udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Baroti Szabo David Szakkozepiskola (Barot)

1992. december folyamán

Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/

1999. november 24.

A Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, november 4-i és 11-i szám) hasábjairól megtudható, hogy a KMDSZ közgyűlésén a diákszervezet új elnököt választott Boda Szabolcs Levente közgazdász hallgató személyében. A Suli Lapi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót diáklapja, novemberi szám) nyári élménybeszámolóknak és irodalmi próbálkozásoknak adott helyet. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, november 3-i szám) az 1956-os magyar forradalom romániai "elszenvedőire" emlékezett. - A Kis Tükör /a romániai CE Szövetség kiadványa, református missziói lap/ szeptember-októberi száma hírt adott arról, hogy közös táborozást szerveztek a magyarországi Bethánia CE szövetséggel. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, idei június-szeptemberi, összevont szám) beszámolt a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ küldöttgyűléséről. /Hónapzáró lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23., folyt. : nov. 24./

2000. január 11.

Több lap érkezett a szerkesztőségbe, így a Nagykároly és Vidéke év végi dupla száma, 51-52. száma magazinjellegűvé sikeredett. A baróti Baróti Szabó Dávid Középiskola diáklapja, a Suli Lapi karácsonyi száma látott napvilágot. A Berecki Harangszó (független közéleti havilap) több összevont számmal jelentkezett. A Güze-müze a Dicsőszentmártoni Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, melyben a város aktuális gondjairól éppúgy szó esik, mint a fiatalokat érintő kérdésekről. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni magyar gimnazisták havilapja. A Kedd, a székelyudvarhelyi ifjúsági lap decemberi számában visszapillantás olvasható az 1989-es romániai eseményekre. A Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye) decemberi száma újabb részt közölt az erdélyi magyar nyelvű közgazdasági oktatás történetéről, bemutatta a szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központot. /Év elején - év végéről. == Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2001. szeptember 12.

A baróti Baróti Szabó Dávid Középiskolához öt új pedagógus került, négy szakképesített, egy szakképzetlen. Dimény János igazgatótanár arról tájékoztatott, hogy elvégezték a szükséges javításokat, felújításokat, szeptember 15-én megszólalhat az iskolacsengő. Dimény János szóvá tette: az oktatásügyi minisztérium csak az általános iskolásoknak utalt ki pótlékot tanfelszerelés vásárlására, noha a középiskolások között is nagyon sokan vannak nehéz anyagi helyzetben. /Baróti Noémi: Baróti Szabó Dávid Középiskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2002. április 18.

Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalásban tiltakoztak amiatt, hogy az állami alárendeltségű intézmények magyar ajkú vezetőit menesztik, újabb példa erre a megyei főtanfelügyelő leváltása körüli elvtelen politikai közjáték az SZDP és az RMDSZ közti egyezmény ,,ernyője" alatt. Kovászna megye középiskoláinak igazgatói és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége nagyon jónak minősítette a tanfelügyelőség elmúlt négyévi munkáját, tehát nem állhat szakmai érv Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltása mellett. A cél a magyar nyelvű oktatás akadályoztatása. Az állásfoglalásban kiálltak Keresztély Irma főtanfelügyelő mandátumának megújítása mellett. Pál Ferenc igazgató, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Bokor Tibor igazgató, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Dimény János igazgató, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Biró Béla igazgató, Székely Mikó Kollégium, Kiss Imre igazgató, Kós Károly Iskolaközpont, Gazdag Ildikó igazgató, Kereskedelmi és Közigazgatási Iskolaközpont, Kerezsi János igazgató, Művészeti Líceum, Gábor Rezső igazgató, Gábor Áron Oktatási Központ, Bajcsi Ildikó igazgató, Bod Péter Tanítóképző, Dezső Vencel igazgató, Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpont, Delne Ferenc igazgató, Mezőgazdasági Iskolacsoport, Becsek Ede igazgató, Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport, Ravasz Erzsébet igazgató, Puskás Tivadar Iskolaközpont. /Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2002. június 7.

