udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 136 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-136
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Barabas Miklos Ceh /BMC/ (Kolozsvar)

1990. január 16.

A Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége a Barabás Miklós Céh hagyományait akarja felújítani, megalakítására felhívást tett közzé az ideiglenes szervezőbizottság nevében Baász Imre, Ütő K. Gusztáv és Bob József. A csatlakozni kívánók Sepsiszentgyörgyön jelentkezzenek, az alakuló közgyűlést áprilisra tervezik. /Romániai Magyar Képzőművészek Szövetsége felhívása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

1994. január 13.

Jan. 8-án Kolozsvárott újraalakult a Barabás Miklós Céh, a képzőművészek, iparművészek és műkritikusok szakmai egyesülete. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Kancsura István, alelnökök: Kazinczy Gábor és Jakobovits Miklós, titkár: Veress Pál. Tiszteletbeli elnök: Abodi Nagy Béla. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1995. január 14.

A Romániai Magyar PEN-Club, a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság felhívással fordult Európa művészeihez, támogassák azt a kérést, hogy a kolozsvári Mátyás szoborcsoport és a főtér épületegyüttesét nyilvánítsák nemzeközileg védett műkincsnek. Akik csatlakoznak a felhíváshoz, azok Plugor Sándornál aláírhatják, munkahelyén, Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1995. augusztus 28.

A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./

1995. augusztus 28.

A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./

1996. május 5.

A nagybányai művésztelep megalapításának századik évfordulójára emlékeztek Kolozsváron máj 4-én és 5-én, az EMKE rendezésében. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Máj. 5-én a Bánffy-palotában tekinthette meg a közönség a nagybányai alkotók műveit, majd Murádin Jenő művészettörténész nyitotta meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári magángyűjtők tulajdonában levő, a nagybányai festőiskolát képviselő alkotók műveinek kiállítását. Ezután került sor a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöknek, Balogh Ferencnek a vezetésével a tudományos ülésszakra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 774. sz./ 1896. jún. 6-án alakult meg a Nagybányai Művésztelep, és most jún. 4-én és 5-én szervezte meg az EMKE azt a nemzetközi részvétellel zajló rendezvénysorozatot, amely kezdetét jelenti a további megemlékező ünnepségeknek. A jún. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint a házigazdák részéről dr. Csiha Kálmán püspök. Dr. Csorba Géza, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgató-helyettese taglalta a Nagybánya-koncepció alakulását a Nagybánya-kép 100 éve című előadásában. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke a Nagybányai Művésztelep jelentőségéről szólt. Jún. 5-én tárlatlátogatást tartottak a Bánffy-palotában. Délután a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a nagybányai alkotók munkáiból nyílt kiállítás, a festményeket Murádin Jenő művészettörténész mutatott be. /Németh Júlia: Nagybánya-centenárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1996. július 12.

Sikeres rendezvénysorozattal emlékezett meg Máramarossziget lakossága júl. 6-7-én Hollósy Simonról, a nagybányai festőtelep megalapítójáról. Az idei Hollósy Napok a festőművész síremlékének és szülőházának megkoszorúzásával kezdődtek Máramaroson, majd tudományos ülésszakkal folytatódtak, ahol többek között Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh alelnöke és Szöllősy Tibor, a técsői Hollósy Simon Kör elnöke tartott előadást. Kiállítás nyílt a városban, sikert aratott a Váradi Ilona vezette Hollósy Simon Vegyeskar.Jún. 7-én a Hollósy Simon Művelődési Egylet Reizer Pál szatmári megyéspüspök által adományozott zászlójának avatóünnepségén megtelt a máramarosszigeti katolikus templom. Zászlóanyának az elhunyt miniszterelnök özvegyét, Antall Józsefnét kérték fel. - A száz éve alakult nagybányai festőtelep Európa valamennyi országának alkotóit vendégül látta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. október 17.

40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1997. február 6.

Febr. 8-án tartotta tisztújító közgyűlését az 1994. januárjában újraalakult Barabás Miklós Céh. Kancsura István elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Veress Pál, a szervezet titkára olvasta fel az eddigi tevékenységről szóló beszámolót. A közgyűlésen 39 új tag lépett be a céhbe. A szavazás eredményeképpen az új vezetőség: elnök Jakobovics Miklós, alelnökök: Murádin Jenő, Gaál András, Simon Endre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

1997. december 3.

