udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-30 | 31-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bocskai Szovetseg

1995. április 22.

Az Erdélyi Világszövetség ápr. 22-én tartotta Budakeszin a közgyűlését. A szervezet új elnevezést vett fel, ezentúl Bocskai Szövetség lesz a neve. Újraválasztották Kreczinger István elnököt, aki elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. /Új Magyarország, ápr. 24./

1995. július 27.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete a Bocskai Szövetség nevet vette fel 1995. ápr. 22-én. A 4500-5000 tagot számláló szövetség elnöke dr. Kreczinger István jogász, ügyvezető elnöke Czire Dénes, Az elnökség tagjai: Halász István, volt MDF-es képviselő, a Kalotaszentkirályból áttelepült Okos Márton és dr. Lázár István marosvásárhelyi orvos. A névváltoztatást indokolttá tette az is, hogy több évtizedes kényszerű rejtegetés után kihozták a nyárádszeredai református templomból Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrát és elhelyezték arra a talapzatra, amely eddig is hirdette, hogy az erdélyi magyarság soha nem mások ellenében, hanem az európai egységért hadakozott. A Bocskai Szövetség kettős hídszerepet vállal, állapította meg a Marosvásárhelyről áttelepült Czire Dénes, egyrészt közvetít az anyaország, Magyarország felé, másrészt keresi a román demokratikus erőkkel a kapcsolatot. A Bocskai Szövetség politizáló társadalmi szervezet. A Magyarországra áttelepedettek számára jogsegélyszolgálatot tartanak fenn. - A magyarországi vállalkozók egy része kegyetlenül kihasználja az erdélyiek tapasztalatlanságát, jelentette ki Okos Márton. A Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ számos tanulmányt, javaslatot nyújtottak át, mégsem sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk. A Magyarok Világszövetségével esetleges a kapcsolatuk, lényegi kérdésekben nincs együttműködés, olvasható Tófalvi Zoltán írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Előzmény: 930. sz. jegyzet.

1995. szeptember 11.

Az ifjúsági karaván beilleszkedik az RMDSZ szervezte tiltakozó sorozatba, nyilatkozta Markó Béla a Népszabadságnak. Márc. 16-ra a Bocskai Szövetség tüntetést szervez az RMDSZ küzdelmének támogatására. Ezzel kapcsolatban Markó Béla kijelentette: "Mi természetes módon elvárjuk és kérjük a támogatást a magyarországi politikai élet, tehát a kormány és a pártok részéről. Ugyanakkor - én úgy érzem - a magyarországi közvélemény szolidaritásának felmutatása is fontos, s ez a rendezvény nyilván ilyen jellegű lesz." Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a tervezett rendezvényről nem egyeztettek a Bocskai Szövetséggel. /Népszabadság, szept. 12./

1995. szeptember 16.

Budapesten, a Hősök terén szervezett a romániai oktatási törvény elleni tiltakozó tüntetést szept. 16-án a Bocskai Szövetség. A résztvevők a román nagykövetség elé vonultak, ahol petíciót adtak át a követség képviselőinek. A Hősök terén felszólalt Szűrös Mátyás MSZP-képviselő is, beszédében asszimilációs törekvésnek nevezte a törvényt. A román-magyar megbékélésre vonatkozó Iliescu-javaslatról azt mondta, hogy erre először Romániában kell sort keríteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. június 20.