Háromszék kilenc tanintézményben már jún. 8-án megtartották a kicsengetést. Így a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum, a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, a Mezőgazdasági Líceum, a Kereskedelmi Iskolaközpont, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont valamint az erdővidéki Baróti Szabó Dávid Líceum, a kézdivásárhelyi Református Kollégium végzősei már ballagtak. Jún. 14-én a Nagy Mózes Líceum, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolacsoport és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum szaktanulóit, valamint a bodzafordulói Nicolae Balcescu Líceum diákjait csengetik ki, 15-én pedig a sepsiszentgyörgyi Szövetkezeti Iskolaközpont, a Művészeti Líceum, a Kós Károly Iskolaközpont, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, az Apor Péter, és a Gábor Áron Líceumok, valamint a bányászváros Baróti Szabó Dávid Líceumának szaktanulóit búcsúztatják el diáktársaik, tanáraik. A megye középiskoláinak nappali tagozatain 1168 tanuló, az estiben 10 osztályban 245 diák, míg a 25 szakiskolai osztályban 530-an végez. A megyében összesen 3112 nyolcadikos végez az idén, 2173 magyar és 939 román diák. /Némethi Katalin: Ballagás 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

2002. június 10.

Jún. 8-án ballagott Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola 105 végzős diákja. Dimény János iskolaigazgató után Botos Erika szaktanfelügyelő, Albert Dénes polgármester beszélt. A Baróti Szabó Dávid Alapítvány az éveken keresztül kiváló teljesítményt nyújtó Buksa Szilárdnak ítélte a nagydíjat. A hagyománynak megfelelően a ballagók idén is emlékkopjafával emlékeztek szülőföldjük egy nagy szülöttjére, ezúttal Nagybaczoni Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszterre. /(hecser): Erdővidéki ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

2003. március 15.

A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2003. szeptember 22.

Szept. 20-án Baróton az unitárus templomban rendezett Erdővidéki Regionális Tudományos Konferencia az egyik főszervező, Fehér János beszédével vette kezdetét. A negyedéves történelem-művészettörténelem szakot végző egyetemista kifejtette: szándékuk szerint egyrészt a fiatal erdővidéki értelmiségnek kívántak bemutatkozási lehetőséget biztosítani, másrészt felmérni, hogy a régiószinten kb. 150 főnyire tehető egyetemista igényeli-e érdekeiket védő diákszövetség létrehozását. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos szólt a jelenlevőkhöz. Dr. Demeter János védnök a konferencia megtartó erejét emelte ki. Dimény János, a Baróti Szabó Dávid Szakközépiskola igazgatója, az egyetemi lépcsőig vezető elemi és középfokú oktatás jelentőségéről szólt. A konferencia megmutatta, hogy az egyetemisták igénylik a diákszövetség létrehozását és működtetését. /Hecser László: Lesz értelmisége a Székelyföldnek (Regionális tudományos konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2003. október 24.

