udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bod Peter Kovaszna Megyei Konyvtar (Sepsiszentgyorgy)

1991. október 17.

Az EMKE október eleji tanácskozásán megalakult az EMKE Könyvtári Szakosztálya, élén Kiss Jenővel, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójával. A szakosztály titkára Pillich Katalin, aki az EMKE jelenleg létező két könyvtárának egyikét, a kolozsvárit vezeti /a másik Nagyváradon van/. A szakosztály célja az, hogy kiépítse a magyar könyvtárhálózatot. A háború előtt az EMKE kétszázötven könyvtárral rendelkezett, ezek mind eltűntek, szétszóródtak. A szórvány könyvellátásának nagy jelentősége van. A jövőben létrehozandó könyvtárak a nyugati emigrációban bevált ún. Magyar Házzá fejleszthetőek, ahova újságot olvasni, ismerősökkel találkozni betérhetnek az emberek, ahol előadásokat rendezhetnek. /B. Kovács András: Lesz-e kettőből kétszázötven? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1996. július 18.

Az EMKE Könyvtári Szakosztálya és a Kovászna Megyei Könyvtár aug. 26-31-e között Árkoson megszervezi a magyar művelődés századai tematikájú egyetemista olvasótábort, szept. 2-7-e között pedig Gyergyószárhegyen lesz a könyvtárosok olvasótábora, olvasható a Könyvesház (Sepsiszentgyörgy) most megjelent második számában. /Árkosi toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1997. május 24.

Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/

2000. augusztus 17.

A Kovászna Megyei Könyvtár és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület az övezet jelentős személyeiről készíti a Háromszéki ki kicsoda? kiadványát, amely a jövő év elején lát majd napvilágot. /Egy kicsit a holnapnak is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2000. szeptember 15.

Szept. 18-án bemutatják Csíkszeredán, a Kriterion Házban Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyvét. A bemutatón jelen lesznek Virágh László, Zsók László és Csobotár István volt politikai foglyok, a kiadvány riportalanyai. Ugyanakkor a szerző Történelem a homlokráncban (az erőszakos kollektivizálás) c. művét is bemutatja Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. /Múltbirtokosok jövő nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

2000. szeptember 19.

Illyefalván immár teljessé vált a településhez kötődő neves írók életművét bemutató állandó kiállítás. A Séra-kúriában a KIDA kezdeményezésére felavatták Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső mellszobrát. A kúriában berendezett tetőcsarnokban már működő Jókai és Mikszáth állandó kiállítás után, szept. 13-tól Szabó Dezső életművét szemléltető kiállítás is gazdagítja Illyefalva írói "múzeumának" anyagát. A kiállítást Maróti István, a budapesti Irodalmi Múzeum főosztályvezetője nyitotta meg, amely a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Kovászna Megyei Könyvtár és az Illyefalvi KIDA Alapítvány hozzájárulásával maradandó emlékhellyé emelte a Séra-kúria dokumentációs anyagát. /Ünnep a Séra-kúriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2000. október 24.

Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./

2000. december 14.

Bensőséges ünnepség keretében hódolt Jókai Mór emléke előtt Sepsiszentgyörgy. A hallhatatlan magyar író születésének 175. évfordulóján domborműves emléktáblát avattak fel a város központjában, azon épületen, ahol Jókai Mór háromszéki látogatásai során megszállt. Az emlékplakett alkotója, Varga Mihály. A Jókai Emlékbizottság, a Kovászna Megyei Könyvtár, az EMKE Mikes Kelemen Egyesülete szervezte ünnepségen dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa leplezte le az emléktáblát. Jókai Mór emlékét, mint köztudott, Illyefalván mellszobor és emlékszoba is őrzi. /Jókaira emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2001. május 16.

Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban címmel szervezett háromnapos találkozót Csíksomlyón a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kovászna Megyei Könyvtár és a Hargita Megyei és Municípiumi Könyvtár. A könyvtári szolgáltatás megváltoztatása és fejlesztése elengedhetetlen, mert a változó társadalom kihívások elé állítja a könyvtárakat. Tizenöt magyar könyvtáros-menedzser (vagy menedzserjelölt) vett részt Erdély különböző könyvtáraiból. /Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2001. június 22.

Máj. 8-11. között tartották az erdélyi magyar könyvtárak vezetőinek továbbképzését Csíksomlyón, melynek szervezői a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kovászna Megyei Könyvtár és a Hargita Megyei és Municípiumi Könyvtár voltak. Az előadók között volt Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének vezetője. A tanfolyam eredményeként született meg az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesületének elektronikus levelezőlistája. A hazai könyvtárosképzés hiányosságait pótolva ez év októberében Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen egy egynapos ingyenes tanfolyamot szerveznek. /Báró Wesselényi Miklós Municípiumi Könyvtár. Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban. = Székely Hírmondó), jún. 22./

2001. szeptember 24.

Nagyajtán szept. 22-én megnyílt Kriza János munkásságát bemutató állandó kiállítás. Az avatást megelőzően Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kriza János tudományos emlékülést szerveztek. Az előadók és meghívottak között szerepelt Kriza Ildikó (Budapest), Olosz Katalin (Marosvásárhely), Móser Zoltán (Bicske), Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Tari Lujza (Budapest) is. /(Flóra Gábor): Kriza emlékének hódolva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Nagyajtán felavatták a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével berendezett Kriza János emlékkiállítást. Kriza Ildikó előadásában a 190 éve született unitárius püspök munkásságának jelentőségét méltatta: "Kriza János mindenféle módon a magyar kultúra szerves része, akár verseit, akár nyelvészeti stúdiumait, akár gyűjtéseit nézzük. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák első kötete - amit sajnos nem követte a második, és a kéziratok is elvesztek -, amely bemutatta, hogy milyen egy nép költészete, milyen gazdag a tudáskincse." Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Kolozsváron működő Kriza János Néprajzi Társaság munkáját ismertette. Az ünnepség Nagyajtán folytatódott, ahol a falu lakói, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítségével berendeztek egy állandó Kriza-kiállítást. "Az anyagok egy része itt volt a faluban, a paplakban, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársai Kolozsvárról gyűjtöttek anyagot, ezeket mi kiegészítettük a Magyarországon található Kriza-kötetekkel, -levelekkel" - mondta Birck Edit, akinek segítségével a Székelyföldön több kiállítás is készült már. /Turoczki Emese: "Aki ma népköltészetet gyűjt, az mind Krizától indult és Krizához is tért vissza" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./

2001. november 2.

A Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor temetőiben nyugvó 1848-as szabadságharcos hősökkel ismertet meg Demeter Lajos, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársának könyve: A hazáért ,,a patakokat a mi vérünk festette pirosra", Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2001. ,,Adósságtörlesztés a javából" ez a könyv - ezzel a mondattal zárta a könyvhöz írt előszavát Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. Demeter Lajos munkájában hely- és hadtörténet ötvöződik család- és tudománytörténettel, genealógiával. A szerző tervezi, hogy Demeter László kolozsvári ifjú történészhallgatóval együtt összeállítják az egész történelmi Háromszék ,,helységekhez kötött" honvédnévkönyvét, megörökítve a vidék temetőkertjeiben nyugvó jelességek nevét. /(kisgyörgy)[Kisgyörgy Zoltán]: Sírkertjeink - emlékhelyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2002. március 13.

Együttműködési megállapodást kötött Heves és a Kovászna megye — az erről szóló dokumentumot márc. 10-én Detken látta el kézjegyévek Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés, valamint Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A felek segíteni kívánják a Kovászna és a Heves megyei könyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkatársainak közös munkáját, és kezdeményezik a kovásznai kulturális és művészeti csoportok bemutatkozását Hevesben, illetve hevesi előadók, művészek fellépését a székelyföldi megyében. /Magyarok egymás között. Határon átívelő megyeközi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2002. augusztus 5.

Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója közölte: évről-évre nőtt az olvasók száma, elérve 2000-ben a 10 990-es számot, ami akkor a megye lakosságának kb. 16 százalékát jelentette. Amióta bevezették az éves könytárlátogatási díjat (25 ezer lej felnőtteknek, 15 ezer gyermekeknek), kb. 3000-rel visszaesett a beiratkozottak létszáma, de ez nem jelenti az olvasók számának csökkenését - mondotta az igazgató -, azok morzsolódtak le, akik férjüket, feleségüket is felíratták, hogy egyszerre több könyvet tudjanak kivenni. Kiss Jenő a hetvenes évek közepétől áll a Megyei Könyvtár élén. Jelenleg kevés falusi könyvtár működik. Két éve a községi önkormányzatokhoz tartoznak ezek a könyvtárak pénzügyileg, ritkán tartanak nyitva, a polgármesterek a könyvtárosokat mindenféle más munkára fogják, nem biztosítanak pénzt a könyvvásárlásra. A Megyei Könyvtár 200 000 fölötti könyvállománya értékes. Olyan könyveket is megkapnak itt a diákok, ami után hiába kutatnak Kolozsváron, vagy más egyetemi városokban. Kiss Jenő beszámolt arról, hogy az Erdélyben megjelenő magyar könyvek nagy részét sikerül megvásárolni, de a kiadók nem segítenek abban, hogy e könyvek eljussanak a könyvtárakba. Valamikor a Széchényi Könyvtár rendszeresen küldte a Magyarországon megjelenő könyveket, aztán a nyolcvanas években ennek is gátat vetettek, és akkor a további Széchényi-s ajándékcsomagok turisták hátán vándoroltak be a könyvtárba, vagy antikváriumon keresztül. "Volt egy egyezség a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumával, mely szerint az általa támogatott könyvekből a kiadók kötelesek juttatni a Kovászna Megyei Könyvtárnak. Sajnos nem működött ez, mert tudtak ugyan erről az erdélyi kiadók, de a minisztérium nem kérte számon tőlük, hogy küldtek-e vagy sem könyvet." Egyre kevesebb könyvre jut pénz, százmillió lejt kap egy évre a megyei könyvtár állományának gyarapítására, amikor a brailai könyvtár évi egymilliárdot kap. /Éltes Enikő: "Az erdélyi magyar kultúra támogatásáról ne beszéljünk, ha a pénzt nem adjuk hozzá!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2002. október 16.

A Székelyföld Konferencián Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója hívta fel a figyelmet a könyvtárak egyre mostohább helyzetére. A nagyobb könyvtárakban negyedére esett vissza, a községekben pedig nulla az évi állománybővülés. A könyvtárak önkormányzati fenntartásba való kerülése egyelőre súlyos visszaesést eredményezett. A községi könyvtárosok jelentős része tanácsi tisztviselővé alakult, és van olyan polgármester, aki a minimális nyitást sem engedélyezi könyvtárosának. Kevés a könyv, számítógépes hozzáférést nem tudnak biztosítani, a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés megoldatlan. A Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület elérte, hogy a határon túli magyar érdekeltségű könyvtárak is kapjanak NKÖM-támogatást, körülbelül 1/8-át annak, amit például a színházak kapnak. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete az RMDSZ segítségét várja a magyarországi Országos Dokumentumellátó Rendszer és a székelyföldi közkönyvtárak Maros, Hargita, Kovászna megyékben könyvtárközi könyvkölcsönzésének megoldásában. Az EMKÉ-nek kellene képviselnie a könyvtárak érdekeit részben az RMDSZ-en keresztül, akár az RMDSZ ellenében is. Várja, hogy az Illyés-alkuratórium művelődési szaktestületének költségvetéséből a könyvtárügy is arányos támogatáshoz jusson. /Éltes Enikő: Több ráfigyelést a székelyföldi könyvtárakra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2003. november 21.

