés. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

1997. május 15.

A közelmúltban Nagyváradon tartották meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ szervezésében a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjét a magyar iskolások számára. Az ünnep megnyitóján Péntek János, a magyar szak tanszékvezetője beszédében a magyar nyelv megítéléséről beszélt. Péntek professzor az 1996. évi Hungarológiai Kongresszuson, melyet Rómában tartottak A hitélet anyanyelvűsége címmel tartott előadást. Kitért arra, hogy a katolikus egyház a vatikáni zsinaton az anyanyelv használatát bevezette, ez segített a kisközösségeknek. A moldvai csángók viszont többszöri kérésük ellenére nem gyakorolhatják a hitéletet anyanyelvükön, az eredménye a gyors asszimiláció. Külföldi egyetemeken van érdeklődés a magyar nyelv iránt, idehaza ez nem tapasztalható. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak /Kolozsvár/ még ma sincs magyar kutatója,a bukaresti Nyelvtudományi Intézet nem foglalkozik a magyar nyelv kutatásával, elmélyed viszont a hindi nyelv búvárlásában. Az utóbbi hónapokban a helyzet változott, bíztató jelek vannak. - A Bolyai Egyetem vitájáról "nem kívánok most szólni. Elmondom a magam véleményét." A kétlépcsős önállósodás híve. Szerinte nem szétválással, hanem önállósítással kell létrehozni a -Bolyai Tudományegyetemet, az 1945-ben létezett hagyományos karokkal, a bölcsész-, természettudományi, jogi és közgazdasági kar újraszervezésével. Nem mondatunk le a Bolyai önállósodásáról, hangsúlyozta. /Komoróczy György: Közéleti teret a magyar nyelvnek. Nagyváradi beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1998. július 9.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar professzorainak többsége és számos értelmiségi írta alá azt a 163 kézjegyet tartalmazó memorandumot, amelyet az egyetem szenátusának, valamint Emil Constantinescu államfőnek juttattak el. Az aláírók követelik, hogy az intézmény chartájába foglalják bele az egyetem kétnyelvű voltát, ami a román és magyar nyelv egyenlő használatát feltételezné az oktatásban. A memorandum aláírói követelik, hogy létesüljön több olyan fakultás, ahol kizárólag magyarul folyik az oktatás, ezek: természettudományi kar, matematikai kar, bölcsészkar, politológia, jog- és közgazdasági kar. Meg kell teremteni a református és római katolikus teológia működésének feltételeit az egyetemen. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarságnak joga van egy kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetemhez. /Nyelvi egyenlőséget követelnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./

1998. augusztus 26.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és a rektorátus részéről a magyar nyelvű oktatásért felel. A BBT-n 4000 helyre lehet felvételizni, ebből csaknem 800 hely a magyar nyelvű szakoké. A több mint 80 szakból 38 szakon lehet teljesen magyar nyelvű képzéssel diplomát szerezni. Szilágyi felsorolta a magyar nyelven is induló szakokat. A magyar nyelvű jogászképzés nem indult meg. Az RMDSZ kérésére a minisztérium most is biztosít 50 helyet, azonban a jogi kar ellenállása miatt nem indulhat meg a magyar nyelvű képzés. A közgazdasági karon tavaly nem sikerült megindítani a magyar tagozatot, Szilágyi reméli, hogy idén indulnak magyar csoportok. A BBT szenátusában a magyar tanárok 18 %-ost képviselnek, az egyéb nemzetiségek 2 %-ot, a 80 %-os többséget a románok alkotják, ez érvényesül a szavazásoknál. Szilágyi ismételten hangsúlyozta, hogy a kétmilliós magyarságot megilleti az önálló magyar egyetem. /Csomafáy Ferenc: A mi dolgaikban mi dönthessünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1998. december 3.

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1999. augusztus 24.