Marosvásárhely után Székelyudvarhelyen állított ki húsz festőművész, mindannyian a Barabás Miklós Céh tagjai. A Céh, amelynek megalakulása Kós Károly és Szolnay Sándor nevéhez fűződik, az erdélyi magyar művészek intézményes összefogására vállalkozott. Ennek jegyében indult újra 1994-ben a Barabás Miklós Céh, Abody Nagy Béla, Kós András és Murádin Jenő szervezésével. /Céhesek tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1998. május 9.

A szülőföld, Háromszék emlékezik Barabás Miklósra, a nagy festőművészre, halálának századik évfordulóján. A Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/, a Baász Művészeti Alapítvány, a Barabás Miklós Céh vállalja a szervezést másokkal együtt. A munka oroszlánrészét Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője vállalta. A megnyitó június 20-án lesz, a Székely Nemzeti Múzeumban, melynek képtára a renoválás után ekkor nyitja meg kapuit. Kiállítják Barabás Miklós mintegy 1200 alkotását! A tárlat anyagához segítséget kaptak a magyarországi és az erdélyi múzeumoktól, a bukarestitől is, sok gyűjtő szintén kölcsönzi a kiállítás idejére a tulajdonában levő Barabás-képet. Június 21-én pedig Árkoson, a Szentkereszty-kastélyban tudományos értekezletet rendeznek Barabás Miklós életútjáról és bemutatják a művész önéletírásának újra kiadott kötetét, melyet a H-Press /Sepsiszentgyörgy/ ad ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

1998. május folyamán

Az 1996-os parlamenti választások előtti posztkommunista társadalomban nem mutatkozott semmiféle szándék a kisebbségi nemzeti közösségek létének európai rendezése érdekében. Ezért az egyetlen alternatíva volt az önszerveződés, a saját civil társadalom kiépítése. A társadalom szervezésében modellként Márton Áron, Venczel József és László Dezső megálmodta közművelődési stratégiát választották. A fő feladat a saját, magyar alternatív közművelődési intézményrendszer alapjainak lerakása volt. A horizontális önszerveződés alapján létrejött közel 400 egyesület és alapítvány, a vertikális építkezéssel megszületett szakszövetségek, a 12 ingatlanból álló erdélyi magyarház-láncolat jelezte, hogy kialakult az erdélyi magyar közművelődési intézményrendszer. A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Jádzó /a műkedvelő színjátszók társasága/, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Barabás Miklós Céh koordinálják a helyi fiókok munkáját. Jogbiztonságot ehhez a munkához az alkotmányos keretek nyújtnak. - Az 1996-os parlamenti választások után megteremtődött a valós rendszerváltás lehetősége, a magyar nemzeti közösségnek esélye lehet arra, hogy kivívja közjogilag szavatolt létét és intézményrendszere lélekszámarányosan részesedhet az állami költségvetésből. A magyar közösségnek államalkotó közösségként részt kell vállalnia az államépítés felelősségéből is. Kötő József elismeréssel idézte Radu Vasile miniszterelnök kormányprogramjából az alapítványokra vonatkozó elveket, az alapítványok és egyesületek központi költségvetésből való finanszírozásának lehetőségét. Ez azért jelentős, mert eddig a civil szervezetek programfinanszírozását csaknem kizárólag a külföldi, elsőrendűen az anyaország támogatásokra épültek. A civil társadalom túlpolitizáltságának ellensúlyozására hozták létre azokat a rendszereket, amelyek anyagi alapokkal rendelkeznek. Így szerveződött az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszere, amely szaktestülete által osztja szét az előirányzott alapokat. Működtetik a Közművelődési Tanácsot, amely a magyarországi támogatásnak az erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatására irányuló alapokat pályázati úton történő szétosztását menedzseli. Évente 100-120 könyv megjelentetését segíti az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium, amely a magyarországi minisztériumi határon túli magyar könyvkiadás Romániára eső részét pályázat útján osztja szét. Az Erdélyi Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer alakítására szolgáló alapok felhasználásáról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács segíti az anyaországban tanuló teljes-, rész- és posztgraduális képzésben részesülő diákok ösztöndíjainak méltányos elosztásáról, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek kiadását, a reformfolyamatokat ösztönző szakmunkák megjelentetését, alternatív tankönyvek megírását és kinyomtatását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanintézetek modernizálását, a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjaink enyhítését, az önálló iskolarendszer intézményépítését szolgálja. - Az öneltartó intézményrendszer egyre nagyobb teret hódít. Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, a hagyományos táncházmozgalom koordinálást végzi a Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány, bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Pro Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület Reményik Sándor Szabadidő Központja, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadói engedéllyel működő vállalkozás mellett a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely van. Megkérdőjelezhető a könyv- és lapkiadás struktúrájának korszerűsége, a nyomdai infrastruktúra elosztásának ésszerűsége, azonban elkezdődött a korszerű modellek kialakítása is.. /Kötő József: Új utak a Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésében. = Magyar Közélet (Kolozsvár), máj./

