udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: BBTE Reformatus Tanarkepzõ Kar

1998. június 15.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jún. 15-i sajtóértekezletén cáfolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatát. Eszerint az egyetemen létesítendő magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi karra vonatkozó koalíciós döntés érvénytelen, mert sérti az egyetemi autonómiát. Diaconescu szerint viszont az új kar nem jelent bővítést, csak a fennálló szekciók összevonását e név alatt. Az egyetemi szenátusnak azért nincs igaza, mert az egyetem felépítésére vonatkozó kérdéseket törvénnyel rendezik, az egyetemi autonómia pedig csak az így meghatározott egyetemi keret, struktúra működtetésére vonatkozik. A koalíciós döntésre vonatkozó szerdai közleményről azonban úgy vélekedett, hogy az "mintha nem felelne meg teljesen annak, amiben megállapodás született", ugyanis magyar csoport eddig is volt a nyelvi és irodalmi, valamint a néprajzi karon és ezért a koalíciós döntés ezek közös karként való működtetésére vonatkozik, nem kell egyetlen új munkahelyet sem létrehozni. A Babes-Bolyai keretében már működik, fűzte hozzá, a katolikus és református teológiai kar, e kettő mellett lenne a harmadik a magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar. Diaconescu szerint azonban nem kell Kolozsváron különálló magyar egyetemet létrehozni, amikor már létezik ott az általa "román-magyar egyetemként" jellemzett Babes Bolyai Tudományegyetem. /Diaconescu: Nem kell kolozsvári magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2000. július 10.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozataira minden eddiginél több helyet hirdetnek meg a következő tanévre. Az 1040 államilag finanszírozott hely mellett tandíjas helyekre is versenyezhetnek a líceumot végzett diákok. A Romániai Magyar Szó közölte a felvételi tájékoztatót, az induló szakokat, a felvételi követelményeket. Magyar nyelv és irodalom - román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom: 50 hely, magyar néprajz - magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom: 15 hely. Történelem - 20 hely, történelem-művészettörténet - 5 hely, történelem-régészet - 5 hely, történelem-könyvtártan - 10 hely. Filozófia - 25 hely. Jogi kar - 40 hely. Közgazdasági Kar: marketing - 25 hely, pénzügy-biztosítás - 25 hely, gazdasági informatika - 25 hely. Matematika - 20 hely, informatika - 25 hely, matematika-informatika - 25 hely. Fizika - 25 hely, matematika-fizika - 20 hely. Kémia - 20 hely, kémia-fizika - 20 hely. Biológia - 25 hely, biológia-kémia - 20 hely, ökológia és környezetvédelem - 15 hely, biológia-geológia - 15 hely. Lélektan - 20 hely. Földrajz - 25 hely. Politikai tudományok - 15 hely. Testnevelés és sport - 20 hely. Református Teológiai kar: Teológia-magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom - 30 hely. Teológia-történelem - 10 hely. Teológia-szociális munkás - 20 hely. Római Katolikus Teológiai Kar: Teológia-magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom - 25 hely. Teológia-történelem - 15 hely. Az egyetem kihelyezett főiskoláinál: informatika főiskola (Csíkszereda) - 20 hely. Turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós) - 24 hely. Menedzsment főiskola (Sepsiszentgyörgy) - 30 hely. Tanítóképző-angol nyelv főiskola (Kolozsvár - 24 hely, Székelyudvarhely - 30 hely, Kézdivásárhely - 30 hely, Szatmárnémeti - 24 hely), tanítóképző-francia nyelv főiskola (Nagyenyed) - 25 hely, tanítóképző főiskola (Marosvásárhely) - 20 hely. Helyi közigazgatás főiskola (Szatmárnémeti - 20 hely, Sepsiszentgyörgy - 24 hely). /Felvételi tájékoztató a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozataira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2002. május 24.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem /Kolozsvár/ a 2002–2003-as tanévre a következő tandíjmentes helyeket hirdette meg a magyar tagozat szakjain: matematika 19, matematika–informatika 25, informatika 22, fizika 20, matematika–fizika 14, kémia 24, kémia–fizika 22, biológia 20, biológia–kémia 10, ökológia és környezetvédelem 10, biológia és geológia 18, földrajz 15, földrajz és idegennyelv 18, jog 28, színészképzés 7, teatrológia 7, történelem 14, történelem–művészettörténet 5, történelem–archeológia 5, történelem–könyvtáros 10, archeológia–történelem 9, filozófia 20, szociológia 14, szociológia–antropológia 10, szociális gondozó 12, szociális gondozó–szociológia 12, szociális gondozó–pszichopedagógia 8, pszichológia 39, pszichopedagógia 17, pedagógia 8, marketing 21, pénzügy–bank 25, gazdasági informatika 28, politológia 16, újságírás 9, testnevelés 18, református teológia kar 45, római katolikus teológia kar 40. /Beiskolázási adatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2002. július 11.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2003. augusztus 14.

