udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 312 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-312
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bolyai Kezdemenyezõ Bizottsag /BKB/

2005. június 27.

Mihamarabb ki kell dolgozni a Kolozsvári Chartát, amely az Európai Unió és a Bolognai folyamat alapdokumentuma lehetne. Emellett törvénytervezetet akarnak beterjeszteni Románia parlamentjéhez, amely az önálló romániai magyar tudományegyetem visszaállítását célozza, hangzott el a hétvégén megrendezett Bolyai esten. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a Bolyai Kezdeményező Bizottság által összehívott rendezvény szervezői bemutatták a „leendő” Bolyai Tudományegyetem honlapját (www.bolyai-u.ro), amely a nyitóoldalon közli a látogatóval, hogy az intézmény újraindítását 1959 óta minden román kormány megakadályozta. Kovács Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) matematika és informatika karának tanársegéde a május 26-án on-line megrendezett I. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciát kiértékelve leszögezte: az őshonos nemzeti kisebbségeknek Európa számos országában sikerült elérniük önálló állami felsőoktatási intézmény létrehozását (a százezres lélekszámú finnországi svédeknek például egyetemük van), ezért a 1,5 milliós erdélyi magyarság joggal követeli a 46 évvel ezelőtt beolvasztott Bolyai Egyetem újraindítását. Alacsonyabb a magyar népesség iskolázottsági szintje, ennek következményeként érezhetőbb a mellőzöttsége a román társadalomban. A felsőfokú végzettségűek aránya Romániában 6,60, míg a magyar népességben csupán 4,48 százalék, mintegy 30 ezerrel kevesebb, mint elvárható volna. Ráadásul a BBTE jelenlegi struktúrája nem biztosítja a magyar nyelvű oktatás hatékony működését, szakmai és pénzügyi autonómiáját, az eredményes tudományos kutatást és az erre épülő tudományos képzést. – A BBTE-n jelenleg a magyar tagozat a legtöbb karon teljesen alárendelt a román vezetésnek – jelentette ki Kovács Lehel. A hétvégi Bolyai Esten bírálták a BBTE vezetőstruktúrájában helyet foglaló magyar tisztségviselőket is, amiért nem tettek meg mindent a Bolyai Egyetem létrehozásáért. A megjelent egyetemi tanárok közölték, mihamarabb össze kell hívni a magyar oktatók közgyűlését, amelyen napirendre kerülhet az önálló magyar egyetem ügye. /Rostás Szabolcs: Kolozsvári Charta és törvénytervezet készül. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2005. október 12.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Oktatási Szakbizottság és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) közös felhívást tett közzé: október 17-én tüntetést szerveznek az önálló magyar egyetemért. Mindenki hozzon gyertyát és könyvet! – kérték. 1959-ben az önálló, magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet a Babes Egyetemmel való összeolvadásra kényszerítette a román kommunista kormány. Így jött létre a Babes–Bolyai Tudományegyetem. Ezt Nicolae Ceausescu későbbi diktátor, és munkatársa, a későbbi államelnök, Ion Iliescu irányította. Jelenleg kevés a magyar diák a felsőoktatásban, kevesebb magyar fiatal jut jövedelmező állásokhoz, felgyorsult az erdélyi magyarság elszegényedése Miközben a magyar népesség aránya Romániában 6,6%, a magyar egyetemi hallgatók aránya mindössze 4,4%, és ebből csak 1,6% tanulhat magyar nyelven. A mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti, művészeti szakokra járó diákok nem tanulhatnak magyarul. A magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem és Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem esete előzmény nélküli Európában: ezeket anyagilag csak a magyar állam támogatja, miközben az általuk szolgált erdélyi magyar közösség a román államnak fizet adót. A Babes–Bolyai Tudományegyetem a hivatalos propagandával ellentétben – nem multikulturális: az egyetemi épületekben nincsenek magyar feliratok, a fontosabb egyetemi kiadványok szinte kizárólag csak román nyelven jelennek meg, ·az okleveleket, bizonyítványokat csak románul állítják ki, az ügyintézésben nem használható a magyar nyelv. A magyar egyetemi közösségnek – a magyar „tagozatnak” – nincs autonómiája: a döntéshozás minden szinten a vegyes testületekben, többségi szavazattal történik, így a magyar képviselők javaslatait mindig le tudják szavazni (és gyakran le is szavazzák). Egyes szakokon – pl. jog, geológia – igen alacsony a magyar oktatók száma, ami arra kényszeríti a magyar diákokat, hogy számos tantárgyat románul tanuljanak. Az általános és középiskolás magyar diákok számos diszkriminációnak vannak kitéve Súlyos diszkrimináció, hogy a román nyelv anyanyelvi szintű ismeretét követelik a képességvizsgán és az érettségin. Románia történelmét és földrajzát a magyar iskolákban is román nyelven tanítják, és megtagadják a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásának megszervezésére vonatkozó igényt. Az őshonos nemzeti kisebbségeknek Európa számos országában sikerült elérniük az önálló, állami felsőoktatási intézmények működtetésének jogát (spanyolországi katalánok, finnországi svédek, macedóniai albánok, moldvai gagauzok, szlovákiai magyarok). Finnországban az alig 80 ezres számi kisebbség is önálló állami egyetemmel rendelkezik. Követelések: Állítsák vissza az államilag finanszírozott magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet! Első, sürgős lépésként hozzanak létre önálló magyar karokat a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A jövő tanévtől induljon be a Bolyai Egyetem; ennek során a Babes–Bolyai Tudományegyetem infrastruktúrájának 25%-a kerüljön a Bolyai Egyetemhez, beleértve a székelyföldi kampuszokat és a főépület felét is. Bővítsék ki az állami magyar nyelvű felsőoktatást, indítsanak magyar csoportokat a mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti és művészeti szakokon! Ezeket a csoportokat idővel vegye át az önálló állami magyar felsőoktatási hálózat. A román állam is támogassa anyagilag a Sapientia-EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem fenntartását! Általános és középiskolás diákoknak ne kelljen románból anyanyelvi szintű vizsgákat tenniük! Románia történelmét és földrajzát tanítsák magyarul az iskolákban! Tanulhassanak anyanyelvükön a csángó-magyarok! Autonómiát a teljes magyar oktatási hálózatnak, beleértve a közoktatást és felsőoktatást is! Ezeket a követeléseket közel 600 000 érintett erdélyi magyar támogatta az RMDSZ aláírásgyűjtése során – egyelőre eredménytelenül. Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Oktatási Szakbizottság Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) /Legyünk ott mindannyian! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2005. október 13.

