udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Beszterce Mûvelõdesi Alapitvany

1995. február folyamán

A Besztercei Híradó a negyedik évfolyamába lépett, a februári a 25. száma. Felelős szerkesztője Fazekas István, a lap megjelenését a Beszterce Művelődési Alapítvány segíti. /Besztercei Híradó (Besztercebánya), febr. - IV. évf. 2. sz./

1992. május folyamán

A Besztercei Híradó eddig az RMDSZ kiadványaként jelent meg, ezután az RMDSZ keretében megalakult Beszterce Művelődési Alapítvány lesz a kiadója, de továbbra is a megye szórványmagyarságának kisebbségvédelmi, időszakos kiadványa lesz, mint eddig. Az alapítvány nevében id. Sárkány Ferenc felkérte Beszterce-Naszód megye lelkészeit, tanárait, mérnökeit, munkásait, hogy vegyenek részt a lap tartalmasabbá tételében. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz./

1993. április 15.

A Julianus Alapítvány székhelyére, Csíksomlyóra hívta tanácskozásra a hasonló célokért munkálkodó "szórvány-alapítványokat". Megjelentek a Beszterce Művelődési Alapítvány, a kolozsvári Diaszpóra és Kallós Alapítvány, a dési Kádár József Művelődési Társaság, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a budapesti Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány vezetői, képviselői. A résztvevők ismertették tevékenységüket, terveiket. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az alapítványok tevékenységében sok hasonló elem van. Szükség van a tervek egyezetésére, koordinálására. Megállapodtak, hogy a jövőben negyedévenként találkoznak. Csíkszeredában információs irodát nyitnak /vezetője Székedi Ferenc/. Az alapítványok bekapcsolódnak a Diaszpóra Alapítvány által elkezdett felmérő munkába. /Birtók József: Szórványokról - Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1993. május 15.

A Besztercei Híradó, a Besztece-Naszód megyei szórványmagyarság kisebbségvédelmi kiadványa, melyet a Beszterce Művelődési Alapítvány ad ki. Megváltozott a szerkesztőbizottság. Jakab Mihály felelős szerkesztő lemondott, miután megválasztották a megyei RMDSZ elnökének. Az új felelős szerkesztő Sárkány Panna. /Besztercei Híradó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1995. január 11.

Nagy meglepetést keltett, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között a megyei tanács a pótköltségvetésből egymillió lejt utalt át a Beszterce Művelődési Alapítványnak, amely a szórványvidék magyar nyelvű oktatását és művelődési életének támogatását tűzte ki célul 1990-ben és azóta is ellátja feladatát. Ugyanekkor összeget juttatott a tanács a Vatra Romaneasca megyei szervezetének is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1995. november 29.

A Beszterce Művelődési Alapítvány megalakulásakor, 1990-ben célul tűzte ki kölcsönkönyvtárak alapítását. Idén végre teljesült a terv. Az alapítvány elnöke, Sárkány Ferenc mutatta be a Beszterce városban létrehozott könyvtárat. A besztercei magyar iparosok közművelődési egyesületét erőszakkal megszüntették, székházát elvették, könyvtárát 1952-ben megsemmisítették: elégették. A 3795 kötetes könyvtár legnagyobb részét az Országos Széchényi Könyvtár biztosította: a Kölcsey Alapítvány által a Dunaújvárosi Könyvtár állományából átutalt 2929 kötetet, a többi is adományokból gyűlt össze. A Beszterce Művelődési Alapítvány 1,3 millió lejt költött a könyvtár bútorzatára. /Guther M. Ilona: Hátha ebből nem lesz máglya... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1996. december 11.

A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2001. január 31.

