udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 175 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bernady Gyorgy Mûvelõdesi Kozpont /Bernady Haz/ (Marosvasarhely)

2002. december 7.

Marosvásárhelyen a Bernády György Művelődési Központban tartotta meg irodalmi estjét a Kozsik színész házaspár. Kozsik József és Kozsik Ildikó rendhagyó produkciót adott elő: válogatásuk Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Szőcs Kálmán, Vásárhelyi Géza, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Kovács András Ferenc, Lendvay Éva, Egyed Emese, Dán Éva és Magyari Lajos verseiből állt össze. Az esten a költemények párbeszéde folyt. A Kozsik házaspár 1997-ben hívta életre a Tamacisza nevű minitársulatot. Öt éve járják Erdély, Székelyföld városait és falvait, s gyermekműsoraik mellett eleddig József Attila, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János verseiből állítottak össze pódiumműsorokat. Kovásznán Illyés Gyula születésének századik évfordulója alkalmából tisztelgett emléke előtt a közönség, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub rendezésében. /Magyari Lajos: Versek és költők nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2003. november 24.

Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2004. február 9.

Február 6-án nyílt meg Pokorny Attila fiatal marosvásárhelyi szobrász tárlata városában, a Bernády Házban. A nagyobbik hányad kőbe vésett mű. A tárlaton kígyóként tekeredő őslények és jellegzetes pózban megörökített emberi alakok egyaránt felfedezhetők. /(nk): Bemutatkozó tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

2004. február 19.

Február 17-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták Karmazsin Ferenc nyugdíjas közgazdász Kovács János és a többiek /Irodalmi Jelen Kiadó, Arad/ című kötetét. A szerző Kovács János életének bemutatásával mesélte el az orosz hadifogság, a lágerek megpróbáltatásait. Hasonló témájú Kovács István Őrmester úr, nincs puskám /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ és Kilyén Károly Fennmaradni /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ című munkája. /Nagy Botond: Hadifogság és szerelmi történet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2004. február 26.

A bukaresti tárlat után Marosvásárhelyen, a Bernády Házban láthatók a Kossuth- és Munkácsy- díjas Kő Pál szobrászművész kis méretű szobrai, rajzai, plakettjei, érmei. A millennium évében Budapesten, a Gellért-hegyen felavatták Kő Pál négy méteres Szent Istvánt ábrázoló lovas szobrát. A marosvásárhelyi kiállítást a bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezte, melynek vezetője és munkatársa, Beke Mihály András és Vári Attila is jelen volt a megnyitón. Sütő András egy korábban hozzá írt levelével köszöntötte a művészt. /Máthé Éva: Kő Pál Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. március 25.

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó immár hetente egy kötetet ad ki, tájékoztatott Tőzsér József igazgató az irodalmi délutánon Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A kiadó vendégeként Egyed Péter, Sebestyén Mihály és Nagy Miklós Kund találkozhatott a közönséggel. Nagy Miklós Kund Maszelka Jánosról, a nemrég elhunyt székelyudvarhelyi festőművészről készült kismonográfiáról, a Műterem sorozat legutóbbi kötetéről beszélt. Sebestyén Mihály kötete, a Csütörtöki kimenő a Népújságban megjelent publicisztikai írásaira épül. Egyed Péter kolozsvári költő és egyetemi oktató „A szabadság a filozófiában” című filozófiatörténeti kötettel jelentkezett. /(nk): Hetente egy könyv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

2004. április 3.

Több mint ötven év vers- és aforizmatermését fogja össze a hírlapíróból könyvtárossá lett Mészáros József Tömören-Lazán /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete, melyet Gáspár Sándor méltatott Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. /Mészely Réka: Fél évszázad tömör, laza kötete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2004. április 19.

