udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-30 | 31-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bernady Gyorgy Kozmûvelõdesi Alapitvany (Marosvasarhely)

1992. június 26.

Az RMDSZ Maros megyei elnöksége 300 ezer lejes indulótőkével Bernády György Közművelődési Alapítvány létrehozását kezdeményezte, melynek célja a magyarság közművelődésének támogatása, valamint egy közművelődési központ építése. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1997. augusztus 30.

Aug. 30-án ülésezett a Dr. Bernády György Alapítvány /Marosvásárhely/, ismét Borbély Lászlót választották elnöknek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2000. szeptember 25.

Szept. 22-23-án Marosvásárhelyen tartottak kétnapos szemináriumot a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében, melynek témája volt: a törvényhozó és végrehajtó hatóságok szerepe a nemzeti önazonosság megőrzésében és fejlődésében. A szervezők elsősorban a kisebbségek által is lakott megyék önkormányzati vezetőit, a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a Kisebbségvédelmi Főigazgatóság területi irodáinak vezetőit hívták meg. Jelen voltak egyes albán, cseh, horvát, német, roma szlovák, zsidó kisebbségi szervezetek vezetői is. Borbély László államtitkár azon vidékek infrastrukturális fejlesztéséről szólt, ahol kisebbségek is élnek. Kifogásolta, hogy a helyi hatóságok gyakran kerékkötői ama beruházásoknak, melyeket olyan államok üzletemberei kezdeményeznek, amelyek az illető nemzetiségek anyaországaiból érkeznek a térségbe. Frunda György szenátor kifogásolta, hogy Románia elfogadott egy sor nemzetközi egyezményt, melyek kimondottan a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkoznak, azonban azok előírásai nem kerültek be a hazai jogszabályokba. A nagy nehezen kicsikart, a kisebbségeknek kedvező határozatok pedig távol állnak attól, hogy életbe ültessék őket. Igen jellemző például, hogy az 1600 államosított egyházi ingatlanból papíron 25-öt visszaadtak a jogos tulajdonos intézményeknek, de gyakorlatilag csak egy esetben jutott dűlőre a dolog. A Chakra nevű roma szervezet vezetője sürgette, hogy minden önkormányzat mellett létezzen kisebbségi konzultatív bizottság. Czellecz Jenő arra emlékeztetett, hogy 1955-ben a Csángóföldön még több mint száz magyar tannyelvű iskola működött. Azóta óriási a változás. Amíg Bákó megyében nem változik meg a mai általános mentalitás, addig a csángómagyarok ügye függőben marad. Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki nyolc éven át a tanács alelnöke volt, elmondta, hogy a helyi tanács munkatársainak ma csak 13-14 %-a magyar nemzetiségű, és ezen elnökként sem tud változtatni. A Kisebbségügyi Hivatal suceavai irodavezetője, Vladimir Hapenciuc elmondta, hogy Bukovinában kb. 70 olyan település létezik, ahol valamely kisebbség többségben van (50 ukrán, 5 lengyel, 4-5 orosz-lipován, 8-10 cigány többségű stb.). Ma Moldvában hatvan iskolában tanítanak - anyanyelvként - más nyelvet is, mint a román, de olyan tanintézet nincs, ahol minden tantárgyat valamely nemzetiség nyelvén tanítanának. Szakavatott, józan elemzést adott a csángók helyzetéről, akik magyarságtudata a többévtizedes nemzetiségi elnyomás miatt sokat gyengült, az erőszakos, kívülről jövő asszimiláció évei után könyörtelenül beindult körükben a spontán asszimilálódás, a román nemzetbe való beolvadás. Mint mondotta: a térségben szinte minden önkormányzattal jó a kapcsolata az irodának, kivéve Bákó megyét, ahol a csángók jelenléte miatt ha a hatóságok kisebbségi kérdésről hallanak, elzárkóznak bármilyen kérés, javaslat teljesítése, megfontolása elől. Aidum Curt Mola, a konstancai kisebbségi iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a térségben 12 jelentősebb kisebbség él. Az egyik helyi tévéadásban rendszeresítette a kisebbségeknek szóló, információkat közlő műsorokat. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a kisebbségi irodák szintjén. Másik kezdeményezése, hogy Konstancán létrehozzák a Kisebbségek Házát. Ugyanakkor az iroda behatóan kezdett foglalkozni az árva gyermekek, otthonlakók identitásával, segíteni akarja ezeket a fiatalokat önazonosságuk megőrzésében, mert ha ezt nem teszik, egytől egyig ortodox románokká válnak, márpedig nekik is joguk van múltjukhoz, önazonosságukhoz. - A kétnapos rendezvény közleménnyel zárult. /Máthé Éva: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ A közleményt a kormány elé terjesztik. Ebben kérték a megyei tanácsok mellett működő kisebbségi tanácsok létrehozását, a választói küszöb módosítását a helyi választások esetében azért, hogy a kisebbségek képviselethez juthassanak a helyi tanácsokban, javasolták a választási törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítását olyan értelemben, hogy a különböző megyék kisebbségi szervezetei egységes listákon indíthassák jelöltjeiket az országos választásokon, párbeszéd megvalósítását a kisebbségi szervezetek és a választási kampány szervezésében illetékesek között egy korrekt, nacionalista megnyilvánulásoktól mentes kampányért továbbá azt, hogy a Országos Kisebbségvédelmi Hivatal évente szervezzen fórumokat a kisebbségek problémáinak feltérképezése céljából, végül pedig kérték hogy a Parlament a lehető leghamarabb szavazza meg a közigazgatási törvény vagy a kormány bocsásson ki sürgősségi rendeletet, és hogy biztosítsák a törvényes keretet az elkobzott javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. /Antalfi Imola: Kisebbségi tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2000. október 18.

