udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 357 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-357
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bethlen Gabor Kollegium (Nagyenyed)

1992. április folyamán

Nagyenyeden a kollégium Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára megjelentette a Bethlen Gábor Kollégiumi Emléklapok című kiadványt.

1991. február folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. március 14.

Kovászna megyében a tanév végére 220 magyar óvónői és tanítói állás marad szakképzettek nélkül. Sokan élnek ugyanis az új nyugdíjtörvény lehetőségivel. Sürgős segítségre van szükség, egyelőre még a kérvényezés szintjén vannak: jó lenne, ha a nagyenyedi Bethlen Gábor Líceum visszanyerné óvónői és tanítóképzői jogát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

1990. augusztus 2.

Nagyenyed 25 ezer lakosából alig hatezer magyar van. A Bethlen Gábor Kollégiumban idén több magyar osztály indul: hat kilencedik, négy tizenegyedik osztály, húsz új tanár is érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1990. október 31.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik célkitűzése, hogy újra a romániai szórványmagyarság iskolaközpontjává váljon. Idén hat IX. osztály indul, köztük egy tanító- és egy óvónőképző, adott tájékoztatást Letanovszky István, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Hozzáfogtak a bentlakás bővítéséhez. Az iskola hirdetőtábláján az RMDSZ helyi szervezetének lapja, az Egymásért is látható. Az egyik osztályt félhivatalos kántorképzőként indították. Azért félhivatalos, mert az állam részéről nem létező, viszont az egyház fenntartja. Újraindult a cserkészmozgalom is az iskolában. /Guther M. Ilona: Beszélgetés Letanovszky Istvánnal, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1991. június 15.

A 85. évét betöltő Vita Zsigmond, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanárával beszélgetett Győrfi Dénes, felidézve a jelentős életút állomásait. Vita Zsigmond egyetemi tanulmányai befejezésével, 1928-ban jött tanárnak Nagyenyedre. A bécsi döntés után nagyon sokan elmenekültek Dél-Erdélyből, Vita Zsigmond néhányadmagával, dr. Szász Pállal, Kacsó Sándorral őrizték a magyar szellemi életet. Vita Zsigmond 1940-ben lett a kollégium könyvtárosa, minden kéziratot felleltározott. A sztálinizmus Csehi Gyuláék Nagyenyedre kerülésével tört be a kollégium életébe. Vita Zsigmond több könyv szerzője, kutatómunkáját nyugdíjazása után sem hagyta abba. /Györfi Dénes: Beszélgetés a 85. évét betöltő Vita Zsigmonddal, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./

1991. szeptember 7.

A Bethlen Gábor Kollégium Baráti Társasága közgyűlésre hívta össze szept. 7-re az iskola volt diákjait. Az iskolát és diákjait szeretnék támogatni az általuk létrehozott alapítvánnyal. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

1991. december folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1993. január 30.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium udvarán immár áll Benke Zoltán magyar szobrászművész Bethlen Gábort megelevenítő mellszobra. /Vita Zsigmond: Bethlen Gábor-szobor Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

1993. április 17.

Vita Zsigmond emlékezett arra, hogy 1944 őszén 15-16 éves magyar fiúkat és lányokat is elvittek a Tirgu Jiu-i internálótáborba. DávidElekes Viktor Árpád 16 éves tanulót 30 diáktársával együtt vitték el Sok iskoláslányt szintén elhurcoltak. A Bethlen Gábor Kollégiumból /Nagyenyed/ a következő tanárokat internálták: Elekes Viktor, Horváth Zoltán, Jarosievitz Zoltán. Vass Albert, Vita Zsigmond, továbbá Kacsó Sándort és a magyar intézmények vezetőit, tisztviselőit. Az egyik túlélő lány elmondta, hogy egy barakkban 150 nőt helyeztek el, négysoros emeletes priccsen aludtak, hátul volt a mosdó, ahol a katonák szeme láttára hideg vízzel kellett mosakodniuk. A tanulókat 1945 júniusában engedték szabadon. /Vita Zsigmond: Tanulók a Tirgu Jiu-i lágerben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

1993. október 7.