A Bolyai Egyetem újraalapítása csak akkor lehetséges, ha az erdélyi magyar politikai szférában a jobb oldaltól a bal oldalig mindenki támogatja az ügyet – fejtette ki Hantz Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a II. Bolyai Est nevű megbeszélésen, amelyen az eredeti tervekkel ellentétben nem történt meg az egyetem magyar tagozatának vezetősége és az önálló egyetem mellett kiállók találkozója. Hantzéknak szándékában áll, hogy egy későbbi, minden féllel egyeztetett időpontban megbeszélést tartanak. A Bolyai Kezdeményező Társaság, a KMDSZ, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett mostani megbeszélés az önálló karok, és önálló egyetem kérdéséről a BBTE magyar tagozatának vezetői nélkül zajlott. Hantz kifejtette: Salat Levente évnyitó beszédéből kitűnt, hogy a fokozott egyetemi önállósodást támogatja. Szamosközi István szintén az önálló magyar felsőoktatás létrehozása mellett van, egyedül Nagy László szerint nem érdemes az egyetemet kettéválasztani. Szó esett arról, hogy a magyar felsőoktatást a Sapientia Egyetemre kellene teljességgel átköltöztetni, de Hantz érvelése szerint ezzel le kellene mondani a Bolyai Egyetemet megillető épületek egy részéről. A majdani Bolyai Egyetem akkreditálásával kapcsolatban Kása Zoltán volt prorektor, a Bolyai Társaság alelnöke kifejtette: a BBTE két jogutódja, a Babes és a Bolyai „megörökölné” az akkreditált státust. /Kiss Bence: Összefogást szorgalmaznak a Bolyai Egyetem támogatói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. október 14.

1989 után tizenhat évvel az állami magyar egyetem kérdése még mindig nem rendeződött. A fordulat után az erdélyi magyarság azt hitte, hogy az egyetem visszaállítása minden további nélkül megvalósítható. Azonban nem történt meg, az 1990-ben az egyetem létrehozását támogató kétszázezer, 1994-ben ugyanezért összegyűlt mintegy félmillió aláírás ellenére. A fölcsillanó reményt a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnökhelyettese, Törzsök Erika igyekezett kifejezetten „jóindulattal” szertefoszlatni a Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban megjelent írásával („önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog, boldogtalan”, „de senki nem tudta, miből”), amit azután Cs. Gyimesi Éva is messzemenően támogatott („helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött”-nek, „egyfajta szellemi gettó”-nak, „nyelvi-nemzeti sajátosságba való bezárkózás”-nak minősítette az eljövendő Bolyait). Hasonló véleménye volt az akkor Kolozsvárra látogató Kende Péternek is. Azután jött a multikulturálisnak mondott elterelő művelet. A BBTE-n gyarapodott a magyar hallgatók száma (40 000-ből jelenleg 6000), de ezeknek csak egy része tanul majdnem mindent anyanyelvén, a székelyföldi részlegeken ugyanígy. A BBTE-n a mai napig nincsenek magyar feliratok, a folyosókon csak a román rektorok képmásai láthatók, mintha 1919 előtt és 1940–1945 között semmi sem létezett volna. A Bolyai sem 1945 és 1959 között. A többségiek felhozzák, hogy sehol a világon nincs olyan kisebbség, amelyik saját egyetemmel rendelkezne. Ez nem igaz, mert jónéhány van, számuk egyre gyarapodik, és nem másfél milliós, hanem másfél százezres kisebbségeknek is van saját egyetemük. Mások nagyon aggódnak, mi lesz a szegény magyar diákokkal, amikor végeznek, hiszen nem tudnak románul. Nos, a Bolyai természetrajz-földrajz karán ezt a „végzetes” veszélyt úgy hárították el, hogy román órán nem irodalmat, hanem szaknyelvet adott elő a tanár. Ez most is alkalmazható módszer. Másik aggodalom, hogy a magyarság, mint kisebbség, képtelen létrehozni különálló egyetemet, mert nincs megfelelő tanerő. A felmérések szerint az egyetem újralétesítésekor a jelenlegi magyar tanári kar 85 százaléka átmenne a Bolyaira. A Babes–Bolyai Egyetem két fiatal adjunktusa, Hantz Péter és Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, szeptember végén részt vett az Európai Parlament egyik munkacsoportjának strasbourgi ülésén, amelyen ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét és hiányosságait. Jelenleg a 600 000 romániai egyetemi hallgatóból csak 26 000 a magyar, vagyis 4,4 százalék, miközben a romániai magyarság a lakosság 6,6 százaléka. Ebből a 26 ezerből is csak 10 ezer tanul anyanyelvén. Az október 11-én Kolozsváron tartott tanácskozáson felszólalók, egyetemi tanárok és diákok egyaránt kiálltak a Bolyai újralétesítése mellett. Miközben a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az újraindítandó Bolyait, jó hallani, hogy az EP is tud a magyar oktatás, benne a felsőoktatás aggasztó helyzetéről, hogy a magyar oktatók 85 százaléka támogatja a Bolyai visszaállítását. /Asztalos Lajos: Napirenden a Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2005. október 17.

