udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 72 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bihar Megyei Onkormanyzat/Tanacs

1993. július 10.

A Bihar megyei tanács elővette a több mint egy esztendeje félretett témát, az utcák elnevezését, először a vidéki városokról tárgyaltak. Érmihályfalván a szélsőséges román pártok képviselői tiltakozása ellenére sikerült magyar utcanevek jóváhagyását elérni, így lesz Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór stb. utca. Nagyszalontán lesz Petőfi Sándor és Bocskai István utca. Nagyvárad utcaneveinek vitája még várat magára. /Barabás Zoltán: A mi bőrünkre /is/ megy a játszma! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

1996. április 16.

Dr. Mihalik András mérnök, a mûszaki tudományok doktora az 1990. márc. 15-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság /EMT/ Bihar megyei elnökeként került be - az RMDSZ színeiben - a Bihar megyei tanácsba, ahol a mûszaki kérdésekkel foglalkozó alelnök, valamint a tanács román-magyar vegyes bizottságának elnöke. A vegyes bizottság keretében jó kapcsolatot alakítottak ki Békés megyével, figyelemmel kísérik a települések testvérkapcsolatait. Megalakult egy kutatócsoport, melynek feladata a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a belfasti Qeen's University közremûködésével a határ menti kapcsolatok tudományos kutatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 16./

1996. augusztus 3.

Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./

1996. augusztus 3.

Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./

1997. március 5.

Márc. 5-én és 6-án zajlott le Szegeden, a Városháza dísztermében a Regionalitás és kultúra című konferencia, amelyen a térségbeli kulturális ágazat illetékesei, regionális központok és társönkormányzatok vezetői megvitatták a regionális együttműködés módozatait. A tanácskozás keretében előadást tartott Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Részt vettek az összejövetelen Bodó Barna és Bakk Miklós, a Temes megyei, illetve Varga Gábor, a Bihar megyei önkormányzat képviseletében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 7., 982. sz./

1998. január 20.

Az RMDSZ-ben sokan dolgoznak olyanok, akik nem tartoznak a szűkebben vett vezérkarhoz, emiatt azután kevesebb fény vetül rájuk. Ők leginkább helyi szinten aktívak, mondhatni ők alkotják az RMDSZ második vonalát. Varga Gábor például főállásban kutató vegyész, emellett íróember, a magyar közművelődés munkatársa, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egyik alapítója, 1991 óta a megyei szervezet elnöke azóta többször is újraválasztották, kezdettől tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/, 1996 óta pedig tagja a Bihar megyei önkormányzati testületnek is. Nem igaz, hogy megyénkben nincs tömbmagyarság, állapította meg Varga Gábor a vele készült interjúban: Nagyváradtól északra, a megye határáig, de egészen Halmiig 300-400 ezer magyar él, ha nem is rendelkezik olyan mítoszokkal, mint a Székelyföld. Itt mindenhol "magyar önkormányzatok", magyar polgármesterek, alpolgármesterek működnek. Dél-Biharban viszont szórványmagyarság él. Nagyváradon a magyarság "az 1992-es, általunk megkérdőjelezett népszámlálás szerint 34 százalékban van jelen, de az itt élő közel 80 ezer magyar kétszerese például Székelyudvarhely lakosságának, és egyáltalán nem érzi magát kisebbségben." - A választások után Bihar megyében sikerült kiverekedni azokat a pozíciókat, amelyek megilletik a magyarságot. Jobban állnak például Maros megyéhez képest. - Sikerült megszerezni Nagyvárad alpolgármesteri székét, viszont a megyében a Megyei Tanács ügyvezető testületében egyetlen magyar sincs. A volt kormánypárt rákapcsolt a helyhatósági választásokra és sikerült ide átmentenie hatalmát. Elgondolkodtató, hogy Bihar megye mintegy százezer magyar választópolgárából csak 62 ezren mentek el szavazni. - A református püspöki palotát még mindig nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt, kérve, hogy a Megyei Tanács ne adjon be újabb fellebbezést. Hiába volt minden, a magyarellenes sajtó működött, hazaárulónak nevezte Mihai Bar tanácselnököt. - Varga Gábor is arra szavazott 1996 novemberében, hogy az RMDSZ lépjen be a kormányba. Ez elmúlt időre visszatekintve viszont megállapíthatja: "messze nem értük el mindazt, amiről úgy gondoltuk, el fogjuk érni." Azonban számba kell venni, hogy életben van a két sürgősségi kormányrendelet, van tehát előrelépés. - Tőkés László püspök "a romániai magyarság egyik karizmatikus egyénisége", "nagy népszerűségnek örvend a romániai magyarság soraiban, pedig hát rendkívül rafinált és erőteljes propagandát fejtenek ki ellene a különböző "központok". Természetesen ő is ember, neki is vannak hibái, de sokat is dolgozik és sokrétűen." /Rostás Szabolcs: A jövő csak csendes optimizmussal építhető.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

1998. június 9.