A szlovák kormány törvény-előkészítő tanácsa aug. 12-én úgy döntött, hogy ajánlja a kabinetnek az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törvénytervezet elfogadását. Erre a Révkomáromban létesítendő Sellye János Egyetem megalapításáról szóló tervezet tárcaközi egyeztetése után került sor. Szlovákia négypárti kormánya tavaly közzétett programnyilatkozatában kötelezte el magát - a kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja MKP) szabta elvárásoknak megfelelően - a három karral indítandó önálló magyar egyetem létrehozása mellett. Azóta többször is úgy tűnt, hogy az MKP törekvése zátonyra fut. A feladat sürgető, mert az eredeti elképzelések szerint a közgazdasági, tanárképző és református teológiai karokkal induló egyetemet 2004. január 1-jéig szeretnék létrehozni, és a tervek szerint ugyanezen év szeptemberében megkezdődne az oktatás. Révkomárom önkormányzata erre a célra a védelmi tárcától 40 millió koronáért megvásárolta a magyar történelem legendás bástyája, a révkomáromi vár központi épületét, rövidesen megkezdődhet a felújítása. A szlovák kormány az idén 100 millió, jövőre 62 millió, 2005-ben 72 millió, 2006-ban pedig 83 millió koronát tervez költeni az egyetem létrehozására és fenntartásának részköltségeire. /Önálló magyar egyetem létesül Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2003. szeptember 30.

Elkezdődött az új egyetemi tanév. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora tanévnyitó beszédében elmondta: az egyetemen idén mintegy 45 ezer diák tanul, az intézményben román nyelven 88, magyar tagozaton 52, német vonalon pedig 13 szakon folyik az oktatás. Néda Árpád rektor-helyettes a Szabadságnak elmondta: a magyar nyelvű oktatás területén több újítást is megvalósítottak. A Református Teológia Kar keretében beindult a didaktikai teológia - kántorképző szak, ami hiánypótló e téren, és lehetővé teszi, hogy a vallástanárit végzett diákok kántorként is dolgozzanak. Ugyanakkor a Közgazdasági Tudományok Karon és a Jogi Karon tovább nőtt a magyar vonalon tanuló egyetemi hallgatók száma. A BBTE-n jelenleg 9511 magyar anyanyelvű diák tanul, ebből mintegy hatezer a magyar tagozatra járó egyetemi hallgatók száma. A Bölcsészkaron a román hallgatók kérték egy magyar nyelvű előadás beindítását nem magyar anyanyelvű egyetemisták számára. A mester- és doktoranduszképzésre vonatkozóan a rektor-helyettes kifejtette: idén több karon is indult magyar mesterképzés, és az itt oktató tanárok száma is megnőtt. Az elmúlt évben több magyar professzor is megkapta a mester- és doktorandusz vezetés jogát, ami lehetővé teszi, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön vizsgázhassanak, és magyar nyelven írják doktoranduszi téziseiket. /Pap Melinda: Elkezdődött az új egyetemi tanév. Idén mintegy 45 ezer hallgató tanul a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2004. február 1.

Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelte múlt év decemberében a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara. 1993 végén kezdték meg a református vallástanár-képzést. A valláspedagógia-magyar, -német, -angol, -francia nyelv és irodalom, -szociális asszisztens kettős képesítéssel végzett első tanárnemzedék 1998-ban szakvizsgázott. 2002-ben valláspedagógia-zenepedagógia szakkal bővült a nappali tanárképzés, amely mellett posztgraduális oktatás is folyik. Jövő tanévtől önálló doktori oktatást terveznek. Az évforduló alkalmából előadást tartott többek között Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora és Nóda Mózes, a Római Katolikus Teológiai Kar kancellárja. /Jubileum. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2004. február 26.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2004. augusztus 15.

A Bolyai Nyári Akadémia keretében júliusban volt a katolikus, református és unitárius vallástanárok továbbképző tanfolyama. A mintegy száz résztvevőnek – immár hagyományosan – a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása adott otthont. Dénes Ildikó és Molnár Sándor informatikusok vezetésével alapfokú számítógép-kezelést is elsajátíthattak az azt igénylők. A katolikus és protestáns vallástanárok az ökumené szellemében közösen is hallgattak előadásokat. Az előadók között volt Holló László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Katolikus Teológia Karának morálteológia tanára és Molnár János, a Református Teológiai Kar dékánja. Gál László, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője, valamint Kató Levente, a református tanfelügyelő szervezte meg a továbbképzést. /Ferenczi Attila: Vallástanárok továbbképzője. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./

2004. december 8.

Dec. 6-án köszöntötték Gálfy Zoltán teológiai professzort 80. születésnapja alkalmából Kolozsváron. Az ünnepségen átadták az erre az alkalomra összeállított emlékkötetet. Gálfy Zoltán beszédében felidézte ihletőit, példaképeit, egykori tanárait és mostani kedves barátait. Gálfy Zoltán /sz. Mezőbánd, 1924. okt. 6./ Kolozsváron a Református Teológiai Karon tanult, majd a Bolyai Egyetemen tanult tovább magyar–történelem szakon. Vásárhelyi János püspök felkínálta neki a püspöki titkári állást, melynek teendőit 1947–1960 között ellátta. A Protestáns Teológiai Intézet főkönyvtárosa volt, majd tanársegédi állást töltött be. 1974-ben megválasztották a protestáns egyháztörténeti tanszék előadótanárává, emellett latin és héber nyelvet is tanított. 1945–1946 között az Ifjú Erdély irodalmi lapot szerkesztette. 1984–1990 között a Református Szemle felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett. /F. I.: Változatlan lélekkel a változó világban. D. dr. Gálfy Zoltán professzor 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2005. november 15.

November 12-én Nagyenyeden, a Vártemplomban lépett fel a Protestáns Teológiai Intézet Énekkara, a BBTE Református Vallástanárképző Karának zeneszakos hallgatói és a kolozsvári diákok alkalmi zenekara. A bevezető áhítatot dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora tartotta. A 40 tagú teológiai vegyes kar és a 23 tagú zenekar dr. Kovács László Attila teológiai tanár bibliai szövegre írt kantátáját (Kő-kantáta) adta elő. /Bakó Botond: Kórushangverseny a Vártemplomban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2005. december 2.