Jún. 20-án Nagyváradon, az RMDSZ székházában átadták a Bocskai Szövetség 1996. évi díjait. A díjat, amellyel azoknak a munkásságát kívánják méltányolni, akik különösen sokat tettek a határon kívüli magyarság érdekében, Kreczinger István, a szövetség elnöke adta át Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Püski Sándor könyvkiadónak, a Duna Televíziónak adott díjat Sára Sándor vette át, a negyedik díjazott, a Hollandiában élő Marácz László nem tudott részt venni az ünnepségen. Az előző évben dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségvédelmi szakértő, dr. Csapó József, az RMDSZ szenátora és Szűrös Mátyás részesült a megtiszteltetésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ Dr. Marácz László az amszterdami egyetem docense hollandul írt könyvet A magyar fordulat /Hongaarse kentering / címmel /Uitgeverij Aspekt, Nieuwegedein, 1995/. A szerző könyvében bemutatta a változó magyarság-képet majd Trianon előzményeiről és hatásáról, a veszteségekről írt, eljutva a jelenlegi helyzetig. Marácz könyvéhez Tőkés László írt előszót. /Dr. Palotás Zoltán: "A magyar fordulat". Geopolitikai elemzés Közép-Európából. = Magyar Szemle (Budapest), 5. szám/ Marácz Lászlót a haza foglalkoztatja a távolban - történészként és nyelvészként. Munkájával új érveket, másfajta nézőpontot szolgáltat a Kelet-Európával foglalkozó szakembereknek. Akadtak Amszterdamban is olyanok, akik támadták ezt a könyvet. Akadtak román kollégák Hollandiában is, akik fő-és katedravesztésre ítélnék Marácz Lászlót, ezen nem kell csodálkozni. Az már kellemetlenebb, hogy a magyar közösségen belül sem az értelmező vita, hanem a megosztó elfogultság tör utat magának. Rövidesen napvilágot lát a mű angol nyelvű változata. /Egy könyv és egy tudós védelmében. = Világlap (Magyarok Világszövetsége lapja, Budapest), jún. /I. évf., 3. sz./ Marácz László 1960-ban született Utrechtben, második generációs magyar. Szülei 1956-ban kerültek nyugatra. Tanulmányait Groningenben végezte, jelenleg az Amszterdami Egyetem Kelet-Európai Intézetének docense és nyelvész. 1979-től egyik tanára Szabó T. Ádám, aki révén megismerte az erdélyi valóságot. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események után tüntetést szervezett a hágai román nagykövetség előtt. Amikor Tőkés Lászlót életveszélyesen megfenyegették, újabb tüntetést szervezett a nagykövetség előtt, Tőkés László védelmében. 1995 végén megjelent könyvének a többszörös tabugyűrű megtörése, az igazság kimondása volt a célja. 1996. jan. 13-án az NCR Handelsblad holland napilap pozitívan írt a könyvről, ezzel a támadások lavináját indította el. /Laudatio Marácz László tiszteletére /részlet/. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1996. július 5.

Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1996. július 28.

A kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület júl. 27-én és 28-án Nyárszón, illetve Kalotaszentkirályon megrendezte az immár hagyományossá váló Ady-napokat. Nyárszón az istentisztelet után tudományos értekezletet tartottak Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és a Párizsban élő Méray Tibor részvételével. Júl. 28-án Kalotaszentkirályon Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor tartott istentiszteletet. Az Ady-emlékműnél a Magyar Írószövetség, a Bocskai Szövetség, a budapesti Székely Kör és Kalotaszentkirály testvértelepülései nevében helyeztek el koszorúkat. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1996. augusztus 29.

A Bocskai Szövetség a magyar-román alapszerződés ügyében pártpolitikai érdekek fölötti tömeggyűlést szervez Budapesten, a Kossuth téren. A tömeggyűlésen beszédet mondanak: Tőkés László református, Tempfli József katolikus nagyváradi püspök és a politikai pártok szónokai. /Magyar Fórum, aug. 29./

1996. augusztus 29.

A Bocskai Szövetség a magyar-román alapszerződés ügyében pártpolitikai érdekek fölötti tömeggyűlést szervez Budapesten, a Kossuth téren. A tömeggyűlésen beszédet mondanak: Tőkés László református, Tempfli József katolikus nagyváradi püspök és a politikai pártok szónokai. /Magyar Fórum, aug. 29./

1996. szeptember 2.

A Bocskai Szövetség szept. 5-én este hat órára Budapestre, a Kossuth térre nagygyűlést szervez a magyar-román alapszerződés erőltetése ellen Jajkiáltás az elszakított nemzetekért címmel, jelentette be Balázs István, a szövetség titkára a szept. 2-i sajtótájékoztatón. Az ellenzéki pártok jelezték, hogy képviseltetik magukat a nagygyűlésen. Az RMDSZ vezetése közölte: amennyiben a kormánypártok nem lesznek jelen, ők sem állítanak jelöltet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4., Magyar Nemzet, szept. 3./

1996. szeptember 5.