Koszorúzással, gyertyákkal tisztelegtek Erdély-szerte az 1956-os forradalom hősei és eszméje előtt. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget. Szilágyi Árpád, az Egyesült Államokból Romániába visszatelepedett volt politikai fogoly szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. A Székely Károly Szakközépiskolában 1956-tal kapcsolatos dokumentumokból, fényképekből és könyvekből álló tárlat nyílt. Az akciókról és a megtorlásról tartott érdekfeszítő előadást okt. 22-én Nagyváradon Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró, az erdélyi 56 kutatója, valamint Pákh Tibor budapesti ügyvéd, aki aktív részese volt a budapesti eseményeknek, emiatt 1971-ig ült a Kádár-rezsim börtöneiben. Mindketten egybehangzóan domborították ki a magyar 56 egységét, nemzeti jellegét és történelmi jelentőségét, kifejtve: még ma is "erőteljes posztkommunista maszatolás" folyik az események és főleg a megtorlások körül, ugyanis a diktatúra verőlegényei, pribékjei, vérbírái, foglárjai, "átnevelő tisztjei" közül sokan élnek, vagy leszármazottaik révén részesei a hatalomnak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Magyar Polgári Egyesület és az Ifjúsági Polgári Egyesület szervezésében a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében rendezett emlékesten Szerefi Ilona népdalokat énekelt, Beregszászi Olga pedig régi magyar katonanótákat adott elő saját gitárkísérettel. Tőkés László püspök megköszönte az előadók szolgálatát, és reményteljes, öntudaterősítő, felemelő nemzeti ünnepet kívánt a jelenlévőknek. Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetsége koszorúkat helyezett el a város temetőiben, főhajtással tisztelegve az elhunyt bajtársak sírhantjánál. Délután az Erzsébet parkban található 56-os kopjafánál gyűltek össze, a megemlékezésen részt vettek a történelmi egyházak, az RMDSZ városi szervezete és a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács képviselői is. Török Ferenc, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi elnöke beszéde után az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Csaba nyílt párbeszédre hívta meg Sepsiszentgyörgyre, november negyedikére az RMDSZ csúcsvezetőségét, a polgári körök képviselőit és Toró T. Tibor parlamenti képviselőt. A megemlékezés alatt két rendőr figyelte az egybegyűltek minden mozdulatát, a rendőröket nem nyugtalanította, hogy valaki "bozgor" bekiáltással próbálta megzavarni a kegyeletteljes emlékezést. Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákszövetségének és a városi művelődési ház Fókusz Klubjának vendége volt a forradalom vérbefojtását követő megtorlás két politikai elítéltje. Az úgynevezett Dobai-perben 20 évre ítélt Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi református lelkész előadásában az 1956-os események és a megtorlás hátterét vázolta fel 56 előzményei és következményei című előadásában. Sorstársa, a Szoboszlay-perben 25 évi börtönre ítélt Lőrincz Károly a meghurcoltatás több mozzanatát elevenítette fel. Kézdivásárhelyen a református temetőben levő, az 56-osok emlékére emelt kopjafánál az emlékezőket Bokor Tibor, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte, aki beszédében 1956 fontosságát hangsúlyozta. Lőrincz Károly volt elítélt reményét fejezve ki, hogy minél többen, minél többször ünnepelik meg a magyar forradalmat. "Vissza kellene hozni annak a napnak a varázsát, mert az emlékezésen túl október 23-a a szomorúságot is jelenti számomra, amikor látom, hogy Magyarországon megosztottság övezi az 1956-os megemlékezéseket" - ezt Dávid Gyula foglalta össze a kolozsvári Heltai Klubban az okt. 23-i megemlékezésen. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) elnöke, András Imre az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság nemrég elhunyt tiszteletbeli elnökére, Kacsó Tiborra emlékezett. Az emlékezők hozzátették: az akkori hóhérokban van annyi erkölcstelenség, hogy 1956 magyar forradalmát és szabadságharcát magukénak tudják, és az áldozatokkal együtt ünnepelnek. Mózes Árpád evangélikus püspök sajnálta, hogy 1956 erdélyi történéseiről és a megtorlásról nagyon kevés szó esik, emiatt a fiatalabb nemzedék mit sem tud a történtekről. /A nemzet legnagyobb összefogására emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2006. augusztus 1.

Sikeres kezdeményezés főszervezője Bácsfainé Hévizi Józsa történelem szakos tanárnő, autonómiakutató, aki első alkalommal szervezte meg az autonómiavetélkedőt Európai integráció és önigazgatás címmel gimnazista fiatalok számára július 6-án Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében. A mintegy 34 csapatból a legjobb hat mérte össze erejét a döntőn. Csoportok érkeztek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Nagykőrösről. A tanárnő fontosnak tartja a helyes nemzeti önértékelés kibontakoztatását a területi, egyházi és kulturális autonómiatípusok bemutatásával. A diákok felkészülését két könyv segítette: Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnökének műve: Autonómiák és autonómiatörekvések, illetve a tanárnő saját könyve: Autonómiatípusok Magyarországon és Európában. Az autonómiaverseny zsűritagjai között neves politikusok ültek: Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokrata Közösség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Lipcsey Ildikó kandidátus történész. A gimnazista diákok felkészültségét mutatta, hogy mindegyik csoport bemutatta saját térségének adottságait, valamint többszintű autonómiamodelleket dolgoztak ki a fiatalok a helyi adottságok figyelembevételével. A versenyt a Beregszászi Magyar Gimnázium csapata nyerte, második helyezést ért el a nagyváradi Ady Endre Líceum csapata, harmadikként végeztek a Baróti Szabó Dávid Középiskola tanulói. A győztes csapatok Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnökének felajánlására lakiteleki üdülést nyertek, valamint részvételt a kiskunmajsai ’56-os táborban.  A verseny társszervezője az Erdélyi Szövetség, Lipcsey Ildikó vezetésével. /Frigyesy Ágnes: Autonómiaverseny a Szent Margit Gimnáziumban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