Ápr. 16-án a Bernády Házban titkos szavazással véglegesítették az RMDSZ-jelöltek listáját Marosvásárhely Városi Tanácsába. A szavazás eredménye: 1. Benedek István, 2. Csegzi Sándor, 3. Törzsök Sándor, 4. Dávid Csaba, 5. Dáné Károly, 6. Kirsch Attila, 7. Bárczi Győző, 8. Bálint István, 9. Nemes Pál, 10. Molnár Gábor, 11. Mózes Levente, 12. Fekete Attila, 13. Kolozsváry Zoltán. Dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette, lehet magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Kelemen Atilla közölte, nem tárgyal a Polgári Szövetséggel. Mi az a Polgári Szövetség? – kérdezte. Hozzátette: „amikor például a Vártemplomban kétes eredetű politikusok megvádolnak, azt tartom a legméltóbbnak, ha nem válaszolok, hanem megyek a magam útján és teszem a dolgom”. /Mózes Edith: Rangsoroló közgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2004. május 15.

Magyarország EU-csatlakozása új helyzetet teremt, új dimenzióba helyezi a román-magyar kapcsolatokat, nyilatkozta máj. 14-én Szent-Iványi István /SZDSZ/, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, aki Csőzik László és Ara-Kovács Attila diplomata társaságában érkezett Marosvásárhelyre, majd Kelemen Atillával, az RMDSZ polgármesterjelöltjével, illetve értelmiségiek egy csoportjával találkozott a Bernády Házban. Szent-Iványi István hangsúlyozta: nem kíván beavatkozni az RMDSZ belső életébe, pártja mindig a megválasztott vezetőkkel tartja a kapcsolatot és nem helyesli, hogy a magyar belpolitikai megosztottságot bárki exportálja. Az SZDSZ-es politikus szerint a nemzeti jelző fosztóképző a liberális politikában. Szent-Iványi István kifejtette, pártja nem ért egyet a kettős állampolgársággal. /Mózes Edith: SZDSZ-küldöttség Marosvásárhelyen. Lehet-e a róka vegetáriánus? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2004. május 15.

Xantus Géza kiállítása a Bernády Házban: csíkszeredai festő itáliai képei Marosvásárhelyen. Xantus Géza négy évig ösztöndíjasként Rómában tanult, és 2003-ban diplomázott az Accademia di Belle Arte festészeti karán. Budapesten, Rómában, Helsinkiben, Kielben voltak sikeres kiállításai eddigi pályája másfél évtizedében. Budapesten teológiai tanulmányokat is folytatott. A kisgrafikától, az ex librisektől a monumentális munkákig, freskók, színes üvegablakok, belsőépítészeti tervek megvalósításáig terjed foglalatosságai köre. Budapesten a Magyar Püspökkari Konferencia kápolnájának ablakain van Keresztút-sorozata, Miskolcon az Ige templomában látható ötven négyzetméteres szentélyfreskója, a szatmári püspöki palota dísztermének tavalyi felújítása is az ő tervei alapján történt. /N.M.K.: Áttört dimenziók. Xantus Géza kiállítása a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2004. május 24.

Máj. 22-én a Maros megyei RMDSZ vendégeként Marosvásárhelyre látogatott Vojnik Mária, a magyar Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. A Bernády Házban tartott egészségügyi fórumon dr. Kelemen Atilla polgármesterjelölttel, dr. Benedek Imrével, orvosokkal, egyetemi hallgatókkal találkozott. A stratégiai együttműködésről is szó esett a magyarországi és erdélyi egészségügyi intézmények, szakemberek és szervek között. Az Európai Unióban hiány van az egészségügyi és jóléti szolgáltatások terén. Magyarország sem kivétel, hiszen óriási orvos- és asszisztenshiánnyal küszködnek. A magyarországi egészségügyi szakemberek leginkább a németországi, osztrák kórházakban próbálnak szerencsét. Vojnik szerint a Romániában végzett orvosokat ezért is várják tárt karokkal az anyaországban. /Mészely Réka: A magyar Egészségügyi Minisztérium államtitkára Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2004. június 1.

Máj. 28-án Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje meghívására Marosvásárhelyen járt Baja Ferenc, a magyar kormány civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Baja a helyi civil szervezetek képviselőivel találkozott a Bernády Házban, majd látogatást tett a Pro Európa Liga székhelyén. Baja 34 civil szervezet képviselőjével találkozott. A nemzetközi kapcsolatok ápolására hozták létre Magyarországon a Nemzeti Civil Alapot 580 millió forintos alappal. Baja Ferenc támogatást ígért ahhoz, hogy a helyi civil szervezetekkel közös internetes honlapot hozzanak létre. /Mózes Edith: Találkozó a civil-civil kapcsolatok kiépítéséért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. június 4.