A 81 éves Kerekes Jenő kolozsvári egyetemi tanárnak, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnökének megjelent 88 tanulmánya (ebből 11 könyv alakban, magyarul, románul és németül), 12 egyetemi jegyzete, számtalan szakfolyóirati munkája. Napjainkban is sokat oktat, szervez, tanácskozik. 1944 augusztusától Kerekes Jenő lett a Méhkas Diákszövetkezet ügyvezető igazgatója, egészen 1946-ig. Ráálltak a könyvkiadásra és együttműködtek a Móricz Kollégiummal, amely a magyar kollégiumokat tömörítette, székhelye a Mátyás-házban volt. Azután 1948 decemberéig a Magyar Népi Szövetség jogügyi, majd később gazdasági osztályának a vezetője volt. 1948-ban kinevezték egyetemi tanárnak a Bolyai Egyetem Jog- és Közgazdaságtudományi Karára. A Bolyain a közgazdasági kar felszámolása már 1956-ban elkezdődött, akkor ugyanis Bukarestbe összpontosították a közgazdászképzést, Kolozsváron fokozatosan felszámolták azt. 1959-től csak románul adhatott elő az egyetemen. Kerekes Jenő amióta nyugdíjas azóta is megszakítás nélkül dolgozik, előad Kolozsváron a Babes-Bolyain, a Dimitrie Cantemiren, a Gábor Dénesen, Nagyváradon a Sulyok István Főiskolán. /Ördög I. Béla: Az örök cserkész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

1999. szeptember 9.

Az anyanyelvi oktatás egészét tekintve az RMDSZ elégedett a jelenlegi helyzettel. Az elmúlt évekhez képest sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Nagy István, az RMDSZ oktatási alelnöke. Az RMDSZ képviselői szerint 1989 után először tapasztalható a magyarul tanuló diákok számának növekedése. Az 1999-2000 tanévben Kolozs megyében körülbelül 550 magyar diák részesül az elméleti oktatásban, a szakiskolákban pedig 125 helyet sikerült biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: annak ellenére, hogy számos megye szakiskoláiban sikerült magyar osztályokat indítani, a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok. Véleménye szerint ennek a korábbi években megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelven történő szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. Hozzátette: hiányoznak a tankönyvek. - A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ tanító magyar tanárok elégedettek a felsőfokú magyar oktatás helyzetével, de úgy látják, hogy szükség lenne az anyanyelvi oktatás további fejlesztésére a jogi és közgazdasági karokon. Az 1999-2000-es egyetemi évben a jogon a nemzeti kisebbségek számára 45 helyet biztosítanak /ebből 10 fizetett/, a közgazdasági karon pedig több tantárgyat anyanyelven oktatnak. Az 1999-2000-es egyetemi évre a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a kihelyezett kollégiumokban a magyar fiatalok számára 780 helyet biztosítottak. Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta: a magyar fiataloknak fenntartott helyek száma megfelel a szükségleteknek. Ennek ellenére a BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karok létesítéséről. /Az RMDSZ elégedett az anyanyelvi oktatás helyzetével A BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1999. szeptember 18.