Magyar karok létrehozását kérte a BBTE szenátusától Egyed Emese, Kása Zoltán és Sárkány-Kiss Endre. A javaslat szerint az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a Természet-, Humán-, Társadalomtudományi Kar alkot majd. A már létező, és önálló magyar karként működő Református és Római Katolikus Vallástanárképző Kar a módosítás után is változatlanul működne tovább. A Közgazdaságtudományi, Jogi, Testnevelési és Pszichológia Karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe, ezek a jelenlegi, szakonkénti és nem nyelvi kritériumok alapján elkülönített karokban működnének tovább. A Természettudományi Kar a matematika, informatika, fizika, kémia, valamint biológia és geológia tanszékeket tömörítené. A Humántudományi Kar pedig a történelem, filozófia és logika, nyelvészet, magyar irodalom, etnográfia és antropológia, újságírói, színház és televízió, valamint tanárképzési tanszéket tartalmazná. A harmadik, legkisebbnek tervezett Társadalomtudományi Karon a szociológia és szociális munkás, politikatudományi és közigazgatási, illetve földrajz tanszékek működnének. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak a 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtéséből származnak /179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és mindössze 2-en ellenezték a tervet/. Kovács Lehel, a BKB alelnöke, az egyetem oktatója elmondta: az oktatók kérvényükben január 30-át állapították meg határidőként, mivel azt szeretnék, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete eddig vitassa meg a kérést. /Borbély Tamás: A magyar karok létrehozását kérik a BBTE szenátusától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2006. november 28.

Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén a napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót. A voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat. A rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége. A Krónika értesülései szerint a szankciót három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. A rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében. A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római-katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője megerősítette támogató voksát. Marton József, a Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja közölte, nem szavazta meg. Szamosközi István, a pszichológiai kar dékán-helyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásra. „Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatott Nagy László rektor-helyettes. Közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia. Elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke közölte: ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését, a szervezet tiltakozó akcióba fog. A BBTE magyar tagozatának képviselői november 27-én állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját. „A feliratozásnak 2006. január 10-ig kellett volna befejeződnie, de az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektor-helyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2006. november 29.

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2006. december 5.

Nem tágít elzárkózó álláspontjától a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége. A rektori hivatal közleménye szerint a BBTE jóhiszeműen vállalta a multikulturális jelleget, az egyetem nem dönt a román állam hivatalos nyelvével kapcsolatosan. A Nicolae Bocsan rektor által aláírt közlemény kifejtette: nem veszteség az intézménynek az olyan rektor-helyettesek távozása, akik semmi jelentőségteljest nem hagynak maguk után, sem az olyan szenátoroké, akik soha nem hangoztattak egy értelmes gondolatot. A közlemény Markó Bélát is vádolta: a rektor szerint ő volt az, akinek kérésére létrejött a 2001/529 törvény, amely hatályon kívül helyezte a multikulturalitásról szóló 2000/285 kormányrendeletet. A közleményre Kötő József nyugalmazott államtitkár levélben válaszolt, rámutatva, a multikulturalizmushoz elengedhetetlen a kultúrák esélyegyenlősége, ami a BBTE-n hiányzik, akárcsak az oktatási vonalak döntési jogköre. A rektorátus az asszimiláció és a nemzeti türelmetlenség fóruma lett. Jelenleg egyetlen jogszabály sem tiltja a többnyelvű táblákat, vagy akár az önálló karokat, saját egyetemet. Az elmúlt napokban több állásfoglalás látott napvilágot a két adjunktus menesztése ügyében. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester lemondott a BBTE tiszteletbeli szenátori címéről, azzal indokolva: az egyetem jelentős mértékben eltért azoktól a céloktól, amelynek ismeretében a címet elfogadta. Csedő csatlakozott azokhoz, akik a két elbocsátott oktató állásukba való azonnali visszahelyezését szorgalmazzák. Tőkés László királyhágómelléki református püspök a BBTE 11 magyar díszdoktorához fordult, kérve, hogy tekintélyüket latba vetve segítsenek az intézményben kialakult helyzet megoldásában. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, Bodó Barna azt nyilatkozta: ha idén nem sikerül előrelépni, és nem változik meg az egyetem hozzáállása, tiltakozásképpen az intézmény minden magyar vezetője lemond. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának elmarasztaló véleménye nyomán lemondott szenátusi tisztségéről Buzogány Dezső is, az egyetem Református Tanárképző Karának tanára, aki nem szavazott a két adjunktus menesztése ellen. Indoklásában azt nyilatkozta: távollétében nem voltak megfelelő információi az elbocsátás körülményeiről, és sajnálja, hogy tájékozatlansága miatt rossz fénybe hozta a református egyházat. Az elbocsátás ellen nem szavazó két teológia kari képviselő elmarasztalását 93 magyar közéleti személyiség nyílt levélben kérte az egyházfőktől. A Magyar Polgári Egyesület és a Magyar Polgári Szövetség szintén tiltakozó, a két adjunktussal szolidarizáló nyilatkozatot tett közzé. /Ercsey Ravasz Ferenc: Közleményháború egyetem ügyben. Bocsan: Trianonról nem a BBTE szenátusa dönt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2007. április 19.