2006. október 24.

Baróton a magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett október 23-án a Baróti Szabó Dávid Középiskolánál, a Moyses Márton emlékére állított kopjafánál Benkő Levente a nagyajtai mártír életpályáját ismertette. Benkő Levente emlékezett a 61 erdővidékire is, akiket letartóztattak. A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki elnöke, Szabó Miklós is beszélt. A magyar történelem hullámvölgyei címmel történelmi, irodalmi és zenei összeállítást mutatott be a művelődési ház és társszervezője, a Boralt Egyesület. /Hecser László: Moyses Mártonra emlékeztek Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2007. január 26.

Tavaly kifosztották a baróti rendőrparancsnok, Valentin Bulgariu lakását. A nyomozás hónapokig eredményteken volt, most pedig két köpeci családot vádolnak a bűntett elkövetésével. Elmondásuk szerint január 10-én és 11-én a rendőrök késő estig vallatták étlen-szomjan a szívbeteg Szász Andrást, fiát, az ötödikes Róbertet hétig tartották bent, Ágoston Gábor István fejét a számítógép sarkába verték, végezetül öngyújtó lángjával fenyegették meg. Szász Olgát több óráig vallatták. Szász András elmondása szerint augusztusban hazafelé kerekezvén mobiltelefont talált a földkupacon. Hazavitte, megtisztogatta. A falubeli ismerősöknél érdeklődtek, hogy kié lehet, de gazdájára nem leltek, ezért a talált jószágot az Róbert fiuknak adták. Január 10-én fiával együtt bevitték őket a rendőrségre. Elmesélte, hogyan került hozzájuk a telefon. A rendőrök verni kezdték az asztalt, hogy hol a pénz, ne hazudjon. Éles fájdalom hasított a hátába, rávágták az ajtót. Este tizenegyig bent tartották. Másnap előbb feleségét, Szász Olgát kísérték be a rendőrörsre, majd Szász Andrást. Végül a rendőr közölte vele, hogy legalább négy-öt esztendőre lecsukják. Benedek Piroskát is bevitték, tőle is kérdezték, hova tűnt a rendőrparancsnok pénze. Ágoston Gábor Istvánt, a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákját informatikaóráról kérte ki a rendőrség. Megverték, öngyújtó lángjával fenyegették, hogy kiégetik a szemét. /Hecser László: Veréssel nyomoz a rendőrség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2007. december 7.

Versenyvizsga eredményeként a jövőben Velenczei András a baróti művelődési ház igazgatója. Az intézmény új vezetője 47 éves, végzettségét tekintve gépészmérnök, közel húsz esztendeig a Baróti Szabó Dávid Középiskolában műszaki tantárgyakat oktatott. 2001-től a Barót Jövőjéért Egyesület elnökeként, illetve a Veégh Antal Diákkör vezetőjeként tevékenykedett, majd a művelődési ház korábbi igazgatója, Lászlóné Varga Judit lemondása után ideiglenesen látta el a városi közintézmény vezetését. /Hecser László: Új igazgató a baróti művelődési ház élén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2008. szeptember 9.