A Bocskai Szövetség szervezésében szept. 5-én az Országház előtti Kossuth téren megtartott nagygyűlésre több mint húszezren jöttek el. A gyűlés szónokai egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság véleményének figyelembe vétele nélkül nem szabad dönteni az alapszerződésről. A rendezvényt végigkísérte a Horn Gyula miniszterelnököt és Göncz Árpád köztársasági elnököt elítélő jelszavak skandálása. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök szorgalmazta, hogy az alapszerződésbe rögzítsék az erdélyi magyar kisebbség kollektív jogainak gyakorlását, az államosított egyházi vagyon visszaadását és a történelmi egyházak iskolái működési feltételeinek garanciáit. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke köszönetet mondott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy "kierőszakolták" az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását az alapszerződés ügyében. Úgy véltem hogy az alapszerződés nem a béke, nem az együttélés dokumentum lesz. Ifj. Hegedüs Lóránt református lelkész hangoztatta, hogy területi autonómia nélkül szűkítő jellege van az alapszerződésnek. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Társaskör elnöke olyan legitim összmagyar fórum létrehozását kezdeményezte, amely magyar rendezési javaslatot terjesztene elő a térség problémáinak megoldására. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt szónoka szerint azt a kormányt nem lehet magyarnak nevezni, amely nem küzd az elszakított nemzettestekért. Hangsúlyozta: Horn Gyula nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az alapszerződés aláírásával a magyar társadalom többsége egyetért. Giczy György, a KDNP elnöke, aki arról beszélt, hogy Meciar és Iliescu legalább saját nemzetével szemben elkötelezett, míg Horn Gyulánál ennek nyomait sem lehet felfedezni. Gáspár Miklós KDNP-alelnök szerint a hazaáruló kormány Kun Béláék méltó utóda. Csapody Miklós, az MDF alelnöke az alapszerződést igazságtalan megállapodásnak nevezte, amelyet nem befolyásolt a nemzet egyetlen ellenérve sem. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párta /MIÉP/ elnöke bejelentette, hogy - a Magyarok Világszövetségével összhangban - aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: ha a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ A tömeg ütemesen zúgta: Vesszen Horn!. /Új Magyarország, szept. 7./

1996. szeptember 10.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az MTI-nek eljuttatott tisztázó állásfoglalásában pontosított, helyesbítette az RMDSZ marosvásárhelyi, szept. 6-i tanácskozásán a Bocskai Szövetség nagygyűlésével kapcsolatos felszólalásáról szóló jelentéseket. Tőkés László nem a tömeggyűlést magát, nem a részt vevő pártokat, szervezeteket és jeles közéleti személyiségeket, hanem az erdélyi érdekeket veszélyeztető szervezőket minősítette negatívan, mivel jogtalanul jelentették meg szórólapjaikon az ő nevét, emellett a hét parlamenti pártra szorítkozó szervezési tervet figyelmen kívül hagyták. Tőkés László kijelentette: a szept. 4-i pápai találkozó megmentette a nemzeti egységkeresés folytatásának esélyét. /Új Magyarország, szept. 10./

1996. szeptember 16.

Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. szeptember 25.

Katona Ádámnak szept. 6-án, Budapesten, a Kossuth téren, a Bocskai Szövetség által rendezett ellenzéki nagygyűlésen elmondott beszédének szövegét közölte a hetilap. "Most, amikor a rossz alapszerződés miatt az erdélyi magyarság rendkívül nehéz helyzetbe került - melyhez hasonlót csak a két békeszerződés, békediktátum, Trianon meg Párizs után értünk - , valamennyien összefogunk. Azt szeretnők, hogy ebben a szegény kis Magyarországon is ez történjék." "És azt szeretnők, hogy Németh Lászlónak az az igazsága, melyet 1938-ban fogalmazott meg, miszerint a magyar magyarok nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Magyarország határain belül is immár évszázadok óta ?kisebbségben? élnek - örökké időszerűtlen legyen. Mindehhez pedig az kell, hogy túltegyük magunkat a különböző ideológiák okozta ellentéteken, persze két rokon ideológiát kivéve: a fasizmust és a kommunizmust!" "...sem az egyik, sem a másik szélsőség nem való nekünk, keresztény magyaroknak." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25. 30. p./

1996. szeptember 26.