A Bernády György Közművelődési Alapítvány /Marosvásárhely/ idén október 20. és 21-én negyedszer rendezi meg a Bernády Napokat. Az első napon Bernády György és a város tavasza címmel diákvetélkedőt tartanak, másnap a marosvásárhelyi Bernády téren megkoszorúzzák a Bernády György szobrot, melyet 1994-ben állíttatott a város és a Maros megyei RMDSZ, a kiváló polgármester emlékére. /(Máthé Éva): Bernády Napok negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. október 24.

Máramarosszigeti Dr. Bernády György - Marosvásárhely város újjá építő volt polgármestere majd főispánja a helybeli református kollégium volt főgondnoka stb. szül. 1864 megh. 1938" - ez áll a marosvásárhelyi Bernády-síron. Oldalakat tölthetne ki a stb. felsorolása. Legfőbb műve: elindította Marosvásárhelyt a korszerűsödés útján; nevéhez fűződik a csatornarendszer, az utcák aszfaltozása, a páratlanul szép Városháza és Kultúrpalota felépíttetése. Emlékének ápolása érdekében jött létre 1992-ben a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, létrehozva a Bernády Házat, mely a város mai "magyar háza", ahol szinte minden nap, de hét végén biztosan könyvbemutatók, szemináriumok, vitanapok és egyéb rendezvények zajlanak, és egymást érik benne a képzőművészeti kiállítások. Okt. 20-án, az idei Bernády Napok keretében ifjúsági vetélkedőt tartottak. A zsűri elnöke, Pál Antal Sándor, a marosvásárhelyi állami levéltár munkatársa hirdette ki az eredményt: első lett a bolyais Királykút együttes. Az estet a marosvásárhelyi színis növendékek közreműködtek. Felléptek a helyi Művészeti Líceum diákjai, vonósnégyese, valamint a Marosvásárhelyi Filharmónia harsonaegyüttese. Ezután Majd Borbély László államtitkár, az alapítvány kuratóriumának elnöke második alkalommal adta át a Bernády emlékplakettet egy olyan személyiségnek, aki sokat tett a városért. tavaly Fodor Imre volt a kitüntetett, az idén Frunda György szenátort érte ez a megtiszteltetés. /(Máthé Éva): Bernády Napok. Ezúttal a fiatalokat vonták be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2000. október 31.

A marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány 1992-ben alakult meg, adott számot működésükről Bulyovszky Loránd, az alapítvány alelnöke. Az alapítványt tizenhat tagú kuratórium vezeti, első - és azóta minden alkalommal újraválasztott - elnöke Borbély László államtitkár. Céljuk volt a városépítő polgármester, Bernády György köztéri szobrának felállítása, a város magyarságát szolgáló kultúrcentrum létrehozása, és a Bernády-kultusz továbbéltetése. A köztéri szobrot 1994-ben felállították, 1995. nov. 4-én megnyílt a Bernády Házként ismert kultúrközpont, melyben képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, előadások, szemináriumok, politikai rendezvények váltogatták egymást. Sikeresen együttműködnek a különböző nem kormányzati szervezetekkel, többek között a Kós Károly és az Aranka György Alapítvánnyal, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a Talentum Tehetséggondozó Alapítvánnyal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Pro Europa Ligával, a Kemény Zsigmond Társasággal vagy a Duna Televízióért Alapítvánnyal. Harmadik éve megrendezik meg a Bernády Napokat is. Az elsőt 1998-ban, dr. Bernády György halálának hatvanadik évfordulóján rendeztük meg, ekkor állították fel a Kultúrpalota Tükörterme előtt a hajdani polgármester mellszobrát, Gyarmathy János alkotását. Az ott elhangzott előadások, valamint az akkor bemutatott dokumentációs anyag egy részét 1999-ben könyv alakban is megjelentették. Szintén tavaly avatták fel azt az emléktáblát, amelyet Bernády egykori lakóházának homlokzatán helyzetek el. Évente egy személyt kitüntetnek Bernády-emlékplakettel. 1999-ben elsőként Fodor Imre polgármester, idén Frunda György részesült ebben a kitüntetésben. - Jövőre tervezik a Bernády-ház bővítését. /Szentgyörgyi László: Céljuk: a Bernády-kultusz ápolása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2001. január 22.