Szeptember 5-én zárult Setétpatakon a HERMÉSZ-tábor. A Babes–Bolyai Tudományegyetem irodalomtudományi és módszertani tanszéke, a Baróti Szabó Dávid Középiskola magyar nyelv és irodalom katedrája és a baróti Boralt Közművelődési Egyesület által szervezett ötnapos szakmai képzés Művészetolvasás – a hermeneutikai szemlélet érvényesíthetősége az irodalom (művészet) oktatásában témakörben zajlott. Az egyetem tanára, dr. Orbán Gyöngyi jelezte, a tábor egyik célja volt, hogy az egyetemen tanítókat, egyetemistákat, középiskolai tanárokat és középiskolai tanulókat közelebb hozzák egymáshoz. Az előadások a szépirodalom mellett színházi, zenei, képzőművészeti témákat is érintettek. Kékesi Keresztes Lujza baróti tanárnő, a tábor egyik főszervezőjének elmondása szerint azért foglalkoztak ezekkel a területekkel is, mert úgy vélik, a diákságot tudatos és igényes olvasóvá kell nevelni. /Hecser László: Közelebb hozni az irodalmat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

2008. október 25.

A tapsviharral fogadott Sólyom László köztársasági elnök Baróton előbb a középiskola számítógéptermét, majd a névadó Baróti Szabó Dávid emlékszobáját tekintette meg. Sólyom László erdélyi látogatásáról szólva kijelentette: azért fontos, hogy bejárja a magyar megyéket, mert az újságokból, a tévé híradójából nem derül ki, miként gondolkodnak az anyaországtól elszakítottak.,,Látni kell az emberek arcát, kezet kell fogni velük, így érezni a magyar nemzet egységét” – fogalmazott. A kommunista diktatúra ellen magányosan tiltakozó cseh, magyar és székelymagyarnak közös emléket állító alkotást Moyses Márton testvére, Moyses Éva leplezte le, majd Sólyom László koszorút helyezett el. Az avatásra előkészített 1956-os emlékműnél az ötvenkét esztendővel ezelőtt történteket Józsa Árpád Csaba elevenítette fel. Sólyom László elmondta, kérte a román államfőtől, hogy rehabilitálják az 1956-os romániai elítélteket. Az új emlékművet Puskás Attila volt politikai fogoly és az alkotó, Éltes Barna képzőművész leplezte le. Sólyom László néma főhajtással adózott a forradalom hősei és a kommunista hatalom által bitófára küldöttek emléke előtt. Benkő Levente újságíró, történész 1956 erdélyi vetületeinek néhány mozzanatát ismertette, majd részletesebben szólt az erdővidéki bebörtönzöttekről. Kutatásai szerint a régióból származó 58 politikai elítéltre összesen 383 év börtönt róttak. A magyarországi Politikai Foglyok Szövetségét képviselő Mádi Jenő kijelentette: azért lázadt fel a fiatalság, mert világossá vált számára, hogy lelket, hitet és hagyományt felemésztő kommunista rezsim került hatalomra, s ebbe nem akart belenyugodni. A Kovászna megyei Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke, Török József az emlékmű elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönte meg a kereskedelmi társaságoknak, egyházaknak és alapítványoknak. /Hecser László: Sólyom László és a barótiak 1956 hőseire emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

2008. október 27.

