udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Biztonsagi/Vedelmi es Րrszolgalat /mas neven: Kormanyõrseg/ /SPP/

1991. április 23.

Románia állambiztonsági törvénytervezetén dolgozik a parlament. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelezettsége, hogy besúgóvá váljon, együttműködve a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével /SRI-vel, SIE-vel /Külföldi Információs Szolgálat/, SPP-vel /Õrzési és Megóvási Szolgálat/, a Védelmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal. A felsorolt szakintézmények koordinátora a CSAT /Legfelsőbb Védelmi Tanács/ lenne, az államelnöknek alárendelve. /Florin Gabriel Marculescu: Cinismul puterii. = Romania Libera, ápr.23./

1995. április 12.

Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa évek óta folytat magánnyomozást a titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Ismeretei szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ Magureanuval az élen, az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével (ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Decebal Ilina tábornok irányításával, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, vezetőjük Victor Negulescu tábornok, Külföldi Hírszerző Szolgálat, élén Ioan Talpes altábornaggyal, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0215/ és a közelmúltban alakult Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügyminisztériumi szolgálat a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0400/, élén Chis vezérőrnagy, valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat, Coman ezredes irányításával. - Minden jel szerint most alakul a tizedik titkosszolgálat, az antiterrorista alakulat, bár az SRI-n belül is működik egy ilyen részleg. Tirgu-Jiuban beindult az SRI iskolája, a Hírszerzési Líceum. Ebben a kilenc szolgálatban több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozik. Cornel Ivanciuc szerint a primér információkat - minden állampolgárról - az SRI, illetve a katonaság őrzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. június 28.

Romániában egymással versengő paramilitáris szervezetek működtetnek titkosszolgálatokat, amelyeknek nincs intézményes ellenőrzése. Virgil Magureanu kijelentette: ideáljának a két világháború közötti királyi Sigurantát tekinti, és annak struktúráját igyekszik feléleszteni a Román Hírszerő Szolgálat /SRI/ mai szervezetében. Franjo Tudjman horvát elnök a titkosszolgálat élére saját fiát, Miroslav Tudjmant nevezte ki. Az egyik legfontosabb román titkosszolgálat, az SPP, az elnökség mellett működő testőrszolgálat, védelmi szolgálat, melynek vezetője Dumitru Iliescu vezérőrnagy, Iliescu elnök unokatestvére. /Ara-Kovács Attila: Titkosszolgálatok Kelet-Európában. Régi eszközök, mai célok. = Magyar Narancs, jún. 29./

1995. július 21.

A kormányőrség, másnéven az elnökség mellett működő testőrség, a Servicul de Protectie si Plaza /SPP/ hivatalos közleményben ismertette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke a Securitate ügynöke volt és hogy lapja, a Romania Mare a Securitate kompromittált elemeinek gyülekezőhelyé vált. A közlemény előzménye, hogy a Romania Mare hasábjain Tudor rágalomkampányt folytatott Dumitru Iliescu tábornok, az SPP vezetője és annak több munkatársa ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Az SPP a kilenc titkosrendőrség egyike. Felsorolásuk: 865. sz. jegyzet /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1996. március 4.

Márc. 4-én sok újságíró volt kíváncsi a szenátorok véleményére. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor a vezető kormánypárt tagtoborzását a régi katonafogdosáshoz hasonlította. Állami hivatalokban, vállalatoknál csak az lép előre, csak az maradhat a helyén, aki belép a pártba. Más szenátorok az országos tömegtájékoztatási eszközök kisajátítása, választási propagandára való felhasználása ellen keltek ki. Ugyancsak elítélték azt, hogy a kormány rendkívül magas összegért, külföldi hitelből új, szupermodern nyomdát vásárolt a civil őrszolgálatnak, az SPP-nek. /Zsehránszky István: Parlamenti ügyelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Megjegyzés: A kilenc román titkosszolgálat egyike az SSP, az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével. Ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./

1996. május 10.

Hatéves a Védelmi Õrszolgálat, egyszerűen: testőrtestület, közismert nevén: SPP. Ebből az alkalomból Mijea Ioan ezredes, szóvivő és Fainin Florian alezredes, jogász találkozott kolozsvári újságírókkal. 1990. máj. 7-én alakult meg az új testőrtestület. A testőrség az államelnököt, a kormányfőt, minisztereket, parlamenti elnököket és alelnököket és az országban tartózkodó külföldi kollégáikat, valamint azokat a felsoroltak ingatlanait védelmezik. A sajtótájékoztatón cáfolták, hogy az SPP különleges hírszerző szolgálat lenne. A testőrség kizárólag olyan információkat gyűjt, amelyek a védelmében lévő személyek elleni esetleges ellenséges akciókra utalhatnak. /N. Á.: Boldog születésnapot. A testőröknek sem könnyű. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Valójában a román titkosszolgálatokkal foglalkozó felsorolásokban mindig szerepel a SPP.