A 80 éves Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ a közgazdasági karon végzett, majd Kolozsváron a - Teleki Pál szorgalmazására - született Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, tanársegéd, egy év múlva az intézet aligazgatója. Imreh István megvédte a székely közbirtokosságokról írott doktori tézisét. 1948-tól a Bolyai Tudományegyetemen előadótanár a közgazdasági és jogi, majd a történelem karon. Korjelzővé vált, hogy megszüntetett intézményekben dolgozott. A MÁGISZ-nál volt közgazdász, de ez azután jellegét vesztette. A Móricz Zsigmond Kollégiumot /Kolozsvár/ tanárfelelősként igazgatta: megszüntették. Az Erdélyi Tudományos Intézetnek dolgozott, amelyet megszüntettek. A magyar Bolyai-egyetem is a múlté, az Erdélyi Múzeum-Egyesület szétverése után annak a levéltárát igazgatta, de azután a levéltárat is elvették. - Imreh István neve a mai magyar történettudományban elválaszthatatlan a székely (de nem csak a székely) faluközösség kutatásától. Ezeknek Tamási Áron szavaival "mint egy balladának, olyan szigorú a formája. De emberi számítás szerint legalább biztos, megtartó és erős." Imreh Istvánt 1977-ben tiszteleti tagjává választotta a Magyar Néprajzi Társaság, 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatta, Entz Géza-díjat kapott, és tiszteleti tagja lett az EME-nek. Megjelent az ünnepelt tudós új tanulmánykötete: Erdélyi eleink emlékezete (1550-1850) /Polis Könyvkiadó és a Teleki László Alapítvány/. /Dávid Gyula: "Igyekeztem jó tanár lenni, s igazat írni" Születésnapi beszélgetés Imreh István professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1999. december 1.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. január 8.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a kari és egyetemi szintű választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemen működő 18-ból 13 karon, ami 40 szakot jelent, magyar nyelven is folyik tanítás. Ezért az egyetem vezetőségébe kötelezően magyar tanárok is bekerülnek. A belső szabályzat biztosítja, hogy minden vezetőségi szervben arányos képviselettel rendelkezzenek, és a képviselőket maguk választják meg. A tanszékvezetői tisztségeket általában román tanárok töltik be, emellett mindenhol van egy magyar tanár, aki a magyar oktatás felelőse a tanszéken. A kari tanácsokon belül is biztosított az arányos képviselet, és ahol a dékán nem magyar (és ez az általánosabb, hiszen jelenleg csak a református és a katolikus teológiai karok dékánja magyar), két személy pályázhat a dékán-helyettesi posztra. A szenátusban minden karról magyar tanár is képviseli a tagozatot, beleértve a tanítóképző kollégiumokat is, melyek Kolozsváron kívül Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen működnek. A szenátus tagjai választanak egy magyar rektor-helyettest is. Szilágyi reméli, hogy a második félévtől a jogi és közgazdasági karon is beindul a magyar oktatás. Fontos lenne, hogy a tervezett öt magyar kar létrejöjjön, és ez irányítsa a teljes magyar oktatást. Bármikor be tudják indítani a matematika-természettudományi, humán tudományi, politikatudományi-jogi-közgazdasági, református teológiai és katolikus teológiai karokat, összesen mintegy ötven szakkal, melyek felölelnék a jelenlegi magyar oktatást. Tehát az egyetem készen áll: minden tanszéken különválasztották a román, magyar és német oktatói állásokat, ezenkívül mindenhol alkalmaztak egy magyar titkárnőt, aki a magyar tagozat adminisztratív munkáját elvégzi. Rektori szinten Hauer Melinda, mint a magyar rektor-helyettes titkárnője a magyar tagozat ügyeit intézi. A magyar tagozat év közben is önállósulni tudna, az egyetemen belül. /Rácz Éva: Készen állnak az önálló magyar tagozat létrehozására. Választások zajlanak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2000. február 5.

A magyar tagozat bármikor kész az önállósodásra, jelentette ki Szilágyi Pál, a BBTE rektor-helyettese. A magyar csoportok indításához minden csoportban legalább 10 magyar diáknak kell lennie. Azonban a közgazdaságin eddig rekordnak könyvelhető el az a csoport, ahol összesen nyolcan vannak magyarok. Az egész közgazdasági karon, - a négy évfolyamon összesen - mintegy 250 magyar diák tanul. A KMDSZ Közgazdasági Klubjának (KGK) nyilvántartása 150 embert ismer. A magyar tagozat önállósodását nagyon sok diák fenntartással kezeli, mert nem lenne tanár. Van két magyar tanár az egyetemen, de harminc éve románul adnak elő. Ebben a tanévben indítottak el egy programot, amelynek az a célja, hogy az egyetem mellett magyar nyelven biztosítsanak szakképzést a diákoknak. Ez a Közgazdászok Szakkollégiuma, és magyarországi vendégtanárok tanítják az érdeklődőket. Novemberben és decemberben összesen három hét végén tartottak intenzív előadásokat. /Gáspár Miklós, Rácz Éva: Nem kell nekem.Nem! Kell! (Nekem). = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2000. február 11.

Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2000. február 12.