„Nagy a nyugtalanság a Magyar Református Egyházban. Tőkés visszaél egyházi hatalmával” – írta a Reformatorisch Dagblad tudósítója a holland reformátusok lapjának március 16-i számában. Cs. Gyimesi Éva szerint Visky S. Béla, a kolozsvári Református Hitoktatói Kar tanára, a teológiai tudományok doktora egyedül, már-már Don Quijote-i küzdelmet folytat az egyházon belüli nyilvánosság szabadságáért. Cs. Gyimesi Éva hangsúlyozta, hogy a legteljesebb átvilágítást a romániai magyar politikai elit elszabotálta, ezért példaadónak látja, hogy Visky S. Béla most az átvilágításra biztat. Cs. Gyimesi Éva szerint jelenleg „Tőkés László maga képviseli a hallgatás, sőt elhallgattatás falát, méltatlanul egykori önmaga és egyháza legjobb hagyományaihoz, hiszen lényegében – egykori hősiessége ide vagy oda – ma ő sem vizsgázik különbül demokráciából, mint előző rendszerbeli feljebbvalója, Papp László. ” Tőkés László püspök elhitetné mindenkivel, hogy „független jelölt”, „pártok felett áll”, holott úgy „focizik”, ahogyan csapatkapitánya, Orbán Viktor odaátról diktálja – írta Cs. Gyimesi Éva, hozzátéve: „Ha a Vezér Budapesten kordont bont, rögvest maga is – kicsiben, váradi méretekben – ugyanezt teszi, és közös csapatuk ifjú középcsatára, doktor Hantz, Kolozsváron rúgja az egyetemi kapufákat. Az EMNT logóján ott az Árpád-sávos zászló, meg a turulmadár. Méltók-e az egykori hőshöz és mai palástjához úgy is, mint európai parlamenti képviselő (ön)jelölthöz a nemzeti kirekesztés szimbólumai?” /Cs. Gyimesi Éva: Elkorhadt a talapzat. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 19./; Előzmény: A magyar egyetemért kiálló Hantz Pétert elbocsátották.

2007. április 20.

A holland reformátusok lapja – Reformatorisch Dagblad – március 16-án egyik hírfejében a következőt jelezte: „Nagy a nyugtalanság a Magyar Református Egyházban. Tőkés visszaél egyházi hatalmával. ” A tudósítás pedig így kezdődik: „A Romániai Református Egyházban nagy nyugtalanság keletkezett Tőkés László és Pap Géza magyar református püspökök fellépése miatt. Püspöki hatalmukat politikai cél elérésére használják, mondják a bírálók. ” – írta Cs. Gyimesi Éva, hozzátéve, hogy egyetlen erdélyi egyházi személy, egyetemi teológiatanár folytat február vége óta magányos küzdelmet. Visky S. Béla több mint egy évtizede a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán ad elő hittudományi tárgyakat. Mostanában több cikket, tanulmányt, esszét írt: Nehéz ma reformátusnak lenni (Szabadság, 2007. február 28.); Templomaink nyugalmáért (Krónika, március 2-4.); Nyílt levél Tőkés Istvánnak; Március idusán. Szentenciák két hangra (Szabadság, március 17.); Adalékok egy kortárs magyar drámához (Erdélyi Riport, március 22.); Tőkés morálisan alkalmatlan (Élet és Irodalom, március 23.); Nyílt levél Horváth Andorhoz. (Erdélyi Riport, április 5.). A reagálás: Tőkés István: Viták hevében. Balogh Béla: Egyházi EP-jelölés. Szabadság, 2007. március 6; Horváth Andor: Hang és értelem, Új Magyar Szó, március 21; Kincses Előd: Tőkés alkalmatlan?; Élet és Irodalom, március 30. „Ma egyházam egyetlen esélye a nyilvánossá. ” – írta Visky az Erdélyi Riportban. Cs. Gyimesi kitágította e kijelentés érvényét: a demokrácia egyetlen esélye a kárpát-medencei magyarság minden közösségében a nyilvánosság, „a legteljesebb átvilágítás”. Ez utóbbit a romániai magyar politikai elit is elszabotálta. Cs. Gyimesi Éva megjegyezte, hogy a reformátusok az egész világon zsinat-presbiteriánus egyházban élnek. Csupán a magyarokra érvényes az egyszemélyes, „visszaélésekre csábító püspöki uralom”. Cs. Gyimesi Éva mindkét református püspököt ismeri előző korszakukból. Pap Géza akkor hitelesen szólt híveihez. Az Ellenpontok című, 1982-es szamizdat kapcsán találkozott először Tőkés Lászlóval, nyíltan szolidarizált a tetteivel. „Ám amikor lelkészi hivatásával ellentétes módokon – a reménytelenség sugallatával, destruktív politikai víziókkal, agresszív kirohanásokkal és az uszítás eszközeivel – kezdett a szószékre lépni, előttem elvesztette addigi tekintélyét. ”Cs. Gyimesi Éva lehetetlennek tartja, hogy félnie kell valakinek az egyházban azért, mert a Királyhágómelléki Egyházkerület püspökét méltatlannak tartja EU parlamenti képviseletre. /Cs. Gyimesi Éva: Bodri és a hatalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2007. május 24.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány május 23-i ülésén elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A nagyváradi tanintézmény akkreditálásáról szóló jogszabálytervezetet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az RMDSZ álláspontja szerint ezzel a döntéssel újabb alapvető kérdést sikerült megoldani az RMDSZ magyar nyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzései közül. /Akkreditáció a PKE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ „Számomra külön elégtétel, hogy miután kollégáimmal együtt mi magunk is dolgoztunk e törvénytervezeten, végül sikerült azt a kormányban jóváhagyni“ – mondta Markó Béla szövetségi elnök. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az egyetem tanáraként elmondta, ideje volt, hogy végre akkreditálják az egyetemet, mert riadalmat keltett, hogy egyetlen magánegyetem akkreditálása sem késlekedett ennyit. „Csak akkor lesz bizonyos, hogy valóban akkreditálva van az egyetemünk. Ha más lenne a neve, valószínű, már régóta nem lenne ez téma” – mondta Szilágyi. Tőkés László püspök az ügy kapcsán elmondta, reméli, hogy a PKE akkreditálását nemzeti ügyként ügyeként kezelik majd. /Both Abigél: Egyenesben a PKE akkreditációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását mondja ki három akkreditált karral: a szocio-humán tudományok kar a szociális munkás és német nyelv és irodalom szakokkal, valamint a református teológiai didaktikai karral. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetemet magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszernek részét képező tanintézetként veszi számba. „Sokat kellett várnunk, de örvendünk hogy végre a kormány asztalára került a javaslat” – mondta Tolnai István a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tagja. Tolnai szerint a végleges akkreditálásnak sok előnye lesz; megnő az egyetem presztízse, és a tanintézet maga államvizsgáztathat. A fejlesztések terén is előnyt jelent majd az akkreditálás megszerzése, hiszen európai uniós programokban csak az állam által elismert tanintézetek vehetnek részt. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola átalakulásával született meg a Partiumi Keresztény Egyetem. Működését, fejlesztését a magyar kormány támogatta. A támogatásokból a tanintézetnek otthont adó református püspöki palotát kívül-belül felújították, tantermekkel bővítették, később egy új szárnyat, az Arany János Kollégiumot is hozzáépítették. A tanintézet mind a 12 szaka rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, a végleges akkreditáláshoz két és fél évvel ezelőtt vizsgálta az egyetemet az akkreditációs tanács. A tanintézet akkor megkapta a tanács jóváhagyását, ám röviddel utána megváltoztatták az akkreditációs rendszert, és két és fél év alatt semmi sem történt a nagyváradi magyar egyetem elismerése ügyében. Közleményben köszönte meg a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa és rektori hivatala a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának, hogy az elmúlt évtizedben fogadta a PKE államvizsgázó diákjait. A két intézmény között korábban feszültség alakult ki a vizsgáztatás kapcsán. Egy közelmúltbeli találkozón Tőkés László és Geréb Zsolt rektor megnyugtató módon tisztázta a félreértéseket Molnár János dékánnal és munkatársaival. /Gergely Gizella: Közel a végső akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2007. július 6.