Október 17-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépülete előtt több civil szervezet tüntetést szervez az önálló, állami magyar egyetem újraindításáért. A megnyitón beszédet mond Hantz Péter egyetemi adjunktus. Ugyanakkor Michl Ebner Európa parlamenti képviselő üdvözletét Kovács Lehel egyetemi adjunktus olvassa fel. A BBTE vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezik: az utca nyomása nem jár eredménnyel az európai uniós rendszerben. Ugyanakkor a nemzetközi értékelések kimutatták: rendben zajlik a román, magyar és német tanulmányi vonal átszervezése. Hangsúlyozzák: a BBTE komoly lépéseket tesz az intézmény multikulturális jellegének működőképessé tételére. Ezzel szemben a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozata leszögezi: tizenöt évnyi hiábavaló tárgyalás és érvelés után a magyar közösség a demokratikus véleménynyilvánítás egy másik formájához, a tüntetésekhez folyamodott. Aki kétségbe vonja a tüntetéseken való véleménynyilvánítás jogát, az a múlt rendszer szemléletében gondolkodik és az európai gyakorlatot tagadja. Hangsúlyozzák: a Babes–Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitását ne nyilatkozatokkal, hanem tényekkel bizonyítsa. /Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2005. október 18.

Orbán Viktor volt miniszterelnök egyetért a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az ifjúsági szervezetek követelésével, és helyes lépésnek tartja a tüntetéseket. A Fidesz elnöke ezt Nagyváradon tartott sajtóértekezletén jelentette be, miután az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezetének képviselői átadták neki a megmozdulást hírül adó szórólapot. /Orbán Viktor támogatja a Bolyai-tüntetést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

2005. október 18.

Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében zajlott október 17-én Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem épülete előtt a tüntetés. A résztvevők transzparensein „Magyar egyetemet a mi adónkból”, „Szabadságot az egyetemünknek” felirat volt olvasható, de a hét végén Szabadkán az erdélyi egyetem ügyével való szimpatizálás viszonzásaképpen „El a kezekkel a vajdasági magyarokról” nevű felirat is megjelent. A civil szervezetek nevei mellett földrajzi településneveket tartalmazó táblák is voltak, a résztvevők Aranyosszéket, Szamosújvárt, Széket, Kalotaszeget is képviselték. Ellenpropaganda is volt a helyszínen, néhány román nyelvű szórólap, amelyen az állt, hogy nemet a Bolyai Egyetemnek, és igent a Dacia Superior Egyetemnek. A felszólalók közül elsőként Hantz Péter lépett mikrofonhoz, aki bejelentette: a tüntetések szervezői követelik, hogy a jövő tanévtől kezdődően induljon be a Bolyai Egyetem, az október 20-i román–magyar kormányülésen pedig döntsenek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozásáról. Felszólalt még, többek között, Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A tüntetésen felolvasták Toró T. Tibor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselők, illetve Tőkés László EMNT-elnök üdvözlő levelét. Bodó Barna szerint az RMDSZ képviseli az egyetem ügyét, de sajnos ennek eredménye nem látszik. Az egyetem oktatója elismerte, hogy az idei tanévnyitó is előrelépés volt, viszont a mostani ütem szerint csak évtizedek múlva sikerülne visszaállítani az önálló magyar egyetemet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) meglepetéssel vette tudomásul a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának és Igazgatótanácsának nyilatkozatát, amelyben „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket kritizálja”. A BKB véleménye szerint BBTE vezetőségének „nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie”. Szerintük az ami jelenleg létezik a BBTE-n, megalázó, elfogadhatatlan, ha figyelembe veszik, miként néz ki egy multikulturális egyetem Finnországban, Dél-Tirolban, Walesben vagy Baszkföldön. A romániai magyar egyetemi oktatók jelentős hányadát tömörítő Bolyai Társaság közleményében leszögezte, hogy továbbra is maradéktalanul támogatja az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtésére és a kolozsvári székhelyű, magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai Egyetem visszaállítására irányuló törvényes kezdeményezéseket. /B. T.: Több százan tüntettek a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2005. október 18.

Önálló, erős magyar egyetemet akarunk! Ezzel a felhívással szervezett október 17-én Csíkszeredában tüntetést a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Oktatási Szakbizottsága és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ). Mintegy százötvenen részt vettek a megyeháza körüli gyertyás felvonuláson. A tüntetés résztvevői az önálló, magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindítását követelték, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) a román állam általi finanszírozását. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetői elhatárolták magukat a kezdeményezéstől, az EMTE csíkszeredai karainak hallgatói önkormányzata pedig nem vállalt részt a szervezésben, nem kötelezte el az intézményt a megmozdulás mellett. /Tüntetés az önálló állami magyar egyetemért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2005. október 18.

Péntek János tanszékvezető professzor kifejtette, hogy önálló állami magyar egyetem igénye jogos, 1990 óta semmit nem vesztett aktualitásából. Jelenleg a BBTE magyar tagozatának hiányzik a fejlesztéshez és az elvárható szintű működéshez szükséges önállósága. Amennyiben megvalósul a Sapientia Egyetem állami támogatása, a magyar felsőoktatás teljesen más helyzetbe kerül, ugyanis ha a Sapientia lenne az önálló erdélyi magyar egyetem, a Bolyai önálló karainak létrehozása már nem lehetne téma, ez tovább gyengítené a „magyar vonalat”. Salat Levente rektor-helyettes elképzelése, hogy a három magyar tanszék összevonásával hozzanak létre magyar kart, nem új, és nem is olyan nagy lehetőség. Egy ilyen kar visszavezetne ahol 1990-ben voltak (amikor egy tanszéki egységben volt a mai három), ezen kívül pedig többletet nem jelentene sem a diákoknak, sem a tanároknak, tehát a képzésnek sem. A korábbi kezdeményezést támogatta a magyar oktatók többsége: két magyar kar létrehozása, amely a mai „magyar vonal” szétszórt egységeit fogná egybe. Péntek professzor szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottsága önmagában nem hozhat eredményt, ha nem áll mögé a politikai érdekképviselet, az RMDSZ, amely mostanában a két önálló karról is megfeledkezett. Nagy László rektor-helyettes elismeri, hogy az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, de szerinte kár lenne két részre osztani a Babes–Bolyait, túl nagy értéket képvisel ahhoz. Minden évben nő a magyar nyelven tanuló diákok száma. Fontosnak tartja a magyar nyelvű feliratokat. Fél éve alakult egy tanárokból álló bizottság, amely azt vizsgálja, hova, mit kell majd magyarul kiírni. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége nyilatkozatban ítélte el a tüntetés kezdeményezőit. A nyilatkozat hosszasan ecsetelte a multikulturalitás eredményeit és megbélyegezte a „szeparatista törekvéseket”. Erre az elítélő nyilatkozatra a magyar tanárok közül igennel szavazott Szamosközi István, Nagy László, Noda Mózes és Vincze Mária. Kása Zoltán nem szavazta meg, Magyari Tivadar pedig nem vett részt a szavazáson. A Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén nyilatkozatban fejtette ki álláspontját, és megvédte „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket”. A nyilatkozat hiányolta az egyetem multikulturalitását bizonyító tényeket. /Bagoly Zsolt: Két egyetemi tanár a magyar egyetemről Két egyetemi tanár a magyar egyetemről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

