udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bartok Bela Dalarda/Vegyeskar (Temesvar)

2004. július 27.

A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2004. augusztus 6.

Temesváron a Geml József Társaskör alelnöke, Pelcz Rozália népdalcsoportot alakított a tagság jó hangú lányaiból, asszonyaiból. Felkérték Gáspár Mária zenetanárnőt, hogy irányítsa közös éneklésüket. Gáspár Mária, a Bartók Béla Dalárda karnagya tanárként a Bartók Líceumban is vezet népdalcsoportot. /(Sz. I.): Új népdalcsoport alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2005. március 16.

Temesváron a március 15-i megemlékezések főrendezvénye hagyományosan a szabadfalui Petőfi-emlékműnél zajlik. A történelmi egyházak képviselői, illetve a politikusok és az ifjúság képviselője egyaránt a magyarság és a magyarságtudat megőrzésének fontosságáról – és annak olykor nehézségeiről beszélt. Beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Szabó Péter, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Középiskola igazgatója, Czapp István igazfalvi református lelkész, Bíró József, a Temesvári Magyar Diákszövetség alelnöke. Közreműködött az Új Ezredév református gyülekezet énekkara, a Bartók Béla és Szabolcska Mihály összevont kórus, a Csiky Gergely Állami Színház művészei közül fellépett Téglás István, Kiss Attila és Balázs Attila. /P. L. Zs.: A főrendezvény Szabadfalun. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2007. március 16.

Dettától Gyertyámosig, Lugostól Zsombolyáig Temes megyében is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 159. évfordulójáról. Temesváron szokás szerint több helyszínen is koszorúztak. A Győrödi úti 1848-as obeliszknél a gyárvárosiak, a Magyar Nyugdíjasok Klubjának tagjai, az RMDSZ-esek és az 1-es számú általános iskola magyar tagozatos diákjai a tanáraikkal. Beszédet mondott Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze. Alacsony részvétel jellemezte Szabadfalun (Freidorf) a Petőfi-emlékműnél tartott ünnepséget, amely hagyományosan a Temes megyei RMDSZ március 15-i főrendezvénye. Eljött egy makói csoport, amelynek a tagjai a Nyugati Jelenben olvasták az esemény előzetesét. Halász Ferenc mondott beszédet. Fellépett a Bartók- és az Új Ezredév-énekkar, továbbá a Bokréta hagyományőrző csoport citerás együttese. /(pataky): Az eszmék nem vesztettek aktualitásukból. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2007. december 4.

A Kodály-emlékév jegyében Temesváron a belvárosi református egyházközség Újvárossy Ernő termében megemlékeztek a világhírű magyar zeneszerző születésének 125., illetve halálának 40. évfordulójáról. Ohanovics Miklós nyugalmazott temesvári egyetemi tanár tartott előadást Kodály Zoltán /1882-1967/ munkásságáról. Kiemelte, hogy a művész inkább az énekes, semmint a hangszeres zene iránt vonzódott, a legnagyobb magyar énekes-zeneszerző, és a zeneoktatásban, a nevelésben játszott nagy szerepet. Az emlékelőadáson közreműködött a Bartók Béla Vegyeskar és Mátray László színművész. /(pataky): Kodály – a legnagyobb magyar énekes-zeneszerző. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2007. december 18.

Az 1989-es temesvári népfelkelés véres megtorlása során a legtöbb áldozatot követelő napot, december 17-ét nyilvánították gyásznappá Temesváron. Ilyenkor a közintézmények előtt félárbocra kellene ereszteni a lobogókat, de ez nem történt meg mindenütt; a városszerte található forradalmi emlékműveknél is évről évre kevesebben koszorúznak. Ezen a napon halt mártírhalált a temesvári kórusmozgalom lelkes vezetője, a Bartók Béla Vegyeskar egykori karnagya, Csizmarik László is. Idén maroknyi kórustag koszorúzta meg emléktábláját. A helyi hatóság és a különböző forradalmárszervezetek megemlékezési programjában nem szerepelnek a magyar érdekeltségű emlékhelyek, holott a magyarságnak Tőkés László volt temesvári lelkész és hívei révén elvitathatatlan érdemei vannak a rendszerváltozásban. A “forradalom bölcsőjének” is nevezhető Belvárosi Református Egyházközségben a vasárnapi istentisztelet után koszorúzták meg a bérpalota falán lévő emléktáblákat. Sem az RMDSZ, sem a Civil Tanács, sem valamelyik magyar civilszervezet – a Bartók-kóruson kívül – nem szervezett megemlékezést. Halász Ferenc megyei RDMSZ-elnök azt mondta: soha nem szerveztek önálló megemlékezést, mindig a református egyházzal közösen koszorúztak, amikor hívták őket. Idén nem hívták. /(pataky): Gyászos gyásznap. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./ December 17-én, Temesvár gyásznapján, a Bartók Béla Kórus tagjai megkoszorúzták az 1989. december 17-én meggyilkolt Csizmarik László zenetanár emléktábláját, az egykori zeneiskola falán. Tizennyolc esztendeje ezen a napon szedték első áldozataikat a gyilkos golyók Temesváron. /Az emléktáblán a neve így szerepel: Csizmarik Ladislau/ /Pataki Zoltán: Temesvár magyar mártírja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2009. március 16.

Március 15-én Temesváron az RMDSZ képviselői, mint minden évben, a kegyelet koszorúit helyezték el Eftimie Murgu szobránál és Klapka György emléktáblájánál. Több száz temesvári magyar rótta le idén is kegyeletét Petőfi Sándor szabadfalui emlékművénél. A Bartók Béla Dalegylettel együtt énekelték az egybegyűltek a Szózatot és a Himnuszt. Több mint ezer temesvári és a megyéből érkezett magyar gyűlt össze március 15-én este a gyárvárosi Millenniumi templomban, ahol Tolcsvay László és Tolcsvay Béla rockoratóriumát, a Magyar Misét adták elő a Csiky Gergely Színház művészei és meghívottjaik. Bevezetőként Tolcsvay László adott elő egy legszebb szerzeményeiből. A rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legemlékezetesebb ünnepségének csúcspontja a Magyar Mise rockoratórium előadása volt. /Pataki Zoltán: Magyar Mise a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998