Jan. 18-án kísérték utolsó útjára a besztercei református templomból Sárkány Ferencet, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnökét, a Besztercei Református Egyházközség főgondnokát. Sárkány Ferenc /Mezőörményes, 1915. jan. 31. - Beszterce, 2001. jan. 15./ 1936-ban lett a Besztercei Református Felekezeti Iskola tanítója. Besztercén bekapcsolódott a város magyarságának társadalmi és kulturális életébe, többek közt az iparosegylet, valamint az Erdélyi Magyar Párt titkára. A bécsi döntés után a városi és vármegyei tanácsok tagja, a Besztercei Híradó szerkesztője. 1940-44 között a Nagysajói Református Egyházmegye tanügyi előadója, valamint állami körzeti iskolafelügyelő a román és német nyelvű Beszterce-Naszód megyei iskolákban. 1944-ben szovjet hadifogságba esett. 1948 júliusában tért haza Szibériából, ősszel kinevezték a Besztercei Egységes Magyar Nyelvű Iskola igazgatójává. 1949-től politikai okok miatt leváltották, majd kezdődtek a zaklatások... 1950-ben elhurcolták kényszermunkára a Duna-csatornához. Nyugdíjasként a Dési Református Egyházmegye és a Besztercei Református Egyházközség gondnokává választották, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke 1992 óta, valamint az általa újra életre hozott Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesületének az elnöke, majd 1997-től alelnöke. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány 1994-ben a Földes Károly-díjjal tüntette ki szórványmunkában végzett tevékenységéért. /Tóthpál Tamás: Sárkány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2001. április 14.

Besztercében a református templomban 50 fiatal konfirmált. Jakab Mihály egyházközségi főgondnok kifejtette, hogy körülbelül három-négyezer református, ezen kívül még néhány száz más vallású magyar él városban. A reformátusok nagy büszkesége a hét éve elkezdett, és most befejezéséhez közeledő multifunkcionális épület, melyben imaterem, konferenciaterem, 40 diáknak bentlakás, ebédlő, segédlelkészi lakás, 4 vendégszoba lesz. Sárkány Ferenc elhunyt, Jakab Mihály vette át a Beszterce Művelődési Alapítvány vezetését. Az alapítvány a szórványoktatásra helyezi a hangsúlyt; mikrobusz áll az ingázó diákok rendelkezésére, ugyanakkor 35-40 millió lej értékben szociális ösztöndíjat nyújt besztercei hátrányos helyzetű családoknak. Az 1991-ben újraindult Iparos Egylet - ma Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesülete - megbízott elnöke is Jakab Mihály. Székházat a városi tanácstól kaptak. - Az információhoz jutást segíti a számítógép, fénymásoló, Internet és a tanácsadás. /Lukács Éva: Félszázan konfirmáltak virágvasárnapon. Elkészül a hét éve épülő közösségi ház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2001. október 30.

Okt. 26-28-án, három napon át emlékeztek Reményik Sándor költőre halálának hatvanadik évfordulóján, az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület Kolozsvárról, valamint az óradnai Reményik Sándor Tanulmányi Ház szervezésében. A Kolozsváron lezajlott koszorúzási ünnepséget másnap Óradnán versmondó vetélkedő követte, melyen húsz, határon túli és hazai diák vett részt. A költő különös kötöttséget érzett Óradna és Borberek iránt, ahol többször is időzött. Ez a vidék a csángó települések sorsára jutott: vallásukban megmaradtak ugyan, de nyelvüket lassan elveszítették. Ezért is fontos az a nyelvápoló, nyelvfejlesztő mozgalom, melyet a Bauer házaspár a helyi katolikus egyházzal közösen indított el és ápol mai napig is ezen a vidéken. Felavatták a borbereki katolikus kápolna oldalára elhelyezett emléktáblát. Az emléktáblát több egylet és magánszemély koszorúzta meg, így az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a besztercei RMDSZ, a debreceni református kollégium tanári küldöttsége, Pécs város képviselői, a Magyar Írószövetség, az óradnai római katolikus plébánia, a Reményik Sándor ház, a Caritas Nőegylet és a kolozsvári Reményik Sándor Egyesület. Az ünnepség irodalmi konferenciával folytatódott. A felszólalók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tüskés Tibor pécsi irodalomtörténész, Lászlóffy Csaba és Molnos Lajos. Márk Attila brassói zeneszerző adta elő hat dalát, melyet a költő verseire írt. A versmondó verseny résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek. /Horváth Gyöngyvér: Reményik Sándorra emlékeztek Radnaborbereken és Óradnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. február 16.