Augusztusban a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium pályázaton díjazott tanulói honismereti táborban vehettek részt Budapesten. A táborozást a budapesti Székely Kör tette lehetővé azzal, hogy pályázatot írt ki néprajzi dolgozatok készítésére. A nyertesek vehettek részt a táborozásban. Sok helyre eljutottak, a Szent István-napi ünnepségen ott álltak a Kossuth téren, láthatták Szörényi Levente Attila, Isten kardja című rockoperáját is. /Bakó Botond: Honismereti tábor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1994. február 1.

Jan. 22-23-án ülésezett Nagyenyeden a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A Bethlen Gábor Kollégiumban kellett volna összejönniük, azonban Krizbai Jenő igazgatót Gyulafehérvárra hívatták és ott közölték vele, hogy nem lehet senkit elszállásolni a kollégiumban /egy 1993. júniusi miniszteri rendelet alapján/, csak tanfelügyelői engedéllyel. Erre azonban nem adtak engedélyt. Emiatt Nagyenyeden, a Vártemplomban tartották az összejövetelt, ahol Vetési László lelkész beszélt a szórványgondokról, mások a tanárhiányról szóltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1995. május 5.

A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották. Tizenegy megye 120 diákja vett részt a vetélkedőn. A bíráló bizottságban -többek között - Zsigmond Emese, a Napsugár(Kolozsvár), máj. 5./ főszerkesztője, Murádin László nyelvész, dr. Péntek János egyetemi tanár vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Bethlen Gábor Kollégium. Krizbai Jenő kollégiumi igazgató köszöntője után Kányádi Sándor tartott előadást az anyanyelvről. A vetélkedő idején a kísérő tanárok számára dr. Péntek János, dr. Murvai Olga és Murádin László tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./

1995. június 5.

Tabajdi Csaba államtitkár jún. 4-én és 5-én a Fehér megyei szórványba látogatott. Jún. 4-én részt vett Torockóban az unitárius istentiszteleten, majd dr. Brendus Gyula Fehér megyei RMDSZ-elnök, dr. Csávossy György RMGE-elnök és Kelemen József torockói polgármester fogadta a magyarországi delegációt. Megtekintették a Tóbiás Ifjúsági Központot, majd Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Tabajdi Csaba Nagyenyeden találkozott az RMDSZ képviselőivel, a fő téma a szórványmagyarság helyzete volt. Csombord volt a következő állomás, jún. 5-én pedig az államtitkár meglátogatta Gyulafehérváron dr. Jakubinyi György érseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1995. július 10.

A tanév végén értékes ajándékkal lepte meg a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanárait Györfi Dénes, a könyvtár igazgatója, a címe: A Bethlen Kollégium emlékkönyve. A könyv a Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 370. évfordulójára készült, melyben a válogatást végző dr. Vita Zsigmond nagy teret szentelt az alapító fejedelemnek és a legnagyobb enyedi diáknak, Kőrösi Csoma Sándornak. Az emlékkönyv több kiadatlan vagy egykor kis példányszámban megjelent anyagot is közöl a Bethlen Dokumentációs Könyvtár anyagából. Krizbai Jenő igazgató az iskola 1990 utáni éveiről értekezett a könyvben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1995. július 25.

Nagyenyeden júl. 15-én először rendezték meg az 1944/45-ben a Targu Jiu-i politikai foglyok táborába zártak találkozóját. 1944 augusztusában Dél-Erdély magyar szellemi vezetőit, a hozzátartozóikat látogató iskolásokat, az útlevéllel itt tartózkodókat, a szászok vezetőit, a nem kívánatos elemeket és a cigányokat hirtelen Gyulafehérvárra vitték és innen tehervonattal a Targu Jiu-i barakktáborba szállították őket. A tábor hatezer foglyából több mint ezer magyar volt, köztük Kacsó Sándor, Vita Zsigmond, Elekes Viktor, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium rektora, Vass Albert festőművész, Tövissy Géza, a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója. Márton Áron püspök és mások küldték a csomagokat az éhező foglyoknak. - A mai rendszer nem ismerte el ennek a büntetőtábornak a létezését. /Simén Domokos: Bűnük, hogy magyarok voltak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./

1995. július 29.