1996. november 26.

Ion Iliescu unokatestvére, Dumitru Iliescu, aki a testőrgárda parancsnoka volt, lemondott, de azonnal kinevezték a csendőrség vezetőhelyettesének. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén eddigi vezetőjével, Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal a kilenc román titkosszolgálat egyike, ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./

1997. május 23.

Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa máj. 23-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Kolozsvár kultúrvárosi hírnevéhez méltóan államfőnek kijáró tisztelettel fogadja majd Göncz Árpádot. Az esetleges rendzavarások megakadályozására máj. 25-27-e között betiltja a tüntetéseket. Funar polgármester nem szerepel a meghívottak között, amennyiben mégis megjelenik a hotel bejáratánál, a Biztonsági és Őrszolgálat /SPP/ emberei feltartóztatják. - Mindennek ellenére Gheorghe Funar nyílt levélben értesítette Emil Constantinescu elnököt, hogy máj. 24-27-e között több nyilvános gyűlést rendez Kolozsváron A román nemzet egysége és méltósága néven. A szervezők: Vatra Romaneasca, Avram Iancu, George Baritiu, illetve a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elüldözött Románok Szövetsége. Funar szerint Göncz Árpád látogatása az RMDSZ és néhány ezer Magyarországról hozott fiatal diverziója. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az SPP az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /Biztonsági és Őrszolgálat/, a kilenc román titkosszolgálat egyike.

1998. április 27.

A román politikai közéletben nagy port kavart fel és egyre csak erősödik az ún. "cigaretta-botrány", melyet a múlt héten robbantott ki a sajtó és az utóbbi napokban legfőbb helyen foglalkozott vele. Az eddig kiderítettek szerint április 16-án este az Air Sofia bulgár légitársasághoz tartozó, ukrán személyzetű IL-76 repülőgép technikai leszállást kért az Otopeni-i katonai reptéren. Leszállás után a repülőből három nagykapacitású teherautóba pakoltak 13 milliárd lej értékű cigarettát, majd elhajtottak velük. Az ügyről egy névtelen telefonáló értesített több újságszerkesztőséget, a lapok által kezdeményezett kivizsgálásokat követően a vámügyőrség lefoglalta a csempészárut, az ügyészség pedig elindította a nyomozást a felelősök kiderítésére. A leleplezést követő rövid időn belül elkezdődtek a letartóztatások is, első áldozatok voltak Ioan Suciu, a katonai reptér parancsnoka, Dumitru Balan százados, a reptér ellenőrző központjának főnöke és egy cégtulajdonos. Az ügy súlyosságán az is emelt, hogy az egyik látszólagosan érintett személy a legfelsőbb hivatalosságok védelmét ellátó Õr- és Védelmi Szolgálat, a SPP /az egyik titkosszolgálat/ egyik tagja, Gheorghe Trutulescu ezredes, akit felfüggesztettek tisztségéből. Az ügyészség és a rendőrség mellett az ügyben nyomozást rendeltek el a parlament két háza, a hadsereg és a szállításügyi minisztérium is. Az egyébként is zavaros és egyre szerteágazóbb ügyet csak tovább zavarta Emil Constantinescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács április 25-i ülését követő nyilatkozata, mely szerint az egész akció meg volt rendezve, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ így akart leleplezni egy csempészhálózatot. A legtöbb sajtótermék szerint a rendelkezésre álló adatok alapján viszont ez közel sem lehet igaz, az esemény csak kis része egy régóta működő csempészetnek, melynek szálai a hatalom legfelsőbb szintjeiig érnek. /Romániai Sajtófigyelő, ápr. 27./

1998. május 4.

Máj. 3-án elfogták a két hete szökésben levő Gheorghe Trutulescu ezredest, aki kulcsfigurája a cigarettacsempészésnek. Gheorghe Florica nyugalmazott tábornok telefonon jelentkezett Athénból, amikor megtudta, hogy körözik. Közölte, hogy visszatér Bukarestbe, tagadta, hogy köze lenne a cigaretta csempészéséhez. Florica tábornok 1993-ban, amikor a pénzügyőrség parancsnoka volt, korrupcióval vádolta meg az Iliescu-rendszer számos vezetőjét. Vádjait egy parlamenti bizottság kivizsgálta, de az akkori parlamenti többség úgy találta, hogy a tábornok alaptalanul vádaskodott. Emiatt azután leváltották posztjáról. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Máj. 4-én, Görögországból való visszatérésekor az Otopeni repülőtéri cigarettacsempészési ügyben való bűnrészesség gyanújával letartóztatták Gheorghe Florica nyugalmazott tábornokot, a román pénzügyőrség volt parancsnokát. Az ügyben összesen hét ember vettek őrizetbe. Több intézkedés történt, leváltották a védelmi minisztérium és a kormányőrség titkosszolgálatának /SPP/ vezetőjét. Sok kérdés merül fel az üggyel kapcsolatban, olvasható Vajnovszky Kázmér heti összefoglalójában. A hét eseményei között említette, hogy máj. 4-én bemutatták az új, százezer lejes bankjegyet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./

1998. május 5.

