udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: BBTE Tortenelem es Filozofia Kar

1993. április 17.

Egyed Péter 1991-től Kolozsvárott az egyetem filozófia tanszékének oktatója, jelenleg vendégtanár Szegeden. A magyar egyetemi oktatás helyzetéről adott képet. A magyar oktatás bővítése politikai engedmények tárgya, nem alku, a magyar felet nem tekintik egyenlő partnernek ebben a kérdésben. A Bolyai Társaság nagy beadványokat készített az oktatás témakörében, eljuttatta az egymást váltó oktatási minisztereknek, azonban nem tudott eredményt elérni. Magyari Sándor rektor-helyettes terjesztette fel - Liviu Maior oktatási miniszter kérésére - a magyar beiskolázási keretszámokat, "a bizonyos numerus clausust", tanszékenként. Remélhetőleg ez a létszám nagyobb lesz az egyes tanszékeken levő magyar hallgatói létszámnál. A történelem-filozófia szakon 1991-ben 7, 1992-ben 25 magyar hallgató volt, a szociológián 11, illetve tíz fő. Az egész történelem-filozófia karon mintegy 120 magyar nyelven tanuló hallgató van az első évfolyamon. Jelentős létszámbővülés történt a bölcsésztudományi karon is, ahol 50 fős évfolyamok léteznek, sőt beindult a színművészeti képzés is a karon belül. Viszont a képzőművészeti főiskolán, illetve a Zenekonzervatóriumban alig található magyar hallgató. A történelemtanár utánpótlás nem működik még, a tavalyi éven a második évfolyamon mindössze két magyar hallgató volt, holott legalább ötvennek kellett volna lennie. A magyarság politikai vezetőinek meg kellett volna indítani az önálló magyar egyetemi képzést. A matematika szakon nagyon erős magyar csoportok vannak, évente 40 magyar hallgató van, a fizika karon kevesebb. Az orvosképzésnek változatlanul nagy a persztízse, azonban a végzős hallgatók, szinte testületileg, Magyarországra készülnek. A nagy lelkészhiányra tekintettel Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben az utóbbi években 100 fő körül van egy évfolyam. "Az 1945 után indult erdélyi magyar írók 60 százaléka áttelepedett Magyarországra, a képzőművészek derékhada szintén csoportosan hagyta el az országot. A legjobb színészek szintén áttelepültek, illetve meghívottként évek óta különböző magyarországi színházaknál játszanak, Emiatt a szatmárnémeti Északi Színház és a temesvári magyar színház az összeomlás küszöbén áll. A Kriterion összeomlott, ezzel megszűnt a koordinált romániai magyar könyvkiadás. - "A magyar politikai szervezeteknek jól kidolgozott célprogramokra lenne szüksége, saját bankrendszert, a földtulajdonnak a rendszerét, bizonyos jogi intézményeket kellene kiépíteni..." /Simó Márton: Beszélgetés Egyed Péter író-filozófussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

1998. június 3.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Történettudományi Karának keretén belül okt. 1-jétől építészeknek, építőmérnököknek, művészettörténészeknek és régészeknek posztgraduális képzést nyújtó műemlékvédelmi szakmérnök-képzés indul. Az előadók hazai és magyarországi szakemberek. /Dr. Szabó Bálint tanfolyamvezető, Kolozsvár: Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1999. november 8.

Nov. 5-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Pro Philosophia Alapítvány rendezésében bemutatták a Magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai sorozatban megjelent, Somló Bódog: Értékfilozófiai írások és Tavaszy Sándor: Válogatott filozófiai írások című köteteket valamint a Kellék filozófiai folyóirat legújabb, 13. számát. Sokan voltak, a Pro Philosophia Alapítványt létrehozó és működtető fiataloknak sikerült megtölteni az EME előadótermét. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófiai Tanszéke, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem Filozófia Tanszéke és Társadalomelméleti Gyűjteménye közösen hívták életre ezt a hiánypótló sorozatot. - A Kellék 13. száma tematikus, Heidegger életművével foglalkozik. A folyóirat ugyancsak kolozsvári-szegedi együttműködés révén születik meg negyedévenként. /Könyvbemutató. Ezek a mai fiatalok! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. szeptember 5.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem távoktatási központja olyan tankönyvet adott a diákok kezébe, amely hemzseg Marxtól és Engelstől származó idézetektől, sőt, az Európa története a középkorban elnevezésű másodéves tananyag Ceausescu-idézetektől is. Teodor Nicoara, a történelem és filozófia kar dékánja elismerte, hogy egyes fejezetek egy 1980-as bukaresti kiadás fotókópiája alapján készültek. /Örökérvényű Ceausescu-idézetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2002. július 11.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2002. július 22.

