udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bocskai Istvan Kozmûvelõdesi Egyesulet es Alapitvany (Nyaradszereda)

1998. szeptember 19.

Szept. 19-én ünnepélyes keretek között immár a negyedik alkalommal kiosztották a Bocskai-díjakat. A Bocskai Szövetség /Budapest/ elnöksége, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány és a nyárádszeredai polgármesteri hivatal szervezte rendezvény Az erdélyi magyarság Bocskai végrendeletének örököseként Schengen szorításában címmel vitafórummal kezdődött. Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke elmondta: a vízumkötelezettségre a legjobb megoldást a kettős állampolgárság biztosítása jelentené. Szerinte ezt orvosolni lehetne, ha az 1993/55-ös törvénybe beiktatnának egyetlenegy bekezdést, amely szerint kérelemmel honosíthatja magát az az állampolgár, aki bizonyítani tudja, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a magyar–román kapcsolatokat mérlegelte, hangsúlyozván, hogy a múlt heti alsócsernátoni fórum határozatban kérte a kettős állampolgárság biztosítását, de ugyanakkor, mondotta Tőkés, szem előtt kell tartani a kérdés valós politikai és jogi vetületeit is. A püspök javasolta, hogy az RMDSZ bizottságot hozzon létre, amely annak megvitatásával foglalkozzon, és a magyar–magyar csúcson tűzzék napirendre. Előadást tartott még dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, Tempfli József püspök, dr. Csapó József szenátor és Szórádi Béla svájci jogász. - Az alapítók olyan személyeknek adományozzák a díjat, akik tevékenyen szerepet vállalnak a magyarság jogainak védelmében. Az idén kitüntetésben részesült dr. Tőkés István teológiai professzor, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, a Genfben élő Bencze Pál és a rákosszentmihály-sashalmi református gyülekezet. Végül a nyárádszeredai kórusmozgalom 130. évfordulójának ünnepségére kórustalálkozóra került sor. /Átadták a Bocskai-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2000. február 24.

Február 19-27-e között egyhetes rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Nyárádszeredában arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli református templomban Bocskai Istvánt kiáltották ki Erdély fejedelmévé. Bocskai 1606. december 17-én kelt végrendeletében ez áll: "Meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket és egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdélyieket töllök el ne taszítsák, tartsák ő atyafioknak, és ő véreknek, tagoknak." A nyárádszeredai Bocskai Napokat febr. 19-én dr. Szabó Miklós magyarországi történész péntek esti előadása nyitotta meg, majd 21-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak a református templomban. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere kifejezte reményét, hogy sikerül hagyományossá tenni ezt az ünnepet. Patrubány Miklós MVSZ-alelnök és VET-elnök, az idei Bocskai Napok fővédnöke szólott az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: bár Bocskai, miként Mátyás király is, Kolozsvárott született, a nagy király szülőházától nem messze, szülővárosában a mai napig sem jelzi emléktábla ezt a helyet, s kezdeményezte egy majdani emléktábla elhelyezését. Bocskai István szobortalapzatára a következő szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit: a Bocskai Szövetség Hajdúszoboszlóról, az Erdélyi Vitézi Rend Marosvásárhelyi Székkapitánysága, a megyei RMDSZ, az MVSZ, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal és képviselőtestülete, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány, a helyi Bocskai Szövetség, valamint a református, unitárius és a katolikus egyházak. Febr. 21-én a Civil szervezetek szerepe társadalmunkban címmel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere tartott előadást, febr. 22-én középiskolások számára Bocskai Istvánról szóló történelmi vetélkedőre került sor. A gazdag programban szerepel még a Bocskai Női Dalkör és a Bekecs Táncegyüttes műsora, táncház, irodalmi vetélkedő általános iskolásoknak, farsangi játékok, versek, álarcosbál, Bocskai-bál, farsangi kosaras mulatság végül febr. 27-én Buksa Éva Bocskai című történelmi drámájának bemutatása. /"Igazán tudjak reményleni". Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2002. május 8.

A nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány támogatásával nyílik kiállítás máj. 15-én a Nyárádszeredában. Fekete Zsolt, marosvásárhelyi művész képei között lesz az a Bocskai István-arckép is, amelyet a művész az alapítványnak adományoz. A kép a nyárádszeredai iskolaközpont falára kerül, ugyanis az iskolaközpont felveszi Bocskai István nevét, az általános iskola pedig a Deák Farkasét. /kk: Kiállítás Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2003. január 31.

Tíz évvel ezelőtt jött létre a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Huszonegy nyárádmenti értelmiségi kezdeményezésére alakult meg 1993-ban a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Legjelentősebb célként a vidék szellemi, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységének a fellendítését tűzték ki. Az alapítványt tíz éven keresztül Adorjáni Árpád tanár vezette, akinek leköszönését követően Csíki Sándor megbízott elnökként lépett a helyébe. Az alapítvány legnagyobb eredménye, hogy sikerült elfogadtatni a budapesti Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti karát. Ugyanakkor 130 tagú gyermek-tánccsoport alakult, jelentős támogatást nyújtottak a vidék továbbtanuló fiataljainak, a helyi általános iskolát és gimnáziumot könyvekkel, számítógépekkel és egyéb oktatási felszerelésekkel látták el. Segítséget nyújtottak a helyi művelődési otthon tatarozásában, ők biztosították a Kiss Hajnal és László János tanárok által rendezett irodalmi vetélkedők, estek, megemlékezések anyagi hátterét. Visszaállították Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát a község főtéri parkjába. A községben megalakult Bocskai István Közművelődési Egyesület, a Bocskai Dalkör és a többi civil szervezet egy "lelki Bocskai-szervezetbe" kell, hogy tömörüljön. /Antal Erika: Kulturális lendület Nyárádszeredán. Tízéves a Bocskai Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2003. január 31.