Emil Constantinescu államfő máj. 4-én elnöki rendelettel kinevezte a SPP új vezetőjét, Anghel Stefan Andreescu dandártábornok személyében, akit arra utasított, 15 napon belül terjesszen elő tervet a Legfelső Védelmi Tanács elé a SPP átszervezéséről és megreformálásáról. Az SPP a vezetők védelmére szolgáló, 1600 főt számláló titkosszolgálat, az ország egyik legnagyobb biztonsági szervezete. A cigatettacsempészési ügy miatt került az SPP reflektorfénybe. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Andreescu, az SPP új parancsnoka 1950-ben született, katonai akadémiát végzett, 1972-től a belügyminisztérium kiképző központjában dolgozott különböző posztokon, az 1989 decemberi fordulat után annak vezérkari főnöke volt, s több könyve jelent meg a román katonai doktrínákról, a terrorizmus elleni harcról, a belügyi képzésről, stb. 1997 februárjától a bukaresti 11. csendőrdandár parancsnoka volt, emellett továbbra is előadóként dolgozott a rendőrakadémián. /MTI, máj. 4./ Az SPP Románia kilenc titkosszolgálatának egyike. Elődje, Nicu Anghel, mint ismeretes, azért kényszerült ápr. 29-én lemondásra, mert ő volt az, aki a szolgálatban magas parancsnoki posztra nevezte ki az Otopeni katonai repülőtéren lezajlott április 16-i cigarettacsempészési akcióban kulcsszerepet játszó Trutulescu ezredest, volt katonai főiskolai osztálytársát. Anghel a botrány kirobbanása után szabadságot engedélyezett Trutulescu számára, amit az arra használt ki, hogy kereket oldjon. Az ezredest vasárnap országos hajsza után elfogták, és hétfőn az ügyben letartóztatott más személyekkel együtt kihallgatják. /MTI/

1998. május 8.

Eddig kilenc személyt tartóztattak le a cigarettacsempészés ügyében: Gheorghe Trutulescu ezredest, az SPP parancsnok-helyettesét, Ioan Suciu katonai repülőtér-paracsnokot, Dumitru Popescu üzletembert, aki a cigarettaszállítmányt hozó gépet szerezte, Marian Chiata, Gabriel Negoescu és Stefan Andreias üzletembereket, akik a szállítmány tárolását, elosztását, stb. intézték és már letartóztatásban vannak, Dumitru Balan századost, a nemzetvédelmi minisztérium egyik tisztjét, Gheorghe Florica tábornokot és Anghel Gherghina üzletembert. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./

1998. május 9.

Újabb letartóztatások történtek a cigarettacsempészési ügyben. Õrizetbe vették Valentin Vasilescut, az Otopeni repülőtér igazgatóhelyettesét. Õ volt az ügyeletes ápr. 16-án, amikor megérkezett a repülőtérre az Air Sofia csempészett cigarettákat szállító gépe és - azóta a lapokban közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint ő irányította a gépet a katonai támaszpontra. Vasilescu elismerte, hogy ezért 2500 dollárt kapott Ioan Suciu repülőtéri parancsnoktól. A kormányőrség szerepét betöltő Õrző és Védő Szolgálat /SPP/ terjedelmes, 150 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra. A jelentés szerint az SSP-ből csak a letartóztatott Trutulescu ezredes vett részt az akcióba, de csak egyénileg, az SPP más tagjai nem keveredtek ebbe bele. - Máj. 7-én ünnepelték az SPP fennállásának 8. évfordulóját. Az 1600 fős szolgálat terroristaellenes akciót mutatott be az egyik támaszpontján. A szenátusban - ugyancsak máj. 7-én - valamelyest lefaragtak az SPP jogköréből: ezentúl nem kap jogot önálló telefonlehallgatásra, ezt a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kell egyeztetnie. Leváltották az SPP vezetőjét, Nicu Anghel igazgatót, a szolgálat létszámát 15 százalékkal kell csökkenteni. - Dorin Marian, Emil Constantinescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója máj. 7-i nyilatkozatában követelte, hogy a Ion Iliescu pártjához tartozó Radu Timofte szenátor terjesszen elő bizonyítékokat azzal a vádjával kapcsolatban., hogy Marian is részese volt a csempészésnek. /Cigarettaügy: újabb letartóztatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1998. május 22.