A nemrégiben megalakult sepsiszentgyörgyi AMA Multikulturális Egyesület a könyvekre, az olvasás fontosságára kívánja felhívni a társadalom figyelmét. A szervezet kétnyelvű plakátjain iskolákban és közintézményekben könyvgyűjtésre szólított fel. A szervezők az adományt a Kovászna Megyei Könyvtárhoz juttatják el. Az AMA Multikulturális Egyesületet négy sepsiszentgyörgyi művészetkedvelő hozta létre: Madalin Guruianu, a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu színtársulat egykori munkatársa, Daniel Santa és Kudelász Nóbel rádiós műsorvezetők, valamint Ionescu Katalin, az Andrei Muresanu társulat egykori irodalmi előadója. Az AMA ugyanakkor fontosnak tartja etnikai hovatartozástól függetlenül támogatni a fiatalokat a társadalomba való beilleszkedésben és az interetnikai kapcsolatok megváltoztatását remélik. /Demeter Virág-Katalin: Élet a diszkón túl. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

2004. augusztus 10.

A Kovászna Megyei Könyvtár versenyképes könyvtári programot szerzett be. A program lehetővé teszi azt is, hogy a kölcsönzésre kerülő könyvek vonalkódok alapján felismerhetőek legyenek. Így augusztusra bezárt a kölcsönző, és egyelőre mintegy 60 ezer könyvre vonalkód kerül. Ebben a munkában segített egy hétig tizenegy kolozsvári egyetemi hallgató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-könyvtár szakáról. A hallgatók a munka mellett József Álmos helytörténész, Demeter Lajos helytörténész. előadását hallhatták. /Éltes Enikő: Volt egyszer egy könyvtáros diáktábor… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2004. október 13.

A Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Megyei Könyvtár, a Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház, valamint a Kovászna Megyei Tanács szervezésében megkezdődtek Sepsiszentgyörgy az Őszi Művelődési Napok. Az október 23-án záruló rendezvény nemcsak a megye városaira, de a falvakra is kiterjed. Sepsiszentgyörgyön Jánosi József Háromszéki táncok c. könyvbemutatója után az Eszterlánc táncegyüttes, majd a Háromszék Táncegyüttes lépett fel. Délután a Hajnal akar lenni népdalénekes vetélkedő helyi elődöntőjére került sor. Kézdivásárhelyen a Magyar Mise rockoratóriumot mutatta be Tolcsvay László és Tolcsvay Béla, Kovásznán Incitato képzőművészeti kiállítást nyitottak meg, Zabolán pedig Kovászna és vidéke című könyvet mutatta be a két szerző, Váradi Péter Pál és Löwey Lilla. A következő napok programja is gazdag. Lesznek kiállítások, könyvbemutatók, előadások, író-olvasó találkozók, koncertek. Ezeken a napokon a Kovászna megyei múzeumokba, képtárakba ingyenes a belépés. /(Éltes Enikő): Őszi Művelődési Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2004. november 10.

Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2005. március 16.