1989-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetemen mindössze egyetlen magyar hallgató tanult történelem szakon. Most a tanév végén 366 magyar hallgató folytatta tanulmányait a történelem szak különböző tagozatain, a történelmen, művészettörténeten, régészeten, könyvtárszakon. Az új tanévtől kezdve két új szakosítás lesz: történelem - nemzetközi kapcsolatok, 7 hellyel, történelem - archivisztika 5 hellyel. Az egyházi és társadalmi szervezetek komoly és állandóan gyarapodó levéltári állaggal rendelkeznek. Ezek megfelelő igazgatására és kezelésére szakemberek szükségesek. Eddig az állami levéltárak belügyminisztériumi igazgatási körbe tartoztak. Európai elvárás, hogy ez az állapot megszűnjön, és "világi" kezelésbe juttassák azokat. Eddig a levéltári képzés is a rendőrakadémián történt. Ezt a monopóliumot akarják a levéltári képzés megindításával megszüntetni. A történelem szakon távoktatásos képzési rendszer is működik. /Dr. Csucsuja István, a Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese: Fejlődik a történelemoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2003. június 24.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) elmúlt évi tevékenységeinek összegzésére, illetve a jövendő terveinek ismertetésére hívták össze jún. 23-án az egyetem magyar vezetői a magyar sajtó képviselőit. A találkozón egyúttal reagáltak arra a kijelentésre is, amely a múlt héten hangozott el a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte sajtóbeszélgetésen. Eszerint a BBTE-n idén már csak román nyelven lehetett magiszteri dolgozatokat leadni, továbbá a professzori címek megadását annyira megnehezítették, hogy magyar anyanyelvű oktató csak nagy nehézségek árán érheti el az említett rangot. Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: az egyetem magyar tagozata 1993-ban indult háromszáz hellyel, amely idénre mintegy ezerre növekedett. Pontos számokat nem lehet megállapítani, mivel mindig a szakminisztériumtól függ, hogy hány helyet ítél meg a magyar szakok számára. A rektor-helyettes elmondása szerint négy karon is működik a magyar nyelvű magiszteri képzés: a bölcsészkaron három szakon is lehet "mesterizni", a filozófián, a református teológián és a matematikán is magyarul tanulhatnak és vizsgázhatnak a diákok, továbbá dolgozataikat is magyarul írhatják és védhetik meg, tehát nyelvi egység tapasztalható az oktatás terén. Ugyanakkor dr. Kása Zoltán kitért a professzori címekre is, ismertetve az újságírókkal, hogy a követelmények egységesek országos szinten. Dr. Néda Árpád rektor-helyettes részletezte: 2002-2003-ban összesen 32 docensi, illetve professzori címet értek el magyar oktatók, továbbá öten (Cseke Péter, Néda Árpád, Egyed Emese, Keszeg Vilmos és Buzogány Dezső) kapták meg a jogot doktori dolgozatok irányítására. Kiderült továbbá, hogy az egyetem 19 magyar kara jelenleg 270 főállású oktatót foglalkoztat. Az EMTE-n elhangzott állításra reagálva dr. Péntek János, a BBTE Bölcsészkara magyar nyelv tanszékének vezetője elmondta: az EMTE annak idején komplementáris jelleggel jött létre, tehát mintegy kiegészítéseképpen a már meglévő magyar szakoknak. Ugyanakkor a BBTE örül a természetes konkurenciának. A professzor részletezte a doktori cím elnyerésének körülményeit, elmondva, hogy a múlt ősztől már működik a Hungarológiai Stúdiumok elnevezésű magyar doktori iskola. Az eddigi megvalósításokat ismertette dr. Csucsuja István, a Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, kiemelve, hogy ez az egyedüli kar, amelyen magyar távoktatás is működik. Ez a rendszer lehetőséget nyújt például vidéki helyettes tanárok számára, hogy diplomához jussanak. A történelem kar fennállása óta minden évben több új szakot indított, az idei volt az első olyan tanév, amikor nem indult új szak. További szakok kaptak viszont jóváhagyást, és tervek szerint legkésőbb a jövő ősztől lehet felvételizni fizika-informatika, református vallástanár-zenepedagógia és római katolikus vallástanár-szociális munkás szakra, továbbá környezetvédelem, illetve orvosi műszerek fizikája főiskolai szakokra is. /Sándor Boglárka Ágnes: Nyelvi egység az egyetemi oktatásban. A BBTE örül a természetes konkurenciának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2003. július 30.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Karán először tették lehetővé a magyar nyelvű távoktatás képzést 1989 után. /(p): Távoktatási képzés a Történelem és Filozófia Karon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2003. november 19.

Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorát nov. 18-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták. Az eseményen részt vett Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök, Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Szilágyi Pál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint az egyetem magyar oktatói. Méltató beszédében Csucsuja István, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékán-helyettese elmondta, hogy a magyar tudós kitüntetése a kolozsvári egyetem számára művelődéstörténeti esemény, amely tovább erősíti a romániai és a magyarországi felsőfokú oktatás közötti együttműködést. Glatz előadásában hangsúlyozta, hogy a BBTE Közép-Európa egyetlen háromnyelvű egyeteme, ahol a román mellett magyar és német nyelven is folyik az oktatás. Felhívta a figyelmet a nemzetközi fórumokon ismertetett javaslatára, miszerint a közép-európai térségben az etnikai konfliktusok kezelésére közös magatartáskódex kidolgozására lenne szükség. Glatz Ferenc elmondta: mind a románokban, mind a magyarokban megvan a hajlandóság arra, hogy az évszázados etnikai ellentéteket feloldják. A történész szerint ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepet töltenek be a multikulturális egyetemek. /B. T.: Többnyelvű intézmények az esélyegyenlőségért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2004. január 21.