Máj. 22-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A testület elemezte a titkosszolgálatok működését. A tanács arról döntött, hogy a belügyminiszternek fel kell oszlatni a hatáskörébe tartozó titkosszolgálatot, a 0215-ös katonai egységet, amely 1990-ben alakult meg. Ugyanakkor a belügyminiszter létre fog hozni egy külön szolgálatot a korrupciós és más törvénysértő esetek kivizsgálására, amelyek belügyi alkalmazottakat érintenek és a rendőrség körében egy felderítő részleget létesítenek. Az őrzőszolgálat vagy testőrszolgálat /SPP/ nevű titkosszolgálat létszámát 23 %-kal csökkentik, s tevékenységét két héten belül átszervezik. Kiszivárgott hírek szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács támogatja az amerikai Bell Helicopters Dracula típusú helikopterének romániai gyártását. /Feloszlatott titkosszolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

1998. szeptember 11.

A szenátus megszavazta az egyik titkosszolgálat, az államelnökség mellett működő Védő és Őrző szolgálat /SPP/, másnéven testőrszolgálat működési törvényét, mely szerint tagjai lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket és betekinthetnek a levelezésbe /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1999. március 17.

Az 1989-es decemberi események után a Securitate-t hozzárendelték a hadsereghez, az archívumuk is a hadsereghez került. Az 1990-ben megalakult első hírszolgálat a Belügyminisztériumhoz tartozott, 0215 volt a neve, a bukarestiek egyszerűen negyedháromnak hívták. Az 1990-es marosvásárhelyi események után megjelent az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/. Cornel Ivanciuc kijelentette: "Most már tudjuk, hogy a Fekete Március ürügy volt arra, hogy igazolja a titkosszolgálat szükségességét." Bebizonyosodott, hogy az SRI már 1990 januárjában megkezdte működését. A Szekuritáténak hat alegysége volt: az első a politikai rendőrség, amely a másként gondolkodókat, az emigránsokat és a magyarokat figyelte. A kettes számú a gazdasági ügyekkel foglalkozott, a harmadik feladata a kémelhárítás volt. Ezeket ma gyakorlatilag az SRI és a SIE /kémelhárítási szolgálat/ egyesíti. A szeku negyedik alegysége a hadsereget ellenőrizte, ebből alakult meg a katonai hírszerző szolgálat. A régi ötös alegység volt Ceausescu hírhedt testőrsége - ez volt a mai SPP /testőrszolgálat/ elődje. A hatos számú a különleges bűnügyekkel foglalkozott, ma van a Belügyminisztériumnak egy hasonló egysége, amely a fegyházakat ellenőrzi. - Ezután gomba módra szaporodtak a titkosszolgálatok, 1996-ra már kilenc volt belőlük. Három közülük /SRI, SIE és SPP/ önálló, a többi különböző minisztériumok fennhatósága alatt áll. - 1998-ban a cigarettával összefüggő korrupciós ügy után a 0215-ös titkosszolgálatot felszámolták. Azóta az egységet újjászervezték, a múlt héten jelent meg. ideiglenes elnevezése: Servicul de Informatii si Protectie, azaz hírszerző és védelmi szolgálat. - Ivanciuc elmondta: megismerte az Országos Hírszerző Intézet diákjait. Megállapíthatta: az oktatás módszerei keveset változtak 1989 után. Az ottani diákok xenofób, antiszemita és magyarellenes nevelést kapnak. - Ivanciuc szerint tartaniuk kell az állampolgároknak a titkosszolgálatoktól. - Az Academia Catavencu mutatott rá először, hogy az SRI-nek van egy "L" egysége, amely Székelyföldet figyeli. Előzőleg még Szabó Károly RMDSZ-szenátor, a nemzetbiztonsági szolgálat alelnöke sem tudott erről az egységről. Ezt az egységet kezdetben Traian Ciceo vezette. Jelenleg 150-200 fő tevékenykedik ebben az egységben, minden székelyföldi városban vannak informátoraik. - Ma már Romániában senkit sem köteleznek az együttműködésre. A mai informátornak nem kell semmilyen kötelezvényt aláírnia, így kilétét soha nem fedhetik fel. Ugyanakkor pénzt kap szolgálataiért. /Ehrenkratz Judit: Titkosszolgálatok vigyázó szeme - interjú Cornel Ivanciuc-kal, az Academia Catavencu munkatársával. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 17./

1999. szeptember 7.