2005. november 1.

A Romániáról készült EU-bizottsági országjelentés elsősorban a korrupció miatt marasztalta el az országot, és felsorolt néhány más területet, ahol jelentős lemaradások tapasztalhatók. Nincsenek közöttük a kisebbségek jogsérelmei. Gál Kinga, az Európai Parlament néppárti (Fidesz) képviselője strasbourgi felszólalásában kifogásolta a jelentés egyoldalúságát, mert a kisebbségi területen, a magyar kisebbség helyzete tekintetében – nagyon megengedő azzal, hogy a kérdés gyakorlatilag rendben van. Az indoklás szerint kisebbségi törvénye lesz Romániának, az RMDSZ része a kormánynak, tehát minden a legjobb úton halad. Gál Kinga tájékoztatta a biztost arról, hogy mi történt a szenátusban, mi történt a szavazás előtt, a vita során, milyen hangok hallatszottak a magyar kisebbség törekvéseiről a szenátusi vitában, s hogy ez mennyire elfogadhatatlan egy jogállamban. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a parlamenti vitán kiderült, Romániában hallani sem akarnak semmiféle autonómiáról, mondván, az nem fér bele a jogállamba. Gál Kinga leszögezte, nem tartja következetesnek a jelentést az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében sem, az ingatlanok kilencven százaléka nem került vissza a jogos tulajdonosokhoz. A bizottságnak tavasz folyamán újabb jelentése lesz. Fontos, hogy ebben a jelentésben a romániai valóság kidomborodjék: ehhez az erdélyi civil és politikai társadalomnak is hozzá kell járulnia. Az elmúlt időszakban a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, majd az erdélyi kisebbségi egyházak képviselői jártak Brüsszelben. Gál Kinga rámutatott nagyon fontosak az ilyen tájékoztatások, mert a hírforrások, amelyek alapján a bizottság dolgozik, meglehetősen egyoldalúak. /Makkay József: Kesztyűs kézzel bánik Romániával az országjelentés. Gál Kinga: nem esett szó a kisebbségi jogsérelmekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Andrei Margát, Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnökét és Nicolae Bocsant, a BBTE rektorát is meghívta a Bolyai Kezdeményező Bizottság arra a beszélgetésre, amely a Bolyai Est nevű találkozósorozat harmadik rendezvénye lesz. A megbeszélésre meghívót kaptak a kolozsvári állami egyetem román és magyar tagozatának elöljárói is. A szervezők reményei szerint a megbeszélésen részt vesz majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége is, hiszen a megbeszélés az egész romániai magyar felsőoktatást érinti. A tervek szerint terítékre kerülnek a romániai magyar kisebbségi felsőoktatás problémái, illetve az állami magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos párbeszéd. A BBTE október 31-i szenátusi ülésén nem szerepelt napirenden olyan kérdés, amely a magyar tagozat önállósodási törekvéseivel lenne kapcsolatos – jelentette ki Nagy László, az egyetem rektor-helyettese. /B. T.: Folytatódik a Bolyai Est rendezvénysorozat. Számos oktatót és felsőoktatási intézményvezetőt hívtak meg a szervezők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 3.

Interjút adott a Transindex internetes portálnak Hantz Péter adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Elmondta, hogy egy állami magyar egyetemi konzorciumot hozna létre, amelynek egyik tagja a Bolyai Egyetem lenne. A BBTE magyar természettudományi, humán tudományi, valamint társadalom- és gazdaságtudományi karait a lehető legsürgősebben létre kell hozni, hangsúlyozta. A Bolyai Kezdeményező Bizottság rendelkezésére állnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Oktatási Szakbizottságának irodái, számítógépei és alkalmazottai, a működéshez szükséges összegeket pedig adományokból gyűjtik össze. A Bolyai Egyetemnek a BBTE infrastruktúra 25 százalékát, a székelyföldi campusokat és a főépület felét kell örökölnie. Ha nem történik változás, és a jelenlegi keretek közt kell tovább dolgoz­ni, akkor a BBTE magyar tagozatának jelen­tős része menthetetlenül le fog épülni, jelentette ki. Az egyetem vezetősége elérte, hogy a magyar tagozat vezetői szembeforduljanak velük, és egyes magyar vezetők végezzék el a »piszkos munka« tekintélyes részét. /(b. kovács): Valóban szét akarjuk szakítani a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

2005. november 5.

Aláírásgyűjtést kezdeményezett az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító oktatók körében az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért – jelentették be a bizottság tagjai. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre, a testület tagjai szerint a BBTE-n tanító oktatók közel kilencven százaléka egyetért a három magyar kar létrehozásával. A megkérdezettek döntő többsége szeretné, ha létrejönne a kolozsvári állami egyetemen a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar. Hantz Péter szerint Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes arról biztosította őket, hogy ha összegyűjtik ezeket az aláírásokat, akkor a kérést az egyetem legfőbb döntéshozó elé terjeszti. Hantz Péter Brüsszelben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt felvetette a kérdést, több EP-képviselő, de még az Egyesült Államok kormánya is érdeklődik az ügy iránt. A Transindex internetes portálon megjelent: Csucsuja István történész professzor azzal dicsekedett, beszélt a bukaresti diploma-honosító bizottsággal, hogy megpróbálja megakadályozni Hantz Péter és Kovács Lehel doktori diplomájának romániai honosítását. /B. T.: Aláírásgyűjtés a magyar karokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2005. november 9.