1998. szeptember 11.

Temesváron épül Makovecz Imre budapesti építész tervei alapján az új református templom. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Barabás Miklós Céh felhívást intézett a képzőművészekhez, hogy képajándékokkal támogassák a templom és művelődési központ építését. Az összterülete 1700 négyzetméter, a templom mellett gyülekezeti tanácsterem, könyvtár, lelkészi lakás lesz, emellett vendégfogadó épület és előtér szobrok elhelyezésére. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

1999. január 23.

Jan. 23-án tartotta közgyűlését a Barabás Miklós Céh Kolozsváron. Jakobovits Miklós elnök beszámolt az elmúlt két évről. Ebben szerepelt az 1997-es nagyszabású marosvásárhelyi kiállítás, a sepsiszentgyörgyi Barabás Miklós emlékkiállítás, továbbá a céh havi Hírlevelének megjelentetése. Anyagi nehézségek jelentkeztek. Andrásy Zoltán festőművész jóvoltából a Barabás Miklós Céh használatába került a Farkas utcai épület, felújítása folyamatban van. 1998 óta a céh tagja a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. A BMC tiszteletbeli elnökei, Abodi Nagy Béla és Kós András emlékeztettek, hogy a mostani szervezet a régi Barabás Miklós Céh szellemi örököse, ennek tudatában kell tevékenykednie. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

1999. február 5.

Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./

1999. február 19.

Jan. 23-án tartotta közgyűlését a Barabás Miklós Céh Kolozsváron. A BMC elnöke Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ maradt, Dobriban Emil /Kolozsvár/ az ügyvezető titkár, az alelnökök: Németh Júlia /Kolozsvár/, Gaál András /Csíkszereda/ és Simon Endre /Marosvásárhely/. /Németh Júlia: Hírlevél Kolozsvárról. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 19./

1999. március 4.

A 85 éves sokoldalú Cs. Erdős Tibor festőművészt köszöntötte Németh Júlia. Cs. Erdős Tibor most is aktív, nemrég ő szervezte meg a temesvári Új Ezredév református templom és ökumenikus művészeti központ felépítésére szánt adományokból rendezett aukciós kiállítást. Cs. Erdős Tibor a gyakran kiállító művészek közé tartozik, ott van a Barabás Miklós Céh tárlatain. Főiskolai tanárként szívügyének tekintette a művészi utánpótlás képzését, most pedig az egykori kolozsvári magyar főiskolai művészképzés még fellelhető dokumentumainak feltérképezésén dolgozik. /Németh Júlia: Cs. Erdős Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1999. május 4.

A Varadinum keretében az elmúlt héten Nagyváradon Események, tendenciák, intézmények a jelenkori képzőművészetben címmel rendezett képzőművészeti fórumot tartottak. Romániában eddig mindössze néhány megyében sikerült bevezetni az ún. kulturális járulékot. Bihar megyében a járulékra vonatkozó határozatot éppen két értelmiségi képviselőtársa vétózta meg. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke az erdélyi műkritikusi, művészetelméleti képzés hiányára hívta fel a hallgatóság figyelmét, amelyen szerinte ösztöndíjak, pályázatok révén lehetne segíteni. /Rostás Szabolcs: Hasznot húzni a művészetből. Kárpát-medencei képzőművészeti fórumot tartottak Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1999. május 10.

Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériájában a Barabás Miklós Céh tagjai születésnapja alkalmából köszöntötték Andrásy Zoltán festő- és grafikusművészt, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet egykori tanszékvezető tanárát. A rendezvény fénypontját az idős mesterek, Cs. Erdős Tibor és Abodi Nagy Béla köszöntő szavai jelentették, amelyek, az egykori Magyar Művészeti Intézet és Andrásy Zoltán tevékenységét illetően művészettörténeti kiselőadásoknak is beillettek. Máj. 9-én Vetró Artúr portréiból, aktjaiból, kompozícióiból, tájképeiből és szobraiból nyílt kiállítás a pincegalériában. /Mozgalmas hétvége a Reményik Sándor Pincegalériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. július 28.

Júl. 26-án életének 91. évében elhunyt Kolozsváron Ferenczy Júlia (1909-1999). Ahhoz a művészcsoporthoz tartozott, amelynek az 1939. decemberi jelentkezése mérföldkőnek számított. Õk voltak az 1929-ben Marosvécsen életre keltett Barabás Miklós Céh fiataljai, csoportjuk a Tizenötök név alatt maradt meg az erdélyi művészeti köztudatban. Ferenczy Júlia Farkas utcai lakását, ahol a pályakezdő csoport tagjai sűrűn megfordultak, Kis-Helikonnak nevezték. A negyvenes évek sikerei után sötét évek jöttek azok számára, akik nem hódoltak be feltétel nélkül a szocialista realizmusnak. Ferenczy Júliát 1958-ban kizárták a Képzőművészek Országos Szövetségéből, s attól fogva munkái csak a legritkábban jutottak be a hivatalos kiállításokra. Művészi teljesítménye számottevő. Munkái hazai és külföldi magánlakások és gyűjtemények díszeivé váltak. Még 1990 után sem vették vissza a romániai szakszövetség tagjai közé, s a kolozsvári múzeumban mind a mai napig egyetlen képe sincs. Az 1990 után újjáalakult Barabás Miklós Céh sem ajánlott fel neki legalább egy tiszteletbeli tagságot. Viszont művészi munkásságáért 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Valamennyi méltatója kiemelte Ferenczy Júlia kiváló forma- és színérzékét. Műtermében gyakori vendég volt Kelemen Lajos, Erdély tudós történésze, Szabó T. Attila, a nagy hírű nyelvészprofesszor, de megfordultak ott Entz Géza, Felvinczi Takács Zoltán, Lyka Károly, Bíró Béla, Maksay Albert és László Gyula művészettörténész, Kós Károly, az erdélyi kultúra "nagy öregje", Keöpeczi Sebestyén József, a heraldikus, Nagy Imre, Nagy Albert és Fülöp Antal Andor festőművészek, Szervátiusz Jenő, Balaskó Nándor és Kósa-Huba Ferenc szobrászok, illetve neves irodalmárok Kiss Jenőtől Szabó Gyuláig, és Szabédi Lászlótól Pomogáts Béláig. Az erdélyi művészet egyik legegyénibb alkotóját veszítette el. /Ferenczy Júlia (1909?1999) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ Ferenczy Júlia /Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3. - Kolozsvár, 1999. júl. 26./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án ünnepség keretében Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) székházában Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Pro Cultura Hungarica-díját Bitay Károly főkonzulja nyújtotta át. Az ünnepségen, előrehaladott kora miatt Mohy Sándor nem vehetett részt. Laudációt Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott. Kós András és Mohy Sándor az alkotás mellett az oktatást is szívügyének tekintette. A képzőművészeti főiskola tanáraiként szobrász- és festőnemzedékek egész sorát indították el a pályán. /Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1999. december 2.

Dec. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata, hatvanhét művész százötvenkét alkotásával. A tárlat a legjelesebb hazai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh tagjainak és meghívottainak munkáit mutatja be. Az 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével megalakult céh 1994-ben újjáalakult, és immár harmadik országos tárlatát rendezi meg. A művészek közel fele, harmincketten kolozsváriak. A megnyitón dr. Csiha Kálmán püspök, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1999. december 8.

Megjelent a kolozsvári Szabadság napilap első évkönyve. Olvasható benne például a szamosújvári építészeti múlt emlékeiről, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium történetéről, a Barabás Miklós Céhről, a nyelvművelésről és a kertészkedésről. /11 millió lej összértékű rejtvénypályázattal. Megjelent a Szabadság évkönyv 2000! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2000. április 21.

Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata

2000. május 16.