Fegyvercsempész botrány robbant ki Romániában. Két letartóztatottja van az ügynek, az izraeli, 1992 óta román állampolgársággal is rendelkező, Stanculescu tábornok köreiben forgolódó Naor Shimon és a Virgil Magureanu /volt titkosszolgálati vezető/ környezetéhez tartozó Ion Menciu ezredes személyében. Naor Shimon egyik romániai üzleti partnere, Elisabeta Stefanescu Ion Iliescu elnök tanácsadója volt az egyik titkosszolgálat, SPP nevű állami őrző-védő szolgálat keretében. Ebben az ügyben többnyire csak az eredetük nyomait eltüntető iratok jöttek-mentek, s miután Romániában "legalizálták" egy-egy szállítmány papírjait, a szállítók a volt Szovjetunió területéről olyan övezetekbe vitték az árut, amelyekben fegyveres konfliktusok törtek ki, és ahol már nemzetközi embargó volt érvényben. A hagyományos harcászati eszközök felvevőpiaca Afganisztán, Grúzia, Azerbajdzsán, Jemen, Etiópia, Nigéria, India, Pakisztán, Irán és Szudán volt. /Egy törvényes szállítmányra tíz törvénytelen. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

1999. november 24.

Az 1994-ben külföldi kezdeményezésre és a katolikus egyház anyagi támogatásával elindított romániai gépköri mozgalom hivatalos szakmai elismerése késlekedett. Gyergyószentmiklóson országos méretű szimpóziumot szerveztek. Anyagi gondok miatt a Bajor Gépkörök Kuratóriumával együtt Phare-pályázaton nyertek és új gépkörök alakultak. A támogatások megszűntével a gépkörök válságos helyzetbe kerültek. Az újabban meghirdetett SAPARD SPP pályázat segítséget jelenthet. /SAPARD-fényben a gépkörök. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

2000. december 30.

A Védő és Őrző Szolgálat (SPP) új parancsnoka Gabriel Naghi ezredes, tudósított a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ Az Őrző és Védő Szolgálat (SPP) a kilenc román titkosszolgálat egyike.

2001. április 7.

A testőrök védelmi intézkedései nem korlátozzák az államfőt abban, hogy minél közelebbi kapcsolatba kerüljön a néppel - áll az Őrző- és Védő Szolgálat (SPP) sajtóközleményében. Ez a közlemény válasz Ion Iliescu azon kijelentésére, miszerint a túlzott védelem egyáltalán nem kedvére való, mivel szeretne minél közelebbi kapcsolatba kerülni a polgárokkal, és az újságírókkal. /Még közelebb az emberekhez? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ Az Őrző- és Védő Szolgálat (SPP) a sok román titkosszolgálat egyike.

2001. április 19.

Miközben Budapesten az Országgyűlés a státustörvény kapcsán a nemzeti "minimálkonszenzust" keresi, a román kormányzat úgy véli: azt már meg is találta. Természetesen nem a státustörvényével rokon kérdésekben. A román kormányzat konszenzusra egyelőre csak az új nemzetbiztonsági törvény kapcsán jutott, szögezte le Bakk Miklós. Ebben a törvényben Adrian Nastase kormányfő nem azt kifogásolta, hogy e törvénytervezet továbbra is a gondolati és szólásszabadság akadálya maradhat. Nem arra figyelmeztet, hogy a Román Hírszerző Szolgálat működésének alapjául szolgáló 1991-es törvény céljait átvevő új tervezet a "nemzetgyalázást" és az "etnikai autonómiaterveket" tartja - továbbra is - a nemzetbiztonságra nézve a legnagyobb kockázatnak. Nastase csak azt kifogásolta, hogy a törvény által megteremteni kívánt "információs közösség" - a hírszerző szervezetek élére szánt új koordinációs testület - Ion Iliescu hatalmát növeli, s nem a kormányét. /Bakk Miklós: A nemzetbiztonsági konszenzus. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ A hírszerző szolgálatok "információs közösségének" létrehozását irányozza elő az új nemzetbiztonsági törvény, amelynek tervezetét ápr. 20-án vitatja meg a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács. A tervezet amerikai mintára akarja létrehozni a hírszerzéssel foglalkozó szervezetek, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), valamint a belügyi, védelmi és igazságügyi tárcák keretében működő hírszerzési feladatokat ellátó szervezeti egységek és a SPP (kormányőrség) egyetlen "információs közösség" égisze alatti működtetését. A tervezet a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények közé sorolta az etnikai alapú autonómia tervét, az ország és a román nemzet nyilvános gyalázását. Az információk haszonélvezőinek köre: Románia elnöke, a szenátus és a képviselőház elnöke, a parlament honvédelmi bizottságainak elnöke, a hírszerzési tevékenységet felügyelő parlamenti bizottságok elnökei, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagjai. Nastase bírálta a tervezet "centralista" szemléletét, azt hogy "egyetlen diszpécser dönt arról, megnyitja-e az információk csapját". A törvény elfogadása Iliescu elnöknek és körének a hatalmát növelné, elsősorban Ioan Talpes elnöki tanácsos befolyását. /B. M.: Továbbra is kockázati tényező az autonómia. Hatalmi viták jegyében készül az új nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

2001. április 26.