1990 óta szívós küzdelmet folytatunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtalanul elkobzott székházának visszaszerzése érdekében, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek jún. 4-én a sajtóhoz eljuttatott felhívásában. A nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszerzéséért hasonlóan harcol - eredménytelenül - a katolikus püspökség. Jellemző, hogy a két nagyváradi román püspökség rendelkezik saját székházzal. Országos viszonylatban is ez a helyzet. A román ortodox egyházat hatalmas vagyonnal és pénzeszközzel látják el, a kisebbségi magyar egyházak törvénytelenül elkobzott javait viszont nem adják vissza. A nagyváradi református székház ügyében hétévi pereskedés után a Bihar Megyei Tanács illetéktelenül újabb fellebbezést nyújtott be a püspökség számára kedvező döntés ellen. Emiatt határozott tiltakozásra hívja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a bármely felekezethez tartozókat a vallásszabadság korlátozása, a közösségi tulajdon megsértése ellen: jún. 9-én tiltakozó nagygyűlést tartanak, emellett aláírásgyűjtő mozgalmat indítanak. /Betelt a pohár! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 9./

2001. szeptember 25.

Szept. 21-én a Hajdú-Bihar megyei tanács elnöke által vezetett magyarországi küldöttség érkezett Nagyváradra. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a 30 tagú, iskolaigazgatókból álló csoport látogatásának célja a Hajdú-Bihar és Bihar megye közötti együttműködési szerződés jegyében a tapasztalatcsere. Az egynaposra tervezett találkozó során a vendégek többek között a nagyváradi Ady Endre Középiskolába is ellátogattak. /Magyarországi küldöttség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2002. február 28.

Elfogadta a Nagyváradi Állami Színház személyi állományának új szerkezeti felépítését a Bihar megyei önkormányzat. Eszerint megszűnik a főigazgatói funkció, az intézmény élén ezentúl igazgató áll majd. A főigazgatói tisztség beszüntetése egyet jelent Petre Panait leváltásával. A színész-főigazgató munkájával szemben komoly kifogások merültek fel, főleg azt illetően, ahogy az intézmény pénzével gazdálkodott. Az igazgatói tisztségre rövidesen versenyvizsgát írnak ki. A két művészeti igazgató helyettes, akikre a román és magyar tagozat szakmai munkájának irányítása hárult, ezentúl művészeti igazgatói címet visel. Márton F. Erzsébet eddigi igazgató helyettes hivatalában maradhat. Az új szerkezeti felépítésben nem tagozatok szerepelnek, hanem a Iosif Vulcan és Szigligeti Ede nevét viselő társulatok.Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke szerint az új szerkezeti felépítés lényegében azt jelenti, önállósult a Szigligeti Társulat. A társulat eddiginél sokkal nagyobb önállóságot élvez majd, főleg pénzügyi szempontból. A bővülő autonómia a Szigligeti társulat érdekét szolgálja, hiszen a magyar tagozat eddig is jóval nagyobb bevétellel járult hozzá az intézmény fenntartásához mint a román társulat."Jó ötletnek tartom, hogy a két társulat teljes szabadságot élvezzen és elvileg a menedzser-igazgató is jó elképzelés", nyilatkozta a Krónikának Meleg Vilmos, a Szigligeti társulat vezetője. /P. Z.: Önállósuló társulatok. Változások a Nagyváradi Állami Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2002. május 31.

A Bihar megyei tanács kinevezte a Nagyváradi Állami Színház élére Lucian Silaghi korábbi bihari prefektust, aki az állást versenyvizsgán nyerte. Újabb versenyvizsgát tartottak a művészeti igazgatói állás betöltésére. A magyar nyelvű Szigligeti Társulatnál Meleg Vilmos színművész, a román Iosif Vulcan Társulatnál pedig Elvira Platon Rimbu lett a művészeti vezető. /Új társulatvezető Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2002. június 4.

