udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Berde Mozes Unitarius Gimnazium (Szekelykeresztur)

2004. november 12.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2005. március 16.

Székelykeresztúron az ünnepségsorozat az unitárius templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az ünnepi műsort a keresztúri Unitárius Gimnázium és a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium diákjai szolgáltatták. Ezután a Gyárfás-kúriánál a dunakeszi lengyel kisebbségi önkormányzattól ajándékba kapott Bem József-domborművet avatták fel. Beszédet mondott Jacek Paliszewski, Lengyelország bukaresti nagykövete. Felavatták a kúria egyik termében most létesített Petőfi-emlékszobát, melyet Fülöp Lajos múzeumigazgató ismertetett. Délután a fiatfalvi lovas bandérium és a fúvószenekar kíséretében a diákság az Orbán Balázs Gimnáziumtól a város központjába vonult, ahol a Balcescu- és Petőfi-szobor megkoszorúzása után Benyovszki Lajos polgármester és Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően üdvözlő beszédet mondott dr. Balázs Melinda a helyi MPSZ részéről. Székelyderzsben március 13-án az ünnepélyt az unitárius templomban tartották, majd az iskola előtt lévő kopjafáknál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Március 13-án Kisgalambfalván szintén ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a neves évfordulóról, ugyanaznap Csekefalván is szerveztek ünnepséget. Etéden az ünnepséget március 15-én, a község központjában tartották. Szentábrahámon az ünnepségen a Vass Miklós-emlékművet koszorúzták meg. Nagygalambfalván március 15-én a református templomban tartották az emlékezést, este a kultúrotthonban ünnepi műsort mutattak be. /László Miklós: Az örök évforduló Keresztúron és környékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

2005. szeptember 5.

Az erdélyi unitárius egyház története címmel Kolozsváron mutatnak be egy kuriózumszámba menő kötetet, melyet Kénosi Tőzsér János (1708–1772) és Uzoni Fosztó István (1729–1778) írt, azonban magyar kiadása csak most történt meg. A 18. században Kénosi Tőzsér János és Uzoni Fosztó István lelkészek írták meg latin nyelven az erdélyi unitárius egyház összefoglaló történetét. A székelykeresztúri és a kolozsvári Unitárius Kollégium Könyvtárában őrzött monumentális latin mű csak 2002-ben jelent meg nyomtatásban. Márkos Albert (1878–1949), az egykori Unitárius Főgimnázium tanára 1942-ben elkészült a magyar fordítással, de ezt csak most adták ki. A felekezetté alakulás vallási összetűzéseit követően az egyházvezetők életrajzát és munkásságát, majd a neves unitárius iskolák rektorainak életművét ismerheti meg az olvasó. Az unitárius nyomdák 16. és 17. századi kiadványainak bemutatását az unitárius nemességről, majd a felekezet szertartásrendjéről szóló fejezet zárja. /Barabás Blanka: Az erdélyi unitárius egyházról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 5./

2006. március 16.

Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2006. április 5.

Hosszas küzdelem után a történelmi egyházak visszakapták jó néhány ingatlanukat. Ezek között reprezentatív iskolaépületek is szerepelnek A rendszerváltás után létrejöttek a különböző felekezetek iskolái, az államosított egyházi iskolák jogutódaiként. Milyen az együttélés? – kérdezte a lap munkatársa. Székelykeresztúron két gimnázium működik egy épületben: az Orbán Balázs Líceum állami iskola, valamint az Unitárius Gimnázium, amely (valójában szintén állami iskolaként) az általános műveltség mellett a keresztény szellemiséget is biztosítja. Varró Margit, az Unitárius Gimnázium igazgatónője vázolta az iskola történetét: 1994-ben hozták létre, 2005. január 1-jétől külön jogi státussal működő iskola lett belőle. Van általános iskolai tagozata, szeptembertől elindítják az elemi oktatást is. Eddig a tanévig egy-egy osztály volt egy évfolyamon, szeptembertől két párhuzamos kilencedik osztályt indítottak. Fokozatos építkezésről van szó. Szombatfalvi József esperes elmondta: két unitárius iskolájuk volt, a kolozsvári János Zsigmond Gimnázium és a székelykeresztúri gimnázium. Mindkettőhöz ragaszkodnak, ezért akarják elsőtől tizenkettedik osztályig visszaállítani, fenntartani, működtetni – egykori épületeikben. Az egy épületben működő két iskola kapcsolatáról Varró Margit igazgatónak jó véleménye van. A közös tanári szobában jól megvan a két iskola tanári kara. Az iskolafenntartás költségeire, valamint az épületegyüttes bérletére a két iskolának közösen utalja a pénzt az önkormányzat. Az unitárius egyháznak fizetett bért teljes egészében az iskolaépületek felújítására, karbantartására fordítják. A két iskola együttéléséről Gergely Györgynek, az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának is jó véleménye van. /Takács Éva: Küzdelem a színvonalért Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