Febr. 15-én kezdődött a Heltai Alapítvány székházában az alapítvány tízéves születésnapja alkalmából szervezett előadássorozat, amelyen Erdély, Magyarország és a régió művelődési életének jelentős személyiségei vesznek részt, A könyvtár szerepe a polgári önszerveződésben címet viseli. Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: a tíz év alatt az alapítvány Erdély egyik jelentős polgári intézményévé vált. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke méltatta a Heltai tevékenységét: "Itt minden romjaiban volt a rendszerváltáskor, mindent a semmiből kellett megteremteni. Szerencsére voltak emberek, akik saját erejükből és pénzükből vállukra vették ezt a terhet. A Heltai Alapítvány hatalmas könyvtárat hozott létre, ezenkívül tanfolyamokat, idegen nyelvű oktatást szervez." Az előadássorozat febr. 16-án folytatódik, bemutatkoznak az erdélyi kisrégiós központok /Dr. Szémán Péter, a Báthory Alapítvány elnöke — Szilágysomlyó, Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egyesület elnöke — Máramarossziget, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Kulturális Egyesület elnöke — Óradna, Jakab Mihály, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke — Beszterce, Soós József, Református Gyülekezeti és Szórványközpont vezető lelkésze — Medgyes, Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke — Segesvár, Fülöp Zsófia, a Teleki Oktatási Központ könyvtárosa — Szováta, Borbély Emma — a Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke — Kibéd, Sebestyén Sándor, az Apáczai Közművelődési Egyesület könyvtárosa — Brassó, Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke — Déva, Soós József Tamás, a gyantai Református Ifjúsági Központ vezető lelkésze — Gyanta, Balogh Zoltán, a dési EMKE elnöke — Dés/. /Balázsi-Pál Előd: Évfordulós rendezvények a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2002. május 22.

Besztercén, az RMDSZ új székházában tanácskoztak máj. 18-án magyar nyelvű oktatás helyzetéről a megye önkormányzati képviselői, az RMPSZ képviselői, valamint a magyar tagozatos iskolák vezetői és a Beszterce Művelődési Alapítvány küldöttje. Elhangzott, hogy sikerült újraindítani a berétei iskolát és új óvodai csoportok beindítására nyílt lehetőség. A pedagógusok szakképzettsége megfelelő szintű, de vannak esetek, ahol a román nyelv- és irodalmat, rajz, zene és technikai nevelési órákat olyan tanárok tanítják, akik nem ismerik a magyar nyelvet, holott a törvény ezt megköveteli. Dr. Szántó Árpád hangsúlyozta, hogy pályázati lehetőségekkel kell élni az önkormányzatok részéről is. Megyei szinten is pontosan kell követni a tanulók ingáztatását, megadva a segítséget. Borsos K. László felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a somkeréki (hét V–VIII. osztályos tanuló) és a szentandrási (két I–IV. osztályos tanuló), valamint a közeljövőben a berétei tanulók utaztatása még mindig megoldatlan. Örömmel számoltak be a pedagógusok az Apáczai Közalapítvány támogatásáról, a Beszterce Művelődési Alapítvány által. /Borsos K. László: Széleskörű tanácskozás a magyar nyelvű oktatás helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatás helyzetképét Balázs Dénes tanfelügyelő mutatta be. A megye 25 településén működik anyanyelvű oktatás. Óvoda 20 településen van 30 csoporttal, összesen 498 gyermekkel, 81 magyar gyermek jár román óvodába. Elemi iskola 24 településen működik 31 osztállyal, összesen 554 tanulóval, 43 gyerek jár román tagozatra. Tíz általános iskolában folyik magyar oktatás, összesen 559 tanulóval, 5 iskolában összevont osztályok működnek. Középiskola csak Besztercén működik tagozatként 8 párhuzamos osztállyal, 160 tanulóval. A megyében nincs magyar nyelvű szakiskola, ezért sok gyerek román tagozatra jár, ezek száma még 6 osztályt tenne ki. A vita során a résztvevők javasolták a civil szféra támogatási lehetőségeinek összehangolását, kitértek a vegyes tagozatokon dolgozó magyar pedagógusok kiszolgáltatottságára is. Általános jelenségként felvetették, hogy sok helyen a román tagozatok "elcsalják" a magyar gyerekeket, hogy a működéshez szükséges létszámot elérjék, olyan esetet is jelezve, ahol a román iskolát magyar gyerekek tartják fenn. /Kresz Béla: Az önkormányzat mint iskolafenntartó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2003. június 14.