Talán az országban is egyedülálló határozatot hozott az élesdi tanács: írásba foglalták: akkor sem kerülnek le a település magyar feliratai, ha esetleg megváltozna, azaz húsz százalék alá csökkenne az élesdi magyarság aránya. A szomszédos Keszteg csatlakozni szeretne Élesd városához, de ezzel megbontaná a nemzetiségi egyensúlyt. A bihari prefektúra fogja elbírálni az élesdi határozat törvényességét, amelyet ugyanakkor üdvözölt s példaértékű, toleranciának nevezett a Bihar megyei tanács alelnöke, Kiss Sándor. /(Balla Tünde): Maradnak a magyar feliratok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2002. december 20.

A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./

2003. január 3.

A Bihar megyei RMDSZ szervezet év végi sajtótájékoztatóján, Lakatos Péter területi elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, a Bihar megyei Tanács alelnöke és Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a rogériuszi szervezet vezetője kifejtette: a bihari magyarság otthonosabban érezheti magát e vidéken, ez mindenképp az RMDSZ munkájának köszönhető, az önkormányzatoknál megvalósulhatott a kétnyelvűség. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök avatta fel a Bihar megyei RMDSZ felújított székházát. A Bihar megyei küldöttgyűlés 89 százaléka Markó Béla jelölését támogatta. A protokollumban vállaltak jelentős része teljesült.

2003. február 6.

Tempfli József megyés püspöknek meg kell várnia a Legfelsőbb Bíróságnak a nagyváradi püspöki palota visszaszolgáltatásáról szóló végső döntését, és csak ettől függően költözhet be az épületbe - jelentette ki tegnap Stefan Seremi, a Bihar megyei önkormányzat elnöke./Pengő Zoltán: Tempfli nem költözhet be a palotába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. február 15.

Kihagyta az Oktatásügyi Minisztérium a felekezeti középiskolákat abból az országos programból, amelynek keretében informatika-laboratóriummal szerelik fel a tanintézményeket. Bihar megyében a fejlesztési programból csupán a megyeszékhely öt felekezeti iskolája (római katolikus, református, baptista, görög katolikus, pünkösdista), valamint a Művészeti Gimnázium marad ki, míg a vidéki ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák kivétel nélkül megkapják a számítógépeket. Zalder Éva, a Szent László Gimnázium /Nagyvárad/ igazgatónője felháborodott a felettes szervek eljárásán. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke átiratban kért magyarázatot Ioan Seres főtanfelügyelőtől, aki válaszában közölte: az Oktatásügyi Minisztérium elrendelte, hogy a fejlesztési programnak ebben a szakaszában az egyházi gimnáziumokat és tanítóképzőket ne szereljék fel számítógépekkel. /Pengő Zoltán: Diszkriminatív fejlesztéssel vádolnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

2003. május 8.

Máj. 7-én megtartotta alakuló ülését a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió: a határon átnyúló regionális együttműködésről szóló megállapodást Debrecenben, a megyeházán írta alá Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Juhászné Lévai Katalin, a magyarországi hajdú-bihari önkormányzat elnöke. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: egyenrangú félként csatlakozott a két megyét magában foglaló eurorégióhoz a két megyeszékhely, Nagyvárad és Debrecen. Az eurorégió vezetését két társelnök végzi majd, ők a megállapodás értelmében a megyei tanácselnökök lesznek. /L. J.: Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alakult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2003. július 26.

Visszaszolgáltatták Arany és Sinka szülőházát Nagyszalontán. Arany János szülőházát az Arany János Művelődési Egyesületnek (AJME) szolgáltatták vissza, ám a tényleges birtokbavétel még nem történhet meg, ugyanis laknak az épületben. A hatályos törvények értelmében a visszaszolgáltatott ingatlanok lakóit csak akkor lehet kiköltöztetni, ha másik lakást biztosítanak számukra. Legutóbbi erdélyi látogatása alkalmával Makovecz Imre Kossuth-díjas építész megtekintette az épületet, és ígéretet tett arra, hogy visszatér Nagyszalontára, felmérni, mit lehet kezdeni az Arany-házzal. A hajdúvárosiak elképzelése szerint mindkét ingatlant Makovecz Imre terve alapján fogják felújítani. Hosszas huzavona után sikerült megszerezni a hajdúváros másik neves szülötte, Sinka István házát is. Az épületet - amelyben a költő született és nevelkedett - az RMDSZ próbálta megvásárolni, ám nem sikerült összegyűjtenie a 150 millió lejre rúgó vételárat. Az ingatlant végül a Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Kiss Sándor vezette Mecénás Alapítvány vásárolta meg, majd adta át ingyen az RMDSZ nagyszalontai szervezetének, azzal a kikötéssel, hogy az épületet kizárólag közösségi célokra használják fel. A távlati cél az alakulóban lévő Sinka István Emlékegyesület veszi meg a házat a Mecénás Alapítványtól. /Pengő Zoltán: Tájmúzeumot terveznek az Arany-portán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. október 13.

