udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: BBTE Rektori Hivatal

2007. július 3.

Bepereli Kónya-Hamar Sándor európarlamenti képviselőt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatala, amiért a politikus úgymond hazugságokat terjeszt Brüsszelben az egyetemmel, annak multikulturális és többnyelvű jellegével kapcsolatosan. A képviselő ugyanis azt nyilatkozta Brüsszelben, hogy a BBTE nem nevezhető multikulturálisnak, de még csak többnyelvűnek sem. Az egyetemen a magyar nyelvű oktatás szűk keretek között folyik, és nem felel meg a magyar közösség valós igényeinek – fejtette ki Kónya-Hamar. Válaszában a rektor kifejtette: nincs még egy olyan ország, ahol politikusok döntenék el, hogyan működjön egy egyetem, a BBTE által megvalósított multikulturalizmus Európa-szerte modell-értékű. Bocsan felszólította Kónya-Hamar Sándort: tájékozódjon, mielőtt állást foglal az egyetemmel kapcsolatosan. /Bocsanék beperelik Kónya-Hamart. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2007. július 19.

Magyari Tivadar BBTE-rektor-helyettese kifejtette, mióta hivatalba lépett, tiszteletet, figyelmességet tapasztalt a rektorátus többi tagja részéről. Magyari Salat Leventét váltotta a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának rektor-helyettesi székében, aki a táblaügy után az „egyetemen kialakult vezetési stílus és döntéshozói eljárások” miatt mondott le. Arra a kérdésre, hogy miért vállalta, Magyari rámutatott, volt felsőoktatási reformügyekben tapasztalata és voltak elképzelései a dolgok diplomáciai rendezésére. A Bolyai Kezdeményező Bizottsággal /BKB/ ritkán szoktak foglalkozni, „őket a sajtó futtatja inkább” és „kisajátították az egyetem-témát”. Magyari szerint a magyar oktatók elhatárolódtak tőlük. Az intézményi önállóságot, illetve a nyelvi környezetet kérdéseket napirenden tartja, „de a tizenhat éve meg nem oldott kérdések kezelését tíz hónapban nem vállalta”. Magyari kijelentette: ha a „rektori hivatalban magyarellenesség uralkodna, akkor rég otthagytam volna ezt a tisztséget. ”Most már kiírták „Isten hozott!” az elektronikus kijelzőn. Magyari úgy magyarázta: azért, mert ő kitétette ezt. Az újságíró idézte: a BKB minősíthetetlennek nevezte azt a kijelentését, hogy „az egyetem felépítésének jelenlegi koncepciójában nem fér el nyelvi-etnikai szerkezeti elkülönülés”. Magyari magyarázta: ezzel diplomatikusan megfogalmazta, hogy a román többség jelenlegi egyetemkoncepciójába ez nem fér ez bele. Magyari sorolta, mit ért el: laboratóriumot neveztek el Máthé János egykori egyetemi docens tiszteletére. Az ősszel emléktábla kerülhet Magyari András egy évvel ezelőtt elhunyt történész szülőházára. Az egyetem Farkas utcai épületének udvarán Zörgő Benjámin pszichológusnak, majd Gyulai Zoltánnak, a negyvenes években élt fizikus professzornak mellszobrát fogják felállítani. A református karon már minden tábla kétnyelvű. Magyar nyelvű felvételit hirdető plakátokat küldtek ki. /S. B. : Higgadtság kéne. Interjú Magyari Tivadar BBTE-rektor-helyettessel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2008. február 6.

A minőségi oktatás érdekében a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) csökkenteni szeretné a diákok számát – nyilatkozta Paul Serban Agachi professzor. A BBTE szenátusi ülésén 2007. december 30-án megválasztották az egyetemi rektori hivatal és akadémiai bizottság új vezetőit. Az akadémiai bizottság elnökévé Paul Serban Agachit választották. A bizottság alelnöke és magyar oktatásért felelős képviselője Nagy László lett, a további négy tag között egy magyar van: Benedek József. /Duka Annamária, Márk Boglárka: Minőségi oktatást akar a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2008. március 7.