Székely Miklós fiatal marosvásárhelyi képzőművész egyéni tárlata nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A kiállításon újabb festményeit és pár évvel korábban készült alkotásait összevetve alkothatnak képet eddigi pályájáról az érdeklődők. /Székely Miklós egyéni tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2004. június 7.

Tóth Erzsébet két új CD-felvételét mutatták be jún. 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Tóth Erzsébetet az erdélyi népdal nagyasszonyának nevezik. Kettőszáznegyven hangfelvétel őrzi a hangját. Erdély minden szegletét bejárta, gyűjtötte, majd énekelte a népdalokat, és énekli őket a mai napig. /Nagy Botond: Fél évszázad népzene. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2004. június 12.

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Székely Miklós festményei láthatók. A festőművész 1998-ban szívinfarktust kapott, majd bénító agyvérzést, jobbkeze megbénult. Hatalmas akarattal Székely Miklós bal kézzel megtanult, újratanult festeni. 2000-ben már egyéni kiállítással hallatott magáról, azóta ez a negyedik tárlata. /N. M. K.: Alkotó életerővel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. július 17.

A napot és a holdat szarva között fogta balladatöredék volt annak a festészeti kiállításnak a kiindulópontja, amelyet jún. 24-től láthattak az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A négy kiállító művész egyike Márkos András. A csíkszeredai születésű alkotó 1980-ban távozott Nyugatra, a világban sikeresen fejlesztette tovább művészetét. Néhány éve hazatért, Gyergyószárhegyen rendezte be műhelyét, és Hargita megye képzőművészeti életének kovásza. /N.M.K.: A napot és a holdat szarva között fogta. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2004. szeptember 6.

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban szept. 3-án megnyílt Haller József grafikáinak kiállítása. Írók, költők és mítoszok ihlette illusztrációiból mutat be válogatást. A tárlat megnyitását, a kiállító méltatását Markó Béla vállalta el. A megnyitón bemutatták az Arany-alapra arannyal /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című albumot, mely Haller József huszonnégy versillusztrációját tartalmazza. /N.M.K.: Költészet képekben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2004. szeptember 15.

Légkondicionáló berendezéssel látták el a Bernády Házat, Marosvásárhely magyarságának népszerű közművelődési központját. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, szeptember 24-25-én rendezik meg A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon című szemináriumot, melyen elsősorban a kulturális autonómia kérdését elemzik. A Bernády-napokat októberre tervezik, Marosvásárhely Bernády korabeli irodalmi élete című vetélkedővel együtt. Jelenleg két kiállítás is látogatható: Haller József illusztrációi és a fiatal Szilágyi László üvegszobrai. /(nk): Ígéretes évadkezdés a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2004. szeptember 28.

Okt. 1-jén Marosvásárhelyen, Bernády Házban Józsa Nemes Irén (1918-2003) marosvásárhelyi festőművész alkotásaiból nyílik emlékkiállítás. A Nyárád mente festőjének tartott művész munkáiban a hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes, színes univerzumát, embereit, szokásait örökítette meg. /Józsa Nemes Irén- emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

2004. október 30.

Incze István Botond fiatal marosvásárhelyi képzőművész Budapesten folytatott tanulmányai után tért vissza szülővárosába, s az azóta eltelt négy év termését állította ki a Bernády Házban. A tájképekből álló tárlat a Kárpát-medencei hangulatok címet kapta. Az alkotó ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely az erdélyi táj szeretete mellett otthonosan mozog már a Kárpát-medence minden tájegységében, és meghódította magának a nemzet fővárosát is. /(bodolai): "Magyar táj vásárhelyi ecsettel". = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2004. december 21.