Felhívást tett közzé katolikus értelmiségiek egy csoportja, amelyben azt kérik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségtől, hogy foglaljon állást, és szólítsa fel Marton József nagyprépost, kanonokot, pápai káplánt, lelkésztanárt az egyetemi szenátori tisztségből való lemondásra. Az aláírók nehezményezik, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem 2006. november 27-i szenátusi ülésén a lelkésztanár megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusoknak az egyetemről való elbocsátását. Hozzáteszik: tettét csak súlyosbította azzal, hogy a szenátus december 21-i gyűlésén sem szavazott az egész erdélyi magyarságot megdöbbentő kizárási határozat ellen. A katolikus értelmiségiek érvelése szerint a Református Teológiai Kar képviselőjének hasonló magatartásától a református egyház elhatárolódott, és Buzogány Dezső lelkésztanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. A katolikus egyház viszont semmit nem tett Marton József felelősségre vonása érdekében, annak ellenére, hogy ezt az egyház neves értelmiségi tagjai is nyomatékosan kérték. Az aláírók elítélik Marton József tettét. Kijelentik: botrányosnak tartják, hogy ilyen emberek nevelik a leendő hittantanárokat. A Szabadság kérdésére Potyó Ferenc helynök, érseki irodaigazgató elmondta: személy elleni támadásnak tartja a felhívást, érvelésével nem ért egyet. Hangsúlyozta: Marton József a második – érdemi – szavazásnál nem is volt jelen, az első voksolás pedig nem volt döntő jellegű. Ezenkívül az egyetemi szenátusi tagok esetében fontos szempont az erkölcsi megfelelőség, de legalább ugyanilyen lényeges az, hogy az illető személy szakmailag, tanügyileg is helyt álljon. Ami a Református Egyházra való hivatkozást illeti, Potyó szerint hibás, hiszen Buzogány Dezsőt azóta visszaválasztották szenátori tisztségébe. /Marton József lemondatását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2007. szeptember 21.