Dr. Kreczinger Istvánnal, a Bocskai Szövetség elnökével beszélgetett Bágyi Bencze Jakab. Nagyon nehéz az európai politikai-erkölcsi értékrend szerint elfogadtatni azt a módot, ahogy, ahogy a magyar kormánykoalíció megkísérelte megmagyarázni a bizonyítványát a közvélemény előtt, fejtette ki Kreczinger. Júl. 5-én, a budapesti magyar-magyar csúcson aláírt egy dokumentumot, amelyet rövid időn belül lábbal tiport, vezető magyar kormánytisztviselők azt állították, hogy egyeztettek az erdélyi magyarság vezetőivel, s közben egyre-másra halljuk ennek cáfolatát, az RMDSZ "tudomásul vette" az alapszerződést, ezzel szemben felelős kormánytisztviselői ferdítés: az RMDSZ "elfogadta" az alapszerződést. - "A kormánykoalíció rendelkezik a tömegek manipulálásának több évtizedes tapasztalatával, illetve annak eszközeivel is, az írott és elektronikus sajtóval." Elegendő megemlíteni, hogy "a Magyar Rádió még pénzért sem volt hajlandó közzétenni a felhívásunkat. Ezzel szemben hemzsegtek a hírműsorok az elmarasztaló megjegyzésektől, nyilatkozatoktól. A Rádió még azt az alapvető etikai követelményt sem teljesítette, hogy meghallgasson bennünket is, hogy lehetőséget adjon az ellenvélemény megfogalmazására." /Magyar Fórum, szept. 26./

1996. október 11.

Szász János reagált Katona Ádámnak a Kossuth téren, az Országház előtt elmondott beszédére, amelyet a Bocskai Szövetség által rendezett nagygyűlésen mondott. Katona Ádám beszédét az Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25-i számában olvasta. Előrebocsátja, hogy közügyekről vallott nézeteik eltérőek. Katona Ádám "keresztény magyarokról" beszél, a "magyar magyarok" - következtet Szász János - tehát keresztény magyarok, akik nem keresztények, azok elveszett magyarok, Szász János szerint Katona Ádám biztosan a zsidókra gondolt. "Legyen világos, nem csak fasiszta antiszemitizmus létezik, nem csak agresszív, pogromos népirtó, de afféle mérsékelt is, mely hátrányosan megkülönböztet, kirekeszt, nem gyűlölködik, de gyanakszik, viszályt kavar, diverzáns, destruál." /Szász János: Hányféle magyar van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Előzmény: Katona Ádám beszéde: 1745. sz. jegyzet

1996. október 16.

A Bocskai Szövetség Választmányának Erdélyi Tanácsadó Testülete okt. 5-én Hargitafürdőn megtartott üléséről közleményt adott ki. Ebben hangsúlyozta, hogy a szövetség egyik alapvető célja: szolgálni az erdélyi magyarság ügyét, támogatni megmaradásért való küzdelmét. Jó viszony kialakítására törekszik a mindenkori magyar kormánnyal, de a leghatározottabban tiltakozik minden olyan intézkedés ellen, amely ellentétes az erdélyi magyarság érdekeivel. /Kapcsolatteremtés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1997. február 28.

Nagyszalontán márc. 1-jén tudományos tanácskozás folyt a szórványról. A kezdeményező a temesvári Szórvány Alapítvány, Bodó Barna elnökkel az élén, ehhez csatlakozott a nagyszalontai polgármesteri hivatal, anyagiakkal pedig a budapesti Bocskai Szövetség segítette a tanácskozást. Bakk Miklós /Lugos/ szerint két út áll a szórványban élők előtt: integrálódik a többségi népbe vagy hű marad nyelvéhez, hagyományaihoz. A magyar értelmiség, a lelkész, a pedagógusok felelősségét hangsúlyozta. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere megállapította, hogy nem működik a beolvadást visszaverő, önmegtartó folyamat. Többek között Bodó Barna is felszólalt, az utóbbi évtizedben a Bánságba bevándorló mintegy 8800 székely helyzetét elemezte. Kezdetben megőrizték önazonosságukat, az 1989-es fordulat után viszont elhanyagolták ezt. A szórványban élők körében a magyar iskolákban tanulók aránya elkeserítően alacsony. Az elemi iskolákat tekintve Temes megyében a magyar iskolások 75 %-a jár román iskolába, Hunyad megyében ez az arány 69,4 %, Szeben megyében 46,8 %, Arad megyében pedig 42,2 %. /Dánielisz Endre. Tudományos tanácskozás a szórványokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./

1997. március 7.