Új kiállítóteremmel gazdagodott Nagyvárad. A Gesztenyesor utcai unitárius templom alagsorát alakították kiállítóteremmé, máj. 15-én nyílt meg az első kiállítás. A közönséget Papp Gy. László tiszteletes köszöntötte, majd Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke kalauzolt a képek között. /Gittai István: Az unitáriusok új kiállítóterme. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

2000. augusztus 11.

A nemrég indult Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat második számát veheti kézbe az érdeklődő. Szatmári László Plugor Sándorra, az 1999 februárjában elhunyt grafikusra emlékezett. Németh Júlia tanulmánya a Barabás Miklós Céh 1999-es kolozsvári kiállításáról szól. A festő, műkritikus, művészeti író, élsportoló, feltaláló stb. Vásárhelyi Ziegler Emilről Murádin Jenő írt hiánypótló tanulmányt. Ziegler 1945-ös Ausztráliába való emigrálása után teljesen feledésbe merült. /Erdélyi Művészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

2000. december 22.

Néhány évvel ezelőtt, a Magyarok Világszövetsége égisze alatt megalakult Magyar Képző- és Iparművészek Társasága (MKIT), azonban tevékenységük a kezdeti nekibuzdulást követően mintha alábbhagyott volna. A legutóbbi átszerveződés óta azonban - az MKIT elszakadt az MVSZ-től és közhasznú társaságként működik - a nagyvilág magyar képzőművészeit tömörítő társaság régiónkénti aktivitása felélénkült. Szabó Lilla művészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. Kolozsvárról Novák Ildikó textilművész, az MKIT vezetőségi tagja vett részt a szabadkai művészek bemutatkozó kiállításán. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést, és elmondta: az MKIT nem a céh ellen, hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik. Csak helyeselni tudja, hogy a társaság a legkülönbözőbb szemléletű alkotókat igyekszik soraiba fogadni, megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges ″békés egymás mellett élést″, a harmóniát, amelyre olyannyira szükséges az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. /Németh Júlia: Új felállásban a Magyar Képző- és Iparművészek Társasága. Szabadkai művészek bemutatkozó kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2001. március 17.

Március 15-e alkalmából az anyaország Németh Lajos-díjjal tüntette ki Murádin Jenő kolozsvári művészettörténészt, a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia előadótanárát. A díjat Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át, aki hangsúlyozta, hogy amikor a magyar művészetről beszélünk, egyre fontosabb, hogy az egész nemzet művészetében gondolkodjunk. Az "egész nemzet művészetében" azonban nem könnyű gondolkodni, hiszen a múlt századi határtologatások következtében az anyaországtól elszakított nemzetrészek művészete egészen sajátos módon, más-más hatások alatt és körülmények között alakult olyanná, amilyen. Erdélyben művészgenerációk sora úgy nőtt fel, hogy a magyarországi művészeti vérkeringésből szinte teljes mértékben kimaradt, az anyaország tudomására viszont édes-kevés jutott az itteni művészek által elért eredményekről. Ha nem lett volna néhány olyan megszállott művészettörténész, amilyen Murádin Jenő is, akkor az anyaország ma a művészet terén nemzetben gondolkodni egyszerűen képtelen lenne, mert nem állnának rendelkezésére azok a forrásértékű munkák, amelyeket éppen ez a gárda tett le a nemzet asztalára. Murádin pedig a megszállottak között is élenjáró. Afféle napszámosa ő az erdélyi magyar művészetnek. Részletekig menően tisztázta a nagybányai festőtelep és -iskola történetét, az ott tanuló és alkotó művészek életútját. Murádin Jenő és a nagymértékben segítségével-munkájával Miskolcon megjelent Nagybánya Könyvek tíz kötete után kevés újat mondhat bárki az erdélyi Barbizonról. - Klein Józsefről, a Ferenczy művészcsaládról, a Barabás Miklós Céhről, Gy. Szabó Béláról, Nagy Istvánról, Maticska Jenőről, Gruzda Jánosról, Nagy Oszkárról, Kovács Zoltánról, Dömötör Gizelláról és Mund Hugóról írott monográfiái mércét állítanak a hazai művészettörténészek és kutatók számára, hangsúlyozta Tibori Szabó Zoltán. / Tibori Szabó Zoltán: Murádin Jenőről, az erdélyi képzőművészet napszámosáról, magyar állami kitüntetése ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-136




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998