Febr. 11-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újra Andrei Margát választották meg a BBTE rektorának. A rektor-miniszter ismertette azt a tervet, amellyel megpályázta a tisztséget. A szakmai tanulmánynak is beillő, 48 célkitűzést tartalmazó projekt a BBTE fejlődésének majd minden oldalát érinti. Ezek szerint emelik az egyetemi tanári fizetéseket, támogatják a magyar és német oktatási vonalak továbbfejlesztését stb. A tanárokat ezúttal is felszólította arra, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal, mert ez nem vezet semmire. A BBTE magyar oktatási vonaláért felelős prorektora Dr. Kása Zoltán, a Matematika-informatika Kar professzora lett. Dr. Kása Zoltán a jelenlévő magyar újságíróknak elmondta: a BBTE keretein belül a magyar oktatási vonal erősítéséért, a karok önállósodásáért fog síkra szállni. A prorektor öt kart említett az önállósodással kapcsolatban: a Protestáns és Római Katolikus Teológiát, a Természettudományi, a Jogi és Közgazdasági Kart, valamint a Bölcsészkart. /Szabó Csaba: Újra Andrei Marga a BBTE rektora. A miniszter szerint a tanévbefagyasztás hazai találmány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2000. február 16.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság febr. 12-én tartotta bővített elnökségi ülését Székelyudvarhelyen. Az elnökség beszámolt arról, hogy az ígéretek szerint már a jövő egyetemi évben beindul 3 magyar nyelvű szak a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán. A szakemberekből álló bizottság a következő szakokat javasolta: bank- és pénzügyek, marketing és gazdasági informatika. A felvételire készülő diákok megvásárolhatják a tesztkérdéseket tartalmazó füzetet magyar, illetve román nyelven. /Jövő tanévtől magyar közgazdászképzés Kolozsváron. Bővített ülést tartott az RMKT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2000. március 20.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő beszámolt a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának márc. 10-i budapesti üléséről. Az értekezlet napirendre tűzött egy kényes kérdést is: a romániai középiskolás diákok félig illegális Magyarországon való tanulását. Asztalos Ferenc képviselő kérte azon magyarországi tanintézetek névsorát, amelyek befogadták a diákokat, statisztikát arról, hogy a 3300 diák Erdély melyik településéből került ki. Ezen adatok birtokában lehet kidolgozni majd az oktatáspolitikai stratégiát, amely lelassítaná a kivándorlás folyamatát. - Márc. 13-án oktatáspolitikai tanácskozás zajlott az RMDSZ bukaresti székházában is. A szervezet határozott ígéretet kapott a jogi karon a közösségi jog, a közgazdasági karon a politikai gazdaságtan és a matematika anyanyelven való tanítását illetően az egyetemi tanév II. félévétől. Az elkövetkezendő egyetemi tanévben pedig külön beiskolázási helyeket biztosítanak a magyar diákok számára: a jogon 40, a közgazdaságon 75 helyet (25 helyet a menedzsment, 25-öt a pénzügyi-banki, 25-öt a gazdasági informatika szakon). /Bálint Rozália: Kényes kérdés a MÁÉRT-en. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. május 4.