Amennyiben az önálló magyar karok létrehozására létezik egy olyan elképzelés, amelyet mindenki magáénak tart, az RMDSZ részéről biztosan támogatást nyer – nyilatkozta Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke azzal kapcsolatban, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság aláírásgyűjtésbe kezdett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói között az önálló magyar karok létrehozása érdekében. Lakatos szerint az okoz gondot, hogy tizenöt év alatt sem sikerült összeállítani egy olyan tervezetet, melyet mindenki magáénak tartana. Nagy László, a BBTE rektor-helyettese szerint az oktatók az önálló magyar karok létrejötte mellett érvelnek, de nem tudják, melyik lenne a járható út. /Lázár Lehel: Jobb lenne a tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2005. november 11.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok esetében tapasztalt hiányosságok után a Központi Egyetemi Könyvtárat is célba vették. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a könyvtárban, valamint annak kari kirendeltségein teljes mértékben hiányoznak a magyar feliratok. Az egyetemi oktatók megszerkesztettek egy beadványt, amellyel néhány napon belül az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. Levelükben az oktatók emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Erdély lakosságának körülbelül 20 százaléka magyar nemzetiségű, ezért a magyar a feliratok teljes mértékben indokoltak lennének. Az oktatók kifogásolták azt is, hogy a központi épületben található elektronikus kijelzőtáblán nem szerepel magyar nyelvű köszöntés, emellett pedig kevés a magyar alkalmazott. Hantz szerint a kijelzőn csak akkor jelent meg rövid időre a magyar köszöntés, amikor ezt szóvá tette a könyvtár vezetőségénél, utána pedig ismét lekerült. – Valóban hiányzanak a magyar feliratok a könyvtárból, de az átszervezés során ezt a kérést is megoldjuk – jelentette ki Poráczky Rozália, a könyvtár aligazgatója. Az aligazgató cáfolta, hogy a tábláról levették volna a magyar köszöntést. Hangsúlyozta: mióta kinevezték ebbe a tisztségbe, folyamatosan nőtt a magyar alkalmazottak száma is. Jelenleg 225 beosztott körül 42 magyar nemzetiségű. Közülük 37-en könyvtárosi állást töltenek be. Rendszeresen arra törekedtek, hogy mindenhová kerüljön legalább egy magyar alkalmazott. Elérték azt, hogy minden karon, a régészet kivételével, rendelkeznek magyar alkalmazottal. A központi könyvtárban a katalógus és a kölcsönző terembe eddig nem sikerült magyar alkalmazottat találni. A könyvtár 13 terméből négyet magyar személyiségekről – Valentiny Antal, Szabó Károly, Mikó Imre, Bolyai János – neveztek el, szögezte le Poráczky Rozália. /B. T.: Többnyelvű feliratot kérnek az egyetemi könyvtárakban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2005. november 22.

Rokonszenvtüntetést szervez november 24-én Budapesten, az Egyetem téren a Fidesz ifjúsági szervezete több civil egyesülettel közösen, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Bolyai Egyetemért küzdő erdélyi fiatalokkal. A tüntetés megszervezésében a Fidelitashoz csatlakozott a Rákóczi Szövetség. Az önálló állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozásához vezető első lépés a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. Az egyetemen oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Hantz Péter közölte: Salat Levente rektor-helyettes csak bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testülete elé terjeszti a kérést, Nagy László rektor-helyettes „kerek-perec kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával, és nem is hajlandó képviselni az ügyet, ezért a jelenlegi szerkezet megőrzését támogatta aláírásával”, Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke pedig „úton-útfélen a magyar karok ellen érvel”. /Borbély Tamás: Budapesti tüntetés a Bolyai Egyetemért. A jövő héten kérik a BBTE szenátusától a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2005. november 25.

Hatvan évvel ezelőtt alakult meg a Bolyai Tudományegyetem. Az egyetem csak tizenöt évig maradhatott fenn, a kommunista önkényuralom vetett véget életének. A Bolyai Bizottság emlékülést tartott. 1989 után a magyar értelmiség egy emberként tett hitet az egyetem újraindítása mellett. Az akkori összhangot megbontotta a kilencvenes évek derekán indult sajtókampány a Bolyai Egyetem lejáratására, s egyben az önálló magyar egyetem ügyének megtorpedózására. A főérv a Bolyai kommunista múltja, az ott folyó munka alacsony színvonala volt. A kampánynak különös súlyt szándékoztak adni azzal, hogy a cikkírók a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói képviselőinek nyilvánították magukat. Amikor kiderült, hogy nevezettek messze elenyésző kisebbséget alkotnak, a sajtóhadjárat ugyan félbeszakadt, de gyökeret vert az a téveszme, miszerint az egyetem ügyében az ott oktató magyar tanárok hivatottak dönteni. Az egyéni érdekek ügyes kijátszása révén mindig akadnak olyanok, akik sajátjaik ellen hadrendbe állíthatók. Mindez jól illeszthető volt a később multikulturalitás néven elhíresült diverzióhoz. Ez valószínűsíti: a kezdeményezőknek, sugalmazóknak is közük lehetett egymáshoz. A Babes–Bolyai vezetősége által meghirdetett multikulturalitás mintapéldája a félrevezetésnek! A sebtében megalakított „német vonal” (amely a mai napig halódik), a sebtében kinevezett német prorektor azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy itt valami mintaszerű európai modell van születőben. /Németh Júlia: Évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2005. december 2.