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ápr. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Az államfőt Ion Iliescu fogadta az Otopeni-repülőtéren. A nap folyamán a két elnök a Cotroceni-palotában tárgyalt. Máj. 3-4-e között Emile Lahoud libanoni elnök látogat Bukarestbe. Cristian Diaconescu külügyi államtitkár jelezte: Romániának gazdasági érdekei vannak a Közel-Keleten, de nem vállalt önként semmilyen közvetítői szerepet. Mubarak elnök bukaresti látogatása alkalmával az Őrző és Védelmi Szolgálat (SPP) együtt az egyiptomi biztonsági erőkkel különleges biztonsági előkészületeket végeztek. Mint ismeretes, az egyiptomi elnök több terrorista támadás célpontja volt. /Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az Őrző és Védelmi Szolgálat (SPP) az egyik román titkosszolgálat.

2001. május 10.

A szenátus jogi bizottsága máj. 9-én befejezte annak a törvénytervezetnek a véleményezését, amely különleges jogokat biztosít Románia volt államfőinek, beleértve Mihály királyt is - tájékoztatott Eckstein-Kovács Péter szenátor, a bizottság egyik tagja. A törvényjavaslat szerint a volt államfők fizetésük 50 százalékában részesülnek, az összeg adómentes lesz. Szolgálati lakást kapnak és az SPP védelmét élvezik. Egyes jogok (pl. az őrizet) kiterjed családtagjaikra is. A képviselőház a törvénytervezetet már elfogadta azzal a cikkellyel együtt, amely a királynak az elnökhöz hasonló jogokat szavatol. /Államfőnek kijáró jogok Mihály királynak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2001. szeptember 17.

Románia kész a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló katonai akciókban részt vállalni a NATO és az Egyesült Államok oldalán - olvasható Ion Iliescu államfő levelében, melyet a képviselőház és a szenátus elnökeinek küldött. Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke leszögezte: a terrorista akciók megelőzése érdekében valószínűleg átszervezések lesznek a román hadseregben. Az államfő levele hangsúlyozta: az Egyesült Államokat ért terrorista támadásokat követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) rendkívüli ülést tartott. Ezen azt a határozatot fogadták el, hogy Románia szükségesnek tartja, hogy úgy cselekedjen, mintha a NATO teljes jogú tagja lenne és ennek megfelelően részt vegyen a NATO-tagállamokkal és más európai országokkal együtt a nemzetközi terrorizmus felszámolását szolgáló bármiféle akcióban, beleértve a katonai akciókat is. Az államfői hivatal visszautasította a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak azt a kijelentését, miszerint palesztin terroristák kaptak katonai kiképzést Romániában 1995-ben, az akkori (és a jelenlegi) államfő, Ion Iliescu jóváhagyásával. Corneliu Vadim Tudor azt állította, hogy 1995-ben a Hamasz nevű szervezet 30 tagja kapott fegyveres kiképzést Romániában, a kormányőrség feladatait ellátó Őrző-védő Szolgálat (SPP) akkori kiképző központjában. Az NRP elnöke szerint a kiképzés 1 millió dollárjába került a román államnak, és a palesztin fegyveresek felkészítése Ion Iliescu államfő, Dumitru Iliescu, a SPP akkori vezetője és Viorel Hrebenciuc akkori kormányfőtitkár jóváhagyásával történt. A szenátor közölte, hogy egyik jelenlegi testőre abban az időben a SPP tisztje volt és személyesen részt vett a palesztinok kiképzésében. /Románia részt kíván venni a terrorizmus elleni harcban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2001. szeptember 19.

Szept. 18-án a képviselőház egyhangú szavazással ratifikálta a román kormány és az Észak-atlanti Szövetség (NATO) között 1994. július 8-án, Brüsszelben aláírt biztonsági egyezményt. A megállapodás lehetővé teszi a bizalmas információk cseréjét Románia és a NATO között. A honvédelmi bizottság két nappal az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás után, szept. 13-án készítette el erre vonatkozó jelentését. Adrian Nastase kormányfő azt nyilatkozta: egy esetleges NATO válaszcsapás esetén, Románia kész részt venni a katonai akcióban, amennyiben erre Washington és Brüsszel felkéri. A kérdéssel kapcsolatban Nicolae Dohotariu, a román vezérkari főnök tegnap kijelentette: az ország légtere, szárazföldi területe, tengeri vizei mellett katonai egységeket, harci eszközöket, fegyvereket, lőszert bocsátanának a NATO rendelkezésére. A vezérkar főnöke a bevethető katonai egységek között említette a kolozsvári, besztercei és dési 81. gépesített dandárt. -A Román Hírszerző Szolgálat vizsgálatot indított Oszama bin Laden terroristavezér egy évekkel ezelőtti, interjúbeli kijelentésével kapcsolatban, miszerint üzleti szálak fűznék Romániához - jelentette be Ion Iliescu államfő. - A Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudor szenátornak arra a kijelentésére reagálva, miszerint 1995-ben a Hamasz nevű szervezet tagjai kaptak kiképzést Romániában, elmondta: 1994-1996 között az Őrzővédő Szolgálat (SPP) nevű román titkosszolgálat több izraeli útlevéllel rendelkező palesztin fiatalt képzett ki a palesztin képviselet őrizetének és védelmének biztosítása érdekében. Hangsúlyozta: hasonló képzés folyt több országban, az Amerikai Egyesület Államok, Izrael, Oroszország és a nemzetközi szervek támogatásával. /Washington és Brüsszel döntésére vár Románia. Kolozsvári, dési és besztercei katonai egységeket vetnének be. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2001. szeptember 24.