Rövid időn belül a második kötetével jelentkezett Veress Károly, a BBTE Történelem és Filozófia Karának docense. Esszégyűjteménye a hermeneutika alkalmazásának elméleti vetületeit tárgyalta, legújabb kötete pedig ennek gyakorlati részével foglalkozik. Az Egy létparadoxon színe és visszája (Hermeneutikai kísérlet a nem lehet probléma megnyitására) című, a Pro Philisophia Kiadó égisze alatt megjelent kötetet január 19-én délután mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A Pro Philosophia az egyetlen szakkiadó, amely ráadásul sorozatba is rendezi a filozófiai munkákat. Jelenleg három ilyen sorozatuk van: a magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásainak mindezidáig kilenc kötete jelent meg, készülnek az egyetemi jegyzetek, és folytatódik a Műhely-sorozat, amelynek Veress Károly új kötete, a kilencedik darabja. /S. B. Á.: Gyakorlati hermeneutika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2004. február 26.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2004. november 8.

Mintegy száz hazai és anyaországi előadó és hallgató részvételével szervezték meg a hét végén Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. A kolozsvári Apai Emese a Magyarfenes határában feltárt késő bronzkori rituális gödröt mutatta be. Egy évtizede a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának keretében már régészetet is lehet hallgatni, ezért szükség volt szakmai egyesület /Pósta Béla Egyesület/ és fórum létrehozására, nyilatkozta Molnár Zsolt főszervező, a BBTE tanársegéde. A Pósta Béla Egyesület tizenegy romániai kutatóintézet magyar anyanyelvű kutatóit, doktorandusokat és egyetemi hallgatókat tömöríti. /Szucher Ervin: Egyedi előadások egyedi leletekről. Erdélyi magyar régészek konferenciája Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2005. május 28.

A nemzeti kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás első európai konferenciáját rendezték meg a világháló segítségével, 25 európai kisebbségi egyetem részvételével. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tanügyi bizottsága, a Bolyai Társaság és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezte a konferenciát. A rendezvény végkövetkeztetése: a romániai magyarság az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben van azon európai kisebbségek között, amelyeknek kialakult felsőoktatási struktúrájuk van. A magyarság aránytalanul rosszul képviselt a romániai felsőoktatásban. A megoldást az önálló, anyanyelven működő egyetem jelentheti. Bodó Barna, a BBTE Politikai Tudományok Tanszékének adjunktusa, a konferencia elnöke elmondta: a jelenlegi hatalom programjában sehol nem szerepel a kisebbségi nyelvek bevezetése a felsőoktatásba. Európa-szerte közel 50, a kisebbségek nyelvén oktató önálló egyetem létezik, többségük állami finanszírozással. Hantz Péter, a BBTE Elméleti Fizika karának adjunktusa, a konferencia alelnöke és szóvivője ismertette az adatokat: a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők hányada Romániában 6,6 %, míg a magyar nemzetiségűek között mindössze 4,4 %, holott az ország lakosságának 6,7%-a magyar anyanyelvű. A magyar egyetemisták aránya 4,3%, közülük mindössze 1, 6% tanul anyanyelvén. A magát multikulturálisnak valló kolozsvári BBTE falain belül egyetlen kétnyelvű felirat sem található, nem használható az egyetem hivatalos nyelveként sem a magyar, sem a német. Mindazon kisebbségek, amelyeknek lélekszáma meghaladja a 200 ezer főt, rendelkeznek – legalább egy – önálló anyanyelvű felsőoktatási intézménnyel. Kivétel a dél-tiroli német kisebbség: bár csak kétnyelvű intézmények léteznek, esetükben az olasz állam biztosítja az anyagi támogatást az Ausztriában való tanuláshoz. A résztvevő egyetemek összeállították a kisebbségi felsőoktatás chartáját is. A dokumentum szerint a 200 ezer főnél népesebb kisebbségeknek joguk van anyanyelvű felsőoktatáshoz, és a kielégítő megoldás az önálló egyetem. A konferencián kiosztották a Báthory-díjat, amelyet azoknak ítélt oda az EMNT, akik a legtöbbet tették a Bolyai Egyetem újraindításáért: Sir Michael Atizah matematikust, Gál Kingát, az Európai Parlament képviselőjét, László Lajos és Kiss Ádám magyarországi egyetemi tanárokat, valamint George E. Patakit, New York állam kormányzóját tartották a díjra érdemesnek. /F. I.: Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia: kedvezőtlen a magyarok helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2005. május 30.