Harmadik alkalommal osztotta ki díjait a Bocskai Szövetség, ezúttal Kolozsváron, márc. 8-án, Bocskai István fejedelem szülővárosában. Dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az 1995-ben alapított Bocskai-díj mindenekelőtt erkölcsi elismerés a magyarság ügyének szolgálatát felvállaló személyiségek, intézmények számára. Az évente kiosztott díjakat egy erdélyi, egy magyarországi és egy Nyugaton élő közéleti személyiség veheti át. Idén Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kapta a Bocskai-díjat, Magyarországról Hegedűs Lóránd református püspök, a nyugatiak közül pedig Fabienne Wassmer asszony, a strasbourgi francia-magyar egyesület elnöke nyerte el a díjat, aki Kolozsvár polgármesterének önkényeskedése ellen többször felemelte szavát. Wassmer elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen. Bocskai-díjban részesültek még Kolozsvár RMDSZ-es városi tanácsosai. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1997. május 9.

A határon fizetendő 250 %-os benzinilleték ellen a magyar külügyminiszterhez is beadvánnyal fordult Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány ügyvezető titkára és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Válaszában Kovács László ismertette közbenjárását a román kormánynál, valamint azt, hogy engedmény történt: évi négyszeri határátlépés estén nem kell illetéket fizetni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1997. december 2.

A Bocskai Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy Horn Gyula miniszterelnök megegyezett az RMDSZ-szel abban, miszerint az önálló magyar egyetemet nem Kolozsváron kell felállítani, hanem valahol máshol, olvasható a szövetségnek a miniszterelnökhöz írt nyílt levelében. Ez a bejelentés elkeseredettséget váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ programjában félreérthetetlenül rögzítette a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem visszaállításának szándékát, ezt az RMDSZ kongresszusa megerősítette. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni az erdélyi magyarság szándékát. Az RMDSZ Operatív Tanácsa nyilatkozatban cáfolta, hogy a kolozsvári magyar egyetem ügyében bármilyen más megállapodás született volna. A Bocskai Szövetség felszólította Horn Gyulát, nevezze meg az RMDSZ vezetőségéből azt a személyt, akivel megállapodott. Amennyiben viszont nem történt megállapodás, elvárják a miniszterelnöktől, hogy kövesse meg az erdélyi magyarságot és biztosítsa őket arról, hogy ilyen fontos kérdésekben nem döntenek megkérdezésük nélkül. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

1998. szeptember 19.

Szept. 19-én ünnepélyes keretek között immár a negyedik alkalommal kiosztották a Bocskai-díjakat. A Bocskai Szövetség /Budapest/ elnöksége, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány és a nyárádszeredai polgármesteri hivatal szervezte rendezvény Az erdélyi magyarság Bocskai végrendeletének örököseként Schengen szorításában címmel vitafórummal kezdődött. Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke elmondta: a vízumkötelezettségre a legjobb megoldást a kettős állampolgárság biztosítása jelentené. Szerinte ezt orvosolni lehetne, ha az 1993/55-ös törvénybe beiktatnának egyetlenegy bekezdést, amely szerint kérelemmel honosíthatja magát az az állampolgár, aki bizonyítani tudja, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a magyar–román kapcsolatokat mérlegelte, hangsúlyozván, hogy a múlt heti alsócsernátoni fórum határozatban kérte a kettős állampolgárság biztosítását, de ugyanakkor, mondotta Tőkés, szem előtt kell tartani a kérdés valós politikai és jogi vetületeit is. A püspök javasolta, hogy az RMDSZ bizottságot hozzon létre, amely annak megvitatásával foglalkozzon, és a magyar–magyar csúcson tűzzék napirendre. Előadást tartott még dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, Tempfli József püspök, dr. Csapó József szenátor és Szórádi Béla svájci jogász. - Az alapítók olyan személyeknek adományozzák a díjat, akik tevékenyen szerepet vállalnak a magyarság jogainak védelmében. Az idén kitüntetésben részesült dr. Tőkés István teológiai professzor, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, a Genfben élő Bencze Pál és a rákosszentmihály-sashalmi református gyülekezet. Végül a nyárádszeredai kórusmozgalom 130. évfordulójának ünnepségére kórustalálkozóra került sor. /Átadták a Bocskai-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

1999. szeptember 22.

