udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Berzsenyi Daniel Tanarkepzõ Fõsikola (Szombathely)

2003. június 4.

67 éves korában elhunyt Szabó Csaba zeneszerző. Másfél évtizede települt át Marosvásárhelyről Szombathelyre, ahol a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára volt. Ákosfalván született, Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát. A régi Székely Népi Együttes mutatta be kórusműveit, népdalfeldolgozásait. Az erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című munkája elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia 1999. évi milleniumi díját. Zeneművei, szimfonikus alkotásai, vonósnégyesei őrzik a zeneszerző-tudós emlékét. Jún. 5-é helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. /Metz Katalin: In memoriam Szabó Csaba. = Magyar Nemzet, jún. 4./

2003. június 7.

Szabó Csaba zeneszerzőtől, zenetudóstól jún. 6-án vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Marosvásárhelyről elszármazott alkotó május 23-án, hatvanhét éves korában hunyt el. Szabó Csaba 1936. április 19-én Ákosfalván született. 1959-től 1967-ig a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karmestere, 1963-87 között pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola adjunktusa volt. Tanári tevékenysége során számos színpadi, énekkari, kamarazenei, szimfonikus zenei alkotást komponált, a főiskolán vetette papírra zeneetnográfiai kutatásainak eredményeit. Társszerzőjével, Seres Andrással közösen adta közre a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötetet, amelyben - mint az előszóban olvasható - "az 1970-80-as évek moldvai sziget- és szórványmagyarsága énekes és hangszeres kultúrájáról, népköltészetéről" adott áttekintést. Szabó Csaba 1988-tól 1991-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense volt. Elméleti főművét, az Erdélyi harmóniás éneklés a XVIII. században című művét Magyarországra költözése után írta meg; a háromkötetes munka a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi pályázatán Arany Díjat nyert. /Elbúcsúztatták Szabó Csaba zeneszerzőt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2003. augusztus 12.

Aug. 110-én az Oroszországban élő kis finnugor népek képviselőinek részvételével kezdetét vette Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) uralisztikai tanszéke által tizedik alkalommal megrendezett Hungarológiai Nyári Egyetem. A Hungarológiai Nyári Egyetem hallgatói a karjalai, a komi, a mordvin, az udmurt, a hanti-manysi körzetből, a Mari Köztársaságból és Szentpétervárról érkeztek, többségükben a finnugor rokonsággal foglalkozó nyelvészek, történészek, politikusok és újságírók, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók. Az aug. 22-ig tartó nyári egyetem előadásai orosz nyelven folynak, témái között szerepel a magyar őstörténet, a finnugor nyelvészet, valamint a magyar történelem és a magyar irodalom egy-egy korszakának áttekintése. /Hungarológiai Nyári Egyetem Szombathelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2006. július 28.

A hajnal frissessége címmel jelent meg idén nyáron a szombathelyi Savaria University Press gondozásában egy esszéket, tanulmányokat és verseket tartalmazó kötet. Ezzel a könyvvel tisztelegtek tanítványai, munkatársai és barátai Láng Gusztáv előtt, hetvenedik születésnapja alkalmából, a Szombathelyen megrendezett ünnepségen. A kötetet Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója szerkesztette. Negyvenegy magyarországi és erdélyi szerző írása sorakozik a gyűjteményben. Szatmár megyéből két szerző, Máriás József és Végh Balázs Béla tanulmányát válogatta be a kötetbe a szerkesztő. Láng Gusztáv /sz. Budapest, 1936. jún. 12./ Szatmárnémetiben járt iskolába, itt érettségizett. 1958-ban magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Pályáját szerkesztőként kezdte az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál. 1959-től a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tanársegéd, majd lektor; az 1960-as évek végén pedig a Gaál Gábor Kör vezetője. 1974-ben védte meg Dsida Jenő költészetéről szóló doktori értekezését, de politikai okokból nem léphetett feljebb az egyetemi ranglétrán. 1984 óta Magyarországon él, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola professzora. Irodalmár barátai és iskolatársai, Páskándi Géza és Bálint Tibor nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sebészorvosi pálya helyett az irodalom felé fordult. Idén több helyszínen is megünnepelték Láng Gusztáv hetvenedik születésnapját. Az első rendezvényre Szombathelyen került sor, a másodikat a Kolozsvár Társaság termében tartotta az Erdélyi Terasz kulturális portál, Balázs Imre József volt a moderátor. Szeptember első felében Szatmárnémetiben is megünneplik Láng Gusztáv születésnapját. A szervezők: a LiterArt magyartanárok egyesülete és a napokban alakult Dsida Jenő Baráti Társaság. /Végh M. Balázs: Tanulmánykötet Láng Gusztáv tiszteletére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 28./

2006. december 9.

Idén lenne hetvenesztendős Szabó Csaba zeneszerző, zenetudós, népzenekutató /1936 – 2003/, a Marosvásárhely melletti Ákosfalva szülötte, aki a kolozsvári G. Dima Zeneakadémián szerezte meg zeneszerzői diplomáját. Pályáját 1957-ben a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karmestereként és zeneszerzőjeként kezdte, majd 1963-1987 között a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola adjunktusa, itt zeneelméletet, zenetörténetet és beszédtechnikát tanított. Tagja volt a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetségének. 1987 után áttelepült Magyarországra, ahol 1988-tól haláláig, 2003-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tanára volt. A kommunista időszakban alantas szakmai támadássorozat indult ellene, a mellette való kiállást meggátolták. A nyilvánosság előtt ezután kerülte a találkozást. Nem magát féltette. A magyar zenei művelődés szolgálatára szegődött, egy egységes nemzettudat hitével volt európai rangú zeneszerző, zenetudós és tanár. A zenetanítás módszertani kérdései éppúgy foglalkoztatták, mint a magyar népzene ügye, kutatása, tanítása vagy a zenei prozódia kérdései. Az erdélyi kórusmozgalom alakulása legbensőbb szívügye volt. 1999-ben nyerte el a Magyar Művészeti Akadémia Aranydíját az Erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című tudományos munkájáért. Sokrétű zeneszerzői munkásságából ad ízelítőt december 12-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában a Szabó Csaba emlékére elhangzó hangszeres- és kórusest, melyen fellép a zeneszerző fia, Szabó Péter és Lénárt Ágota zongoraművésznő is. /Csíky Csaba: Szabó Csaba-emlékhangverseny. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998