Magyar karok létrehozását kérte a BBTE szenátusától Egyed Emese, Kása Zoltán és Sárkány-Kiss Endre. A javaslat szerint az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a Természet-, Humán-, Társadalomtudományi Kar alkot majd. A már létező, és önálló magyar karként működő Református és Római Katolikus Vallástanárképző Kar a módosítás után is változatlanul működne tovább. A Közgazdaságtudományi, Jogi, Testnevelési és Pszichológia Karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe, ezek a jelenlegi, szakonkénti és nem nyelvi kritériumok alapján elkülönített karokban működnének tovább. A Természettudományi Kar a matematika, informatika, fizika, kémia, valamint biológia és geológia tanszékeket tömörítené. A Humántudományi Kar pedig a történelem, filozófia és logika, nyelvészet, magyar irodalom, etnográfia és antropológia, újságírói, színház és televízió, valamint tanárképzési tanszéket tartalmazná. A harmadik, legkisebbnek tervezett Társadalomtudományi Karon a szociológia és szociális munkás, politikatudományi és közigazgatási, illetve földrajz tanszékek működnének. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak a 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtéséből származnak /179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és mindössze 2-en ellenezték a tervet/. Kovács Lehel, a BKB alelnöke, az egyetem oktatója elmondta: az oktatók kérvényükben január 30-át állapították meg határidőként, mivel azt szeretnék, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete eddig vitassa meg a kérést. /Borbély Tamás: A magyar karok létrehozását kérik a BBTE szenátusától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2005. december 3.

November 30-án nyújtották át a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusának azt a hivatalos okmányt, amelyben a magyar tanszékeken tanító tanárok három magyar fakultás létesítését kérik, jelentette be Hantz Péter november 29-én Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely estjén, ahol a meghívottak az erdélyi magyar egyetem sorsáról vitáztak. A 179 megkérdezett magyar egyetemi tanár közül 149-en szavaztak igennel, ketten nemmel és 28-an tartózkodtak, ez azt jelenti, hogy a tanárok 83 százaléka van a magyar egyetem létrehozatala mellett. Kovács Lehel és Hantz Péter egyetemi oktatók, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai azt is elmondták, hogy a másik fél részéről –akik nem tartják szükségesnek az önálló magyar egyetemet – nem képviseltették magukat egyetlen nyilvános megbeszélésen sem. Dr. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra összefogásával sokkal többet lehetne elérni ezen a téren. /(szép): Vitaest az erdélyi magyar tudományegyetem sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2005. december 5.

– A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az önálló magyar karok múlt heti kérvényezése olyan helyzetet teremetett, amelyben az egyetem vezetésének el kell ismernie, nem folytathatja sem a multikulturalitás előnyeivel és korszerűségével kapcsolatos egyoldalú, a magyar oktatók véleményét ignoráló diskurzusát – jelentette ki Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a Transindex hírportálnak adott interjújában. Salat közölte: Nicolae Bocsan rektor bejelentette: az egyetemvezetés nyitott, hogy keretet biztosítson a Babes–Bolyai Tudományegyetem projektjének újratárgyalására. Ugyanakkor ez aligha hozhat látványos elmozdulást. Salat nem tartja lehetetlennek, hogy merész ötletek is napirendre kerüljenek, amelyek túlmenjenek a Bolyai Kezdeményező Bizottság kezdeményezte aláírásgyűjtésre vonatkozó elképzeléseken is. /B. T.: Nyitott az újratárgyalásra a BBTE? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2005. december 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. december 7.

A román nyelvnek anyanyelvi szinten való tanítása miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul több egyetemi oktató és politikus – jelentették be a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatóján. Szász Csaba egyetemi oktató szerint azért tesznek panaszt a bukaresti bizottságnál, mert szerintük azáltal, hogy a diákoknak a román nyelv és irodalom tantárgy esetében tudásukat az érettségi és képességvizsgán azonos pontrendszer alapján mérik fel, a magyar diákokat az egyetemi felvételin – ahol e jegyek egy része számít – diszkrimináció éri. A romániai magyar diákok amiatt is hátrányba kerülnek, hogy az általános iskola felső tagozatán egységes tanterv alapján oktatják a román nyelvet, nem tesznek különbséget román és nem román anyanyelvű gyerekek között. Ezért a kisebbségi diákoknak nehezebbé válik az állam nyelvének elsajátítása, ami miatt később hátrányba kerülnek. A panaszlevelet eddig Hantz Péter, Kovács Lehel, Péntek János, Szilágyi N. Sándor, Vekov Károly, Szász Csaba, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói írták alá. Kézjegyével látta el a panaszt Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus- szövetség elnöke, Sógor Csaba, RMDSZ szenátor és Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes is. /B. T.: Diszkriminálásra panaszkodnak a román nyelv tanítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2005. december 9.

Salat Levente rektor-helyettes szerint nyitott kapukat dönget, ugyanakkor önmagában semmit nem old meg, inkább bonyolítja a megoldás irányába való előrelépést a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által a Babes–Bolyai Tudományegyetem három magyar karának létrehozását célzó javaslat. Szerinte az aláírás-gyűjtési akció kezdete előtt az egyetem vezetősége belátta: nincs értelme folytatni a multikulturalizmusról szóló egyoldalú diskurzust, hanem le kell ülni és újratárgyalni azt a kérdést, mit jelent az érintett felek számára a Babes–Bolyai. Salat Levente úgy véli, a mostani kezdeményezés azt a kockázatot is maga után vonja, hogy a dolgok állását visszaveti a 2004 februárja előtti állapotokhoz. Salat kiemelte, a Babes–Bolyai Tudományegyetem sorsa nem csupán a magyar fél számára bír szimbolikus jelentőséggel. /Rostás Szabolcs: Hasztalan a BKB kezdeményezése? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2005. december 10.

Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke azt kérte, hogy az RMDSZ támogassa a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB), továbbá, követeljék a magyarság történelmének tanítását minden magyar tannyelvű oktatási intézményben. Azt is kérte, hogy az RMDSZ városi tanácsosa érjék el a Házsongárdi temető északi felének műemlékké nyilvánítását, az egyetemnek azt a részét, amelyet Gróf Mikó Imre adományozott, nevezzék „Gradina Gróf Mikó Imre kert”-nek, végül pedig, hogy lépjenek fel a történelmi belvárosban folyó építészeti visszaélések ellen. Az első javaslat a kolozsvári tanácsosok szerint képtelenség, ugyanis nem lehet temetőrészeket műemlékké nyilvánítani, legfeljebb a síremlékeket egyenként. Kiderült, a Házsongárdi Alapítvánnyal és a pécsi önkormányzat anyagi segítségével készül egy átfogó program, amelynek célja a temető állapotának javítása, a műemlék-értékű sírok megmentése. A Mikó-kertre vonatkozó javaslatot a városi tanácsosok elfogadták, bár hangot adtak fenntartásaiknak azzal kapcsolatban, hogy keresztülvihető-e egy ilyen döntés a tanácson. A harmadik javaslat, a történelmi belvárossal kapcsán László Attila elmondta: a városi tanács szerdai ülésén várhatóan „háború” indul, amelynek célja, módot találni a városkép megmentésére. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vekov a BKB támogatását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2005. december 10.

Az erdélyi magyarságnak nagyon ritkán sikerült közérthetően kommunikálnia az ország közvéleményével, hogy miért harcol különböző kisebbségi jogokért. Ennek tudatában újdonságnak számít, ahogyan a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kezelte a magyar felsőoktatás kérdését az elmúlt hetekben. Világosan tudták, mit kell tenniük céljuk eléréséért. A BKB stratégiája kétségtelenül hozott némi eredményt. A BKB-sek alapos tény- és témaismeretüknek és teljes nyitottságuknak köszönhetően rosszindulatú kérdéseket nem kaptak a román sajtó részéről. Ez sajnos újdonságnak számít, hiszen eddig nem egy közéleti erdélyi magyar személyiség felkészületlensége miatt könnyű prédának bizonyult. A magyar karokat támogató oktatók, a BKB és az RMDSZ között konszenzus látszik kialakulni. Úgy tűnik, a BBTE magyar vezetősége a barikád másik oldalára sodródott, ami azért sajnálatos, mert most minden erőre szükség van, hogy a magyar tagozat önállósodása megvalósuljon. Sürgősen a stratégiaegyeztetésen kellene fáradozni. /Borbély Tamás: Stratégia-egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2005. december 14.

Nem jelent járható utat az alulról történő építkezés, ezt bizonyítja, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozására benyújtott kezdeményezést a román többségű kari tanács leszavazta – jelezte Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja. A szerkesztőség birtokába került, Salat Levente, Nagy László rektor-helyettesek és Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke által készített jelentés, ebből kiderül milyen gondokkal küszködik a magyar tagozat. A kémia, történelem és filozófia, és földrajz karon sem vették figyelembe a magyar tagozat vezetőinek véleményét. A legtöbb karon nem tartják be a rektorátus azon szabályát, miszerint az előléptetésekre és a tisztségek elosztására vonatkozó iratokat a magyar tagozatvezetőkkel is alá kell írattatni. Sok helyen kizárólag a román tagozat képviselői döntenek a meghirdetett állásokról. Egyes magyar szakkiadványokat nem ismernek el, a bérezési együtthatók megállapításakor pedig a magyar tagozat vezetőivel nem konzultálnak. Új szakok indításáról a magyar tagozattal való egyeztetés nélkül döntöttek. A magyar oktatók hátrányos helyzetbe kerültek, mivel nem használhatták az irodákat, a tantermeket, a laboratóriumokat, vagy ezek igénybe vételére lehetetlen időpontot jelöltek ki számukra. A pedagógiai felszerelésekhez való hozzáférés is nehézkes, illetve a magyar tagozat felszerelése egyes karokon lehetetlennek bizonyult. A tagozatok között hiányos kommunikációt is tapasztaltak, ami a magyar nyelvnek az adminisztrációban elfoglalt bizonytalan státusa okozott. Hiányzik egy rendszeresen megjelenő magyar kiadvány is. A magyar tagozat vezetőit akadályozzák, hogy pénzügyi információk birtokába jussanak, így ezekről a román tagozat döntéshozói határoznak. A karok rendelkezésére álló anyagi forrásokból a magyar oktatási és kutatási tevékenységeket, kiadványok megjelentetését nem támogatják kellő mértékben. Sajátos gondokról van szó, ezek kezelése a jelenlegi struktúrában lehetetlen. /Borbély Tamás: Leszavazták a magyar tanszéket a matematika karon. Önkényes döntésekre, háttérbe szorításra panaszkodnak a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2005. december 21.

Bekeményített a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a matematika és informatika szakos oktatók lemondása és a kari tanácsban betöltött tisztségük felfüggesztése után. – Személyi és szabad véleménynyilvánítási jogaimat sértette meg az intézmény vezetősége. Ezért a BBTE etikai bizottságához és a Nép Ügyvédjéhez fordulok, ha az egyetem következő hivatalos tájékoztatójában nem jelenik meg a legutóbbi számban közöltek cáfolata – jelentette ki Kovács Lehel, utalva arra a december 15-én iktatott és a most közölt pontosításra. A Nicolae Bocsan rektor és Petru Blaga, a Matematika és Informatika Kar dékánja által aláírt közleményben azzal vádolták Kovács Lehelt, hogy félrevezette a közvéleményt, amikor úgy nyilatkozott: leszavazták a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozását a matematika karon. Mint ismeretes, a karon tanító magyar oktatók egyhangúlag úgy vélik, hogy formailag valóban halasztás történt, de ez gyakorlatilag a leszavazással egyenértékű. A dokumentum ugyanakkor éles támadást tartalmaz az informatika szakos oktatóval szemben. – Sajnos tudományos kutatásai nem érnek fel az elmúlt hetekben kifejtett tevékenységével, ezért azt javasoljuk neki, foglalkozzon szakterületével – áll a közleményben. Indoklásképpen a Műszaki Szemle című folyóiratban közölt, a hétfalusi csángók regionalizmusairól, valamint a hosszúfalui fafaragászati iskoláról szóló cikkeit említik, amelyeknek semmi közük nincs a szakterületéhez. Megjegyzik: ennyit közölt az idén, majd hozzáteszik, várják, hogy megvédje doktori disszertációját. Kovács szerint az egyetem vezetői szelektíven válogattak az idei tudományos terméséből, rosszhiszeműen kezelték ezeket az adatokat, hiszen elvonatkoztattak több olyan kiadványtól, ami szakterületéhez kapcsolódik. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagja sérelmezi, hogy az elmúlt napokban a BBTE vezetői és sajtóosztálya által kiadott közlemények burkolt fenyegetéseket tartalmaztak. /B. T.: Burkolt fenyegetésekre panaszkodnak Hantzék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2005. december 22.