Jan. 22-i tartotta millenniumi rendezvényét a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány, ezen bemutatta a Millenniumi megemlékezés című könyvet is. A Finna Géza nyugalmazott tanár, az alapítvány elnökének a gondozásában megjelent kötet azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a tavaly áprilisban a Mit adott az erdélyi magyar kultúra Európának? című találkozón hangzottak el. A Kós Károly és a Bernády György alapítványok, az EMKE valamint a Maros megyei fotósok szövetsége által az államalapítás ezredik évfordulójára szervezett megemlékezésen 39 előadás hangzott el, megannyi összegezése az erdélyi magyarság históriájának. Ugyancsak ekkor volt Kilyén Ilka Jött egy csoda című pódiumműsora, s nyílt meg Novák József iparművész Erdélyi fejedelmi címerek kiállítása. Most is színvonalas műsor volt. A megjelentek hallhattak Kós Károly életéről és munkásságáról, Kilyén Ilka és Kozsik Ildikó színművésznő szavalata mellett kalotaszegi népdalok is felcsendültek. /(bodolai): Kós Károly-est a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2001. május 19.

Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tart a Project on Ethnic Relations amerikai nemkormányzati szervezet és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. Témája: a helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén. Eredetileg Octav Cosmanca miniszter is jelezte részvételét, végül azonban munkatársa képviseli. Várták Vasile Dancu köztájékoztatásügyi minisztert is, aki azonban lemondta részvételét. 18-án előadást tartott többek között Frunda György szenátor, Markó Attila helyettes államtitkár és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. /(Máthé Éva): Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban - PER-rendezvény Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2001. május 21.

Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Project on Ethnic Relations szervezésében tartották meg A közigazgatási törvény életbeültetése az anyanyelvnek a közigazgatásban való alkalmazására vonatkozóan című szemináriumot. A szervezők a parlamenti, kormány- és önkormányzati képviselők mellett jó néhány kisebbség vezetőit is meghívták. A pillanat a legmegfelelőbb arra, hogy Románia megtegye azon lépéseket, amelyek az európai országokhoz közelítik - szögezte le Livia Plaks, a PER ügyvezető igazgatója. Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági jellegű gondok megoldását tartja elsődlegesnek, mert "csak így lehet túllépni az érzelmi problémákon" és hogy a megyeszékhelyen minden feltétel adott a közigazgatási törvény alkalmazására. Ezután Florea elsietett, és nem is tért vissza a tanácskozásra. Mit tegyünk a helységnevekkel? - kérdezte Ionel Flesariu közigazgatási minisztériumi államtitkár. Frunda György válaszolt: a hagyományos neveket kell használni, amelyekről egyébként a Tudományos Akadémiának létezik nyilvántartása. Emil Pop, a Kolozs megyei tanács képviselője úgy nyilatkozott, hogy "a probléma törékeny, időre van szükség". Szerinte a hagyományos helységnevekhez való visszatérés feszültségekhez vezet egyes helységekben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: az RMDSZ-nek sikerült egy olyan jogszabályt elfogadtatnia, amilyenre eddig Romániában nem volt precedens. Jóindulatúan kell a törvényt alkalmazni - vélekedett Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki a közigazgatási törvényt a demokratikus erők egyetértése eredményének nevezte. /A közigazgatási törvény megszületett, a nehézségek ezután kezdődnek. Jóhiszeműen kell alkalmazni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./ A szeminárium végén kiadott közlemény szerint a nemzeti kisebbségek szervezetei a következőket kérik: a törvényt jóhiszeműen alkalmazzák, közöljék azon helységek listáját, melyekben valamely kisebbségnek 20 százaléknál nagyobb a részaránya, valamint a Román Akadémia nyilvántartásának megfelelően a tradicionális helységneveket, tegyék közzé azon közhivatalok listáját, melyek elnevezését a nemzeti kisebbségek nyelvén is meg kell jeleníteni. Vezessék be az olyan köztisztviselők alkalmazásának kötelező voltát, akik ismerik azon kisebbség nyelvét, melynek részaránya meghaladja a 20 százalékot az illető helységben. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2001. június 4.

