udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bihar Megyei Mûemlekvedõ Tarsasag/Alapitvany

1999. október 13.

A Partiumi Füzetek sorozat nyáron megjelent 8., 9., 10., 11. kötete /Major Miklós Szilágyság című monográfiája, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán társszerkesztésében a Püspökfürdő, Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című kötete Nagyszalonta és környéke történetét ismerteti, Bunyitay Vince és Fodor József a Székesegyházi Bazilika, Nagyvárad első része Bunyitay Vince 1880-ban megjelent munkájának fakszimile kiadása, második része a székesegyház újabb száz évének történetét ismerteti/ után nyomdában van a 12. kötet. Ez a 12 kötet mindössze két év termése. A sorozatot a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság adja ki. 1997 őszén indították el a sorozatot, melynek célja a Partium és a Bánság települései helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetése. A sorozatot Dukrét Géza szerkeszti, aki egyben a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is, s akinek nevéhez közel négyszáz helytörténeti, műemlékleírási, turisztikai, népismereti tanulmány fűződik. Dukrét Géza a Bihar megyei EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ alapító tagja és országos elnöke, a Varadinum-ünnepségek kuratóriumi tagja, a történelmi ülésszak szervezője, a Kriza János Néprajzi Társaság, az EME, a Bihar Megyei Műemlékvédő Társaság és a Budapesti Magyar Néprajzi Társaság tagja. /Rekordkiadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2005. május 11.

Bíró Rozália, nagyváradi alpolgármester bejelentette, hogy a városi és a Bihar megyei önkormányzat közösen műemlékvédelmi alapítványt hozott létre, amelynek célja elsősorban a vár védelme és megmentése, másrészt a szecessziós Várad építészeti örökségének megóvása. A Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány 13 milliárd lejből gazdálkodhat, ebből 12-t beruházásokra fordíthatnak. A Bihar megyei RMDSZ-nek – Cseke Attila államtitkár közbenjárásra -, sikerült elérni, hogy az Európai Unió PHARE-projektje keretében tovább támogassa a nagyváradi közúti tranzitforgalmat elterelő körgyűrű megépülését. /Lakatos Balla Tünde: Alapítvány a műemlékvédelemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2006. szeptember 25.

Emlékmű felállítását tervezik a nagyváradi várban – jelentette be Mircea Bradu, a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány elnöke. A középkorban a városban létesített csillagvizsgáló munkájának köszönhetően számos, világszerte használt térképen mintegy kétszáz évig Nagyváradon vonult végig a kezdő délkör. Az emlékműállítással egy időben több, a város történelmével kapcsolatos kötetet is bemutatnak majd. Kiadják Rogerius váradi kanonok Carmen Miserabile című művét, amely az 1241-es tatárjárást örökíti meg, és az olvasók kezébe kerül a város barokk műemlékeit bemutató kötet is. Nagyvárad Mátyás király idején vált a „világ közepévé”, amikor Vitéz János váradi püspök udvarába hívatta Georg Peuerbach német csillagászt, hogy ott csillagvizsgálót hozzon létre. Peuerbach halála után munkáját tanítványa, a reneszánsz szokás szerint fölvett latin nevén Regiomontanusként ismert Johannes Müller folytatta, aki itt állította össze Tabulae Varadiensis néven ismertté vált tábláit. Ezeken a táblákon a kezdő délkört a nagyváradi várra helyezte a csillagász. A kezdő délkör 1464 és 1667 között szelte át a várost, ilyen térképet használt többek között Kolumbusz is az amerikai kontinens felfedezésekor, valamint Magellán a Föld körüli útján. /Balogh Levente: Emlékművel jelölik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2008. március 21.

Jövő hét végéig felkerülnek Nagyváradon a háromnyelvű (román, magyar és angol nyelvű) táblák 25 váradi műemlék épületre – jelentette be Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos. A táblák összesen 75 ingatlanra kerülnek fel a jövőben. Első körben a városközpont és a sétálóutca épületeire rögzítik az emléktáblákat. A Fekete Sas-palota, a színház és a központban lévő templomok mellett a szecessziós stílusú bérházak falára kerülnek fel a háromnyelvű ismertetők, nyilatkozta Starmüller István, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány igazgatója. A kétnyelvű utcanévtáblák felszerelését is elkezdik 60 napon belül, ígérte Pásztor Sándor tanácsos. Emellett a magyar tagozattal is rendelkező iskolákra is szeretnének kétnyelvű táblákat szereltetni. /Fried Noémi Lujza: Három nyelven a műemlék épületekről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2008. április 9.

Közigazgatási bíróságon pereli be Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök a megyei műemlékvédelmi igazgatóságot, amennyiben az intézmény a műemlék épületekre kifüggesztendő táblákon a háromnyelvű feliratból kihagyja a magyart. George Vulturescu, a művelődési igazgatóság vezetője jelentette be, hogy készítik Szatmárnémeti és Nagykároly épületeire a táblákat, amelyek románul, angolul és franciául mutatják majd be a védendő műemlékeket. A Krónika kérdésére, hogy miért nem szánnak magyar feliratot is egy olyan város műemlék épületeire, amelynek 40 százaléka magyar, Vulturescu azt felelte, hogy ők csak a törvény előírásait tartják be. Ellentmond kijelentésének az a tény, hogy Nagyváradon elkezdik a táblák kihelyezését, itt viszont a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a francia helyett magyar szöveget vésetett a szabvány szerint készülő táblákra. Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es tanácsos kijelentette, hogy „Vulturescu állítása hazugság”. „Az EU-s előírás csak ajánlásokat tartalmaz, de nem kötelező érvényű. /Babos Krisztina: Nem lesz magyar felirat a műemlékeken? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998