Az elmúlt évtizedben alakult meg néhai Finna Géza biológiatanár vezetésével a Kós Károly Alapítvány. A kis csoport lassan feloszlott, majd újjáalakult, Keresztes Pál vezetésével. A múlt héten Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Kós Károlyra, a névadó erdélyi polihisztor születésének 121. évfordulójára emlékeztek. /Nagy Botond: Dallal köszönték Kós Károlyt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

2005. január 17.

Bandi Kati az erdélyi ruhakreáció egyik legmarkánsabb egyénisége. Faliszőnyegeinek és ruháinak egy része most megtekinthető a Marosvásárhelyen, a Bernády Ház falain. A Bernády György Közművelődési Alapítvány kiadta Bandi Kati alkotásait tartalmazó albumát. /Nagy Botond: Átderengő időkből... = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2005. január 31.

Két marosvásárhelyi alkotó, a textilművész Csíky Szabó Ágnes és a szobrász Gyarmathy János nyílt közös kiállítása nyílt január 28-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Csíky Szabó Ágnesnek ez az első egyéni jelentkezése. Gyarmathy János most lett ötvenéves, több mint harminc alkotása látható a tárlaton. /(nk): Szárnyalás térben és időben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

2005. február 2.

Rendhagyó író-olvasótalálkozóra került sor február elsején Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az ünnepelték, hogy a népszerű csíkszeredai könyvműhely, a Pallas-Akadémia Kiadó alapítója és vezetője, Tőzsér József a napokban töltötte 60. életévét, a kiadó pedig 300. kötetét is letette már az olvasó asztalára. A rendezvényen Lőrincz György Imázskészítők (publicisztika), Egyed Péter Madonnák, porban (regény), valamint Kovács András Ferenc A kártyázó kakadu. Mesevonat, 9 (gyerekversek) című köteteket mutatták be.Tőzsér munkásságát az ünnepségre kiadott Aki a könyveknek szolgál című kiadvány foglalja össze. /(Bögözi Attila): Szavak hóban, könyvekről, versről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2005. február 7.

Február 5-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt Balogh Ernő /1882-1969/ geológus professzor erdélyi tájakról készült természetfotóinak kiállítása. A tárlat magyarországi és székelyföldi városok után az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztályának támogatásával nyílt meg Marosvásárhelyen is. Dr. Balogh Ernő, a kolozsvári egyetem professzora hihetetlen energiával kutatta Erdély földtani kincseit. Ezzel együtt járt a természetjárás és a fotózás is. Főtitkára volt az 1947-ben beszüntetett Erdélyi Kárpát Egyesületnek, főszerkesztője az Erdély című folyóiratnak, fáradhatatlan szervezője az EKE vidéki szakosztályainak. Színdarabot és verset is írt, s a néprajz terén a tulipán ornamentikánk eredetéről készített tanulmányt. 1960-ban 200 képével illusztrálták Románia földrajzi monográfiáját. Dr. Balogh Ernőnek 1969-ben jelent meg Cseppkő világ című könyve, ez a barlangászok és barlangfotósok kézikönyvévé vált. /(bodolai): Hajdani erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

2005. március 5.

Március 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban dr. Sipos Pál, az Magyar Televízió tudományos, nevelési és ifjúsági főosztályának a vezetője mutatta be a Magyarországon elindult Nagy Könyv mozgalmat az erdélyi könyvtárosoknak, tanfelügyelőknek, tanároknak, újságíróknak. A Nagy Könyv Program célja az, hogy a magyar nyelvet beszélő fiatalok, felnőttek a jövőben többet olvassanak. A program március 1-én indult, és 2005. december 17-ig tart. Március 15-én este a Magyar Televízió az anyaországi, és határon túli nézőke kéri, hogy nevezzék meg kedvenc magyar és kedvenc külföldi regényüket. Április 23-án mutatja majd be a Magyar Televízió kettes csatornája azt, hogy melyik ötven magyar, és ötven külföldi regény került fel a százas listára. Ezt követően a százas listán szereplő regényekre lehet majd szavazni, és június 11-ig ezekből alakul ki az első 12 helyezett. A nyári szünet után ősszel folytatódik a program. Tájékozódni lehet: w.anagykonyv.hu, info@anagykonyv.hu. /(Máthé Éva): A Nagy Könyv Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2005. március 14.