2006. augusztus 22.

Négynapos erdélyi unitárius ifjúsági konferenciát rendeztek Torockón, az unitárius templomban. A Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) nevében Szabó László elnök köszöntötte az ifjakat és a vendégeket. A vendéglátó fiatalok a Habakukk című népi színjátékot adták elő nagy sikerrel. Az előadók között volt Székely Kinga Réka lelkésznő, az ODFIE volt elnöke, valamint Andrási Benedek lelkész, a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium aligazgatója. Kiemelték vallásuk szellemi nagyjait. Dávid Ferencet, János Zsigmondot, Orbán Balázst és Kriza Jánost. Meghívták Rácz Sándort, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökét, aki előadást tartott 1956 örökségéről. Kevésbé ismert történeti adatokkal és jelenkori összefüggésekkel tette vonzóvá mondanivalóját. Előadását az Amerikából érkezett fiatalok is meghallgatták, akik ezekről az eseményekről most hallottak először. /Bakó Botond: Miénk itt a tér – unitárius ifjak találkozója Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2007. május 23.

Dr. Szabó Árpád püspök jelenlétében ünnepelt május 22-én a székelykeresztúri unitárus gimnázium: a hetven évvel ezelőtt elhunyt Balázs Ferenc unitárius lelkész, író, költő, világjáró emléke előtt tisztelegtek a helyi unitárus templomban. Az iskola díszterme mostantól Balázs Ferenc nevét viseli, a fiatalon elhunyt lelkész 1928 és 1930 között nevelőként dolgozott a keresztúri iskolában. Balázs Ferenc tevékenysége A rög alatt című önéletrajzából ismerhető meg. Kolumbán Gábor egyházi főgondnok – utalva Balázs Ferenc életvitelére (két-két évnyi angliai és amerikai tanulmányút után bejárta Ázsiát, majd egy kétéves keresztúri nevelői munka után a Torda melletti Mészkő faluban lett lelkész) – a falun való élés előnyeire hívta fel a jelenlevők figyelmét. Az iskolában ünnepélyesen leleplezték a díszterem ajtajára készített emléktáblát. /Katona Zoltán: Balázs Ferenc-emlékünnepséget tartottak Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

2008. április 19.