Okt. 11-én tartották Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A z SZKT-t megelőző okt. 10-i Egyeztető Kerekasztalhoz hasonlóan a plénum is elvetette Eckstein-Kovács Péter szenátornak azt az indítványát, hogy a testület külön napirendi pontként elemezze a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) létrejött megállapodást. Markó Béla szövetségi a szekértábor-jelenség kérdéséről kifejtette, megosztottságuk nem újkeletű. . Itt van az ideje, hogy elváljunk egymástól? - tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Nincsen - mondotta. A helyzetértékelés különbözik, de a célok ugyanazok, és ezeket a célokat együtt tudják megvalósítani. Markó a megerősödött román nacionalizmusról is szót ejtett, amely az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésének betiltásához vezetett. Vannak, akik azt mondják, azonnal szakítani kell. Azonban a szakítás nem használna az RMDSZ-nek, hanem a Nagy-Románia Pártnak (NRP), az ultranacionalistáknak. Markó szerint azáltal, hogy Adrian Nastase miniszterelnök engedett pártja magyarellenes politikusainak, elkövette egyik legnagyobb hibáját, és talán végképp megrontotta az RMDSZ és az SZDP viszonyát. Ennek ellenére Markó Béla még nem javasolja, hogy szakítsanak. A Szabadság-szobor kérdését pedig az együttműködés segítségével kell megpróbálni rendezni. Markó Béla, felszólította a romániai magyar közösséget, hogy menjen el szavazni az alkotmány módosítására. Markó bírálta a Székely Nemzeti Tanács megalakítását. "Micsoda erkölcstelenség azt állítani, hogy ti autonómiát akartok, és mi nem?!" -kérdezte. Az elnöki beszámoló után a több órás vita során alapvetően kétféle álláspont körvonalazódott. A mérsékeltebb politikai álláspontot vallók az alkotmánymódosítás mellett voltak. A székelyföldi mozgalmat népszerűsítő plakátok miatt őrizetbe vett Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester ügyéről szólva Frunda György kijelentette: Fodor nem követett el törvénytelenséget, de részvétele a mozgalomban erkölcstelen, s az RMDSZ-nek meg kell oldania a Fodor-kérdést is. A belső ellenzék véleményének hangot adó Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő kifejtette: amikor letették az RMDSZ alapkövét, két alapvető értékre építették fel azt, egyrészt a belső demokráciára, másrészt az egységre. Az elmúlt években azonban a belső demokrácia meglehetősen sokat sérült. Az autonómia megvalósítására jön létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyeknek nincs szándékukban indulni a választásokon. Szilágyi hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT nem az RMDSZ ellen jött létre, hanem az autonómiáért. Vekov Károly úgy fogalmazott: zsákutcába jutottunk, s az RMDSZ csúcsvezetősége juttatott ide. Itt és most meg kell állni, s ennek a politikának véget kell vetni. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ vezetősége, a szövetséget csődbe vivő oligarchikus csoportja mondjon le, s adja át a helyét a megfelelő erkölcsi értékkel rendelkező személyeknek. Döntöttek az SZKT Állandó Bizottságának a kiegészítéséről is, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alalnöke személyében. Ezt követően a plénum megválasztotta a bizottság négy titkárát is, s ezzel teljessé vált a testület összetétele. Az SZKT közleményt bocsátott ki az aradi Szabadság-szobor ügyében: az együttélés elveinek megsértéseként értékelik azt, hogy a központi hatóságok, az RMDSZ és az SZDP közti megállapodást megszegve megakadályozták az aradi Szabadság-szobor okt. 5-i felállítását. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot az eredetileg kijelölt helyen, a Tűzoltó téren állítsák fel. Az SZKT arra kéri a romániai magyar közösséget, hogy okt. 18-19-én menjen el szavazni, és igent mondjon az alkotmány módosítására. Az SZKT állásfoglalást szavazott meg a különböző politikai szerveződéseket illetően is. Az RMDSZ nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők súlyosan félrevezetik a közvéleményt, és megpróbálják megosztani a közösséget. A szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, és azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. /Papp Annamária: Nyitottabb RMDSZ-t a jövő évi választásokon. Igen!-t az alkotmány módosítására - Nem!-et a nemzeti tanácsokra! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2004. január 7.