„Mi nem pereskedést, nem kártérítést akarunk, hanem azt a diplomát kérjük, amelyre szerződtünk az egyetemmel” – fakadt ki egy diáklány annak a tisztázó szándékú március 6-i beszélgetésnek a végén, amelyre a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói és tanárai hívták Magyari Tivadar rektor-helyettest. Többen bemutatták az év elején kötött szerződést, melyből kiderült, az egyetem azt vállalta, hogy néprajz–magyar diplomát ad a diákoknak, ha átmenőjegyet szereznek a két szakon tanított tárgyak vizsgáin, és tanulmányaik végén sikeresen államvizsgáznak. Az elmúlt hetekben kiderült, hogy a néprajz–magyar szak már 2002 óta nem szerepel a meghirdethető egyetemi szakok jegyzékén, és a BBTE egy nem létező szakra hirdetett évről évre felvételit. Mintegy száz olyan diák, és volt diák került most kilátástalan helyzetbe, akik ezen a nem létező szakon tanultak. A szakok körüli zűrzavart az egységes európai felsőoktatási rendszerre való áttérés okozta. A bolognai rendszer szerint ugyanis – melynek elemeit Romániában is törvénybe iktatták – a néprajz szak csak a szociológiával, a magyar nyelv és irodalom szak pedig csakis más nyelv szakokkal párosítható. Magyari Tivadar, a magyar oktatási vonalért felelős rektor elfogadtatta a diákokkal, hogy a beszélgetés a sajtó kizárásával folyjék. Azonban a tanácskozás utáni beszélgetés – amelyre immár a Krónika újságírói is bebocsáttatást nyertek – sem volt kevésbé indulatos, mint maga a tanácskozás. Nem egy rektor-helyettesi kijelentésre kórusban szisszentek fel a diákok cinizmust emlegetve. Számon kérő kérdéseiket a tanáraik is helyeselték. Könczei Csilla antropológus megjegyezte, örvend, hogy egy olyan generáció került ki az egyetem padsoraiból, amelyik nem hagyja annyiban, amelyik fellép érdekei érvényesítéséért. Keszeg Vilmos, a néprajz tanszék vezetője pedig azt hozta szóba, hogy nagyobb megértést tanúsítottak a diákok helyzete iránt a minisztériumi illetékesek, mint a BBTE rektorátusa, és arra kérte a rektor-helyettest, hogy hatékonyabban lépjenek fel az ügy megoldásáért. Magyari Tivadar a rektorral folytatott egyeztetések alapján csak azt tudta ajánlani, hogy kapjanak csak néprajz diplomát a diákok, és egy másik papíron az egyetem tanúsítsa számukra, hogy a magyar szakot is elvégezték. „Tudja-e biztosítani az egyetem, hogy ezt a papírt elfogadják a különböző intézményekben magyar diploma helyett?” – hangzott a kérdés a diákok oldaláról. A válasz nemleges volt. /Gazda Árpád: Egyetemi szerződésszegés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2008. április 9.

Csak az egyik szakból adna diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem azoknak a jelenlegi és egykori hallgatóknak, akik néprajz–nyelv szakon folytatták tanulmányaikat. Erről határozott az egyetem szenátusa. A diákok maguk dönthetik el, hogy a két elvégzett szak közül melyikre kérik a diplomát. Az egyetemi diplomabotrány két hónappal ezelőtt robbant ki, amikor néhány 2006-ban államvizsgázott fiatal azt próbálta megtudni, miért késik a diplomájuk kibocsátása. Megtudták, hogy a néprajz–nyelv szak már 2002 óta nem szerepel a meghirdethető szakok jegyzékén, és ennek következtében az egyetem törvényesen nem állíthatja ki azt az oklevelet, amelyért négy éven át tanultak. Az egyetem tavalyig évről évre meghirdette a felvételi vizsgát erre a szakra; így mintegy száz diák és volt diák került kilátástalan helyzetbe. Az érintettek szerződésszegéssel vádolták a BBTE-t a rektorátusnak címzett beadványukban, azokra a tanulmányi szerződésekre hivatkoztak, amelyeket valamennyi diák minden megkezdett félév elején megkötött az egyetemmel. Ebben az oktatási intézmény vállalta, hogy tanulmányaik végén néprajz–nyelv diplomát állít ki számukra. „Ezt a határozatot nem tekintjük válasznak a beadványainkra” – nyilatkozta Román Márta, aki tavaly államvizsgázott néprajz–angol szakon. /Gazda Árpád: Fél diplomát kínálnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2008. május 22.

Az oktatási tárcához fordultak segítségért a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néprajz főszakos és nyelv mellékszakos diákjai amiatt, hogy az intézmény vezetőségének mulasztása miatt csupán az egyik szakról kaphatnak diplomát. Magyari Tivadar BBTE-rektor-helyettes felajánlotta: kárpótlásul a hallgatók tanulhatnak az egyetem költségén még egy szakot, kaphatnak egy évig szociális ösztöndíjat és bentlakást is. A diákoknak ez a megoldás nem felel meg, aláírásokat gyűjtenek, és a minisztériumhoz felterjesztették tiltakozásukat. A néprajz–nyelv párosítás 2002-től szerepel a törvényesen meghirdethető szakok között, azóta az egyetem minden évben felvételit hirdetett az említett szakpárosra. A magyar-néprajz párosítás 1990-től tanulható, a néprajz és nyelv szak párosításra 2003-ban kérték az akkreditálást, az akkreditációs tanács azonban csak a néprajz szakot hagyta. Azonban a rektori hivatal nem figyelt a bizottságtól kapott válaszra, így továbbra is hirdettek felvételit a néprajz–nyelv szakra. A hallgatóknak nem marad más választásuk, mint a néprajz szakképesítésről szóló diplomával megelégedni, ugyanis csupán egy nyelv tanulmányozására nem létezik akkreditálás, ami az oklevelet biztosítaná. Keszeg Vilmos, a néprajz és antropológia tanszék vezetője elmondta, 1990-ben kezdődött el a néprajz mellékszak oktatása, 2000-ben indították el az akkreditálási folyamatot. „Ekkor következett be, hogy a minisztérium új szakok akkreditálásával foglakozó osztálya a szakot tévesen nevezte meg, nem néprajz főszaknak, hanem csak egyszerűen néprajznak” – magyarázta. /Varga Melinda: Kétszeres szak egy diplomával. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998