Május 28-án a Mátyás-házban folytatódott a Német Kulturális Központ és az Osztrák Könyvtár, valamint a nagyszebeni német főkonzulátus által szervezett Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában című tanácskozás. Dr. Virgil Tarau (BBTE Történelem Kar) előadása hangzott el a két világháború közötti Kolozsvárról. Nézeteltérések a helybeli és a Kárpátokon túli románok között is jelentkeztek. Radikális román fiatalok nyomán Erdélyben azelőtt ismeretlen fogalmak keltek életre: zsidóellenesség, kisebbségellenesség stb. Ottmar Trasca (Történeti Intézet) A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségek helyzete Észak-Erdélyben 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig címen tartott előadást. A bécsi döntés nyomán itt maradt román és a délen maradt magyar lakosságot, főként a román hatóságok túlkapásai miatt, a kölcsönösség elvére hivatkozva, mindkét oldalon igyekeztek elüldözni, létét lehetetlenné tenni szülőföldjén. dr. Liviu Tarau (BBTE Európai Tanulmányok Kara) a Funar-korszak törvénytelenségeiről beszélt, amelyek a 2004-es helyhatósági választások nyomán szakadtak meg. Funar jelenleg parlamenti honatya, ott sem tagadja meg önmagát, és népszerűsége tovább süllyed. Csapó Emőke (BBTE Történelem Kar) a Házsongárd temető XIX. századi alakulásáról beszélt. Dr. Radu Mlesnita üzletember a mai Kolozsvár virtuális arcát tárta fel, bemutatva a város idén beindított háromnyelvű honlapját (www.ClujNapoca.ro; www.Kolozsvar.ro; www.Klausenburg.ro). Dr. László Ferenc (Gheorghe Dima Zeneakadémia) a város zenei múltját és jelenét mutatta be. Dr. Balogh András, a német irodalom kelet-európai szakértője, a kolozsvári magyar, német és román írói munkásságot vázolta. /Ördög I. Béla: Sajátos és közös kolozsvári kulturális értékek feltárása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2005. május 30.

Május 28-án a Mátyás-házban folytatódott a Német Kulturális Központ és az Osztrák Könyvtár, valamint a nagyszebeni német főkonzulátus által szervezett Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában című tanácskozás. Dr. Virgil Tarau (BBTE Történelem Kar) előadása hangzott el a két világháború közötti Kolozsvárról. Nézeteltérések a helybeli és a Kárpátokon túli románok között is jelentkeztek. Radikális román fiatalok nyomán Erdélyben azelőtt ismeretlen fogalmak keltek életre: zsidóellenesség, kisebbségellenesség stb. Ottmar Trasca (Történeti Intézet) A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségek helyzete Észak-Erdélyben 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig címen tartott előadást. A bécsi döntés nyomán itt maradt román és a délen maradt magyar lakosságot, főként a román hatóságok túlkapásai miatt, a kölcsönösség elvére hivatkozva, mindkét oldalon igyekeztek elüldözni, létét lehetetlenné tenni szülőföldjén. dr. Liviu Tarau (BBTE Európai Tanulmányok Kara) a Funar-korszak törvénytelenségeiről beszélt, amelyek a 2004-es helyhatósági választások nyomán szakadtak meg. Funar jelenleg parlamenti honatya, ott sem tagadja meg önmagát, és népszerűsége tovább süllyed. Csapó Emőke (BBTE Történelem Kar) a Házsongárd temető XIX. századi alakulásáról beszélt. Dr. Radu Mlesnita üzletember a mai Kolozsvár virtuális arcát tárta fel, bemutatva a város idén beindított háromnyelvű honlapját (www.ClujNapoca.ro; www.Kolozsvar.ro; www.Klausenburg.ro). Dr. László Ferenc (Gheorghe Dima Zeneakadémia) a város zenei múltját és jelenét mutatta be. Dr. Balogh András, a német irodalom kelet-európai szakértője, a kolozsvári magyar, német és román írói munkásságot vázolta. /Ördög I. Béla: Sajátos és közös kolozsvári kulturális értékek feltárása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2005. december 9.

