udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Barozda Neptancegyuttes (Szekelyudvarhely)

2004. július 7.

Ebben az évben a kormány is támogatja a régizene fesztivált. A 26. alkalommal júl. 6-11-e között Csíkszeredában, Csíksomlyón, Gyergyószárhegyen, valamint Székelyudvarhelyen megrendezett régizene fesztiválon 27 együttes vesz részt. A csíkszeredai régizene fesztivál ötlete 1979-ben fogalmazódott meg a Barozda együttes Mikó várban tartott előadásán. Ezt követően folyamatosan megrendezték a fesztivált, azonban 1986-ban rendelettel leállították azt. /(Daczó Dénes): Régizene fesztivál 26. alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2007. szeptember 20.

Harmincéves az erdélyi magyar táncház-mozgalom. Ebből az alkalomból szeptember 29-re Csíkszeredába várják mindazokat, akiknek ebben az időszakban zenészként, oktatóként, táncosként vagy egyszerűen csak népzene- és tánckedvelőként köze volt a táncházhoz. Előtte még két, szintén a népzenéhez kapcsolódó, jubileumi ünnepi rendezvény lesz. A népzene és néptánc háromnapos ünnepe Csíkszeredában szeptember 27-én, kezdődik a tizedik Erdélyi Prímások Találkozójával. Várják Palatka, Szászcsávás, Kalotaszeg, Szék, a Gyimesek legjobb zenekarait, prímásait. Szeptember 28-án a Barozda együttes ünnepli, hogy 30 éve, a kolozsvári után nem sokkal indították el az első székelyföldi táncházat Csíkszeredában. Szeptember 29-én egész napos rendezvénysorozatot szentelnek a 30 éves táncház-mozgalomnak a Romániai Magyar Néptánc Egyesület, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint Csíkszereda önkormányzata szervezésében. Harminc éve még az a veszély fenyegetett, hogy a népdalok, -táncok archívumok mélyére süllyednek, elfelejtik őket. Aztán a táncház-mozgalomnak köszönhetően bekerültek a városokba, ahol életre keltek, majd újra termékeny talajra leltek a falvakon is. András Mihály elmondta, hogy ezen vidéken közel 3000 gyermek tanulja és énekli, táncolja a hagyományos táncokat. /Takács Éva: A fiatalok is magukénak érzik a népi kultúrát. Harmincéves az erdélyi táncházmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2007. szeptember 27.

A harmincéves erdélyi táncházmozgalmat ünneplik Csíkszeredában szeptember 29-én. A háromnapos, jelképes születésnapon mindenkit szívesen látnak, aki 1977 és 2007 között táncházat szervezett, táncot, éneket tanított, muzsikált, jelezte Panek Kati színművész, népdalénekes. A csíkszeredai Barozda-koncerttel kezdődik szeptember 27-én az erdélyi táncház 30. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat. Közel száz önkéntes segített a táncházasok felkutatásában. Több mint 350-en vannak az erdélyi táncházas-levelezőlistán, és közel 2300 táncházas nevét lehet olvasni a www.erdelyitanchaz.ro című honlapon. Panek Kati régi álma ez a számvetés: vajon mekkorára terebélyesedett a facsemete, amit az 1970-es évek végén ültettek el? Hány erdélyi táncházas lehet? A táncházban nem számít, kinek mi a foglalkozása, van köztünk író és színész, orvos és vállalkozó, politikus és püspök. Összetartoznak a népzenében és -táncban. Erőt adott a munkához a számtalan vallomáslevél. Legtöbben nem csupán neveket küldtek, de életükről is beszámoltak. /Prezsmer Boglárka: Táncházas Woodstock-álom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2007. október 1.

