udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Baptista Egyhaz

2007. március 7.

A marosvásárhelyi Pro Europa Liga (PEL) vallási felmérése a vallási intoleranciát mutatta ki. A PEL arra volt kíváncsi, miként zajlik az iskolai vallásoktatás, milyen tankönyvekből tanítanak, melyek az előnyt élvező felekezetek, illetve melyeket zárnak ki. A megkérdezettek többsége az ortodox vallást uralkodó vallásként azonosította, jelentős részük megveti a Romániában élő, más vallási felekezethez tartozókat. Ez ugyanígy jellemző a tolerancia fellegváraként ismert Temesvárra, mint az ország más régióira, jelezte Smaranda Enache, a PEL vezetője. Az ortodox vallási tankönyv kizárólag az ortodoxiáról beszél mint történelmi egyházról, a görög katolikus egyházat pedig a nemzet ellenségeként, bomlasztó erőként tünteti fel. A Religie – Cultul ortodox (Hit – Az ortodox vallás) című könyv nemcsak a vallási szektákat, hanem a görög katolikus egyházat is prozelitizmussal – erőszakos hittérítéssel – vádolja. A könyv szerzői a bukaresti Patriarhul Justinian Ortodox Teológiai Főiskola tanárai. /Szucher Ervin: Oktatott intolerancia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ Az ortodoxia egyeduralmáról tanúskodik a vallásügyi államtitkárság honlapja is. A weboldal készítője a naptárban csak a görögkeleti egyház ünnepeit jelenítette meg, az ország térképén pedig csak az ortodox püspökségeket tüntette fel. A templomok fejezetnél az oldal látogatója kizárólag ortodox templomokról készült felvételekkel ismerkedhet meg. A római katolikus egyház kiadványai között egyetlen magyar nyelvű folyóiratot sem említenek. Az ortodox dominanciát kifogásolta a baptista egyház is, amelynek vezetői az ellen tiltakoztak, hogy lelkészeik nem vehetnek részt az iskolai ünnepélyeken. /Antal Erika: Egyoldalú honlap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2007. március 7.

Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke, marosvásárhelyi lelkész beszámolt arról, hogy Erdélyben 8700 tagot számlálnak, Maros megyében a baptisták száma 250-re tehető. A baptista egyház nem kér és nem fogad el támogatást az államtól. A Nagyvárad, Zilah környéki nagy baptista gyülekezetek támogatják a kis létszámúakat. /Nem apad a magyar baptisták közössége. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

2007. április 27.

A temesvári szellemiség két szimbolikus helyszínén zajlott április 26-án a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlést megelőző egyházi találkozó: az 1989-es Forradalom Emlékházában, illetve a belvárosi református egyházközség templomában, a rendszerváltó megmozdulások bölcsőjénél, ahol Tőkés László akkori temesvári lelkész lakott. A felekezetek találkozóját a temesvári református egyházmegye rendezte. A helyszínválasztás üzenet, hogy a részvevők keresztyéni őszinteséggel tekintsenek vissza a forradalmi kezdetek óta eltelt 17 esztendőre, és nézzenek szembe a kommunista-ateista múlttal – fogalmazott Tőkés püspök. „Együttléteinket mindig az jellemezte, amit Corneanu érsek 1992-ben egy ökumenikus találkozónkon mondott: nem azért jöttünk, hogy egymás mellett legyünk, hanem azért, hogy együtt legyünk református testvéreinkkel” – jelentette ki Tőkés László. A meghívásnak eleget tett Nicolae Corneanu, a Bánság ortodox érseke, Roos Márton temesvári római katolikus megyéspüspök, Kovács Zsombor temesvári evangélikus-lutheránus lelkész, Paul Costin, a temesvári zsidó hitközség elnöke, a pravoszláv (óhitű ortodox) egyházak részéről Ilie Albiciuc ukrán ortodox esperes Lugosról, és a baptista egyház képviselője. A részvevők közös állásfoglalásban nyilvánították ki többek között, hogy a nagyszebeni nagygyűlést kérni fogják a kommunizmus elítélésére. Kezdeményezik egy nemzetközi és egy romániai ökumenikus munkacsoport létrehozását, amely a kommunizmus egyházakra gyakorolt nyomását vizsgálja majd ki, kérik a posztkommunista közelmúlt feltárását. A meghívott felekezetek képviselői memorandumban kérték azt is, hogy Tőkés Lászlót és családját nyilvánítsák forradalmárrá, és kapják meg az ezzel járó jogokat, kedvezményeket is. /Pataky Lehel Zsolt: Egyházfők az igazságtételért, a kommunista visszaélések feltárásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2009. október 28.

Továbbra is akadályozza a román állam az országban tevékenykedő kisebbségi egyházak működését – állapította meg az Egyesült Államok külügyminisztériuma a romániai vallásszabadság 2009-es helyzetéről készült jelentésében. A jelentés megemlíti, hogy a 86,8 százalékban ortodox többségű országban 4,7 százalékos a római katolikusok és kevesebb mint 1 százalékos a görög katolikusok aránya, a többi vallás képviselői pedig az ország népességének kevesebb mint 2 százalékát teszik ki. Az ortodox egyház jelentős befolyást gyakorol a lakosságra, de nem csupán az egyszerű polgárokra, hanem a politikusokra is. A 2008-as választási évben az ortodox egyházat kedvezményezett helyzetbe hozó több törvényt is elfogadtak. Így többek között mintegy 200 millió dollárt utaltak ki templomépítésre és tatarozásra – az összeg oroszlánrészét az ortodoxok kapták. A jelentés megemlíti azt is, hogy még ma is problémát jelent a kommunizmus idején a görög katolikus egyháztól elkobzott, és az ortodoxoknak átjátszott vagyonelemek visszaszolgáltatása. 2008-ban a református, az evangélikus, az unitárius, a görög katolikus és a baptista egyház közös panaszlevelet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben az ortodox egyház favorizálásával vádolják a román államot. /Balogh Levente: Az ortodoxok kedvezményei miatt bírálják Bukarestet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998