Vekov Károly kolozsvári történész a vele készül beszélgetésben kifejtette, Jakó Zsigmond tanítványaként soha nem tudott szabadulni az igényességtől. Nem lehet kisebbségi politikát folytatni a kisebbségi múlt alapos ismerete nélkül. Az a revízió, amire szüksége lenne a két ország történetírásának – de különösképpen a románnak – még nem következett be. Vekov Károly 1971-ben kényszerűségből került Bukarestre, mert évfolyamelsőként maradhatott volna Kolozsvárott, de „eltanácsolt az egyetem fura ura”, emlékezett. Így került a Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályára, amelyet Demény Lajos vezetett. Számkivetésnek érezte az ottlétet, annak ellenére, hogy sok barát került az évek során, és számos kapcsolatot sikerült kiépíteni románokkal is. A bukaresti Iorga-könyvtárnak nagyon jelentős magyar anyaga van, ott kutathatott. Az Akadémiai Könyvtárnak szintén igen jelentős történelmi tárgyú könyvállománya és magyar folyóirat-állománya van. Ekkor készítette el az erdélyi magyar művelődéstörténeti kronológiát, talán még megvan az intézetben. Fő témái egyikének – a gyulafehérvári káptalan és ezen belül hiteleshelye – érleléséhez számos más kérdés tisztázása volt szükséges, így például a középkori értelmiségtörténeté. Bukaresti indíttatású volt a székelyek középkori intézményrendszerét célzó kutatás, ez volt az első román nyelvű összefoglaló a sajátos székely intézményekről. Napjainkig a bukaresti évek alatt összegyűjtött anyagot próbálja feldolgozni. Vekov Bukarestben a Molnár Gusztáv által kezdeményezett Limes-körben vett részt. Emiatt 1988-ban házkutatást tartottak és elvitték Vekov magyar szakkönyveinek jelentős részét, valamint térképanyagot. Azóta sem sikerült visszaszereznie akkor elkobzott könyveket, térképeket. 1989 decemberében Vekov részt vett a politizálásban. Visszaköltözött Kolozsvárra. Vekov leszögezte, szükség van a teljes palettájú magyar nyelvű felsőoktatási intézményrendszerre. Kiemelten fontos a magyar történelem tanításának bevezetése minden magyar tannyelvű oktatási intézménybe, beleértve a felsőfokú egyetemi oktatást. Vekov Károly /sz. Budapest, 1947. szept. 26./ 1971-ben végzett a kolozsvári BBTE történelem-filozófia szakán. 1971–1990: kutató a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségi Osztályán. 1990–1995: az RMDSZ országos ügyvezető titkára, majd a politikai osztály referense. 1996–2000: történelemtanár a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban; óraadó tanár a BBTE Bölcsészkarán. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője a 2000–2004-es ciklusban. 2003-tól egyetemi docens a BBTE Történelem Karán. /Varga Andrea: A történésznek is van szerepe a politikában. Beszélgetés Vekov Károly kolozsvári történésszel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2006. február 13.

A hét végén befejeződött annak a tanfolyamnak első része, amelyen az ország általános iskolai és líceumi történelemtanárainak a holokauszt-oktatást tanítják. A projekt működtetője a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem Kara és a Judaisztikai Intézet. 2001-ben indult a tanfolyam, azóta több mint 120 tanár végezte el. /Debreczeni Hajnal: Tanítják a holokauszt-oktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2006. május 3.

Április 25-én másodízben szervezett nemzetközi szimpóziumot és doktori kollokviumot az örmény diaszpóráról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézete és Történettudományi Doktori Iskolájának Újkori Eszmetörténeti Műhelye Piliscsabán, melyen húsz előadás hangzott el. Kovács Bálint doktoranduszként az erdélyi örmények történelmével foglalkozott. Bemutatták Tokodi Gábor István Örmény kultúra Szamosújváron című dokumentumfilmjét is. Tavaly tartották az első tudományos szimpóziumot Felekezetek és identitás címmel. A „pázmányosok” erdélyi kutatómunkájába a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karának tanárai és hallgatói is bekapcsolódtak. A konferencián Pál Judit tanárnő és két diákja (Lukácsné Nagy Klára és Poósz Loránd) képviselte a BBE-t. A BBTE Földrajz Karáról B. Garda Dezső a gyergyószentmiklósi örmény céhek és társulatok 18–19. századi történetét ismertette. /(bkata): Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2006. június 17.

Elhunyt Dr. Magyari András /Gyergyólafalu, 1927. nov. 17. – Kolozsvár, 2006. jún./, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora, aki 53 éven keresztül elkötelezetten szolgálta a történelemtudományt és annak oktatását. 1953–1957 között gyakornok, majd professzor, 1998–2006 között emeritus professzor. Szakterülete Erdély XVII–XIX. századok közötti történelme volt. Magyari professzor tudományos kutatásait a Habsburg uralom erdélyi vonatkozásaira, az itteni gazdagság, társadalom és egyház múltjára, a székely közösségek történelmére fordította. Kulcsszerepet töltött be az egyetemi igazgatás terén is, 1992–1998 között tanszékvezető, 1990–1998 között a Történelem és Filozófia kar vezetőtanácsának tagja, 1990–1996 között a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, szenátusának tagja volt. Magyari professzornak jelentős szerepe volt az egyetem magyar tagozatának újraindításában. Kutatásaiban a felvilágosult erdélyi fejedelmek reformjainak gazdasági, szociális és társadalmi vetületeit, valamint a kurucháborúkat, az erdélyiek azokbani részvételét vizsgálta. Kutatta a székely közösségek XVII–XIX. századi múltját, Gyergyó községét, külön a francia forradalom Erdélyben keltett visszhangját. „II. Rákóczi Ferenc erdélyi hadserege” című, 1994-ben megjelent könyvéért a Román Tudományos Akadémia „Dimitrie Oncu” díjával tüntették ki. /Elhunyt dr. Magyari András. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ Megjelent kötetei között van: Wesselényi István: Sanyarú világ, továbbá Gyergyóaldalu a történelem sodrában /1997/.

2006. november 24.

Kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött november 23-án Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Tanszékének a szervezésében, amelynek fő témája az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Az események ötvenedik évfordulója alkalmából tartott, 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című értekezleten neves magyarországi és hazai kutatók, történészek tartottak előadást. A résztvevőket Csucsuja István professzor, a Történelem és Filozófia Tanszék dékán-helyettese üdvözölte. A konferencián Jan Sadlak, a Felsőoktatásért Európai Központ igazgatója a lengyelországi történéseket felidézve kifejtette: 1956-ban Magyarország részéről érkezett az első reakció a lengyelországi eseményekre. Előadást tartottak neves magyarországi történészek, köztük Földes György, a budapesti Politikatörténeti Intézet főigazgatója, Illés Pál Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. A hazai kutatók között volt Vekov Károly, Novák Csaba Zoltánt, Lönhárt Tamás és Tóth Szilárd is. A témakörök voltak: az 1956-os események szerepe a desztalinizációs folyamatban, a Szovjetunió és a kelet-közép-európai történészek 1956-ban, elnyomatás és antikommunista ellenállás Romániában az ötvenes években, kísérlet Gheorghe Gheorghiu-Dej félreállítására az 1956-os forradalom körülményei között, Lengyelország 1956-ban, a forradalom kihatásai a Román Munkáspárt kisebbségpolitikájára, a forradalom szimbólumai, a Kossuth-címer és/vagy a lyukas zászló. /P. A. M.: 1956 – A vég kezdete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Földes György kiemelte, hogy az ’56-os magyar forradalom gyökereit nem lehet csak a gazdasági és társadalmi elégedetlenségekben, az ebből származó feszültségekben keresni, megvannak annak a maga desztalinizációs gyökerei is. Smaranda Vultur az antikommunista ellenállás 1950-es évekbeli történéseiről, Liviu Tarau a szovjetunióbeli és a kelet-közép-európai folyamatokról, Vekov Károly a forradalom előzményeiről, Alina Ilinca és Liviu Marius Bejenaru a Gheorghe Gheorghiu-Dej félreállítására tett kísérletről, Novák Csaba Zoltán 1956 kisebbségpolitikai következményeiről, Lönhárt Tamás a romániai magyarság és a forradalom viszonyáról, Tóth Szilárd pedig a román hadseregben 56-ban lezajlott puccskísérletről értekezett. /Benkő Levente: Kényelmetlen és érdekfeszítő: 1956. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2006. november 29.

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2006. december 4.

Közös román–magyar történelemkönyv kiadását tervezi a román és a magyar kormány. A modellt a francia–német közös történelemkönyvről vennék. A bukaresti Adevarul lap szerint Románia és Magyarország újraírja Erdély történelmét, hogy a diákok mindkét szemszögből megismerjék a múltat. A Cotidianul című lap neves román és magyar történészeket szólaltatott meg az ügyben, akiknek véleményét úgy foglalta össze: a feszültséggel terhes múlt, az érdemi tudományos vita hiánya, akárcsak a tökéletlen kommunikáció egyaránt megnehezíti a tervezett tankönyv megalkotását. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének igazgatója elmondta, Trianon fájdalmas és tragikus eseményként maradt meg minden magyar ember tudatában. Ezt az érzést egy közös tankönyvvel megszüntetni nem lehet. Csucsuja István, a BBTE Történelem és Filozófia Tanszékének dékán-helyettese emlékeztetett az Európa Tanács által megfogalmazott ajánlásokra, miszerint a történelemírás és -oktatás elsődleges feladata az egymás iránti tolerancia terjesztése. Pál Judit, a BBTE professzora szerint még nem érett meg az idő egy ilyen tankönyv elkészítésére. Példaként említette a Sorin Mitu történész nevéhez fűződő néhány évvel ezelőtti történelemkönyv körüli botrányt, a vitatott kiadvány a megszokotthoz képest csak kissé mutatta be más fényben Románia történelmét. Egész sor olyan kérdés létezik, például a dákó–római kontinuitás elmélete, Pál Judit nem látja, hogyan ezekben hogyan juthatnának közös nevezőre. A megkérdezett román történészek pozitívan fogadták a közös román–magyar történelemkönyv elkészítésének a gondolatát. /Papp Annamária: Román–magyar történelemkönyv kiadását tervezik. Komoly előkészítést igényel egy ilyen könyv összeállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2006. december 8.