A magyarországi Bocskai Szövetség az idén szept. 23-án, Gyergyócsomafalván tartja évi díjkiosztó ünnepségét. Az idei ünnepségen többek között a gyergyócsomafalvi születésű dr. Czirják Árpád érseki helynök is kitüntetést nyer a magyarságért folytatott tevékenységéért. A korábbi években Erdélyből dr. Csapó József, Tőkés László, Tempfli József és Tőkés István részesültek e díjban. Az ünnepélyes átadáson dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke mond beszédet, majd a közönséggel találkoznak a díjazottak. /Bocskai díjkiosztó ünnepség Gyergyócsomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2000. február 24.

Február 19-27-e között egyhetes rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Nyárádszeredában arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli református templomban Bocskai Istvánt kiáltották ki Erdély fejedelmévé. Bocskai 1606. december 17-én kelt végrendeletében ez áll: "Meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket és egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdélyieket töllök el ne taszítsák, tartsák ő atyafioknak, és ő véreknek, tagoknak." A nyárádszeredai Bocskai Napokat febr. 19-én dr. Szabó Miklós magyarországi történész péntek esti előadása nyitotta meg, majd 21-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak a református templomban. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere kifejezte reményét, hogy sikerül hagyományossá tenni ezt az ünnepet. Patrubány Miklós MVSZ-alelnök és VET-elnök, az idei Bocskai Napok fővédnöke szólott az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: bár Bocskai, miként Mátyás király is, Kolozsvárott született, a nagy király szülőházától nem messze, szülővárosában a mai napig sem jelzi emléktábla ezt a helyet, s kezdeményezte egy majdani emléktábla elhelyezését. Bocskai István szobortalapzatára a következő szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit: a Bocskai Szövetség Hajdúszoboszlóról, az Erdélyi Vitézi Rend Marosvásárhelyi Székkapitánysága, a megyei RMDSZ, az MVSZ, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal és képviselőtestülete, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány, a helyi Bocskai Szövetség, valamint a református, unitárius és a katolikus egyházak. Febr. 21-én a Civil szervezetek szerepe társadalmunkban címmel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere tartott előadást, febr. 22-én középiskolások számára Bocskai Istvánról szóló történelmi vetélkedőre került sor. A gazdag programban szerepel még a Bocskai Női Dalkör és a Bekecs Táncegyüttes műsora, táncház, irodalmi vetélkedő általános iskolásoknak, farsangi játékok, versek, álarcosbál, Bocskai-bál, farsangi kosaras mulatság végül febr. 27-én Buksa Éva Bocskai című történelmi drámájának bemutatása. /"Igazán tudjak reményleni". Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2000. június 24.

Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát júl. 16-án leplezik le Nagyszalontán.. Júl. 15-én nyílik Bagosi Imre Tibor Nagyszalonta 2000 című fotókiállítása, majd bemutatják Nagyszalonta szülöttének, Fábián Gyulának A fejedelem hűségében című könyvét, este a nyíregyházi Mandala Színház vendégszerepel az István, a király című rockoperával. Jún. 16-án Erdélyországban van az én hazám című magyardal-műsort adja elő Máté Ottilia budapesti énekesnő, majd megnyitják Domján Sándor képzőművész kiállítását. A Magyar Házban átadják a budapesti Bocskai Szövetség által létrehozott Bocskai-díjakat. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdet Tőkés László püspök. A szoboravatás díszvendége Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke lesz. /A szalontai Bocskai-szoboravatás programja. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./

2000. július 17.

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2000. július 17.