„Mindaddig, amíg a Babes–Bolyai Egyetemen nem lesznek önálló magyar fakultások s a magyar nyelvű oktatás egy szenátusi döntéstől függ, ami bármikor kedvezőtlen irányt válthat, illetve mindaddig, amíg nem alakul meg egy állami magyar egyetem, a magyar fiatalok anyanyelvű egyetemi oktatása bizonytalan” – vélekednek a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége, a Demokratikus Újbaloldali, illetve a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platformok közös közleményükben. Az RMDSZ balközép szerveződései támogatják a Bolyai Kezdeményező Bizottság tevékenységét a magyar fakultások s majdan egy önálló állami magyar egyetem létrehozása érdekében. /A tényleges esélyegyenlőségért! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2005. december 29.

Nyílt levélben fordult Jonathan Scheelehez, az Európai Unió romániai delegációjának vezetőjéhez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága nevében a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetősége. A Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai által aláírt dokumentumban az oktatók emlékeztettek a diplomatával folytatott korábbi levélváltásukra, amely a Bolyai Egyetem létrehozásáért indított tüntetéssorozat után zajlott. Mivel Scheele válaszlevelében számos olyan utalás szerepel, amely szögesen ellentétes a kulturális sokszínűség megőrzésének európai gyakorlatával, a levelében foglaltakra adott válaszukat a nyilvánosság elé tárták. Scheele ugyanis azt írta, hogy Európában nincs általánosan elfogadott gyakorlat a kisebbségi jogok biztosításával kapcsolatosan. Valójában a történelmi kisebbségekkel rendelkező európai országokban működő autonómiaformák közös elemeként említhető, hogy a többség hajlandó volt a nemzeti közösségek fennmaradásához szükséges feltételek megteremtésére azáltal, hogy önálló intézményeket, önálló döntési jogkört és saját pénzügyi alapokat biztosított számukra. A finnországi svédek területi és kulturális autonómiája, Finnország tényleges kétnyelvűsége és a samik autonómiája, az Egyesült Királyság keretén belül megvalósult skót devolúció és Wales autonómiája, a spanyolországi baszkok és katalánok széleskörű regionális és kulturális önigazgatáshoz fűződő jogai, a dél-tiroli területi és kulturális önigazgatás, a korzikai nép különleges jogállása mind az európai autonómiák létjogosultságát mutatják. Ezen jogok sokkal szélesebbek az önálló oktatási rendszerért, a kulturális autonómiáért, valamint a Székelyföld területi autonómiájáért harcoló erdélyi magyarság létező jogainál. /Hantzék nyílt levele Scheelehez. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2006. január 3.

Fennállásának második évfordulóján sajtótájékoztatón értékelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács eddigi tevékenységét Kolozsváron az EMNT elnöke és két alelnöke. A sajtótájékoztatót megnyitó Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke emlékeztetett: tizenhat éve robbantotta ki Tőkés László püspök a védelmére siető temesváriakkal a forradalmat. Tőkés László elnök is egy évfordulóra hívta fel a figyelmet: hatvan éve foglalt állást a Magyar Népi Szövetség – „az akkori RMDSZ” – SZKT-ja amellett, hogy Észak-Erdély ne térjen vissza Magyarországhoz. Ahogy nekik nem volt joguk az egész erdélyi magyarság nevében így dönteni, ugyanúgy az RMDSZ-nek sincs joga a mi ügyeinkről dönteni anélkül, hogy megkérdezzen, hiszen a három-négyszázezres tagságot magáénak tudó szervezeten kívül létezik az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács vagy az Erdélyi Magyar Ifjak, s e szervezetek szintén jelentős tömegeket képviselnek, ám nem értenek egyet az RMDSZ politizálásával” hangoztatta Tőkés László. Sikeresnek nevezte az EMNT munkásságát az elnök. Kezdeményezésükre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába került, továbbá az SZNT-vel közösen sikerült nemzetközi szintre emelniük az autonómiatörekvéseket. Az EMNT következő lépésként egyeztető autonómia-kerekasztal összehívását kezdeményezi, az RMDSZ-nek ugyanis nem áll jogában figyelmen kívül hagyni az erdélyi magyar történelmi egyházaknak, a Magyar Civil Szervezetek Országos Szövetségének, a MIT-nek és az EMI-nek a véleményét, akárcsak az EMNT és az SZNT parlament előtt lévő másik két törvénytervezetét. „Ha az RMDSZ erre a megbeszélésre sem jön el, azzal beismeri, hogy nem képviseli az erdélyi magyarság egészét”, jelentette ki Szilágyi Zsolt alelnök. Kiadott nyilatkozatában az EMNT ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását a létrehozandó Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretében, továbbá üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 2006. február 3–5. között rendezendő autonómiakonferenciát. Toró T. Tibor alelnök az elmúlt két év ellenzéki törvényjavaslatait ismertette, rámutatva, hogy az RMDSZ számos elemet átvett ezekből, de sajnos nem eleget, és nem törekedett nemzeti konszenzusra a fő kérdésekben. A sajtótájékoztatón jelen volt a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében Kovács Lehel is, ismertette a BKB küzdelmét a Bolyai újraindításáért, és hírül adta, hogy néhány órával azelőtt leszavazta a román többségű kari tanács a BBTE Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozását. /Bagoly Zsolt: Kétéves az EMNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-312




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998