December 7-én Kolozsvár a Farkas utcán az úttest egyik oldalát megtöltötte a tüntető tömeg, amely kifejezte szolidaritását a Babes-Bolyai Tudományegyetemről kizárt két oktatóval és az önálló magyar felsőoktatási intézményekért folyó harccal. A résztvevők „Ma őket – holnap minket”, „Bolyai Egyetemet” és hasonló feliratú transzparenseket mutattak fel. Felszólaltak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, felolvasták a különböző támogató nyilatkozatokat. Ez nem románok és magyarok közötti konfliktus, ellenkezőleg, olyan ügy, amelyben – talán 1989 óta először – a két nemzet tagjai közösen harcolnak a kriptokommunista, diktatórikus egyetemvezetés ellen – fejtette ki Hantz Péter. Az egyetemről menesztett oktató leszögezte, az intézmény oktatói és vezetői számára nincs más út: vagy felismerik a pillanatot, vagy ellehetetlenülnek. Hantz említést tett azokról a tanárokról is, akik nyíltan vállalták, hogy elveik nincsenek, csak érdekeik. A BKB másik alelnöke, Kovács Lehel azoknak is válaszolt, akik – a munkahelyvesztés küszöbén – saját két gyereke iránti felelősségére figyelmeztették. Kijelentette: éppen ez a felelősség sarkallta tettekre, mert nem mindegy, hogy gyerekei és a többi magyar gyermek milyen világban nő fel. Felolvasták Máté András Levente és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők üzenetét, az Országgyűlésben egyhangúlag megszavazott ötpárti nyilatkozatot és a magyar EP-képviselők közleményeit. Szőcs Judit, a SZET Oktatási Bizottságának elnöke a testület által elfogadott nyilatkozatot ismertette. Nagy ovációt váltott ki a Történelem és Filozófia Kar román oktatójának, Aurel Codoban professzornak az üzenete, amelyben az ellenvéleményeket és a kritikát kegyetlenül megtorló egyetemi vezetőket bírálta. A felszólalók sorát a BKB elnöke, Bodó Barna zárta, aki arra a felelősségre utalt, amely ma az ügy minden résztvevőjét terheli. Elmondta: az egyetemen ma is a félelem uralkodik, sok kollégáját ez gátolja meg abban, hogy állást foglaljon. Megnevezte azt a négy magyar oktatót, akik Hantz és Kovács menesztését megszavazták: Szamosközi István, Buzogány Dezső, Marton József és János Réka. A Becali-féle Új Generáció Pártjának négy tagja próbált zavart kelteni, üvöltve éltették a BBTE-t. A rendfenntartók utánuk eredtek. Az egyetem román tagozatának néhány vezetője közleményben biztosította támogatásáról a rektort. Érdekes módon, az aláírókat leszámítva, a nyilatkozat szóról szóra azonos volt a múlt heti rektori közleménnyel. December 8-án nem csak Kolozsváron, de Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is tüntettek a BKB ügyével szimpatizálók. Ülésezett a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa. A testület szóvivője, Magyari Tivadar szerint a bizottság tagjai a rektori hivatallal folytatott megbeszélésen napirendre tűzték a kétnyelvű feliratozás problémáját, az elbocsátott adjunktusok ügyét, a tagozat alapszabályzatának elfogadását. Az ülésen többen bírálták a BKB nyomásgyakorló tevékenységét. Eckstein-Kovács Péter szenátor üzenetében leszögezte: állampolgárként, jogászként és politikusként kötelessége, hogy felemelje szavát, amikor a BBTE rektora nem tartja tiszteletben a törvény betűjét és szellemét. Az egyetemi szenátus döntése ellentétes a hatályos jogszabályokkal, a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jogával. Levelet juttatott el a szerkesztőségbe Kása Zoltán egyetemi tanár is. Ebben kifejtette: Nicolae Bocsan rektor legutóbbi közleménye „tele van hazugságokkal”. A volt rektor-helyettes rákérdezett a rektor állításaira: Mikor ellenezték magyar képviselői a német tagozat fejlesztését? Mikor nem akartak judaisztikai szakot? És kik? /Ercsey Ravasz Ferenc: Több mint ezren tüntettek a magyar egyetemért. Becali-pártiak zavarkeltéssel próbálkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2007. február 21.

A február 18-i, vasárnapi román–magyar vízipóló mérkőzést követően a kolozsvári U focicsapat szurkolótáborának nyolc tagja megverte a meccsről két barátja társaságában távozó Nagy Ákost. A fiatalember és barátai a helyszínről sétáltak hazafelé, amikor a huligánok hátulról rájuk támadtak. Nem volt nehéz megismerni őket, hiszen egyiküknél egy feltekert magyar zászló volt, míg az áldozat egy Magyarország feliratú sálat viselt a nyakában. Nagynak, aki az eset óta félrevert orral és szeme körül éktelenkedő lila folttal jár, csak annyi ideje volt, hogy a társasággal tartó lánnyal átszaladjon az úttest másik oldalára. Amikor látta, hogy a barátja nincs velük, visszafordult, és a segítségére akart sietni. Emlékei szerint ekkor üthették jó párszor arcon, mivel azonban többen is rátámadtak, már nem tudja felidézni a részleteket. A verés következtében nem csak az arca, hanem a keze és a térde is megsérült. Az eset után a fiatalember a rendőrséghez fordult, látlelet hiányában azonban csukott ajtókra talált. A mérkőzésről készült néhány olyan fénykép, amelyen a támadók némelyikét fel lehet ismerni, Nagy úgy döntött, feljelentést tesz, még ha nem bízik is abban, hogy a rendőrség megerőltetné magát az ügy felgöngyölítésében. A Gheorghe Funar utáni Kolozsváron bőven akad példa magyarellenes megnyilvánulásra. A belvárosban több épületen is horogkeresztek éktelenkednek, például az Apáczai-líceum, vagy a magyar egyetemisták egyik kedvenc szórakozóhelyén, a Bulgakov kávéház falán. E két épületről sikerült eltüntetni a náci szimbólumokat, de a Farkas utcai templom oldalán még mindig jól olvasható az „Unguri muie” felirat. A Babes–Bolyai Tudományegyetem történelemkarának környékén is fellelhető egy falfirka, amely halált kíván a magyarokra. /Kiss Bence: Magyar fiatalokat vertek meg. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2007. június 7.