Az államfői hivatal tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen Corneliu Vadim Tudor ellen amiatt a kijelentése miatt, mely szerint Romániában - Iliescu előző országlása idején, 1994 és 1996 között - Hamasz-terroristákat képeztek volna ki. Vadim kijelentette: nem 30 terroristát képeztek ki SPP- táborokban - mint azt először állította -, hanem 108-at! Azt is közölte, hogy amennyiben mind a 108 Hamasz-gárdistát törvény elé idézik Romániában, ő is hajlandó lemondani parlamenti mentelmi jogáról és megjelenni a bíróságon. - Marius Oprea a Romania Libera szept. 20-i számában azt írta, hogy az 1990 és 1996 közötti periódus megannyi csempészbotrányának szálai, melyek arab fantomcégekhez és az akkori Iliescu-rendszer megannyi korifeusához kötődnek, és melyek révén hatalmas összegek jutottak külföldre, nagy valószínűséggel Oszama bin Laden nevéhez is hozzákapcsolhatóak. Corina Cretu, az államfő szóvivője bejelentette: az elnöki hivatal elvárja, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot Oprea cikke miatt a lap és a szerző ellen. A szóvivő szerint "egy olyan anyagról van szó, amely súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, a terroristák fiskális paradicsomának tüntetve fel az országot, és amely szigorúan titkos dokumentumokat szolgáltatott ki a nyilvánosságnak". /Szilágyi Aladár: Vadim "kedvesebb", mint Oprea? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./

2001. szeptember 25.

Románia területén legalább tíz olyan szélsőséges, illetőleg vallási csoport működik, amelynek tevékenysége nem mindenkor illeszkedik a törvényes keretekbe - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója. Timofte leszögezte: Romániában nem áll fenn terrorista merényletek veszélye. "Ebből a szempontból nagyon biztonságos térségben élünk" - fogalmazott. A SRI igazgatója elismerte: Romániában vannak olyan személyek, akikről feltételezik, hogy nemzetközi terrorista csoportokkal állnak kapcsolatban. Radu Timofte szerint az illetékes román szervek képesek voltak "nagyjából szétzilálni az ilyen köröket". Azonban a SRI nem minden esetben tud közbelépni, mert bizonyos csoportok és körök tevékenysége csak súrolja a törvényesség határát. Timofte hangoztatta, hogy a SRI most napirenden lévő átszervezése során különös gondot kívánnak fordítani az intézmény kémelhárítási és alkotmányvédelmi struktúráira. Az ország legfelsőbb védelmi tanácsa októberben foglalkozik a SRI átszervezésére vonatkozó elképzelésekkel. Radu Timofte kitért arra a kijelentésekre is, amelyek szerint Romániában terroristákat képeztek volna ki. Elmondta: "miután az Egyesült Államok és Oroszország megállapodott a palesztin állam létrehozásában", három román intézmény foglalkozott palesztin őrző-védő személyzet kiképzésével. A SRI keretében az eredetileg tervezett 60 személy helyett mindössze 23 személyt képeztek ki egy 45 napos antiterrorista tanfolyamon a létrehozandó palesztin állam vezetőinek védelmére. A román kormányőrség (SPP) 56-57 palesztint, a román rendőrakadémia pedig palesztin rendőröket képezett ki - Izrael egyetértésével. /Timofte: Biztonságos térségben élünk. Romániában is vannak terroristagyanús elemek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2001. október 6.