Júl. 16-án Nagyszalontán a Magyar Házban a Bocskai Szövetség elnöke, dr. Kreczinger István átnyújtotta az idei Bocskai Díjakat. A díjazottak: az erdélyi származású Beke György író, publicista, valamint a klézsei Duma András, az intézmények közül a Kossuth Rádió jól ismert műsora, a Vasárnapi Újság, valamint a Szatmári Friss Újság. Az utóbbit a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Veres István vette át. Az ünnepségen felszólalt, dr. Csapó József szenátor, korábbi Bocskai Díjas, továbbá Szűrös Mátyás és Csapody Miklós magyar parlamenti képviselő. /Tegnap, Nagyszalontán átvettük a Bocskai Díjat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./

2001. július 3.

A Bocskai Szövetség idén immár hetedik alkalommal ítéli oda a Bocskai Díjat olyan személyiségeknek, illetve intézményeknek, akik, illetve amelyek kiemelten szolgálják nemzetünket, ezen belül pedig az erdélyi magyarságot. A Bocskai Díj elsősorban erkölcsi elismerés. Az eddigi díjazottak névsora önmagáért beszél, s olyan neveket tartalmaz, mint Tőkés László, Tempfli József, Csapó József, Szűrös Mátyás, Éva Maria Barki, Pomogáts Béla, Püski Sándor, Hegedűs Lóránd, Czirják Árpád, Hámos László, Beke György, a csángó Duma András. Intézményként kapta a díjat például a Duna Televízió, a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciója, a Kossuth Rádió Határok nélkül és Vasárnapi Újság című műsorai, a Magyar Demokrata című hetilap, valamint a Szatmári Friss Újság szerkesztősége. A Bocskai Díjak átadására idén Szatmárnémetiben kerül sor, mégpedig a Véndiáktalálkozó keretében, júl. 14-én. /Idén Szatmárnémetiben adják át a Bocskai Díjakat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 3./

2001. július 7.

1992 januárjában alakult meg a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ a Véndiákszövetség. Júl. 14-én immár tizedszer gyűltek össze a véndiákok, a világ minden tájáról. Először aranydiplomaosztásra is sor kerül az 50 éve végzettek tiszteletére. A zászlós bevonulás minden esztendőben az ünnepség legemelkedettebb pillanata. Idén a Véndiákszövetség, a Kölcsey Gimnázium, a Hám János Római Katolikus Gimnázium, a Református Gimnázium zászlaja illetve a cserkész zászlón kívül már ott díszeleg a tavaly a magyar kormánytól kapott millenniumi lobogó is. A véndiákszövetség beleegyezésével itt fogják átadni idei díjait a Bocskai Szövetség is. Idén Egyed Ákos, az illyefalvi Kató Béla, a magyarországi Lovas István részesül Bocskai díjban. A szövetség az intézmények közül idén az Erdélyi Naplót részesíti elismerésben. /Dancs Artúr: Véndiáktalálkozó és jubileum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2001. július 16.

A tizedik alkalommal /júl. 14-én/ megrendezett szatmárnémeti véndiáktalálkozó ezúttal is színvonalasra kerekedett. A Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség lelkes csapata idén is kitett magáért, A jubileumát is ünneplő rendezvényen megjelent Tempfli József római katolikus püspök illetve Tőkés László, református püspök is. A Bocskai Szövetség évi díjkiosztó ünnepségére a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán első ízben került sor. Az eseményre a korábbi díjazottak is eljöttek. Ünnepi beszédében a szövetség alapítójáról, Ligeti L. Zoltánról is megemlékezett Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője. /(Dancs Artur): Találkozó kivilágos kivirradtig... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Jól sikerült a X. véndiáktalálkozó. Grebur Miklós, a Véndiákszövetség elnöke nyitotta meg a találkozót. Tőkés László püspök az itthon maradást hangsúlyozta. Oktatásunk exportra termel - mondta, és ez nagyon veszélyes. A vendégek megtekintették a Muhi Sándor igazgató válogatásában kiállított tíz év találkozóinak fényképes és írott dokumentumait. Felemelő érzés volt a jeles napra összegyűlt 10-20-30-40 éves találkozóikat ünneplő osztályok és a legidősebb, 50 éve végzett egykori diákok bevonulása. Megkoszorúzták az elhunyt tanárok és diákok emlékét idéző márványtáblát, ahol sorfalat álltak a zászlót hozó, díszmagyarba öltözött fiúk és lányok. /Benedek Ildikó: Véndiáktalálkozó - Szatmárnémeti 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./


lapozás: 1-30 | 31-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998