Sepsiszentgyörgyön a város központjában rendezték a március 15-i ünnepséget. A díszőrséget álló cserkészek közt, a rétyi fúvószenekar akkordjai mellett helyezték el virágjaikat, illetve koszorúikat a város polgárai, az RMDSZ, iskolák, intézmények, civil szervezetek, az SZNT és az MPSZ vezetői. A színház elé felállított, hatalmas kokárdával díszített emelvény előtt az egyesített kórusok tagjai sorakoztak fel, szemben a többezres tömeg nemzetiszínű zászlókkal, a Székely Nemzeti Tanács lobogóival és feliratos tábláival: Területi autonómiát a Székelyföldnek!.A lovas bandériumok és szekerek felvonulása után Bartók Emese felolvasta Kiss Jenőnek, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnökének, a megyei könyvtár igazgatójának köszöntőjét. Füttykoncert követte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét, de megtapsolták a Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök leveléből idézett részletet. Dr. Jeszenszky Géza történészt, volt magyar külügyminisztert, az ünnepség díszvendégét ünnepelte a többezres tömeg. Jeszenszky rámutatott: Magyarország nemmel szavazó állampolgárai bizonyára hamarosan lerázzák magukról a hamis propaganda hatását, fel fognak ébredni, s akik felébresztik őket, az erdélyi magyarok lesznek. Az Európai Unió alapelve a szubszidiaritás, a demokrácia, a helyi demokrácia. Az egyesített kórusok előadásában a Boldogasszony anyánk kezdetű ének hangzott el. A március 15-i ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. /(simó): Az elégedett kisebbség a harmónia záloga. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

2005. június 3.

Nem rendez Trianon-megemlékezést a sepsiszentgyörgyi RMDSZ, csak Tóth-Birtan Csaba, a szervezet elnöke vesz részt a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ által rendezett megemlékezésen. Tóth-Birtan ezt megelőzően azt nyilatkozta, hogy a sepsiszentgyörgyi RMDSZ a Kovászna Megyei Könyvtár épületében tart Trianon-megemlékezést, de utólag lemondtak erről. A sepsiszéki MPSZ a városközponti parkban akar megemlékezést szervezni a trianoni szerződés 85. évfordulóján. – A Székely Nemzeti Tanács gyergyószentmiklósi szervezete arra kéri a környék lakosságát, hogy június 4-én gyújtsanak gyertyát az ablakban és viseljenek fekete karszalagot a trianoni szerződés aláírásának emlékére. Hasonló rendezvényre kerül sor június 4-én Székelyudvarhelyen is, ahol a Márton Áron téri koszorúzást rövid kulturális program követi. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2005. június 18.

Kiss Jenő a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója elmondta, hogy a megyei könyvtárak nem szólhatnak bele a települési könyvtárak működésébe, csupán tanácsadó szereppel bírnak. Falun néhol könyvtáros sincs, másutt csak félnormás. Háromszéken a legkirívóbb példa Nagyborosnyó, ahol immár másfél évtizede nincs könyvtáros. A múlt esztendő végén módosított könyvtári törvény kétszeresére emelte az évente beszerzendő új könyvek számát, most ezer lakosonként félszázzal kellene bővülniük az állományoknak. A beszerzést pedig az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Kevés község áldoz a könyvvásárra. A könyvtárak gyarapításának más útjai is léteznek, a megyei könyvtár például tavaly 1700 új kötetet vásárolt, de emellé még összeszedett Magyarországról közel kétszer ennyit, s egyféle mecenatúra is működik: a jászvárosi Polirom Kiadó például 1500 saját kiadású új könyvet adott a könyvtárnak. Az erdélyi magyar kiadók nemigen tesznek hasonló felajánlásokat. Újabban, mióta báziskönyvtárrá léptették elő, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kötelezi az általa támogatott könyvekből példányok leadását a Kovászna megyei könyvtárnak is. – Sepsiszentgyörgyön az 1990 előtti időkhöz képest nem csökkent a könyvesboltok száma. /Váry O. Péter: Él még a Gutenberg-galaxis. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

2005. augusztus 5.

Közel egyéves késéssel, várhatóan szeptemberben nyitják meg Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Központot, miután a magyarországi és a romániai illetékes szaktárcáknak sikerült megállapodásra jutniuk. Az eredeti tervek szerint 2004 novemberében kellett volna megnyílnia. Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. – A székelyföldi magyar kultúrát eddig Bukarestben népszerűsítették, ezért úgy gondoltuk, hogy közelebb hozzuk ezt a tevékenységet – mondta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókja a Kovászna Megyei Könyvtár épületében működik majd. /Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2005. október 1.