A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány jún. 1-jén Marosvásárhelyen közönségtalálkozót szervezett a Duna Televízió és a Duna Televízióért Alapítvány vezetőségével. Pekár István elnök elmondta, hogy ma már senkinek sem áll szándékában megszüntetni a határon túli magyarok közkedvelt televízióját, ám azzal a ténnyel szembe kell nézniük, hogy a kereskedelmi csatornák a tévénézők mintegy 80-85 százalékát hódították el a közszolgálati televízióktól. Az sem mellékes, hogy a fő közszolgálati televízió 11 milliárdos vesztesége, és az állam által elengedett 9 milliárd forintos adósság háromszorosát teszi ki a Duna TV évi költségvetésének. A Duna TV 1999-ben elnyerte a világ legjobb kulturális televíziója címet, amit a továbbiakban is meg kívánnak őrizni, de ezzel egy időben a Duna TV a Kárpát-medence legjobb hírtelevíziója óhajt lenni, lényegesen emelve a határon túli tudósítások számát és minőségét. A Duna TV előtt áll az a feladat, hogy kiépítse a Kárpát-medencei hírszolgálatát. Az anyaországon kívül 15 stúdió létrehozását tervezik, valamint több tucat tudósítói műhelyt, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Duna Televízióért Alapítvány eddig mintegy 600 tányérantennát adományozott határon túli magyar közösségeknek, tavaly 800 antennát küldtek Csángóföldre, ám mostanában kevesen élnek a lehetőséggel. /Közönségtalálkozó a Duna tévésekkel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Pekár István szerint az utóbbi időben Magyarországon jelentősen nőtt az adások nézettsége. Azt is bejelentette, hogy az Illyés Közalapítvány 300- 300 millió forintot különített el arra, hogy a határon túli tévéstúdiókat felszereljék, illetve a műsorkészítők is pályázhatnak. Ugyanakkor a kormány 800 millió forintot költ arra, hogy az észak-amerikai magyarok is nézhessék a Duna műsorait, várhatóan erre először idén, október 23-án, a nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. /Hamarosan Amerikában is látható...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2001. november 3.

Nov. 2-án tartotta a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány a város egykori polgármestere tiszteletére szervezett Bernády-emléknapot, amely koszorúzással kezdődött. Először a Bernády sírnál, majd a Bernády téren, a Teleki-ház előtt álló Bernády-szobornál koszorúzott Dorin Florea polgármester, Csegzi Sándor és Fodor Imre alpolgármester, valamint Borbély László, a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és Mester Zoltán, a szovátai dr. Bernády György Egyesület elnöke. A koszorúzást a fotókiállítás megnyitója, majd az ünnepi est követte. A Párhuzamok, hasonlóságok Marosvásárhely és Kecskemét 20. század eleji építészetében című kiállításon Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművész és kecskeméti kollégáinak munkái azokat a hasonló stílusú épületeket mutatják be, amelyek mindkét város arculatát meghatározzák. A tárlatnyitót követően Dr. Bernády György városa és kora című zenés körképpel, tudományos és művészi előadással emlékeztek a néhai városépítő polgármesterre. Az egykori elöljáró idejében épült a Kultúrpalota, a városháza, a városi szanatórium (ma régi szülészet), az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete (akkor kadétiskola), a Kaszinó, valamint a Víz- és Közművek épülete. Szintén Bernády Györgynek köszönhető a város ivóvízhálózatának és csatornarendszerének kiépítése, az utcák aszfaltozása, Marosvásárhely modern arculatának kialakítása. /Antal Erika: Bernády-emléknap. A városépítőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2002. október 18.

Okt. 25-26-án ötödször kerül sor Marosvásárhelyen a Bernády-napokra, amikor felújítva újra megnyitja kaput a Bernády Művelődési Központ. Közel másfél éves szünet után kezdi el tevékenységét a központ. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke tájékoztatott: szűkké vált a Bernády Ház. A tetőtér beépítése mellett korszerűsítés is történt. Az előadóterem nagyobb lett, a kiállítófelület megnőtt. Vendégszobát is kialakítottak. /N. M. K.: Avatás előtt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2002. október 26.

Okt. 25-én Marosvásárhelyen megújult Dr. Bernády György Közművelődési Házat avatta fel a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. A magyarellenes kirohanásairól híres Pop Dumitru NRP-s szenátor saját kezűleg távolította el a volt városháza épületében leleplezésre kerülő Bernády-domborművet, mondván, Bernády György emlékének a vármegyeházán semmi keresnivalója. A domborműnek, szerencsére nem lett baja. A rendőrség jegyzőkönyvet készített az esetről és intézkedett az épület őrzéséről. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta, aránylag rövid működése alatt a Bernády Ház több száz rendezvénynek adott helyet, ezután is így lesz. Az évente ismétlődő Bernády Napoknak a célja kifejezetten az, hogy fennmaradjon a nagy polgármester kultusza. Borbély László megköszönte mindazoknak, akik adakozásukkal segítették a ház építését, elsősorban az Illyés Alapítványnak. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: "Bernády György építőember volt, nincs mit csodálkozni azon, hogy azok az emberek, akiknek hitvallása a rontás és a rombolás, neheztelnek Bernády Györgyre." Veress László, az Illyés Alapítvány képviseletében köszöntötte a vásárhelyieket, Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének üdvözletét Sagyebó László tolmácsolta. A megnyitót követően Nagy Miklós Kund, a kuratórium alelnöke bemutatta a Megtartó másság című, a tizenkét romániai nemzeti kisebbség életét ábrázoló fotóalbumot, egyben megnyitotta Bálint Zsigmond fotóművész kiállítását is. Tófalvi Zoltán Siklódy Tibor festészeti tárlatát ajánlotta a közönségnek. /Lokodi Imre: Újra megnyílt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2002. október 28.

Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Bernády-napok rendezvénysorozat részeként leleplezték a Bernády György arcképét ábrázoló domborművet, Kolozsvári Puskás Sándor képzőművész munkáját. Az eseményen Borbély László, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke és Virág György, a megyei tanács elnöke méltatta a néhai polgármester munkásságát. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, továbbá, RMDSZ- képviselők és szenátorok. A leleplezés megtörtént, annak ellenére, hogy egy nappal korábban Pop Dumitru, nagy-romániás szenátor, egyszerűen letépte a portrét a falról, azzal, hogy "amíg ő Románia szenátora, addig nincs ott mit keresnie" Bernády Györgynek. Beszédében Borbély László reményét fejezte ki, hogy jövőre egy Bernády-emlékház avatására is sor kerülhet. /(mózes): Domborműavatás az egykori Városházán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. szeptember 25.

A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány legújabb kezdeményezése elsősorban magyar iskolák, tagozatok, alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek, művelődési társaságok figyelmére számíthat. Az alapítvány a budapesti Pro Hungaris Alapítvány közvetítésével nagyobb könyvadományhoz jutott hozzá. Egy amerikai kiadó magyar nyelvű köteteiről van szó, szépirodalmi kiadványokról, tankönyvekről, gyermekkönyvekről, folyóiratokról, amelyeket a Bernády Alapítvány szétoszt az azokat igénylő közösségek között. /Ajándékkönyv igényelhető. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2003. szeptember 27.

Szept. 26-án Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban, törvénymódosítási lehetőségek a nemzeti kisebbségek jelenlétére vonatkozóan, a döntéshozatal különböző intézményeiben címmel szervezett tanácskozásra eljöttek az örmény, az orosz- lipován, az olasz, az ukrán, a rutén, a zsidó és a roma közösségek képviselői, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations szervezetek képviselői, jelen volt a Maros Megyei Tanács elnöke és Virág György, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. A választási törvény módosításának szükségessége, a Nemzeti Kisebbségek Országos Hatóságának létrehozása, a nemzeti kisebbségi törvény kidolgozása - néhány szemináriumon körvonalazódott elvárások közül. Borbély László parlamenti képviselő, kuratóriumi elnök hangsúlyozta: a Bernády Alapítvány immár negyedik alkalommal szervezi meg a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó szemináriumot, melyen a kérdések megvitatása mellett konkrét intézkedések foganatosítására hoznak javaslatokat. Ezúttal a kisebbségeknek a közigazgatásban való képviseletére vonatkozó törvénykezés elemzését tűzték ki célul. /Antalfi Imola: Kisebbségi képviselet a közigazgatásban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2003. szeptember 29.

Szept. 27-28-án kétnapos szemináriumra került sor Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében a nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban témakörben. A rendezvényen mintegy tíz nemzeti kisebbség képviselője vett részt, parlamenti képviselők, szenátorok, megyei tanácselnökök, alprefektusok, tanácsosok mellett. Virág György, a megyei tanács elnöke megnyitójában elmondta, hogy a Maros megyei tanácsban 8 politikai alakulat van képviselve. A magyar lakosság részaránya a megyében kb. 40%, ami a tanács összetételében is érzékelhető: a 41 tanácsos közül 17 magyar, illetve magyar a tanács elnöke is. Más kisebbség nincs reprezentálva a megyei tanácsban. Az anyanyelvhasználatról szólva közölte, hogy 2001 májusa után az intézmény irodáinak ajtaján is megjelentek a kétnyelvű feliratok, s hogy a 125 alkalmazottnak 28%-a magyar, de a románok többsége beszéli a magyar nyelvet. Viszont a megyei tanács hatáskörébe tartozó, állami költségvetésből fenntartott 11 kulturális intézmény vezetői közül csak egy magyar. Elmondta, hogy idén februárban vásároltak egy tolmácsgépet, emiatt kemény támadások érték. A megyei tanács, jelentette ki Virág György, nem tett mást, csak a törvényt alkalmazta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mérlegre tette a 90-es évek elejétől megtett utat. A márciusi eseményektől indultunk, s oda jutottunk, hogy ma, a megyei tanács ülésein tolmácsgéppel anyanyelvükön szólalhatnak meg a kisebbségek, mondta. Az oktatási törvény mára biztosítja az anyanyelvű oktatást minden szinten, és sikerült szélesíteni ennek törvényes kereteit olyannyira, hogy mára önálló magyar iskolák vannak Nagybányán is például, vagy Máramarosszigeten. A magyarság képviselői sok központi állami intézményben jelen vannak (Audiovizuális Tanács, Román Nemzeti Bank, Számvevőszék, a Rádió- és Televíziótársaság, Versenyhivatal stb.). Viszont a kisebbségek nincsenek jelen a rendőrségben, a diplomáciában vagy a titkosszolgálatokban, akár az igazságszolgáltatás csúcsvezetésében. Az elnök határozottan kiállt a decentralizáció mellett. Ez jelentené az autonómiát, amelytől annyira félnek egyesek. Varga Attila képviselő kiemelte: ahogy anakronisztikus a nemzetállam fogalmához való ragaszkodás, épp olyan káros a nem megfelelően átgondolt autonómia-koncepciók szajkózása is. A tanácskozás végén Borbély László hasznosnak minősítette a találkozót. A parlamenti kisebbségi csoport elképzeléséről, miszerint egy országos kisebbségvédelmi hatóságot hozzanak létre, Borbély László kijelentette: erről már a héten tárgyalni fognak. /Mózes Edith: Véget ért a kisebbségi szeminárium. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