Szórványvidéken sok gonddal kell megküzdeniük nap mint nap az oktatóknak, hogy megtartsák a meglévő magyar nyelvű tagozataikat. Az elmúlt év sikeres volt, állapította meg Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Sikerült két új óvodai csoportot beindítani Apanagyfaluban és Sófalván; Óradnán már szakképzett óvónő kezdte meg a magyar csoporttal az oktatói-nevelői munkát. I Az elemi osztályokban sehol nem szűntek meg osztályok, sőt, Magyardécsében ismét beindult a teljesen osztott négy osztály. Az V-VIII osztályokban minden településen (összesen 10 községben) megmaradt a magyar tagozati oktatás. A líceumi oktatásban a besztercei Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium keretében két párhuzamos magyar oktatási nyelvű osztály működik maximális létszámmal. A Beszterce Művelődési Alapítvány által megpályázott ingáztatási támogatás (Apáczai Közalapítvány) csupán 25-30%-ban segítette a családok anyagi kiadásait, így az ingázók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Egy kisbusz alternatívát jelentene a jövőre nézve. /Szabó Csaba: Sikeres tanévet zár Beszterce-Naszód megye. Van értelme a küzdelemnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2003. augusztus 14.

Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2003. október 29.

A Beszterce Művelődési Alapítvány fő célkitűzése szórványoktatási támogatási programok lebonyolítása, elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatásával. A szórványban jobbára 6 alapítvány élvez támogatást az Apáczai Közalapítványtól: a kőhalmi, segesvári, válaszúti, dévai, temesvári és aradi alapítvány. A többi résztvevő mellett mi "meghívott" alapítvány vagyunk, de azért a tevékenységünk nem elhanyagolható - mondta Jakab Mihály elnök. Az ingázás kérdését is megpróbálták megoldani, továbbá az iskolák bútorzatára is figyeltek(Bethlen, Magyardécse). A számítástechnikai eszközfejlesztési program keretében a megyei magyar tagozattal rendelkező 5-8 osztályos általános iskolák, iskolánként 2-4 számítógépet és nyomtatót kaptak. Ebben az iskolai évben sok gyermek jutott Árpástón, Felőrön, Magyarnemegyén, Bethlenben, Magyardécsén, Szentmátén, Vicében, korszerű számítógéphez a Besztercei Művelődési Alapítvány jóvoltából. /Tóthpál Tamás: Új iskolai számítógépek - Nobel-álmok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2003. november 26.

Beszterce-Naszód megyében 1994-ben szervezték meg először A nyelv csak élve tündököl című vers és prózamondó vetélkedőt. A Beszterce Művelődési Alapítvány által beindított rendezvényt később a megyei pedagógus-szövetség vette át és két részre "osztották": külön az I-IV. osztályosoknak és külön az V-VIII. osztályosoknak. Immár negyedik éve a bethleni általános iskola magyar tagozatának pedagógusai szervezik az I-IV. osztályosok számára a rendezvényt, melyet idén nov. 22-én tartottak. A megye 24 elemi iskolájából jöttek a versenyzők. /Majla Júlia: A nyelv csak élve tündököl - XI. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2004. január 24.