Öt osztály érettségizett a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, tájékoztatott Krizbai Jenő igazgató, az 1995/96-os tanévben is öt osztály indul /két tanítóképzős, egy matematika-fizika, egy kémia-biológia és egy református szemináriumi/, ez 150 helyet jelent, melyre 191-en pályáztak. A kollégium tetőzetét veszélyes gomba támadta meg, szükséges a javítás, határon túli szervezetek adtak támogatást, a hatóságok csak ígérgetnek. A kollégiumban tanárhiány van, tizenöt tanárra lenne szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

1995. október 20.

Nyolc erdélyi megye magyar nyelvű óvónő- és tanítóképzőinek igazgatói, aligazgatói és a tanfelügyelők tanácskoztak Zilahon az Oktatási Minisztérium szervezésében. Megjelentek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a nagyváradi és szatmárnémeti tanítóképzők magyar tagozatai, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum pedagógusai. A minisztérium nemzetiségi osztályát Murvai László képviselte. Módszertani kérdéseket vitattak meg, javaslatcsomagot készítettek a tárca részére. Székely Győző a Collegium Transsylvanicum Alapítványtól felvázolta azt a lehetőséget, hogy hazai pedagógusok pályázzanak alternatív tankönyvekkel, továbbá a tanítóképzők egymással számítógépen kommunikáljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1995. december 22.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Krizbai Jenő köszönetet mondott az adakozóknak, akik lehetővé tették az intézet megroskadt tetőszerkezetének javítását, továbbá a sajtónak és a tévének, hogy felhívták a súlyos gondot jelentő problémára a közvélemény figyelmét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1996. május 14.

Fehér megyében két magyar líceum létezik, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/, igazgatója Letanovszky István és Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, igazgatója Csintalan László. A két líceum diákjai kapcsolatban vannak egymással, legutóbb április végén a nagyenyedi XI. osztályosok meglátogatták a hasonló gyulafehérvári XI. osztályosokat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1996. július 26.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermének mennyezete tavasszal beomlott, de az egész épület rohamosan pusztul, hull a vakolat, lassan életveszélyessé válnak egyes épületrészek. Feltétlenül cselekedni kell. Ferencz L. Imre sorra megkérdezi, mit tett a nagyhírű iskola felújításáért az RMDSZ egyik platformja, a Bethlen Gábor-frakció, a pedagógusszövetség vagy a prefektúra. /Ferencz L. István: Veszélyben a Kollégium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1996. szeptember 9.

A szept. 9-i szenátusi ülésen Incze Tibor interpellált a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ügyében: az épület állaga leromlott, szükség lenne 1 milliárd lej a tatarozáshoz, de csak 260 millió áll rendelkezésre. Hasonlóképpen írásbeli választ kért a kormánytól arra, hogy az 1997. évi állami költségvetésben biztosítanak-e megfelelő összeget Marosújvár városközpontjának a sókitermelés következtében üregessé vált altalaja feltöltéséhez szükséges munkálatokra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 864. sz./

1996. november 6.

1994 augusztusában alakult meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Humanitárius Társaság, elnökük, Schmidt Alfréd ismertette tevékenységüket. A vajdahunyadi szórványban élő magyarok kulturális egyesülete, ökumenikus magyar óvodát tartanak fenn. Könyvtárukban 3400 könyv sorakozik. Öregek otthonát, magyar házat szeretnének létrehozni. Gyűjtést rendeztek a dévai várban található Dávid Ferenc emléktábla helyreállítására, avatása nov. 9-én lesz. Orvosi tanácsadó testületet is működtetnek. Tavaly és idén is megrendezték a Vajdahunyadi Kultúrnapokat. Gyűjtöttek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tatarozási munkálataik fedezésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Tervezik a magyar ház létesítését, továbbá időszakos kiadványok megjelentetését. Segítséget kapnak az EMKÉ-től és az RMDSZ-től. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. november 16.