2003. október 27.

Bernády György emléknapokat tartottak Marosvásárhelyen, emlékeztek az egykori városépítő polgármesterre. A rendezvénysorozatot szervező Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriuma évről évre bővíti az emléknapok kínálatát. Ebből az alkalomból a kolozsvári Magyar Opera marosvásárhelyi vendégjátékán Kálmán Imre A bajadér című operettjét adta elő. A Bernády-emlékplakettet évente olyan személy kapja, aki jelentősen hozzájárult a város fejlesztéséhez, a marosvásárhelyi közösség életkörülményeinek javításához. Idén Darabán Ottó a díjazott. Az Aquaserv vízszolgáltató vállalat igazgatója évtizedek óta áll teljes odaadással a köz szolgálatában. Sikeres projektjük által a város igen számottevő EU-s támogatáshoz jut, és ennek folytán modern vízüzem épül, megújul a szennyvíztisztítás, kiteljesedik a csatornahálózat. Okt. 25-én először a református temetőben a polgármester síremlékénél, majd a róla elnevezett téren Bernády bronzszobránál gyűltek össze az emlékezők és helyezték el koszorúikat. A koszorúzók között volt a szovátai Bernády György Művelődési Egylet és a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője is. /Nagy Miklós Kund: Él és hat a Városépítő szelleme. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

2003. december 30.

Dec. 19-21. között szervezték Marosvásárhelyen az Irodalmi Kreativitás Verseny országos döntőjét. Az 1993-tól szervezett versenysorozatnak négy évvel ezelőtt váratlanul vége szakadt. A most felélesztett verseny megfelelt a korábbi színvonalnak. A versenynek a Bod Péter Diakóniai Központ adott otthont. Jakab Orsolya szervező közölte: A MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) minden évben szervez irodalmi vetélkedőt. Simon György magyartanár, az egykori versenyek motorja sokat segített. Volt helyi, megyei szakasz, végül az országosat is sikerült megszervezni, és a díjak sem voltak szegényesek. A Lyra Kiadó, a Corvin Kiadó, a Dr. Bernády György Alapítvány, Szabó Péter költő és a Transindex állta a jutalmakat, a versenyt az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és a Maros-mezőségi Esperesi Hivatal támogatta. /Nagy Botond: Írni csak szabadon, szépen... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2004. január 28.

Január 27-én Marosvásárhelyen vezetőséget választott a Bernády Alapítvány kuratóriuma, amelyet az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa legutóbbi ülésén újított meg. Az elnök továbbra is Borbély László, az alelnökök: Nagy Miklós Kund, dr. Kakassy Sándor és Tatár Béla. Titkár: Bulyovszky Lóránd. 2004-ben az alapítványnak kiemelt programja lesz a dr. Bernády György születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett Bernády Napok októberi rendezvénysorozata. Idén is megtartják a hagyományos kisebbségi szemináriumokat, és egyéb konferenciákat is szerveznek. /Vezetőséget választott a Bernády alapítvány megújult kuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, jan. 28., 2630. sz./

2004. szeptember 15.

Légkondicionáló berendezéssel látták el a Bernády Házat, Marosvásárhely magyarságának népszerű közművelődési központját. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, szeptember 24-25-én rendezik meg A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon című szemináriumot, melyen elsősorban a kulturális autonómia kérdését elemzik. A Bernády-napokat októberre tervezik, Marosvásárhely Bernády korabeli irodalmi élete című vetélkedővel együtt. Jelenleg két kiállítás is látogatható: Haller József illusztrációi és a fiatal Szilágyi László üvegszobrai. /(nk): Ígéretes évadkezdés a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2004. szeptember 27.