Tíz évvel ezelőtt jött létre a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Huszonegy nyárádmenti értelmiségi kezdeményezésére alakult meg 1993-ban a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Legjelentősebb célként a vidék szellemi, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységének a fellendítését tűzték ki. Az alapítványt tíz éven keresztül Adorjáni Árpád tanár vezette, akinek leköszönését követően Csíki Sándor megbízott elnökként lépett a helyébe. Az alapítvány legnagyobb eredménye, hogy sikerült elfogadtatni a budapesti Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti karát. Ugyanakkor 130 tagú gyermek-tánccsoport alakult, jelentős támogatást nyújtottak a vidék továbbtanuló fiataljainak, a helyi általános iskolát és gimnáziumot könyvekkel, számítógépekkel és egyéb oktatási felszerelésekkel látták el. Segítséget nyújtottak a helyi művelődési otthon tatarozásában, ők biztosították a Kiss Hajnal és László János tanárok által rendezett irodalmi vetélkedők, estek, megemlékezések anyagi hátterét. Visszaállították Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát a község főtéri parkjába. A községben megalakult Bocskai István Közművelődési Egyesület, a Bocskai Dalkör és a többi civil szervezet egy "lelki Bocskai-szervezetbe" kell, hogy tömörüljön. /Antal Erika: Kulturális lendület Nyárádszeredán. Tízéves a Bocskai Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2003. február 24.

A hét végén Nyárádszeredán a Bocskai Napokon emlékeztek Erdély fejedelmére, Bocskai Istvánra, akit a rendek 1605-ben Nyárádszeredában fejedelemmé választottak. Bocskai nyárádszeredai mellszobrát 1916-ban történt leleplezése óta háromszor vették le a talapzatról, többnyire az egyház falai közé menekítették, legutóbb 1997-ben állították fel újra. Bocskai végrendeletében intett: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyarországi híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak." Az ünnepségeket megszervező Bocskai István Alapítványt a polgármesteri hivatal kulturális költségvetéséből 8 millió lejjel támogatta. A megemlékezés keretében a líceum karnevált szervezett, a Bocskai Dalkör megtartotta a hagyományos bálját, a Bocskai-kupáért sportversenyt szerveztek, lokálpatrióta kör alakult. Febr. 24-én Pál-Antal Sándor Székely önkormányzat c. könyvét mutatják be, majd találkoznak a Nyárád Menti Kistérség jegyzői. /Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2008. május 20.

A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című újság találkozóra hívja a nonprofit helyi lapok, újságok, időszakos kiadványok, iskolai és diáklapok szerkesztőit, munkatársait. Rendszeresen jelenik meg a Szászrégen és Vidéke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/, a Szovátai Hírmondó, az Új Kezdet /Marosvásárhely, Vártemplom református gyülekezeti lapja/, a Kéve /Csittszentiván, regionális református lap, lelkészek írják/ a Harangszó, a Küldetésben /Marosvásárhely a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa/, a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/, a Bekecsalja /Nyárádszereda, a Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa/ és a PKSZ (Marosludas, Petrőczi Kata Szidónia Művelődési Egyesület kisújságja/. A világhálónak köszönhetően olvashatók az egyes gyülekezetek, önkormányzatok, ifjúsági szervezetek, iskolák lapjai, mint a Mécses, a gegesi református egyházközség lapja, a Makfalvi Tekintő, illetve az Ébresztő (Dicsőszentmárton, az alsó-küküllői magyar gimnazisták hetilapja), a nagykendi gyermekek Okoska című iskolai lapja, vagy a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A közösségi lapok szerkesztőit, újságíróit, kiadóit várják Marosszentgyörgyre, a római katolikus plébániára június 4-ére, a találkozó házigazdája Baricz Lajos papköltő. /Bölöni Domokos: „Lapos” találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2008. november 15.

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla újabb könyve a Felső-Nyárád. A szerzők célja az, hogy bemutassák Erdély természeti tájaink sokszínűségét és lakóinak sok évszázados küzdelmét a megmaradásért. A Felső-Nyárád című könyv a Vármezőtől Nyárádszeredáig terjedő 25 település múltját és jelenét mutatja be, felhasználva az írott történelmi forrásokat, de a kőbe és fába faragott emlékeket is. A vidék jeles személyiségeit (Kájoni János zeneszerző, orgonista, egyházi és világi énekek gyűjtője, Deák Farkas l848-as politikus, a köszvényesi Nyulas Ferenc orvos, a magyar kémiai nyelv megteremtője, a mikházi Kacsó Sándor író és mások) is megemlíti, de Kolping család és az Erdélyi Tündérkert Alapítvány, a mikházi csűrszínház, a nyárádszeredai Bocskai István Művelődési Egyesület és Alapítvány áldozatos munkáját is felmutatja. /Balás Árpád: Képeskönyv a Felső-Nyárád vidékéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998