Nov. 16-án, halálának 220. évfordulóján Ajtai Abod Mihályra, a falu nagy fiára emlékeztek Szárazajtán. Ajtai Abod Mihály /sz. Szárazajta,1776. szept. 29. - Nagyenyed, 1776. nov. 16./ élete és tanári pályája példamutató, mert a keleti nyelvek, a régiségtan és a történelem jeles tanára külföldi egyetemeken szerzett tudását itthon, az erdélyi iskola javára kamatoztatta, hangsúlyozta Bartalis Szélyes Pál szárazajtai református lelkész. A helyi iskola 1990-ben felvette Ajtai Abod Mihály nevét. Az ünnepség keretében az iskola homlokzatára helyezték Bartha József sepsiszentgyörgyi kőfaragómester munkáját: "Falunk szülöttje Ajtai Abod Mihály Árva Bethlen Kata udvari papja, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatótanára, tudós, orátor, tankönyvszerkesztő, iskolánk névadója. Készítette halálának 220. évfordulójára a szárazajtai Ajtai Abod Mihály Általános Iskola tantestülete és diákjai." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1997. június 18.

Lehangoló képet nyújt a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ épülete. A tavaly beomlott díszterem javítása máig sem fejeződött be. Nagy összefogásra lenne szükség, hogy rendbehozzák az épületet. /Ferenc L. Imre: nem az ünneprontás szándékával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. október 11.

Okt. 11-én Marosillyén megkezdődtek a Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek. Bethlen Gábor szülőházánál több mint 100 kollégiumi diák és tanár vett részt az emléktábla megkoszorúzásán. A szertartáson ünnepi beszédek hangzottak el, majd rövid irodalmi összeállítás következett. Az enyedieket köszöntötték Hunyad megye alprefektusa, Segesvári Miklós, a marosillyei polgármester, az RMDSZ és az EMKE megyei vezetői, a dévai református lelkészi hivatal és a Hunyad megyében élő enyedi véndiákok. Az ünnepséget követően a diákok meglátogatták a dévai várat, a Magna Curiá-t, ahol Bethlen Gábor fejedelem székelt, és a Hunyad megyei prefektúra dísztermét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

1997. október 20.

A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek okt. 11-én kezdődtek. Okt. 17-e az ülésszakok napja volt. diákok és tanárok olvastak fel dolgozataikból. A központi ünnepség okt. 18-án volt, a kollégium udvarán. Az egybegyűlteket Szatmári Ildikó aligazgatónő köszöntötte, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Felolvasták Virgil Petrescu oktatási miniszter, Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György kisebbségügyi miniszter üzenetét. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, enyedi véndiák mondott beszédet, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következett, aki kifejtette: "Másoknak Oxfordjuk, Cambridge-ük van, nekünk Nagyenyedünk." A Kollégium diákjait és tanárait üdvözölte Fehér megye prefektusa és a város polgármestere. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök tartott beszédet. Az ünnepi szónokok sorát Krizbai Jenő igazgató zárta. - Jelképes jelentésű eseménye volt az ünnepségnek a 375 diákból álló iskolai kórus záróéneke. Okt. 19-én az iskola udvarán felavatták a kollégium második alapítójaként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. - Az ünnepi rendezvénysorozat felnőttek és diákok részére szervezett tudományos ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, jubileumi vásárt, népi- és hivatásos művészek bemutatóit, szoboravatást, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./ A nagyenyedi kollégiumi ünnepségekre időzítve jelent meg Győrfi Dénes Nagyenyed és a kollégium /Kolozsvári Egyetemi Nyomda, Philobiblon sorozat, Kolozsvár, 1997/ című helytörténeti tanulmánykötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25-26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-357




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998