A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon címmel szept. 24-25-én kétnapos szemináriumot szervezett Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Alapítvány. A kuratórium elnöke, Borbély László képviselő elmondta: a romániai társadalom demokratizálódását bizonyítja, hogy ma már nyíltan lehet beszélni az autonómiáról, regionalizmusról. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő figyelmeztetett: a nacionalizmus réme most is kísért, ezért folyamatosan cselekedni kell a felszámolása, semlegesítése érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogainak a biztosítása nem oldja meg a kisebbségben élő népcsoportok identitásának a megőrzését. Markó fontosnak tartja a kulturális és személyi elvű autonómia megteremtését, a területi autonómiát pedig a közigazgatási és más síkon történő decentralizálás útján látja megvalósíthatónak. Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász az autonómiát csak úgy látja megvalósíthatónak, ha nemcsak a magyarság és románság között lesz állandó dialógus a továbbiakban, hanem a román közösségen belül is megindul a párbeszéd. „Abban mindnyájan egyetértünk, hogy az autonómia a kisebbségi érdekérvényesítés legmagasabb kerete, mely nemcsak elviselhetővé, hanem élhetővé teszi a kisebbségi létet” – mondotta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke előadásában, melyben az autonómia-törekvések határon túli magyar tapasztalatait járta körül. Üdvözlendőnek nevezte, ha egy érdekképviseleti szervezet választási programjában közérthető formában jelenik meg az autonómiára vonatkozó terv. Bálint-Pataki József , a „testre szabott” autonómia modellbe való gondolkodást ajánlotta. A HTMH elnöke szerint Székelyföld autonómiája nem oldaná meg a Romániában élő magyarok önrendelkezésének kérdését. Borbély László képviselő szerint hat-hét hónap alatt ki kell dolgozni azt a törvénycsomagot, amit kisebbségi törvénynek vagy a kulturális autonómia törvényének lehet nevezni. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács szerepét Varga László, a testület vezetőségi tagja ismertette. Varga László nem tért ki részletesen, a közelmúlt magyarokat ért atrocitásaira, de a szemináriumon szó esett erről. Hosszú idő után, most először fordult elő, hogy amikor az egyik kisebbségi magyar közösség bajba jutott, a különböző magyarországi politikusok és pártok egy emberként álltak ki mellette. Ennek az összefogásnak meglett az eredménye: Európa felfigyelt. Az autonómia-törekvéseknek is egyik fontos eleme az ilyenfajta összefogás, egység – fogalmazódott meg a szeminárium végkövetkeztetése. /Máthé Éva, Bögözi Attila: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. november 1.

Hetedszerre is sikeres Marosvásárhelyen a Bernády Napok rendezvénysorozat. A szervező dr. Bernády György nevét viselő közművelődési alapítvány ezúttal is kitett magáért: volt rövidfilmpremier, Bálint Zsigmond fotóművész fotóalbumának bemutatója, fotókiállítás-megnyitó, emléktábla-avatás, vetélkedő és koncert. A résztvevők közösen megkoszorúzták dr. Bernády György szobrát és református temetőbeli sírját, majd a Bernády-vetélkedő döntőire került sor. A Bernády György-terem falán levő emléktáblát Borbély László leplezte le. /Nagy Bontond: Élni, túlélni, reménykedni... = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2004. november 27.

Nov. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei szervezete leleplezte II. Rákóczi Ferenc szobrát, Pokorny Attila képzőművész alkotását. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szobraink sorsáról szólt, felemlegetve a nyárádszeredai Bocskai-szobor történetét, amelyet csak többszöri próbálkozásra sikerült felállítani, az aradi Szabadság-szobor kálváriáját, a vásárhelyi szobrokat – Kossuth Lajos, Bem tábornok és Széchenyi szobrát – amelyeket azóta beolvasztottak. Az RMDSZ megyei elnöke, a december 5-i, magyarországi népszavazásra utalva hangsúlyozta: reméli, semmiféle politikus szavazás nem határozhat arról, hogy mi a magyar nemzet részei vagyunk. Kijelentette és feladatként bízta a városi tanácsra: vissza kell állítani a Kossuth utcát, és legyen megint Rákóczi-lépcső. Megköszönte Pokorny Attilának, hogy a szobrot megalkotta, és Sántha Csabának, hogy az öntést elvégezte. Kötelességünk visszaállítani szobrainkat, és emléket állítani azoknak, akik tettek valamit a magyarságért, jelentette ki Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, összefogásra buzdítva az aradi Szabadság-szobor példájával, amelyet csakis az összefogás erejével sikerült kiszabadítani 80 évig tartó rabságából. /Mózes Edith: Vigyázzunk a szobrainkra, vigyázzunk egymásra! Újra áll II. Rákóczi Ferenc szobra Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2005. január 17.

Bandi Kati az erdélyi ruhakreáció egyik legmarkánsabb egyénisége. Faliszőnyegeinek és ruháinak egy része most megtekinthető a Marosvásárhelyen, a Bernády Ház falain. A Bernády György Közművelődési Alapítvány kiadta Bandi Kati alkotásait tartalmazó albumát. /Nagy Botond: Átderengő időkből... = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2005. április 14.