Bihardiószeg monográfiáját nyolc tagú helyi értelmiségi csoport készítette el, január 3-án volt a könyvbemutató. A történeti, helyrajzi, néprajzi gyűjtemény kiadását a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Megyei Tanács és az RMDSZ támogatta. /(Balla Tünde): Elkészült Bihardiószeg kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2004. február 26.

Az egyházak támogatására 10 milliárd lejt különített el költségvetéséből a Bihar megyei Tanács. A templomok és egyéb egyházi ingatlanok felújítására használható keretből 3 milliárdnyi jutott a magyar történelmi egyházak legkisebb gyülekezeteibe. A magyarok lakta szegény bihari falvakban ez hatalmas segítség lehet a gyülekezeteknek. /Támogatják a felekezeteket Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. április 23.

Az érsemlyéni Kazinczy Ferenc Általános Iskolába 70 kisdiák ingázik rendszeresen a környező falvakból, az elemi osztályok elvégzése után. Legtöbbjük hét, tíz kilométernyire fekvő településeikről érkezik. A bihari sajtó legalább már egy évtizede cikkezett a nehéz körülmények között ingázó kisdiákokról. Most a Bihar Megyei Tanács rendkívüli segélyként 300 millió lejt utalt ki autóbuszvásárlásra. A 33 férőhelyes iskolajáratot az önkormányzat saját büdzséjéből tartja fenn, gépkocsivezetőt alkalmazott, így márciustól elejétől 50 gyermek már autóbusszal közlekedhet Érkenézből és Érseléndről, a tanyasiakat pedig egy korábban hasonló céllal vásárolt Aro gépkocsi szállítja iskolába. – Érsemlyéni Hírmondó néven jelent meg folyóirat az érmelléki községben. Az újság szerkesztői helybeli pedagógusok, Taar Erzsébet és Varga József. /Balla Tünde: Megoldódott a messziről gyalogló iskolások gondja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2004. június 9.

Szatmár megye mellett Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei tanácsaiban is az RMDSZ szerezte a legtöbb mandátumot. Hargita megyében az RMDSZ 22, a PSD 3, az AP 3, a PD 2 jelöltet juttatott be, és egy független is helyet kapott a megyei tanácsba. Kovászna megyében 25 RMDSZ–es, 4 szociáldemokrata és 2 demokrata párti megyei tanácsos lesz. A Maros megyei tanácsban 15 RMDSZ–es kap helyet, a kormánypárt 7, a PRM és a PUNR 4–4, a PNL 3, a PD 2 jelöltet juttatott be. Bihar megyében az RMDSZ 10 képviselője mellett 9 PD–s, 7–7 PNL–s és PSD–s és 2 PRM–s került a megyei tanácsba. – Szilágy megyében 8, Máramarosban és Brassóban 3, Beszterce–Naszód megyében két RMDSZ–es lehet a megyei önkormányzatban. Ami az országos adatokat illeti, a kormánypárt összesen 12 839 helyet szerzett a helyi tanácsokban, a PNL 5923–at, a PD 5165–öt, a PRM 2493–at, az RMDSZ 2223–at, a PUR pedig 2.120–at. /(S.L.): Öt megyei tanácsban első az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2004. június 24.

Először van magyar elnöke a Bihar megyei tanácsnak. Kiss Sándort, a megyei RMDSZ választmányi elnökét választották meg a Bihar megyei tanács elnökének. A megyei önkormányzat jún. 23-án tartotta alakuló ülését. A 35 önkormányzati képviselőből 34-en szavaztak az RMDSZ jelöltjére. /Pengő Zoltán: Elsöprő fölénnyel választották meg Kisst. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

2004. július 12.