Huszonnyolc évvel ezelőtt halt meg tragikus hirtelenséggel dr. Borbáth Károly történelemprofesszor /Vargyas, 1931. jan. 12. – Vargyas, 1980. ápr. 20./ Borbáth Károly rendkívüli adottságaira a székelykeresztúri Unitárius Kollégiumban figyeltek fel. Miután kolozsvári egyetemi tanszékétől megfosztották, a nagyenyedi Bethlen Dokumentációs Könyvtárba helyezték át, ahol 1968-tól 1977-ig dolgozott. Szállása a sokszor teljesen fűtetlen olvasóterem egyik, tárlókkal elkülönített szeglete volt. Éjszakákon át olvasott, kutatott, barátai kéziratait az Enyeden fellelhető adatokkal kiegészítette. Életművének papírra vetett töredéke a mai napig kiadatlan. Ő másokért élt! Kezdetben még hetente feljárt Kolozsvárra, forrásmunkákkal látta el a magyar tudományos élet jeles személyiségeit, melyeket hátizsákjában hozott. A könyvtárba látogatóknak tudományos „kiselőadásokat” tartott. A kollégium tanárai és diákjai mindig bizalommal fordulhattak hozzá. Az üldözés következtében mind nagyobb nyomás nehezedett rá. Jött a következő száműzetés, áthelyezték a torockói általános iskolába a volt egyetemi tanárt. Erdély egyik legnagyobb tudósától naptári munkaterveket, lecketerveket kértek. A faluban nem kapott lakást, naponta több mint negyven kilométert kellett ingáznia fűtetlen buszon Nagyenyedre. Barátai segítségével sikerült hazakerülnie szülőfalujába, Vargyasra. Többezer kötetes könyvtárát, amelyet hátizsákban hordott le Nagyenyedre, tisztelői elrejtették a kollégiumban, majd szülőfalujába vitték utána. /Józsa Miklós: Borbáth Károly száműzetései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2008. július 1.

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Értesítője a 2006/2007-es tanévről jubileumi kiadás, mivel ebben a tanévben ünnepelték az iskola fennállásának 450 éves évfordulóját. Az értesítők sorozatában ez az első önálló kiadvány, mivel az eddigiek a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziummal közösen jelentek meg. Az értesítőben Történelmi visszapillantás olvasható, továbbá a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájához kötődő írások is. /Máthé Ildikó magyartanár: Jubileumi évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2008. november 19.

A közel tízezer lelket számláló Székelykeresztúrnak és a hozzá tartozó településeknek tizenhat esztendőn át az RMDSZ-es Benyovszki Lajos volt a polgármestere, aki jelenleg megyei tanácsosként tevékenykedik. A júniusi helyhatósági választásokon egy fiatal informatikus-közgazdászra, a szintén RMDSZ-es Rafai Emilre voksoltak a választók. Székelykeresztúrnak egy általános és három középiskolája van: a Berde Mózes Unitárius Gimnázium, az Orbán Balázs Elméleti Líceum (ahol elemi tagozat is működik), a Zeyk Domokos Szakközépiskola, amelyek az egész kistérséget kiszolgálják. Az Orbán Balázs iskola jelenleg az unitárius gimnázium épületében működik, ahonnan ki kell költöznie jövő év őszéig. 2006-ban nekifogtak az új iskolaépület felépítésének. A minisztérium által megítélt finanszírozás akadozik, ezért az építkezés lassan halad. /Lázár Emese: Szívügye a Sóskút. Beszélgetés Rafai Emil székelykeresztúri polgármesterrel nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2009. április 16.

Április 15-én Székelyudvarhelyen a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium Tamási Áron Ördögváltozás Csíkban című darabjának bemutatásával elkezdődött a 16. Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF). Az idei fesztiválra 24 diákszínjátszó csapat jelentkezett. /B. B. J. : Diákszínjátszó fesztivál indult Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2009. május 8.