Dr. Szenik Ilona, a népzenetudomány professzorasszonya szeptember 7-én lett nyolcvanéves. Akik tanszékét örökölték és a többiek, akiket ő vezetett be a népzenetudományba, akik az ő irányításával nyerték el a doktori címet, születésnapjára nem adtak ki tisztelgő tanulmánykötetet, nem rendeztek tudományos értekezletet. Egy nagyon szűk munkatársi kör vacsorameghívása volt az egyetlen ünneplés, amely a szakma részéről kijutott neki. Az emlékezetes, Faragó-Jagamas-Szegő jegyezte Moldvai csángó népdalok és népballadákban (1953) jelentek meg gyűjtései. Legkorábbi műve, az Almási Istvánnal és Zsizsmann Ilonával közös A lapádi erdő alatt című népdalgyűjtemény épp ötven éve jelent meg. Ioan R. Nicola és Traian Mirza mellett társ-szerzője volt a román zeneakadémiai képzés történetében úttörő, kétkötetes folklór-kurzusnak (1963, 1969). Tanulmányai, melyeket eddig nem foglalt kötetbe, részint magyar, részint román tárgyúak. Közvetítői szerepvállalásának körébe egy Kodály pedagógiai rendszerét ismertető román szakdolgozat is belefért (1969). Eddigi főműve az Erdélyi és moldvai magyar siratók, siratóparódiák és halottas énekek című, vaskos műfaj-monográfia (1996). Ő a tudományos megalapozója annak a hatalmas, kétkötetes kolinda-gyűjteménynek, amelyben neki és több másoknak sokéves munkája fekszik, és amelyet Ioan Bocsa nála doktorált docens jegyzett elsőként, mint a mű szerzőcsapatának összehangolója (2003). Bő 3000, terepen gyűjtött és saját kezűleg lejegyzett dallammal gazdagította az archivált magyar és román népzenekincset. Pályakezdő kora óta tanít a Dima Főiskolán, 1990 óta konzulens tanári rangban. A doktorképzésben ma is nélkülözhetetlen. Amióta elszaporodtak a romániai magyar felsőoktatás intézményei, másutt is tanított és ma is tanít, a nagyváradi Sulyok István, majd Partiumi Egyetem után most a Babes–Bolyai Tudományegyetem református teológiai karán. Nemcsak a folklór a tárgya, hanem a zenetanítás módszertana is. Számtalan különböző rangú szakdolgozatnak volt irányító tanára. Hírlik, hogy tanítványainak munkáiba legalább annyi munkát fektet bele, mint a magáéiba. A Budapesten felfutott Pávai Istvánnak és Kelemen Lászlónak, az itthon maradottak közül Szalay Zoltánnak volt útnak indítója. /László V. Ferenc: Hetvenkedőből nyolcvankodó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2007. december 7.

A református egyház elhatárolódott dr. Buzogány Dezső lelkésztanár tettétől, ezért le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók megdöbbentek, amikor kiderült, hogy Buzogány Dezső „csendben” visszakerült a BBTE szenátusába. Ezért kérik az Erdélyi Református Egyházkerületet, tegyen meg minden egyházjogi lépést Buzogány Dezső felelősségre vonása érdekében. A dokumentumot kézjegyével látta el Albert Júlia pedagógus, Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő, Brassai Zoltán akadémikus, Balázs Ágnes lelkipásztor, Farkas György egyetemi oktató, Farkas Csaba fogorvos, Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke, Kósa Ferenc egyetemi oktató, Lászlóffy Zsolt zeneszerző, Somai József közgazdász, Soó Zöld Margit festőművész, Terényi Ede zeneszerző, Tőkés Elek iskolaigazgató, Tulit Zsombor kiadóigazgató és Wanek Ferenc egyetemi oktató. /B. T. : Buzogány lemondását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. A két oktató eltávolítását célzó rektori javaslat megszavazói között volt Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 28./

2007. december 7.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen decemberben véget érő választásokat követően sem várható előrelépés az önálló magyar karok ügyében – jelezte Magyari Tivadar rektor-helyettes, a kétnyelvű feliratok kapcsán azonban már derűlátóbb. Hangsúlyozta: a magyar tagozatok megvalósításának esélye sokkal távolabbinak tűnik, mint néhány évvel korábban. 2005 októberében az igazgatótanács a kétnyelvű feliratok kihelyezéséről döntött, de ez – Magyari szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) fellépését követően – leállt. „Hantz Péterék fellépésével együtt előtérbe került az a néhány nacionalista román, akiről már szinte meg is feledkeztünk, ugyanakkor egyre jobban közeledtek az egyetemi választások, és ekkor a vezetőség már nem vállalta a táblák kihelyezését” – vázolta a történteket Magyari Tivadar. A rektor-helyettes szerint az egyetem vezetősége egyáltalán nem magyarellenes. Kovács Lehel szerint, akit a kétnyelvű feliratok körüli botrány következtében távolítottak el az egyetemről, a jövőbeni egyeztetéseket illetően két lehetőség látszik világosan. Ha marad a jelenlegi vezetőség, e kérdések megoldását továbbra is igyekeznek elnapolni. Amennyiben új vezetőség kerül az oktatási intézmény élére, elképzelhető, hogy megvitathatók velük a témák. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ alelnöke szerint ez esetben az egyik legfontosabb dolog, hogy a magyar vonal részéről ne maradjanak ugyanazon személyek a vezetőségi tanácsban. Kovács Lehel szerint a magyar karok létrehozásának folyamata ott bukott el, hogy a 2004-es egyetemi választásokon kijelölt új magyartagozat-vezetőség bejelentette: nem ért egyet az önálló karok létrehozásával. „Pedig ennek érdekében az RMDSZ is elérte, hogy kicseréljék az oktatási minisztert, aki hajlandó volt elfogadni ezt, az RMDSZ a kormányzó Szociáldemokrata Párttal is megegyezett korábban a karok létrehozásáról” – érvelt Kovács. Hozzátette: a BKB azért jött létre, mivel a tagozat vezetősége ellenezte a magyar karok létrehozását. Salat Levente rektor-helyettes korábban azt állította: nem értenek egyet azzal, hogy politikai egyeztetés során, a szakértők bevonása nélkül döntsenek a karok létrehozásáról. Nem felejtünk! címmel több református értelmiségi nyílt levelet fogalmazott meg Buzogány Dezső szenátusi tagsága ellen. A BBTE tavaly novemberi szenátusi ülésén Buzogány Dezső, a Református Teológiai Kar képviselője megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátását az egyetemről. A református egyház elhatárolódott magatartásától, a lelkész-tanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók szerint megdöbbentő, hogy „Buzogány Dezső csendben visszakerült a BBTE szenátusába”. Ugyanakkor botrányosnak tartják, hogy továbbra is részt vesz a hittantanárok nevelésében, és felelősségre vonását kérik az Erdélyi Református Egyházkerülettől. /Lázár Lehel: Esélylatolgatás a BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2007. december 10.

