udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Berzsenyi Daniel Irodalmi es Mûveszeti Tarsasag

1990. október 11.

A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ okt. 11-én tartotta évadnyitó ülését, amikor vendégül látták a kaposvári Berzsenyi Dániel Társaság tagjait. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. 3. sz./

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1997. április 19.

Ápr. 19-én tartották Ungváron a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rendezésében a IV. Magyar Értelmiségi Fórumot "A civil szervezetek közösségformáló szerepe" címmel. Pomogáts Bélának, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) elnökének vitaindító előadása után tájékoztatók hangzottak el a Kárpát-medencei magyar közösségek önszerveződő mozgalmairól. A rendezvényen részt vett és "A civil szervezetek Erdélyben" címmel előadást tartott dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A tanácskozás végén a részvevők elfogadták az Ungvári nyilatkozat című közös közleményt, amelyben leszögezik, hogy a Kárpát-medencében élő magyarságnak ki kell fejleszteni e saját civil társadalmát, és meg kell erősítenie civil szervezeteit. Csak a civil szervezetek tudják kialakítani a több országban élő magyar nemzet belső kapcsolatrendszerét. A Fórum határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak védelme és az anyanyelvi oktatás mellett, támogatja azt a törekvést, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tehessék le a felvételi vizsgákat az Ungvári Állami Egyetem valamennyi karán, s ez ne csupán alkalmi engedmény, hanem általános jog legyen. Hasonlóképpen kiáll a szlovákiai magyar oktatási rendszer fenntartása és fejlesztése, valamint a romániai magyar felsőfokú oktatás megalapozása, a Bolyai Tudományegyetemnek a nagy hagyományok szellemében történő újraindítása mellett. A civil társadalom fejlődését csakis az emberi és közösségi jogok kiterjesztésének rendszere segíti elő ? hangzik befejezésül a dokumentum. A nyilatkozatot aláírói: Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvidéki Magyar Szövetség, Magyar Írószövetség, az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, Anyanyelvi Konferencia, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./

2000. október 20.

A kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság által 1988-ban alapított díj idei kitüntetettje az Aradon élő és tevékenykedő Pávai Gyula, aki pedagógusként, valamint a diákszínjátszás szakavatott támogatójaként, és nem utolsósorban a Kölcsey Ferenc nevét viselő művelődési egyesület elnökeként a romániai magyar közművelődési élet jól ismert és megbecsült személyisége. Az ünnepélyes díjátadásra nov. 4-én Kaposváron kerül sor. Pávai Gyula tanár mellett a másik kitüntetett Szőnyi Triznya Zsuzsa író, a Vatikáni Rádió munkatársa. /(Muzsnay Árpád): Berzsenyi-díjjal tüntették ki Pávai Gyulát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2009. július 18.

Július 9-12-e között Kecskemét látta vendégül a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlését. A KITÁSZ közel két évtizede működik, és a teljes Duna-tájat lefedi, számos tagszervezete van a Kárpát-medence különböző pontjain. A magyar nemzet békés újraegyesítése meglehetősen lassan és keservesen halad előre, ha ugyan halad, nyilatkozta Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke. „A magunk szerény eszközeivel megpróbálunk valamit tenni a magyarság szellemi egységének erősítéséért. ” Az idei vándorgyűlés címe: Határtalan hazában. Eljöttek a Berzsenyi Társaság, a Székelyföldön működő kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Muravidék Baráti Kör tagjai, és érkeztek Kassáról, Zentáról és a Kárpátaljáról is vendégek. A kecskeméti vándorgyűlést Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a Katona József Emlékház vezetője és Medvigy Endre elnök nyitotta meg. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, többek között: Szabó Dezsőről (Szőcs Zoltán közíró, a Szabó Dezső Emléktársaság elnöke), Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar nemzettudat (Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke), Petelei István és az erdélyi novellaköltészet a századfordulón (Boros Erika irodalomtörténész, egyetemi docens), Sütő Andrásról (Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke), Lászlóffy Aladárról (Bertha Zoltán irodalomtörténész), A délvidéki magyar irodalom és a magyarkanizsai alkotótábor antológiája (Tari István költő), Czine Mihályról (N. Pál József irodalomtörténész), Esterházy János élete és halála (Molnár Imre történész), Az írás szerepe a moldvai csángómagyarság sorsában (Halász Péter néprajztudós, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára). Nagy Pál irodalomtörténészt a Sütő András Baráti Egyesület elnöke számára nagy élmény volt a vándorgyűlés. Sokan kérdeztek Sütővel kapcsolatos dolgokat, hiszen a találkozó résztvevői, a kárpátaljai, muraközi egyesületek, irodalmi társaságok vezetői és a kecskeméti irodalmárok ismerik és nagyra becsülik Sütő András életművét. A KITÁSZ semmiféle anyagi támogatást nem kap a jelenlegi magyar hatóságoktól. /Bölöni Domokos: Katona József és Kodály Zoltán szellemiségének őrzői. Határtalan hazában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998