A Nagy Könyv mozgalom keretében Maros megyében is zajlik a szavazás, melynek lényege, hogy az olvasók megnevezzék kedvenc magyar és külföldi regényüket. A szavazólapos szavazás – könyvesboltokban, könyvtárakban, iskolákban – április 15-én zárul, míg az internetes szavazók április 23-ig adhatják le voksukat a www.anagykonyv.hu oldalon. Az olvasók szavazatai alapján alakul ki a száz legnépszerűbb regényt tartalmazó lista, amelyet szintén április 23-án közölnek a sajtóban. A játékot Erdély-szerte a Bernády György Alapítvány bonyolítja le. /A Nagy Könyv az utcán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2005. május 28.

Vezető RMDSZ-politikusok, tíz romániai nemzeti kisebbség képviselői valamint magyarországi tisztségviselők és ottani kisebbségi küldöttek részvételével május 27-én kisebbségügyi szeminárium kezdődött Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tanácskozást a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány rendezte. Borbély László miniszter hangsúlyozta, hogy a kisebbségi törvénytervezetet a napokban fogadta el a kormány, és saját dokumentumaként terjeszti azt a parlament elé. Markó Béla miniszterelnök-helyettes rámutatott: az alkotmány 73. cikkelye egyenesen előírja, hogy törvény szabályozza a nemzeti kisebbségek státuszát. A Nastase által megkérdőjelezett problémával kapcsolatban kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek tervezett tanácsai nem teremtenek párhuzamosságokat, hanem kiegészítik a már létező központi szerveket és döntéshozókat, lehetőséget adva a nemzeti közösségeknek, hogy az őket, identitásukat érintő kérdésekben maguk határozzanak. A kisebbségi törvény a romániai demokrácia szakítópróbájává is válhat. A kisebbségi törvénytervezet egyik kidolgozója, Varga Attila képviselő, az RMDSZ parlamenti frakciójának alelnöke beszélt a kezdeményezés előzményeiről. A határon túli régiókban kidolgozott és elfogadott kisebbségi törvényekről Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke állított össze dolgozatot. Más hivatalos elfoglaltsága miatt nem jöhetett el a rendezvényre. Előadását Sagyebó László, a HTMH főosztályvezetője ismertette. /Nagy Miklós Kund: Szeminárium a nemzeti kisebbségek jogállásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

2005. május 30.

Május 28-án folytatódott a Dr. Bernády György Alapítvány által szervezett szeminárium a kisebbségek jogállásáról. Márton Árpád parlamenti képviselő a kulturális autonómiáról tartott előadást.. Nem fordulhat elő a jövőben az, ami néhány éve a Bukarestben a közszolgálati rádióban megtörtént: a kisebbségi adások vezetője egy olyan személy lett, aki nem beszélt egyik kisebbség nyelvén sem, nem ismerte azok kultúráját, sajátosságait. Heizer Antal, a magyarországi Kisebbségi Hivatal képviselője az anyaországban 1993-ban elfogadott, s azóta folyamatosan kiegészített kisebbségi törvényről számolt be. A kisebbségi törvény alapján a 3300 településből 1300-on hozták létre a kisebbségi önkormányzati tanácsokat. A tanácsok választott tagjai direkt módon beleszólhatnak az őket érintő döntésekbe. A jelenleg elfogadásra váró új kisebbségi törvény értelmében a kisebbségi önkormányzatoknak még nagyobb joguk lesz, hiszen képviselője kötelező módon a települési önkormányzat tagja lesz, s részt vesz minden döntéshozásban. /Simon Virág: A kulturális autonómia és ami ezzel jár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2005. október 31.

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés követte az idei, immár nyolcadik Bernády Napokat. A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány hagyományos, október végi többnapos rendezvénysorozatának célja: a felnövő generációkkal megismertetni, megszerettetni Bernády életművét. Október 28-án átadták a Bernády-emlékplakettet. Borbély László miniszter, az alapítvány elnöke összegezte a rendezvénysorozattal kapcsolatos benyomásait, érzéseit, majd átadta az emlékplakettet Csíky Boldizsár zeneszerzőnek. A koncerten Ránki Dezső, világhírű zongoraművész lepte meg a közönséget egy emlékezetes zongoraesttel. Másnap Bernády György, a néhai polgármester sírját koszorúzták meg az egybegyűltek, majd a Bernády- szoborhoz ért az emlékező menet. A Bernády Kamarakórus énekét Borbély László és Kelemen Atilla képviselő felszólalása követte. A koszorúzók között voltak a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet küldöttei is. A diákvetélkedő két kategóriában zajlott: az elemi és középiskolásoknak rajzversenyt hirdettek. /Nagy Botond: Bernády Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./


lapozás: 1-30 | 31-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998