udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bihari Reformatus Egyhazmegye

2001. június 14.

Jún. 12-én Tőkés László püspök, Borsi Zsigmond esperes és a Bihari Református Egyházmegye lelkészeinek jelenlétében felavatták Kisháza újjáépített templomát. A helybeli 12 fős református közösségből mindössze négyen vettek részt az istentiszteleten, nagyobb számban jelentek meg a helyi ortodoxok. Az eseményre meghívták Florin Marian Bondre görögkeleti papot is, aki örömét fejezte ki a templom újraépítése kapcsán, mondván: nem egy magánházról, hanem Isten házáról van szó. Tőkés László püspök a kisebbségi sorsban élők már-már genetikailag beidegződött félelmeiről beszélt. A kisebbségi sors önmagában véve is félelmetes. Az elmúlt 80 év alatt összezsugorodott bennük a hit. A nyáj kiszolgáltatott, sérülékeny, ezért fontos e kicsiny, de takaros templom jelképes üzenete: ez a néhány kisházi református a Bihari Egyházmegye, Krisztus testének tagja - mondta a püspök. Berkes Sándor tenkei lelkipásztor, ismertette a település és a templom történetét. Kisháza lakosságának fele még 1920-ban is magyar volt. Mivel itt nem volt református egyház, 50 év múlva a lakosságnak csak 7 százaléka vallotta magát magyarnak. A gyülekezet sorvad, manapság mindössze 12 tagja maradt. A vályogból épített régi fatornyos templomnak az 1999-es esőzések után a közelben folyó patak eláztatta a hátsó falát, és kidőlt. "Templomra szükség van, mert ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég," mondta Berkes Sándor. /"Ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég" = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 14./

2007. július 2.

Elállt mintegy két hónappal ezelőtt bejelentett lemondási szándékától Mikló Ferenc nagyszalontai önkormányzati képviselő, a képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetője. A nagyszalontai református egyházközség lelkészi, valamint a Bihari Református Egyházmegye esperesi tisztségét is betöltő Mikló Ferenc áprilisban mondott le tanácsosi mandátumáról. Lépését azzal indokolta, hogy nehezen tud megfelelni az általa betöltött tisztségekből fakadó sokirányú kötelezettségnek. A Krónika ellenben úgy tudja, a távozási szándék mögött Török László polgármesterrel, az RMDSZ nagyszalontai szervezetének elnökével támadt nézeteltérése húzódik meg. Az őszre halasztott európai parlamenti választások márciusi kampányában Mikló Ferenc ugyanis közölte: Tőkés László indulását támogatja aláírásával. /Nagyszalonta. Tanácsos marad Mikló Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 11.

,,Az utóbbi időben egyre-másra jelennek meg olyan dokumentumok, információk, leleplezések, melyek jókora késéssel és töredékesen ugyan, de lépésről lépésre felfedik a múltat, a volt titkosszolgálati ügynökök kilétét és tevékenységét” – áll Tőkés László EP-képviselő az egyházon belüli átvilágítási folyamatról szóló közleményében. Az is egyre világosabbá válik, hogy a volt kollaboránsok ,,maradék becsületének megmentése” csak a valóság feltárása, bűnbánat és bűnbocsánat útján lehetséges. Egyházunk becsülete is csak ilyenképpen állítható helyre – vallja Tőkés László. Változatlanul erős ellenállás nyilvánul meg a múlt megismerésével és bevallásával szemben, és ez alól az egyházi szféra sem képez kivételt. /Átvilágítani az egyházat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./ Ellenállásba ütközött a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületben a lelkészek besúgói múltjának átvilágítása. Tőkés László püspököt és Csendes Lászlót, a Securitate Adattárát Vizsgáló Bizottság elnökét a hivatalukból elbocsátott lelkészek jelentették fel az átvilágítást végző hatóságnál. A Bihari Egyházmegye 40 hivatalban lévő lelkésze azt kérte: ne hozzák nyilvánosságra a besúgók nevét. Tőkés László szerint az átvilágítást folytatni kell, mert a leleplezéstől csak a zsarolható emberek félhetnek. – Feltételezhető, hogy továbbra is együttműködnek, illetve mentességet nyernek a hatóságoktól azért, hogy együttműködjenek. Duna Tv. /Tőkés: a leleplezéstől csak a zsarolható emberek félhetnek. = Erdély. Ma, júl. 10./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998