Személyes rosszindulatot sejt a több erdélyi református értelmiségi által aláírt levél mögött Buzogány Dezső, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Teológiai Karának tanára. Buzogány Dezső tavaly november 27-én megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusoknak az egyetemről való elbocsátását. A kari tanácsi döntés során került vissza az egyetemi szenátusba, mondta Buzogány Dezső. Hantz Péter november közepén egy levélben azt állította, tekintélyes pénzösszegek tűnnek el a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának a költségvetéséből, felmérésük viszont becsléseken alapszik, mivel a tagozatvezetők sem jutottak hozzá a költségvetési sarokszámokhoz. Magyari ezt azzal indokolta, hogy sehol a világon nem hozzák bárki tudomására egy intézmény költségvetésének a sarokszámait. „Nekem eszembe sem jutott volna, hogy Hantz-cal foglalkozzam, de végül azért írtam neki, mert elkezdte azt terjeszteni, hogy ellopom az egyetem pénzét. Én még csak pénzt sem látok ott, nemhogy lopjak” – reagált Magyari Tivadar. A rektor-helyettes szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) részéről érkező támadás nem meglepő. Hantz Péter hazugsággal és lopással vádolta Magyarit, illetve a BBTE magyar tagozatának vezetőit, mivel az szerinte nem költi el azt az államtól kapott összeget, amely a magyar tagozatnak jut. Magyari válasza szerint „a minisztérium pár éve egy magyar tagozatos, állami helyen tanuló diákért kétszer annyi pénzt fizet, mint egy román diákért. ” Azonban „a költségek ugyanazok, hiszen ugyanannyi órát kell tartani, ugyanolyan körülmények között; a magyar oktatóknak azonos besorolásban akkora fizetést kell kapniuk, mint román kollegáiknak, a magyar diákoknak ugyanolyan ösztöndíjat, mint román társaiknak, a termet nekik is 20 fokra kell fűteni akkor is, ha feleannyian vannak, mint a román társaik. ” A lap nem tudta elérni Hantz Pétert, hogy reagáljon erre. /Mihály László: Kiújult a BBTE–BKB konfliktus. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2007. december 12.

Buzogány Dezső, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Teológiai Karának tanára elutasította a hozzá szóló nyílt levelet és ő is nyílt levelet írt, ebben felsorolta, hogy mennyi jót tett: az elmúlt 15 esztendőben a szórványgyülekezethez szinte minden vasárnap teológiai hallgatót küldött, néhány helyen, minden hónapban, ingyenes orvosi és gyógyszeres ellátásról gondoskodott, árva gyermeket segített, diákjaival hajléktalanokat támogatott, kórházban fekvő betegeket látogatott stb. Arra viszont nem válaszolt, miért szavazta meg Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátását az egyetemről. /Buzogány Dezső: Nyílt levél az emlékezőknek az emlékezésről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ Előzmény: Lázár Lehel: Esélylatolgatás a BBTE-n /Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2007. december 17.

Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2008. február 9.