Továbbra is a belvárosi katolikus templom udvarán várja az aradi Szabadság-szoborcsoport, hogy közszemlére kerüljön. A két évvel ezelőtt elképzelt megbékélési emlékpark gondolata jelenleg nem foglalkoztatja a helyi hatóságokat. Bognár Levente alpolgármester elmondta, a szoborcsoport felállítására olyan tervet kell előkészíteni, mely a románság számára is elfogadható. Különben nem kizárt, hogy csak a rongálásnak tennék ki az értékes emlékművet. "Ha létrehozunk egy megbékélési parkot, az azt jelenti, hogy Aradon problémák vannak a magyar-román viszonyban. A megbékélési park létrehozásának mozgatórugója tulajdonképpen az aradi várban lévő Szabadság-szobor felállítása volt. A Szabadság-szobor ügye belekerült a román-magyar alapszerződésbe is. 1999. okt. 6-a előtt néhány nappal a román kormány rendelettel úgy döntött, hogy a Szabadság-szobrot kihozatja az aradi várból, és visszaadja a helyi minorita rendnek. A magyar kormány ajánlatát, hogy a Vesztőhely mellett, a sportpályák helyén létesítsék az emlékparkot, Bukarest gondolkodás nélkül elvetette. Darida János elmondta: lejött Bukarestből, a kultuszminisztériumból két magas rangú tanácsos, akik megkérdezték, hogy minek ide szobrot állítani, amikor már van egy a belvárosban. A kirobbant botrány miatt Radu Vasile miniszterelnök, Iliescu tanácsára lemondta Orbán Viktorral való találkozóját, valamint a közös koszorúzást. Hasonlóan cselekedett Valeriu Stoica igazságügyi miniszter is. A más helységekből a Nagy-Románia Párt által Aradra vezényelt kétes elemek teljes "dühüket" Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszterre és gépkocsijára zúdították. A demokráciát eredeti módon értelmező aradi rendőrök akkor sem avatkoztak közbe, amikor a huligánok megdobálták a miniszter asszony gépkocsiját, csupán az őt elkísérő testőrök, valamint a Védelmi és Felvigyázó Szolgálat (SPP) emberei csitították le a kedélyeket. /Irházi János: Rongálástól féltik az aradi emlékművet. Nem tudni, mi lesz a Szabadság-szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2002. február 5.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke febr. 4-én a Legfelsőbb Ügyészségen benyújtotta azon személyek listáját, akik szerinte bizonyíthatják, hogy Románia területén palesztin terroristákat képeztek ki. Ezen Ion Iliescu elnök, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke és Ariel Saron izraeli kormányfő neve is rajta van. Tudor azt szeretné, ha az Ügyészség Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat egykori elnökét is kihallgatná. A tanúk névsorán az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) több tisztjének neve is szerepel. "Fatuloiu tábornok egy évvel korábban sajtótájékoztatón beszélt a Románia területén kiképzett terrorista elemekről", mondta Tudor, aki szerint a hatalom 1994 és 1996 között több milliárd lejt utalt ki a Parlament jóváhagyása nélkül palesztin terrorista szervezetek Románia területén történő kiképzésére. /Iliescu, Arafat és Saron a koronatanúk. C.V. Tudort ismét kihallgatták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2003. március 8.

A kormány megküldte a parlamentnek a nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezetét. A kormány által kidolgozott nemzetbiztonsági törvénytervezet veszélyforrásként tekinti a nacionalizmust és az autonómiatörekvéseket, és bünteti az államtitkok birtoklását. Jelenleg a hírszerző szolgálatok csak az ügyész engedélyével hallgathatnak le különböző személyeket. A kormány tervezete szerint a jövőben ezt külön jóváhagyás nélkül is megtehetik, ha úgy ítélik meg, hogy a nemzetbiztonság ezt megkívánja. A tervezet a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek közé sorolja a szuverenitás korlátozását vagy elfojtását, államtitkok átadását idegen államoknak vagy szervezeteknek, államtitkok megszerzését vagy birtoklását, a gazdaság aláaknázását, a korrupciót, a terrorizmust, a fajgyűlöletet, a szeparatizmust és az autonómiát célzó törekvéseket, a kábítószer-kereskedelmet, a nagyarányú adócsalást, kommunikációs rendszerek feltörését, illetve az európai közösség gazdasági érdekei ellen irányuló tetteket. Kötelezik a magán- és jogi személyeket is, hogy kiadják azokat az információkat, amelyek a nemzetbiztonságot veszélyeztetik. Az államtitkokat "bírósági okokból" át lehet minősíteni, és nyilvánosságra lehet hozni. A tervezet szerint hét intézmény lát el a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE), a Kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), valamint a védelmi, bel- és az igazságügyi tárca./Sz. L.: Veszélyforrás az autonómiatörekvés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./ Ezek szerint "(megint és mindig) lehallgathatnak, ellenőrizhetnek, követhetnek - hiszen fogalmam nincs, kicsoda és milyen alapon dönti el, hogy helyzet van, vagy nincs helyzet" - írta Ágoston Hugó. Ez a tervezet továbbá tiltja az "autonómiára irányuló akciókat" is. Ez tehát korlátozza a magyar nemzeti közösség politikai törekvéseit. /Ágoston Hugó: Biztonság! = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998