Szilágyi Pál professzor /Kolozsvár/ összefoglalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ jelenleg 25 000 diák tanul, ebből 5000 magyar nemzetiségű. Az egyetem 103 címen ad diplomát, alapképzésben. Ebből magyar nyelvű képzés 35 szakon folyik. Teljes magyar nyelvű képzésben részesül az egyetemen majdnem 3500 diák. Az elkövetkező évek beiskolázási keretszáma szerint körülbelül 1400-as évfolyamokkal lehet számolni, természetesen az összes szakok alapul véve. Tehát négy év múlva évente 1400 magyar értelmiségit ad az egyeteme a romániai magyarságnak. A BBTE szinte teljesen el tudja látni a tanárképzést, majdnem teljesen a tanító- és óvónőképzést. Van újságíróképzés, a politikai tudományokban, és legújabban - pár hete - jogi karon is elindítottak egy kurzust, a közgazdaságin kettőt. Végre a jogi karon is elindulhat a magyar nyelvű képzést, ami azt jelenti, hogy az ott sikeresen felvételizett magyar hallgató részlegesen magyar nyelven tanulhat. A közgazdasági karon szintén indíthattak két magyar nyelvű kurzust. Ígéret van rá, hogy ősztől három szakon el tudjuk indítani a magyar nyelvű képzést. Külön beiskolázási számot kaptak, 25+25+25, tehát 75 helyet. Ezzel majd sikerül elérni a jogi és közgazdasági képzést magyar nyelven. - Minden olyan karon, ahol magyar nyelvű képzés is folyik magyar dekánhelyettest, vagy tudományos titkárt tudtak megválasztani. Külön tudták választani minden tanszéken a román, magyar és német tanári állásokat. - 1990-ben a BBTE-n 80 fős volt a magyar tanári kar. Jelenleg a BBTE-n tanító magyar nyelvű, főállású tanárok száma 260, nagy részük fiatal, az átlagéletkor 32-35 év között van. Mindezek a pozitív változás nem véglegesnek mindaddig, amíg a BBTE struktúráját, beleértve a magyar tagozat struktúráját, törvényileg nem szentesítik. Elég csak egy rosszabb politikai helyzet, és nem adnak megfelelő beiskolázási keretszámot. Törvényi megerősítés nélkül felszámolható a magyar részleg, úgy ahogy történt a két egyetem egyesítése után. Szükséges, hogy a BBTE-n a magyar tagozat önállósuljon: magyar karok, magyar tanszékek és magyar szenátusi csoport legyen. - Jelenleg 24 magyar szenátusi tag van a 101-ből, ez nem elhanyagolható szám egy szavazás alkalmával. - Megoldatlan a magyar nyelvű műszaki oktatás, mezőgazdasági oktatás, zene-, képzőművészeti és - még ha három szakon el is indult- a közgazdászképzés. Kolozsváron az Agronómiai Intézetben volt magyar nyelvű oktatás. A Műszaki Egyetemen nagyon sok magyar nyelvű tanár dolgozik. A Gh. Dima Konzervatóriumban volt magyar tagozat, de a zenekonzervatórium botrányos módon szabotálta, hogy visszaállítsák e tagozatot. A képzőművészetin ugyanaz a helyzet. Itt a kormánynak kell lépnie. A professzor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem lehet lépni. A Petőfi-Schiller Egyetem nem a legjobb megoldás, mégis ez is egy lehetőség. Amit a BBTE profilja miatt nem tud megvalósítani, azt megvalósíthaná ez az egyetem, állami pénzből. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyar egyetemről, felsőfokú oktatásról Szilágyi Pál professzor számol be olvasóinknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2000. május 16.

Máj. 16-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök tartotta szokásos heti tanácskozását az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel, amelyen jelen voltak a parlamenti frakciók vezetői, más szenátorok és képviselők is. Markó Béla beszámolt a máj. 15-i koalíciós egyeztetésről, amelyen a törvényhozás prioritásairól folyt konzultáció. Egyetértés alakult ki abban, hogy a legsürgősebb az állami gazdaságok privatizációjának törvénye, az államosított ingatlanok törvénye, valamint a helyi közigazgatás törvénytervezetének elfogadása. Az RMDSZ szerint amennyiben egy hónapon belül nem sikerül elfogadtatni ezeket a törvénytervezeteket, a megoldás csakis a kormány felelősségvállalása lehet e törvények tekintetében. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár bejelentette, hogy az Oktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében, amely már eljutott a Babes-Bolyai Egyetemre, az idén ősztől három magyar csoport indul a kolozsvári BBTE Közgazdasági Karán, éspedig a Bank és Pénzügy, a Menedzsment, valamint a Gazdasági Informatika szakon. E csoportok mindegyikében 25, összesen tehát 75 diák tanulhat magyarul, és a felvételi vizsgát is magyar nyelven lehet letenni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

2000. május 19.