Hármas könyvbemutatót tartottak a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia karán. Sipos Gábor az Idővel paloták... (Magyar udvari kultúra a 16–17. században) című könyvet mutatta be. – Az elit az egész társadalomnak mintát szolgáltatott. Ez a társadalmi réteg határozta meg az államok politikáját, irányultságát, kapcsolatait, lehetőségeit – magyarázta Sipos Gábor. Kovács András a Koronás fejedelem című Bocskai István és korát bemutató kötetről beszélt, mely három szerző műve. Szabó Péter Kovács András nemrég megjelent Emlékezetes épületek, épületek emlékezete című tanulmánykötetét elemezte. Gerevich Tibor már megírt egy, az építészeti stílusokat összefoglaló kötetet, amelyet inkább a templomok stílusjegyeire épített fel. Erre az összeállításra a tipizálás volt jellemző. Bíró József az erdélyi kastélyokról írt könyvet. Ezekhez a kötetekhez kapcsolható Kovács András könyve. A három bemutatott könyv mellett Horn Ildikó frissen megjelent Könnyező krokodil című kötetét is megismerhették a jelenlévők. /Dézsi Ildikó: Magyar udvari kultúra, koronás fejedelem, építészeti stílusok. Hármas könyvbemutató a Történelem és Filozófia Karon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2007. december 11.

Történelmi tétje van a mostani egyetemi választásoknak a BBTE magyar részlegén. Ha most engedik, hogy a csucsuják, szamosközik, vinczemáriák, nagylászlók megmaradjanak a vezetőségben, hosszú ideig lehetőséget kapnak a mindennel elégedett magyar vezetők, hangsúlyozta az egyetem magyar oktatóihoz írt nyílt levelében Jakab Attila, tudományos kutató. Nem szabad többet megengedni, hogy egy Szamosközi bekerüljön a vezetőségbe. Sok szempontból jó az, amit Magyari Tivadar művel, de ez nem az igazi út. Ő ugyanis belemerevíti a magyar felsőoktatást egy status quóba. Ez a közös román–magyar egyetem modellje. Tehát őt nem szabad újraválasztani! Olyan magyar rektor-helyettest kell választani, aki nem működik együtt a rektorral. Egy-két éves kimaradást, szervezési gondot a szülők és diákok meg fognak bocsátani. A diákok akár két szemeszterre is jogosultak befagyasztani a tanulmányaikat. Egy részüket átmenetileg átveheti a Sapientia, míg a helyzet rendeződik. A tanári kar általános sztrájkba kezdhet. Nem kell hozzá két szemeszter, mert egy-két hónap alatt beadják a derekukat. /Jakab Attila, tudományos kutató: Tisztelt magyar oktatói kar! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Az említettek: Csucsuja István, Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke, Pszichológia és Neveléstudomány Kar tanára, Vincze Mária Közgazdasági Kar dékán-helyettese, Nagy László rektor-helyettes.

2007. december 17.

Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2008. április 9.

Kolozsváron egy „Corvinus Legenda” címet viselő történelmi versenyt láthattak az érdeklődők. A versenyt a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete (KOMATE) szervezte, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és az Amarillys Társaság megbízásából. A rendezvény a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel együttműködésben zajlott, a verseny zsűrije: Dr. Vekov Károly, a középkortörténeti tanszék docense a zsűri elnöke, Lupescu Makó Mária tanársegéd és Mátyus István végzős hallgató a zsűri tagjai. Lupescu Makó Mária beszélt a Mátyás Napok hagyományairól és László Bakk Anikóról, aki Kolozsváron mindenkinél többet tett Mátyás király emlékének megőrzéséért. A rendezvényt Rüsz-Fogarasi Enikő a BBTE Történelem-Filozófia karának dékán-helyettese nyitotta meg. A versenyt a Báthory István Líceum csapata nyerte. /Bolyai Csaba Zoltán: Keresztes sereg a Studházban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2008. szeptember 9.

A romániai magyarság története és művészeti hagyományai címmel ötnapos továbbképző program indult középiskolai történelemtanárok számára. Szervezői és támogatói a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara, valamint a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Fogarasi-Rüsz Enikő dékán elmondta: huszonöt részvevő érkezett Erdély különböző vidékeiről erre az első alkalommal megrendezett tanfolyamra, amelyen neves történészek (Kovács András, Pál Judit, Vekov Károly, Sipos Gábor, Tóth Szilárd) előadásait hallgathatják meg. A tanároknak még nem volt alkalmuk tanulni a magyarság történetét, amelyet csak két esztendeje lehet oktatni a középiskola négy féléve alatt. A következő ilyen továbbképző programot jövő júliusában tartják. /Ö. I. B. : Magyarságtörténeti továbbképzés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998