Október 25-én, székelyföldi látogatásának harmadik napján Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: maga is és a magyar állam is támogatja az erdélyi, a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, annak különböző – személyi, kulturális vagy területi – formáihoz. Sólyom cáfolta, hogy székelyföldi látogatása romániai magyar választási célokat szolgálna. Leszögezte: az erdélyi magyar politikusokkal – Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Tőkés László püspökkel, illetve a SZNT tagjaival – folytatott megbeszélései kizárólag tájékozódási célokat szolgáltak. Hangsúlyozta: örülne, ha az erdélyi magyarság átlagon felüli számarányban járulna az urnákhoz. A magyar államfő október 25-én Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot, sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot. Koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, első világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban levő gyermekközpontot és leányanya otthont. Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel. Október 26-án, vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét. A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. „Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” – mondta. Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg. Kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve, állapította meg. „Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja” – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani. A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután felkereste a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett. Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta. /Tibori Szabó Zoltán: ”Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” Sólyom Lászlónak természetes az erdélyi, a székelyföldi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Székelyföldi látogatása az ’56-os évforduló jegyében zajlik, mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom kifejtette: szívmelegítő érzés volt olyan székelyföldi falvakon átutazni, amelyek nevét, és amelyek szülötteit egész Magyarország ismeri. A köztársasági elnök ideutazását nagy érdeklődés fogadták Gyergyószentmiklóson, őt megelőzően utoljára 1940-ben járt Gyergyóban magyar közjogi méltóság, amikor Horthy Miklós a honvédség élén végigvonult Székelyföldön. /Székelyföld Sólyom-szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ „Látogatásomnak legfontosabb célja az 1956-os forradalomnak a megünneplése. Tegnap is mondtam, a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, és egységet az akkori, szabadságra vágyó más népekkel is. Ezért hangsúlyozom mindig, mennyi román résztvevője volt az akkori eseményeknek, sőt nagyon sok román áldozata is volt” – mondta. „Látogatásom másik célja az itteni magyarságnak szól. A magyar alkotmánynak és az én személyes meggyőződésemnek is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez. A kulturális nemzet fogalmát igyekszem mindenhol elfogadtatni Európában” – nyilatkozta Sólyom. Romániában „külön magyar világ” létezik, érték Románia számára, mint ahogy Magyarországnak is az ottani román, szlovák és más nemzetiségű világ– fejtette ki. Csíkszerdában az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői várták az államfőt. „Szívmelengető élmény találkozni székelyföldi nagycsaládosokkal, hiszen ők igazán tudják: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, az kell, hogy szülessenek magyar gyerekek” – mondta a vendég. Meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai fiókintézményét is, ahol dicsérően nyilatkozott az intézményről, annak kiadványairól, az akkreditációs folyamat előrehaladásáról. Később Tőkés László EP-képviselővel tanácskozott zárt ajtók mögött. Sólyom László jelenlétében Baróton október 25-én két emlékművet is avattak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, egyszersmind a Nagy Imre-perben, a Szoboszlai-perben, valamint az érmihályfalvi perben halálra ítéltek kivégzésének 50. évfordulójára emlékeztek. A baróti iskola udvarán a világon egyedülálló emlékművet lepleztek le, mely az 1968. évi prágai tavasz vérbe fojtását követő szovjet megszállás elleni tiltakozásaként önmagát felgyújtó cseh egyetemista, Jan Palachnak (1948–1969), a Magyarország szovjet megszállása elleni kiállásaként önmagát lángba borító budapesti Bauer Sándor (1952–1969), valamint a diktatúra miatt a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó Moyses Márton volt egyetemi hallgató (1941–1970) arcképét és emlékét őrzi. „Nagyon nagy szó, hogy a mai fiatalok ezt megismerhetik, és az is nagyon nagy szó, hogy ők már szabadon élhetnek és gondolkodhatnak” – mondta Barót főtere szomszédságában felállított 1956-feliratú emlékmű avatóján Sólyom László, majd megkoszorúzta az Élthes Barna szobrász alkotta emlékmű talapzatát. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban Kassay Péter, a kulturális és művészeti központ igazgatója házigazdaként köszöntötte Sólyom Lászlót, és az alkotóközpont tevékenységét ismertette. /Sólyom: külön magyar világ Romániában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2008. november 27.

A számítógépet minden diáknak elnevezésű programban év végéig összesen 30 ezer 9-10. osztályos diák kap számítógépet, és a jövőre is folytatódó projekt, összesen 435 ezer középiskolást látnak el számítógéppel. A Hargita megyei iskolák közül elsőként a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, Kovászna megyében pedig a baróti Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont tanulóinak osztják ki a gépeket. A 400 euró értékű számítógépeket használatba adják a diákoknak, és az iskola befejezésekor vissza kell majd adniuk – magyarázta Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Horváth István, Kovács Zsolt, Totka László: Számítógépet kapnak a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2008. december 5.

Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola a névadóról emlékversenyt szervezett diákjai számára. Azt tervezik, ezután minden évben Baróti halálának évfordulóján megtartják a vetélkedőt. A versenyzőknek Baróti Szabó Dávid élete főbb mozzanatait, munkásságát kellett részletesen ismerniük, de az erdővidéki nyelvművelő kortársainak tevékenységével is tisztában kellett lenniük. /(hecser): Ki mit tud Baróti Szabó Dávidról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2009. március 11.

A Baróti Szabó Dávid Középiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem irodalomtudományi tanszékének szervezésében múlt hét végén került sor a X. Hermészkedő műértelmező vetélkedőre. A több városból érkezett diákok Radnóti Miklós költészetének (IX–X. osztályosok), illetve Karácsony Benő prózájának (XI–XII. osztályosok) ismeretéből bizonyíthattak. Dimény János iskolaigazgató megtiszteltetésnek nevezte, hogy Barót szervezhette meg a versenyt. /Hecser László: Baróton a Hermészkedő vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

2009. május 18.

Temetésének 39. évfordulóján a zaklatása ellen tűzhalállal tiltakozó Moyses Mártonra emlékeztek május 17-én Nagyajtán. A háromszéki községben koszorúkat helyeztek el az 1970 februárjában a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó néhai egyetemi hallgató sírján, illetve a szülői ház falán álló emléktáblánál. Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész beszélt Moyses Mártonról. Az 1960 novemberében letartóztatott és kétévi politikai börtönre ítélt elsőéves egyetemi hallgatót a lelkész ahhoz a budapesti Bauer Sándorhoz, illetve a cseh Jan Palachhoz hasonlította, akik 1969-ben az elnyomó kommunista diktatúra ellen tiltakozva életüket adták, felgyújtva önmagukat. A lelkész átadta Moyses Márton húgának, Moyses Évának a Sólyom László magyar köztársasági elnök által adományozott 1956-os ezüst emlékérmet, valamint a Baróti Szabó Dávid Középiskola Moyses-plakettjét. Az istentiszteletet követően az emlékezők Moyses Márton sírján, valamint a szülői ház falán álló emléktáblán helyeztek el virágokat. /Benkő Levente: Moyses Mártonra emlékeztek Nagyajtán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2009. szeptember 22.

Pénzhiány miatt nem folytatódhatott idén az iskolai campusok építése Háromszéken. Az erdővidéki Baróti Szabó Dávid-iskola mellett immár közel húsz éve épül a 300 férőhelyes kollégium, étkezde és tanári lakások. Viszont októberre elkészül a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata kollégiumának egyik szárnya, és a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar hallgatói új épületben kezdhetik meg a tanévet. A campus 1830 hallgatót képes befogadni. A sepsiszentgyörgyi karon több mint ezer diák tanul, akik számára idéntől kollégiumi elhelyezést és étkezdét is biztosítanak. Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ bővítését határozták el. Új mezőgazdasági szakiskolát építenek Sepsiillyefalván, amit összevonnak a sepsiszentgyörgyi Gámán János Szakközépiskolával. /Bíró Blanka: Félbemaradt campusépítés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2009. október 23.

A Baróti Szabó Dávid Középiskola harmadik alkalommal szervezte meg Erdővidék iskolásai számára az 1956-os forradalomra emlékeztető szavalóversenyt. /(hecser): Irodalom és 1956. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2009. október 23.

Idén is szaporodik Háromszéken az emlékhelyek száma, miután a félszázados évfordulón, 2006-ban Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán is méltó jelet állítottak az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, majd tavaly Baróton avattak emlékművet Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében, ebben az évben Kézdivásárhelyen a sor: október 23-án avatják a Vetró András szobrászművész készítette emlékművet. Kovásznán október 23-án emlékeztek a központi parkban álló ‘56-os emlékműnél, Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola udvarán a tavaly leleplezett, Moyses Márton, Bauer Sándor és Jan Palach emlékét őrző alkotásnál. Sepsiszentgyörgyön október 24-én tartják a megemlékezést. /Váry O. Péter: 1956 megidézése Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998