A Tanügyminisztérium rendelete értelmében ősztől három magyar csoport indul a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán. Kötő József oktatásügyi államtitkár elmondta: ezek a bank és pénzügy, a menedzsment, valamint a gazdasági informatika csoportok lennének. Ezek mindegyikében 25, összesen tehát 75 diák tanulhat magyarul. A hallgatók a felvételi vizsgát is magyar nyelven tehetik le. Értesüléseik szerint a Tanügyminisztérium rendelete már eljutott a Babes-Bolyai Egyetemre. Kötő József pozitív döntésként értékelte a három magyar csoport beindítását. /Ősztől három magyar csoport indul a BBTE közgazdasági karán. Kötő József pozitívan értékeli a döntést. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2000. július 10.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozataira minden eddiginél több helyet hirdetnek meg a következő tanévre. Az 1040 államilag finanszírozott hely mellett tandíjas helyekre is versenyezhetnek a líceumot végzett diákok. A Romániai Magyar Szó közölte a felvételi tájékoztatót, az induló szakokat, a felvételi követelményeket. Magyar nyelv és irodalom - román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom: 50 hely, magyar néprajz - magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom: 15 hely. Történelem - 20 hely, történelem-művészettörténet - 5 hely, történelem-régészet - 5 hely, történelem-könyvtártan - 10 hely. Filozófia - 25 hely. Jogi kar - 40 hely. Közgazdasági Kar: marketing - 25 hely, pénzügy-biztosítás - 25 hely, gazdasági informatika - 25 hely. Matematika - 20 hely, informatika - 25 hely, matematika-informatika - 25 hely. Fizika - 25 hely, matematika-fizika - 20 hely. Kémia - 20 hely, kémia-fizika - 20 hely. Biológia - 25 hely, biológia-kémia - 20 hely, ökológia és környezetvédelem - 15 hely, biológia-geológia - 15 hely. Lélektan - 20 hely. Földrajz - 25 hely. Politikai tudományok - 15 hely. Testnevelés és sport - 20 hely. Református Teológiai kar: Teológia-magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom - 30 hely. Teológia-történelem - 10 hely. Teológia-szociális munkás - 20 hely. Római Katolikus Teológiai Kar: Teológia-magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom - 25 hely. Teológia-történelem - 15 hely. Az egyetem kihelyezett főiskoláinál: informatika főiskola (Csíkszereda) - 20 hely. Turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós) - 24 hely. Menedzsment főiskola (Sepsiszentgyörgy) - 30 hely. Tanítóképző-angol nyelv főiskola (Kolozsvár - 24 hely, Székelyudvarhely - 30 hely, Kézdivásárhely - 30 hely, Szatmárnémeti - 24 hely), tanítóképző-francia nyelv főiskola (Nagyenyed) - 25 hely, tanítóképző főiskola (Marosvásárhely) - 20 hely. Helyi közigazgatás főiskola (Szatmárnémeti - 20 hely, Sepsiszentgyörgy - 24 hely). /Felvételi tájékoztató a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozataira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2000. szeptember 18.

Részletesen kidolgozott pályázattal érte el a Székelyudvarhelyért Alapítvány, hogy az Apáczai és Illyés Közalapítvány ingatlanvásárlásra több millió forintot ítélt oda a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája /MÜFT/ kihelyezett tagozatára. Az udvarhelyi MÜFT 33 millió forintért központi épületet vásárolt /alapítványi támogatással/, a központi könyvtár mellé felhúzott háromszintes épületet. Jog, számvitel, pénzügy, gazdaságföldrajz - e tárgyak esetében a főiskola a romániai viszonyokhoz igazította a tananyagot. A tatabányai főiskola magyarországi akkreditációja folyamatban van. /Zilahi Imre: Közgazdasági Karként működne a MÜFT. Magas színvonal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2000. december 28.

A 2000. év különösen nehéz volt az RMDSZ számára, és nem volt könnyű nyilvánvalóan a romániai magyarságnak sem, szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban. A helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek sikerült erős önkormányzatokat létrehoznia: négy megyei önkormányzatot vezet a korábbi kettővel szemben, és ez nagyon fontos előrelépés, a parlamenti választásokon pedig erősebb frakciókat tudtak teremteni egy olyan négyesztedei kormányzás után, amelynek kapcsán egyesek szakadatlanul támadták az RMDSZ-t, annak vezetőségét. - Ha lassan is, de elindult a földtörvény alkalmazása. Kolozsváron a jogi és a közgazdasági karon anyanyelvükön tanulhatnak magyar hallgatók. Ez az év nyomorúságos esztendő volt sokak számára. A kisnyugdíjasoknak, a munkát kereső fiataloknak. - Riasztó a parlamenti választások eredménye: hihetetlenül előretört egy ultranacionalista irányzat. Markó hangsúlyozta: ″ez az évtized, amelynek végére pontot teszünk, már a miénk volt, a magyaroké, az erdélyi magyarságé. A szó minden értelmében közösséggé kovácsolódtunk, és nagyon remélem, hogy a következő évtized, a következő évszázad is a miénk lesz.″ Szeretnék elérni, hogy arányos költségvetési támogatásban részesüljenek az erdélyi megyék is. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998