Harmincéves születésnapját ünnepelte az erdélyi táncházmozgalom a hét végén Csíkszeredában. A hetvenes évekbeli indulás Kolozsvárhoz kötődik, aztán a hagyományos népzene és néptánc gyorsan elterjedt Erdély városaiban. Csíkszeredában szeptember 28-tól 30-ig, vasárnap hajnalig a programok mellett spontán táncházakban, együtténeklésekben találtak egymásra régi és újabb ismerősök, barátok. A jubileumi Barozda koncerttel a kezdetek felidézésére terelték a hangsúlyt. A táncházmozgalom Magyarországról érkező hulláma 1977-ben érte el Erdélyt, ahol városról városra terjedt, egymás után nyíltak meg a táncosklubok. Ennek hatására a népi kultúra gyűjtése és kutatása is új lendületet kapott. A Barozda együttes harmincadik születésnapi koncertjén Simó József nagybőgős múltidéző beszélgetésbe kezdett a neves meghívottakkal, köztük Kallós Zoltánnal. A mintegy tizenhatezer dallamot felgyűjtő néprajztudós a népdalok egyetemességére emlékeztetett „A népdal nem múzeumba való kacat, ma is mindenki megtalálhatja benne magát, mert az életről, a szerelemről vagy épp az elválásról szól. Kötelességünk megőrizni és átadni a következő nemzedékeknek” – mondta a Balladák könyve (1971) szerzője, Kallós Zoltán. A Román Televízió magyar adásának szerkesztője, Simonffy Katalin, a híres Kaláka műsorok egyik alapítója régi vágya szerint együtt énekelt a Barozdával, az első erdélyi táncházas zenekarral. Pávai István a Barozda alapítója elmondta, ma is van létjogosultságuk a városi táncházaknak. „Most ünnepeltük először az erdélyi táncházat, ez nem történt meg sem húszéves születésnapján, sem korábban” – mondta el Deák Gyula, a szervezés másik alapembere. „Volt táncház Kolozsváron, Temesváron, Besztercén, Csíkszeredában, de Jászvásáron és Bukarestben is. Mindegyikről próbáltunk megemlékezni most” – tette hozzá a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke. A fellépők sorát ördöngősfüzesi, visai idős táncosok nyitották meg, majd széki és Küküllő menti adatközlők következtek. A kivetítővel régi Kaláka-adásból idéztek fel, a felvételen Panek Kati színésznő leányként énekelt magyarózdi népdalokat, aki mai táncházasok szerint a találkozót megelőző szervezés motorja és lelke volt. A háromórás gálaműsor fináléjában több, mint száz székely ruhás fiú és leány özönlötte el a csarnok játékterét. Elől csíki és balánbányai gyermekek, mögöttük a hivatásos Háromszék táncegyüttes és a Hargita tagjai táncoltak. A hatóságok 1986-ban szüntették be a táncházat, a „rendszerellenes, nacionalista összejöveteleket”, ami a veszély ellenére még összetartóbbá kovácsolta az őstáncházasokat. /Horváth István, Stanik Bence: Három táncos évtized. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2009. április 18.

Az Ócfalván élő Sinka házaspár /Ignác és Erzsébet/ a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt Székelyudvarhely és Udvarhelyszék kulturális életében, kovásza volt a Népszínháznak, a 70-es évek végi táncházmozgalomnak, de sokoldalú tevékenysége mellett mai napig gyermekek százait készíti fel diákszínjátszó fesztiválokra és népdaléneklő vetélkedőkre. A pedagógusházaspárnak már az otthona is hirdeti: kultúrát szerető emberek laknak benne. A festményekről, kevés kivétellel azok Erzsébet munkái, a kézimunkák ugyancsak. Fiatalságuk a színjátszással telt el, az 1977-ben indult Népszínháznakalapító tagjai voltak. Akkoriban ezeknek az előadásoknak komoly sajtóvisszhangjuk volt. Sinka Ignác a legnehezebb időszakban, ‘85-től ‘91-ig volt a Művelődési Ház igazgatója, ugyanakkor az udvarhelyi táncházmozgalom egyik elindítója. Az együttes a Barozda nevet vette fel. A népszínházi próbákkal és előadásokkal párhuzamosan a népzene és néptánc is hangsúlyos helyet kapott az életükben. Lassan felbomlott a Népszínház. Aztán jöttek a nosztalgiarendezvények: Sinka Ignác megszervezte a Siculus Fesztivált 90 őszén, visszaszervezte a táncháztalálkozót, volt egy hatalmas Bárdos Lajos Kórustalálkozó, egy ugyancsak nagy kaliberű Szejke Fesztivál. Sinka Ignác jelenleg Felsőboldogfalván, Bögözben, Agyagfalván, Vágásban tanít zenét. Mindegyik iskolában furulyakört indított, színjátszó csoportokat működtet, és népdaléneklő vetélkedőt szervez évről évre. Ugyanakkor elkészítette Boldogfalva kismonográfiáját. /Antal Ildikó: Kultúrára kódolt házaspár. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998