Március 12-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban dr. Feszt György egyetemi előadótanár bemutatta dr. Rákosfalvy Zoltán egyetemi tanár Negyven év fizioterápia című művét. A mű, nem tankönyv, inkább szakmai memoár. A könyv ismerteti a fizioterápiás procedúra valamennyi változatát. /Nagy Botond: Negyven év fizioterápia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

2005. március 15.

Megnyílt Csatlós Levente tárlata a marosvásárhelyi Bernády Házban. Grafikák, festmények, különleges technikákkal készült képek váltják egymást a tárlaton. Csatlós Levente vállalja önmagát, tudja, hol a helye a világban, tudja, mi a küldetése – hangoztatta Ábrám Noémi a megnyitón. /(mészely): Tárlatnyitó argentin dallamokra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

2005. március 21.

1990 „fekete márciusáról” emlékeztek meg március 19-én Marosvásárhelyen: a Bernády Házban az RMDSZ találkozott az akkori események áldozataival, este a Kultúrpalotában pedig Kincses Előd meghívottai idézték fel a véres napokat. Az RMDSZ meghívta azokat, akik 1990. március 19-én a Bolyaiak terén a szövetség akkori székházának padlásán rekedtek. A találkozón jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. E rendezvényre várták az akkori események áldozatainak – Gémes István, Csipor Antal, Kis Zoltán – leszármazottait, illetve a börtönt megjárt Cseresznyés Pált és Juhász Ilonát, valamint Sütő András írót. Ugyancsak Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében Kincses Elődnek, a márciusi események egyik főszereplőjének a meghívására Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatója és Gabriel Andreescu, a bukaresti Emberi Jogok folyóirat igazgatója tartott előadást. A megemlékezésen részt vett Tőkés László püspök és Király Károly, az RMDSZ volt elnöke. Tizenöt évvel ezelőtt, Marosvásárhelyen, egy gyógyszertár bejáratán feltüntetett magyar felirat felbőszítette a román tömeget, amely március 16-án randalírozott a városban. Az események 19–20-án tetőztek, amikor a Görgény völgyéből behozott parasztok a város főterén Bolyai és Sütő András életét követelték. Az RMDSZ-székház padlásán rekedt akkor 78 személy. Annak ellenére, hogy a hatóságok biztonságos elvonulást ígértek számukra, fizikai bántalmazás árán hagyhatták el csak az épületet, Sütő András író elvesztette fél szemét. Március 20-án a város magyarságának békés tüntetését a főtéren román falvakból újból behozott, gyűlöletre buzdított csoportok zavarták meg, botokkal felfegyverkezve estek neki az atrocitások ellen tiltakozóknak. Markó Béla beszédében úgy vélte, 15 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen dőlt el, hogy az erdélyi magyarság politikai eszközökkel akarja jogait kivívni, ugyanakkor nem engedi magát erőszakkal elhallgattatni. 1990-ben ez volt a szándék: a román–magyar konfrontációt, egy a boszniai vagy koszovói példához hasonló útra terelni, amelyen a magyarság jogköveteléseit véres erőszakkal akarták eltiporni. A magyarságot nem lehetett olyan útra vinni, amelyet nem akart: ehelyett példás összefogással saját kezébe vette a sorsát, felemelte a fejét és szembe fordult az erőszakkal. /Marosvásárhelyi mementó a „fekete márciusról”. Külön megemlékezést szervezett az RMDSZ és Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2005. április 5.

A Hargita megyei Gagy mentével ismerkedhetnek meg azok, akik felkeresik a marosvásárhelyi Bernády Házat, ahol megnyílt az a kiállítás, amely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte fotográfiai alkotótábor képanyagából mutat be válogatást. Immár hetedszer hívták meg a fotósokat Hargita megye valamelyik jellegzetes tájegységére. Táborozásuk nyomán művészi és dokumentumértékű felvételek sokasága született, CD-n is elérhetőek a közönség számára. /(nk): Élet a Gagy mentén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998