Első alkalommal szervezték meg Háromszéken is a népmese napját, követve a Magyar Olvasótársaság kezdeményezését, jelezte Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója. /mózes: A népmese napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 19.

Két székelyudvarhelyi történész volt a vendége Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár október 18-án tartott estjének. Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi városi könyvtár igazgatója bemutatta az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport évkönyveit, melyekben főként helytörténeti tanulmányokat közöltek. A csapat úgy állt össze, hogy hosszú szünet után 1999-ben hét frissen végzett történész került a városba, akiket fűtött a tenni akarás. Munkáikat kötetbe gyűjtötték. Hermann ismertette Náció és nemzet – Székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig című kötetét, melyben a székely különállás gyökereit keresi, és a közösség fejlődését, a székely autonómia szűkülését követi. A kézdivásárhelyi születésű Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője, helytörténész a válogatásában és szerkesztésében megjelent, Született nyelvünkön… – A magyar anyanyelv dicsérete a XVII–XVIII. században című kötetet mutatta be. Ebben közel száz szerző írását helyezte el. Tulajdonképpen szöveggyűjteményről van szó, ismert, kevésbé ismert és ismeretlen szerzők mondják el, hogy miért írnak magyarul. /Szekeres Attila: A történelem vitatott sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

2005. november 1.

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 3.

Minimális befektetéssel és átszervezéssel látogatóbarát környezetet teremtett olvasóinak a sepsiszentgyörgyi Kovászna Megyei Könyvtár, mondta el Kiss Jenő könyvtárigazgató. A megyei könyvtárnak körülbelül ötezer beiratkozott olvasója van. /Olvasóbarát könyvtár. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2006. március 30.

Sepsiszentgyörgyön a vártnál sokkal többen, közel hetvenen jelentkeztek a Könczey László Alapítvány és az Eurocenter Amőba Oktatási Központ szervezésében a magyarnyelv-tanfolyamra. A tanfolyam heti három napos, összesen négyhónapos. Az 1990-es években voltak még magyarnyelv-oktatási kezdeményezések a Kovászna Megyei Könyvtár részéről, de akkor érdeklődés híján nem sikerült kurzust indítani. Kolozsváron is van jelentkező: „Havonta öt-hat román nemzetiségű fiatal jelentkezik alapítványunk nyelvtanfolyamaira” – jelezte Pillich-Wraight Gyöngyvér a kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány nyelviskolájában. A jelentkezők legtöbbjének magyar ajkú a partnere, de magyarországi munkavállalásra készülők is vannak a jelentkezők között. Nagyváradon a Yes Nyelviskolában magyar nyelvű tanfolyamokat is indítanak. Amennyiben összegyűl hét személy, beindítják a kurzust, eddig még egyetlen tanfolyamot sem tartottak, mivel nem volt kellő számú érdeklődő. /Magyarul tanulnak a románok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2006. szeptember 27.

Bod Péter nevét viseli ezentúl a megyei könyvtár, döntött szeptember 26-án a megyei önkormányzat. Kiss Jenő igazgató javaslatára a Kovászna Megyei Könyvtár februárban kérte az intézményfenntartó megyeházát, változtassa nevét Bod Péter Megyei Könyvtárra. /Szekeres Attila: Bod Péterről nevezték el (Megyei könyvtár). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2006. szeptember 27.

Bod Péter nevét viseli ezentúl a megyei könyvtár, döntött szeptember 26-án a megyei önkormányzat. Kiss Jenő igazgató javaslatára a Kovászna Megyei Könyvtár februárban kérte az intézményfenntartó megyeházát, változtassa nevét Bod Péter Megyei Könyvtárra. /Szekeres Attila: Bod Péterről nevezték el (Megyei könyvtár). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998