A Legfelsőbb Bíróság júl. 9-én elhangzott ítélete szerint a római katolikus püspökségé a nagyváradi Barokk-palota használati joga. Az ítélet több mint nyolc éve húzódó per végére tett pontot. A püspökség időközben birtokba vett már néhány helyiséget az épületben, köztük a palota kápolnáját, melyek restaurálása folyamatban van. Ennek fejében az egyház tavaly egyezséget kötött a prefektúrával és a megyei önkormányzattal, melynek értelmében legtovább öt évig még megtűrik a múzeumot az ingatlanban. /Pengő Zoltán: Végleg az egyházé a palota. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2004. szeptember 27.

Immár hagyománnyá vált, hogy a Varadinum Expo keretében román-magyar üzletember-találkozót szerveznek. Szept. 24-én a Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht. szervezett találkozót Nagyváradon Bihar és Hajdú-Bihar megye üzletembereivel, a kormányok képviselőivel, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák vezetőivel. A rendezvényen Gilyán György államtitkár a határmenti együttműködést szorgalmazta. A nagyváradi üzletember-találkozón Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke ismertette a megye lehetőségeit. Bihar megyében több mint 800 magyar tőketulajdonú vállalat működik. /(Balla Tünde): Üzletember-találkozó Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 5.

Folyik a harc az élelmiszer-ipari mágnás Micula fivérek és a Bihar megyét irányító PD–RMDSZ–PSD koalíció vezetői között. Az ország harmadik legnagyobb vagyonával rendelkező Micula ikerpár három helyi napilappal, egy rádióval és egy tévécsatornával rendelkezik. Először Kis Sándor, a megyei önkormányzat akkori alelnöke, jelenlegi elnöke ellen indítottak hadjáratot, folyamatosan cikkezve annak állítólagos illegális üzleteiről. A prefektúra, a megyei, valamint a helyi önkormányzat teljes vezérkara szeptemberben nyílt levelet intézett Ioan és Viorel Miculához. Az aláírók, köztük Kis Sándor és Bíró Rozália alpolgármester, felszólították Miculáékat, hagyjanak fel a sajtón keresztül történő zsarolással. Az önkormányzat saját újság kiadását tervezi. /Pengő Zoltán: Ki az úr Bihar megyében? = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

2004. november 27.

Nagyváradon nov. 25-én tartotta az RMDSZ kampányzáró gyűlését, az RMDSZ-kampányshowt, a magyarországi ATV-n látható Fásy Ádám mulatójával. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester köszöntötte a bihariakat, majd így folytatta: „1920 június 4., egy döntéssel 103 ezer négyzetkilométeren 1,6 millió magyart taszítottak kisebbségi sorba csak itt, Erdélyben." Biró Rozália élhetőbb életet ígér azoknak, akik Erdélyben akarnak élni, dolgozni, gyermeket nevelni. Ezután jött este maratoni, mulatós része Fásy Ádámmal és csapatával. Közben rövid beszédekkel bemutatkoztak az RMDSZ Bihar megyei honatya jelöltjei: Pete István szenátor-, Lakatos Péter, Sóki Béla és Székely Ervin képviselő jelöltek. Az országos RMDSZ-t Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetője képviselte. Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács alelnöke, a megyei RMDSZ választmányi elnöke, a kampányban munkálkodó sokezer önkéntesnek köszönte meg a közreműködést. / (Balla Tünde): Kampányzáró több ezer bihari magyarral. Minden magyar felelős minden magyarért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2005. február 5.

A szenátus február 4-i ülésén a romakérdéssel kapcsolatos két törvénytervezetet a kormány képviseletében Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette föl, az RMDSZ javaslatára. A frissen kinevezett államtitkár kedvező benyomást tett a hallgatóságra szakszerű fogalmazásával, kifogástalan román nyelvtudásával. Cseke Attila jogi végzettségű, 31 éves. A nagyváradi egyetemen tanult, ugyanott mesterfokú képzésen vett részt. Csaknem három évig a Bihar Megyei Tanácsnál az elnök tanácsadójaként dolgozott. A kormányfőtitkárságon egyelőre ő az egyedüli államtitkár, két új kollegát várnak még. Cseke Attila főként jogi ügyekkel, meg szervezési kérdésekkel foglalkozik. /(Béres Katalin): Bemutatkozik a kormányfőtitkár-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998