A Beszterce megyei Bethlen a mezőségi szórvány pereme, ahol a lakosság 17 százaléka magyar. Lassan semmi jel sem utal arra, hogy városkát magyarok is lakják. A 3500 magyar között az értelmiségiek száma alig 35-40-re tehető, s közülük is csak tucatnyian azok, akik tettek, tesznek valamit a magyarságtudat továbbéltetéséért. A 89-es fordulat utáni években felfutott a kisváros magyar művelődési élete: csoportok alakultak, tevékenykedtek, utaztak. Aztán az akkori fiatalok felnőttek, az utánpótlás elmaradozott. Maroknyi lelkes ember, Borsos K. László tanító vezetésével létrehozta a Bethlen Egyesületet, mely 2000 óta pályázatok írásával, számos rendezvény lebonyolításával igyekszik élőbbé tenni az itteni művelődési életet. Kialakult egy csapat, számos rendezvény megszervezését vállalják. A Bethlen Egyesület Kékestől Vicéig, Berétéig mindenkinek segített, aki tenni akart a magyar közművelődésért, ugyanakkor jó, partnerkapcsolatot alakított ki az RMDSZ-szel és a Beszterce AlapítvánnyalKrizbai Rózsika óvónő – az almásmálomi Almavirág hagyományőrző együttes vezetője, Kerekes Jolánnal együtt az egyesület kultúrfelelőse. A város magyarságának nagy szüksége van az egyesületre. A városi művelődési házban, a könyvtárban nincs magyar alkalmazott. /Ferencz L. Imre: Művelődési élet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. június 30.

Idén immár negyedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fórumát Magyarországon, Budakalászon, jún. 18-20. között. A találkozón 86 romániai, szlovákiai, szerbia-montenegrói, horvátországi és bosznia-hercegovinai civil szervezet képviseltette magát. Beszterce-Naszód megyéből hat civil szervezet /Bethlen Egyesület, bethleni Madisz, EMKE – Beszterce, Beszterce Művelődés Alapítvány, óradnai Reményik Sándor Kulturális és Oktatási Központ és a Zselyki Művelődési Egyesület/ képviselői voltak jelen:. A fórum célja, hogy képet nyújtson a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről, módszertani és szakmai segítséget kínáljon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához. /Tóth Edit, Székely Emese: A Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2004. augusztus 2.

Magyarnemegyén júl. 24–31-e között nagy sikerrel rendezték meg immár másodszor a Magyarkéz Gyermektábort, amelyen mintegy száz gyerek vett részt a megye számos magyarlakta településéről. A magyarnemegyei református lelkész, Szabó Attila és felesége, Erika tavaly nyáron indította be rendhagyó gyerektábort. A tábor résztvevői különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg. Az érkező gyermekeket magyarnemegyei családok fogadták egy hétre "unokának". A gyerektábort "magyarbállal" fejezték be, amelynek keretében a hét során elkészült munkákból nyílt kiállítás. A rendezvényt a Beszterce Művelődési Alapítvány és a Communitas Alapítvány támogatta. Ez a nyaraltatás, amelyet egy összeforrott szórványmagyar egyház és faluközösség támogatásával tudtak megvalósítani, példaértékű. /Bencze Anna: Magyar kéznyomok a Nagy-Szamos mentén. "Unokavásár" és táborbontás Magyarnemegyén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2005. október 1.

A Beszterce Művelődési Alapítvány célja, hogy szórványban tanuló diákokat támogasson, ezért különböző pályázatokon vesz részt. Az alapítvány elnöke Jakab Mihály, titkárnője pedig András Irma, akik ugyanazon a székhelyen működtetik a Beszterce Művelődési Alapítványt és a Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesületét (BMIKE). Az alapítvány fő támogatója a magyarországi Apáczai Közalapítvány, amely néhány éve jelentős pályázati pénzeket juttatott. Idén nem kapták meg a támogatást, de megígérték, hogy jövőre megpróbálják ismét biztosítani számunkra. /D. I.: Oktatási támogatás szórványban tanulóknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998