A többi magyar történelmi egyházzal és a civil szervezetekkel összefogva, a politikum segítségével szerezné vissza értékes levéltári anyagait az Erdélyi Unitárius Egyház, jelenleg ugyanis nem létezik ezek visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabály. Bálint Benczédi Ferenc püspök szerint egyedülálló dokumentumokról van szó. A világszerte csak Erdélyben fennmaradt antitrinitárius (a Szentháromság egységét tagadó) dokumentumokat szeretnék visszaszerezni. /Ezek csak Erdélyben maradtak fenn, Amerikában és Nyugat-Európában elégették őket. / A kolozsvári és a székelykeresztúri kollégiumokban világszerte egyedülálló dokumentumokat őriztek, amelyeket 1948-ban az akkori kommunista hatalom elkobzott. Míg a kolozsvári kollégiumra vonatkozóan lehet tudni, hogy hova kerültek a dokumentumok, a székelykeresztúri kollégium anyaga kapcsán csak sejtések vannak, a szóbeszéd szerint ezeket a marosvásárhelyi Teleki Téka, illetve a Hargita megyei könyvtár pincéjében őrzik. A püspök nemrég Bukarestben találkozott Vasile Timis vallásügyi államtitkárral, aki támogatását ígérte ezek visszaszerzéséhez. A püspök elmondta, az egyházi kegytárgyakat – amelyeket 1971-ben kobzott el az akkori hatalom – a 2000-es évek elején visszakapták, de a levéltári és könyvtári anyag nagy részét még kutatniuk sem szabad. A levéltári és könyvtári anyag mellett az egyházközségek kordokumentumait, anyakönyveit is elkobozták, ezeket az állami levéltárakban őrzik. Ez a probléma nemcsak az unitáriusokat érinti, hanem a többi történelmi egyházat, illetve számos kulturális szervezetet is. A restitúciós törvény a levéltárakra, könyvtárakra nem vonatkozik, ezért az egyházaknak, intézményeknek, illetve a politikumnak össze kellene fogniuk, hogy erre vonatkozó jogszabály születhessen. /Pap Melinda: Visszaszereznék a levéltári anyagot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2009. augusztus 7.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban megnyitották a JubilArts elnevezésű képzőművészeti kiállítást, augusztus 5-én író-olvasó találkozót szerveztek, hétvégén pedig megnyitják az Évezredek a Nagy-Küküllő mentén című állandó régészeti és várostörténeti kiállítást. Olyan írókat, költőket hívtak meg, akik e kisvárosból, illetve a környékéről származnak: Szente B. Levente, P. Buzogány Árpád, Vass István, Kincsesné Bokor Anna, illetve Zagyi Ferenc köszöntötte az érdeklődőket. Fülöp Lajos muzeológus, néprajzkutató, egykori múzeumigazgató elmondta, habár Keresztúr soha nem volt kiemelkedő irodalmi központ, éltek, tanultak és tanítottak itt olyan írók, költők, tudósok – mint például Kriza János, Aranyosrákosi Székely Sándor, Tompa László, Szabó Gyula, Tiboldi István –, akik érdemben gazdagították az erdélyi irodalmat. Az est szervezője és házigazdája Szente B. Levente író, költő volt, aki jelenleg a székelykeresztúri Kisváros című önkormányzati lap főszerkesztője. P. Buzogány Árpád először a Romániai Magyar Szó 1993-ban meghirdette pályázatára küldte be írásait, amelyet megnyert. A gagyi származású 44 éves írónak, költőnek azóta számos hazai és külföldi lapban jelentek meg versei és meséi, és kötetei is népszerűek. Vass István nyugdíjas pedagógus – bár két önálló kötete is megjelent – nem tartja magát írónak. Műveiben főként szakmai kérdéseket boncolgat. „Írásaimat, tanulmányaimat elsősorban a pedagógusoknak szántam. Manapság az oktatáshoz is kezdünk úgy viszonyulni, mint a politikához és sporthoz: az emberek úgy gondolják, hogy ehhez mindenki ért” – fejtette ki Vass István. Az idő fogságában című első kötetéből, majd Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyvéből olvasott fel egy részletet. Kincsesné Bokor Anna a maga szórakoztatására kezdett el írni. A székelykeresztúri irodalomkedvelők elsősorban 2003-ban megjelent Mesélő Erdély című könyvsorozatának első kötetét, A bátorság próbáját ismerik. Ez a könyv folytatása az unitárius gimnáziumban 100 évvel ezelőtt elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére irányuló munkának. Zagyi Ferenc Székelykeresztúr kulturális krónikája c. könyve év elején jelent meg, amelyben a szerző széles áttekintést nyújt a környék másfél évtizedes művelődési múltjáról. Az egykötetes szerző 38 éven keresztül volt a város kulturális életének szervezője, így hiteles tudósítást tud adni erről az időszakról. Hat év kitartó kutatómunka során állította össze kötetét. – Ezen a héten zajlanak Székelykeresztúr fennállásának 550. évfordulója alkalmából megszervezett ünnepi rendezvények. /Lőrinci Réka: Író-olvasó találkozó az 550 éve alapított Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998