Péter Miklós /sz. Sepsiszentgyörgy, 1939. jan. 23./ a teológia elvégzése után református helyettes lelkész volt Biharvajdán, amikor 1959-ben letartóztatták. A kolozsvári Katonai Bíróság az 1959. május 25-i tárgyaláson tizennégy évre ítélte, többek között, tiltott iratok terjesztése vádjával. Börtönéveit Szamosújváron töltötte, innen szabadult 1964. augusztus 2-án. Szabadulása után újra lelkész volt különböző helyeken, 1990-től párhuzamosan a Kolozsvári Református Kollégium és a Teológia Vallástanárképző Karának a tanára lett, 1992-től pedig a Diakonisszaképző Intézet főigazgatója. 1999 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán, majd a belőle kinőtt Partiumi Keresztyén Egyetemen tanít. Péter Miklós a vele készült beszélgetésben kifejtette, az állambiztonsági szervek két legyet akartak ütni egy csapásra. Nemcsak félre akarták állítani azokat, akik az útjukban voltak, hanem az ítéleteken át megfélemlíteni egy-egy közösséget, az erdélyi magyarságot. 1959-ban kinevezték helyettes lelkésznek Biharvajdára, mert az ott több évtizede szolgáló lelkészt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, utódját pedig behívták munkaszolgálatra. Alighogy megérkezett szolgálati helyére, az első éjszaka, letartóztatták. Nem tudta, hogy letartóztatásának előzményei voltak. 1959. március 15-én éjszaka körülbelül kétszáz szekus megszállta a teológia épületét, és rengeteg papnövendéket hurcoltak el. Az őt letartoztató tiszt Fényes Ferenc volt, akkor főhadnagy, a kihallgatása idején léptették elő századossá, alezredesként halt meg. Péter Miklós ügyvédjét csak a tárgyaláson látta. Zsúfoltak voltak a börtönök. A szamosújvári börtönben 1959-ben az egyik szobában huszonhat ágy volt, és ahhoz százhat fogoly. Két egymás mellé tolt ágyban öten aludtak, az ágyak közé, a földre szalmazsákokat raktak le, két szalmazsákon keresztben kilencen aludtak. Vizük nem volt, egy-két deci jutott egész napra. Inni is, mosakodni is. Nyáron pokoli volt a hőség. A börtönben sokszor megverték a rabokat. Hetenként, kéthetenként vitték őket fürdeni, de előfordult, hogy mire beszappanozták magukat, már nem folyt a víz. A hasmenés állandó volt. A lelkészek szabadulásuk negyvenedik évfordulóján, 2004-ben ünnepi istentiszteletet tartottak a szamosújvári templomban. /Papp Annamária: Virágvasárnap… Itt kezdődik az út a Golgotára” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2008. március 19.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Fakultásának dékánja, Buzogány Dezső elmondta, kezdetben két szakon folyt az oktatás: Valláspedagógia–Bölcsészet (Magyar, angol, német és francia nyelv és irodalom), illetve Valláspedagógia–Szociális munka. Az 1999–2000-es tanévben beindult a Valláspedagógia–Történelem szak, 2003-tól pedig a zenepedagógia, amellyel együtt új tanszékkel is bővült a kar. Jelenleg tehát három szak van (vallás- és zenepedagógia, illetve szociális asszisztencia). Az egyetem vezetősége átadta a Horea út 7. szám alatti ingatlan egy emeletét székhelyül, itt működnek. A székhely nemrég két új részleggel egészült ki, amelyek közül egyik épületszintet a zenepedagógiai tanszék foglalja el, gazdagon felszerelt zenegyakorlati laboratóriumával és könyvtárával, a másikban a könyvtár, a titkárság, a dékáni hivatal és a nemrég alapított egyháztörténeti kutatóintézet (a Pokoly József Társaság) kapott helyet. Főállású és betanító tanáraik összlétszáma meghaladja a húszat, a diáklétszám két és félszáz fölött van. A több szakos alapképzés mellett mester- és doktorképzés is van a karon. A több mint negyven doktorandus négy szakterületen készül. Buzogány Dezső úgy érzi, szerencsés helyzetben van, mert elődje, a volt dékán, Molnár János, tíz évig tartó szolgálata alatt jelentősen javult a kar infrastruktúrája. Az ő feladata a rendszeres publikálás és kutatás megszervezése. Február folyamán szerveztek még két kutatócsoportot a biblika-teológia és a pasztorál-pszichológia területén, pályázatukat leadták, gondolkodnak zeneelméleti kutatócsoport beindításán is, külön folyóirattal. Elindítottak két könyvsorozatot a karon működő tanárok írásainak publikálására. Nemrég sikerült támogatást szerezniük a Küküllői Református Egyházmegye vizitációs iratainak kutatására és publikálására. A nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) vezetősége, Tőkés László elnök és Tolnay István alelnök levélben reményét fejezte ki, hogy a két intézmény együttműködése a jövőben normalizálódik. Buzogány üdvözli a kapcsolatfelvételre tett próbálkozást, mert a PKE-vel szinte semmi kapcsolatuk sincs. Együttműködésük egyéni: több tanár kölcsönösen áttanít, néhány tanárral több közös kutatási programot indítottak, továbbá közös kiadványaik vannak. /P. A. M. : Közösen az erdélyi református értelmiségi képzésért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2008. május 17.

Nemrég Buzogány Dezső, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karának dékánja azt nyilatkozta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ végzős hallgatói idén a Református Tanárképző Karon fognak záróvizsgázni, ugyanis a PKE didaktikai teológia szakának még nincs akkreditációja. A Szabadság május 10-i számában viszont a nagyváradi PKE vezetői azt nyilatkozták, hogy a református didaktikai teológia szakot akkreditálták. Buzogány Dezső elmondta, a PKE megkereste őket, meghívásukra Nagyváradra utaztak. Hivatalos keretszerződés született a két egyetem között az idénre esedékes záróvizsgáról, amelyet a BBTE oklevele zár le és hitelesít. A PKE mesterképzésének állami elismertetésére csak akkor van reális esély, ha végzős hallgatóinak legalább három évfolyama más akkreditált egyetemen mesterizett, az országban hasonló szak csak a BBTE-n van. /Lesz záróvizsga a BBTE-n – ígéri Buzogány Dezső. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2008. május 31.

Tíz éve nyitotta meg kapuit Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológia Kar. Dr. Nóda Mózes kezdettől itt oktat, előbb adjunktusi, majd tanszékvezetői tanárként, miközben a kancellári teendőket is ellátta. Nóda Mózes Homoródkarácsonyfalváról származik, 1985-ben szentelték pappá. Elmondta, hogy a bolognai rendszerben két szakot működtetnek alapképzésben: teológiát és szociális teológiát. A teológia-oktatás valójában hittanár-képzést jelent. A szociális teológia szakon a szociális intézmények számára akarnak szakembereket nevelni. A gyulafehérvári szemináriumon, mint kihelyezett tagozaton folyik a papképzés. A bolognai rendszer második lépcsője a mesteri képzés. Két akkreditált mesterit indítottak: pasztorális tanácsadást és teológiai tematikájút: Teológia, kultúra és társadalom megnevezéssel. A Református Tanárképző karral közös doktori iskola is működik. A Római Katolikus Teológia Karon alapképzésben kb. 130 hallgatójuk, a két mesteri programban az idei tanévben 45 hallgatójuk folytatja tanulmányait. Tavaly ősztől a gyulafehérvári szeminárium 22 elsőéves kispapja is a kar diákjai közé számít. Főállásban hat tanár tanít a kolozsvári római katolikus teológia karon, ősztől eggyel növekszik létszámuk. Vannak betanító tanáraik, akik az informatikát és egyházzenét tanítják, illetve külföldi vendégtanárok Magyarországról, Hollandiából és az Egyesült Államokból. Az elmúlt tíz év alatt több mint háromszáz diáknak adtak diplomát. A régi kettős szak megkönnyítette a tanári pályán való elhelyezkedést, a végzettek nagy százaléka tanárként helyezkedett el. Hallgatóik számára az egyetem biztosította a bentlakást. /Komoly tanulás, sajátos keresztény életfelfogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998